A földgömb repertóriuma

Előfizetési ár:

1929-1943. 8. sz.: 10 pengő/év

1943. 9. sz.-1943. 12. sz.: 12.80 pengő/év

1944: 16 pengő/év

1992: 348 Ft/év

2001: 2700 Ft/év

2002: 3000 Ft/év

2003: 3150 Ft/év

2004: 4600 Ft/év

2005. 1. sz.: 4800 Ft/év

2005. 8. sz.: 5000 Ft/év

2006: 5000 Ft/év

2007: 5000 Ft/év

2008: 5400 Ft/év

2009: 5680 Ft/év

2010: 5840 Ft/év

2011: 6080 Ft/év

Romániában: 2007. 3. sz.: 72 lej/év

2008-2011: 78 lej/év

Oldalszám:

1929. 1. sz.-1930. 8. sz.: 40 oldal+8 tábla

1930. 9/10. sz.: 64 oldal +16 tábla

1931. 1. sz.-1931. 7. sz.: 40 oldal +8 tábla

1931. 8. sz.: 32 oldal +4 tábla

1931. 9. sz.-1931. 10. sz.: 40 oldal +8 tábla

1932. 1. sz.-1932. 4. sz.: 48 oldal

1932. 5. sz.-1932. 10. sz.: 32 oldal

1933. 1. sz.-1933. 3. sz.: 40 oldal

1933. 4. sz.-1933. 8. sz.: 32 oldal

1933. 9. sz.-1933. 10. sz.: 24 oldal

1934. 1. sz.-1939. 9. sz.: 40 oldal

1939. 10. sz.-1939. 12. sz.: 20 oldal

1940. 1. sz.: 36 oldal

1940. 2. sz.-1940. 3. sz.: 20 oldal

1940. 4. sz.: 40 oldal

1940. 5. sz.-1940. 6. sz.: 20 oldal

1940. 7. sz.: 16 oldal

1940. 8. sz.: 40 oldal

1940. 9. sz.-1940. 11. sz.: 20 oldal

1940. 12. sz.: 36 oldal

1941. 1. sz.-1941. 3. sz.: 20 oldal

1941. 4. sz.: 40 oldal

1941. 5. sz.-1941. 7. sz.: 20 oldal

1941. 8. sz.: 40 oldal

1941. 9. sz.-1941. 11. sz.: 20 oldal

1941. 12. sz.: 36 oldal

1942. 1. sz.-1942. 12. sz.: 20 oldal

1943. 1. sz.: 16 oldal

1943. 2. sz.-1943. 12. sz.: 20 oldal

1944. 1. sz.: 16 oldal

1944. 2. sz.1944. 7. sz.: 20 oldal

1944. 8. sz.-1944. 10. sz.: 12 oldal

1944. 11. sz.1944. 12. sz.: 8 oldal

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: 32 oldal

1999. 1. sz.: 72 oldal

1999. 2. sz.: 80 oldal

2000. 1. sz.-2000. 2. sz.: 96 oldal

2000. 3. sz.-2000. 5. sz.: 88 oldal

2000. 6. sz.-2011. 2. sz.: 96 oldal

Méret:

1929. 1. sz.-1944. 12. sz.: 23x16,5 cm

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: 23x16,5 cm

1999. 1. sz.-2011. 2. sz.: 25,5x17,5 cm

Megjelent:

1929: 1-9/10. szám

1930: 1-10. szám

1931: 1-10. szám

1932: 1-10. szám

1933: 1-10. szám

1934: 1-10. szám

1935: 1-10. szám

1936: 1-10. szám

1937: 1-10. szám

1938: 1-12. szám

1939: 1-12. szám

1940: 1-12. szám

1941: 1-12. szám

1942: 1-12. szám

1943: 1-12. szám

1944: 1-12. szám

1992: 1-6. szám

1999: 1-2. szám

2000: 1-6. szám

2001: 1-6. szám

2002: 1-6. szám

2003: 1-6. szám

2004: 1-6. szám+2 ksz.

2005: 1-6. szám+2 ksz.

2006: 1-6. szám+2 ksz.

2007: 1-6. szám+2 ksz.

2008: 1-6. szám+2 ksz.

2009: 1-6. szám+2 ksz.

2010: 1-6. szám+2 ksz.

2011: 1-2. szám

Melléklet:

2001. 2. sz.-2003. 5. sz.: Földrajzszertár. A Földgömb hírlevele földrajztanárok és diákok számára

Tematikus számok:

Az Adria és partvidéke (2004), Az arab világ földrajza (2004), Törökország (2005), Sziget-világ (2005), Az Ibériai-félsziget (2006), Hóhatár (2006), Metropolisz (2007), Térképek (2007), Balkán (2008), Mozgásban (2008), Test-kultúra (2009), Naprendszer (2009), Klímakutatás (2010), Íz-világ (2010)

Megjegyzés:

1929-1944: éves tartalomjegyzék

Web:

2001. 4. sz.-2011. 2. sz.: www.afoldgomb.hu

ISSN:

1992. 1. sz.: 0015-539x

1992. 2. sz.-2011. 2. sz.: 1215-8690

ÚTMUTATÓ A REPERTÓRIUM HASZNÁLATÁHOZ

A szakdolgozat A Földgömb első két évfolyamának anyagát dolgozza fel. A használati útmutató után következik a repertórium a hozzá kapcsolódó mutatókkal, majd a képjegyzék szintén a mutatókkal. Mindkét esetben jól elkülönül egymástól tipográ­fiai­lag a két évfolyam és egy adott éven belül az egyes számok is. A címeket a megjelenés sorrendjében tartalmazza, folyamatosan számozva. A mutatókban ezek a sorszámok szerepelnek, külön a repertóriumban, külön a képjegyzékben. A borítón elhelyezett információk (felhívások, reklámok, könyvajánlók) nem kerültek feldolgozásra, kivéve azok a címlapon elhelyezett képek, amelyekhez képaláírás is tartozik. Ezek a képjegy­zékben minden szám elején szerepelnek.

1. Repertórium

Minden szám elején a nagyobb tanulmányok következnek egymás után. Ezt követik a különböző rovatok. A rovatcímeket – elkülönítve a tanulmányok címeitől − nagy­betűkkel írtam, tehát: APRÓ KÖZLEMÉNYEK, KÖNYVEK, ÜZENETEK.

A cikkek szerzői és címei pontosan úgy vannak feltüntetve, ahogy a folyóiratban láthatóak, a rövidítések sehol nem lettek feloldva. Ahol alcím is szerepelt, ott azokat is leírtam, mivel ezek pontosabbá teszik a főcímet.

A Repertóriumhoz szerzői névmutató, földrajzi-, tárgy- és szakmutató kapcsolódik. A szakmutató kivételével mindegyik betűrendes.

A szerzői névmutatóban igyekeztem a rövidítéseket, álneveket feloldani, de sok esetben nem lehetett egyértelműen beazonosítani a szerzőt. Ilyenkor meghagytam a folyóiratban olvasható, eredeti változatot.

A földrajzi mutatóban minden olyan földrajzi elnevezés megtalálható, amely akár csak említés szintjén is szerepel valamelyik írásban. Ettől csak a közlekedési útvonalak és a statisztikai felsorolások esetén tekintettem el. A nevek A Földgömb-ben szereplő formában kerültek be a mutatóba, az elmúlt 80 évben történt névváltozások nincsenek feltüntetve. Ahol szükségesnek tartottam, ott zárójelben további adatokat adtam meg a név egyértelmű azonosításához. Néhány esetben a földrajzi neveket utalókkal kap­csoltam össze.

A tárgymutatóban minden olyan személynév, intézménynév, fogalom szerepel, amely­nek visszakereshetőségét fontosnak tartottam. A személynevekhez sok esetben magya­rázatot fűztem, hogy egyértelmű legyen, kiről van szó. Ez abban az esetben történt meg, amikor csak egy vezetéknév szerepelt a cikkben. Az egymással összefüggő fogalmak közötti kapcsolatot utalókkal jeleztem. Az intézménynevek mindig abban a formában kerültek leírásra, ahogy a folyóiratban olvashatóak.

A szakmutató beosztása Fodor Ferenc és Vofkori László irodalomjegyzékben említett könyve alapján készült. Minden cím egy szakhoz került beosztásra, még akkor is, ha a tartalom alapján több helyre is beírhattam volna. Néhány szakterületet tovább bontottam, ezzel még pontosabban meghatározva az adott cikk besorolását. A KÖNYVEK és az ÜZENETEK rovatok sorszámait a szakmutató végén helyeztem el.

2. Képek

A folyóirat képanyaga fényképekből, térképekből, grafikonokból, táblázatokból és magyarázó rajzokból áll. Ezek közül csak azok kerültek be a képjegyzékbe, amelyek rendelkeznek azonosításra alkalmas címmel. A repertóriumhoz hasonlóan a képek is a megjelenés sorrendjében kerültek feldolgozásra, folyamatosan számozva.

A képaláírásokat pontosan úgy írtam le, ahogy a képek alatt szerepelnek. A fényképek esetében – ahol feltüntették − a felvétel készítőjének nevét is tartalmazza a leírás.

A képekről betűrendes szerzői névmutató, földrajzi- és tárgymutató készült.

A szerzői névmutató az első két évfolyam esetében csak néhány nevet tartalmaz. A rövidítéseket megbízható adatok hiányában nem sikerült feloldani, ezért az eredeti formájukban írtam le őket.

A földrajzi mutatóba és a tárgymutatóba a képaláírásokban olvasható nevek, fogalmak kerültek. A repertóriumhoz hasonlóan a nevek itt is a folyóiratban szereplő formában szerepelnek, az időközben történt névváltozásokat nem jeleztem.

REPERTÓRIUM

1929/30

1. évfolyam 1. szám

1. 
   Kiss Lajos: A nyírvíz. 1-6
   
2. 
   Fehér J.: Hit és vallás az amerikai indiánoknál. 7-10
   
3. 
   Dr. Wallisch F.: Az új Albánia. 11-12
   
4. 
   Brückner A.: Az Amazon vidékén. 13-15
   
5. 
   Dr. Wallisch F.: A tripoliszi marabutiknál. 16-17
   
6. 
   Szoboszlói P.: Néger igazságszolgáltatás. 18-19
   
7. 
   Erdős A.: A curaçaoi kaland. 19-20
   
8. 
   Hoffmann W. H.: Az afrikai sárgaláz. 21-22
   
9. 
   Lakatos R.: Motorcsónakkal az egyenlítői Afrikán keresztül. 23-26
   
10. 
    Remete K.: A Földközi tenger elzárása. 26-29
    

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK

11. 
    A krokodilusbőripar. 30
    
12. 
    Gyapotültetvényt létesítenek Spanyolországban. 30
    
13. 
    Lybia gazdasági haszna. 30
    
14. 
    Egy ismeretlen törzs. 30
    
15. 
    Gyorsan fejlődő városok. 31
    
16. 
    A rénszarvas meghonosítása Franciaországban. 31
    
17. 
    Sanghai. 31
    
18. 
    Újabb kutatások a Bajkál tavon. 31-32
    
19. 
    Belga Kongó bányászati jövedelme. 32
    
20. 
    Aranytermelő országok. 32
    
21. 
    Európa és a kámfortermelés. 33
    
22. 
    Különleges halászati mód Szudánban. 33
    
23. 
    A bálnavadászat korlátozása. 33-34
    
24. 
    Peyotl és kokain. 34
    
25. 
    Utazás a Föld körül. 34
    
26. 
    A Föld népessége. 34
    
27. 
    Megkövesedett gyöngyök. 35
    
28. 
    A sztratoszférában. 35
    
29. 
    Német expedíció Grönlandban. 35
    
30. 
    A skorbut újabb ellenszere. 35-36
    
31. 
    A Vezúv kitöréseinek ritmusa. 36
    
32. 
    A csiramentes Novaja Zemlja. 36
    
33. 
    Pusztul Egyiptom gyöngye. 36-37
    
34. 
    A leggazdagabb néptörzs. 37-38
    
35. 
    Fűtsünk jéggel! 38
    
36. 
    Rakétákkal fogják a legmagasabb légrétegeket kikutatni. 38
    
37. 
    A kávé eredete. 38-39
    
38. 
    Kivándorlás és bevándorlás. 39
    
39. 
    Fátlanítási kísérletek. 40
    
40. 
    A Niagara vízesések kora. 40
    

1. évfolyam 2. szám

41. 
    Dr. Ecsedi István: Egy tiszai téli halászat. 41-44
    
42. 
    Mariotti, A. Giovanni: Lucca. (ford. Tassy Ferenc.) 45-47
    
43. 
    Dr. Koegel L.: Az őserdők élete. 47-50
    
44. 
    Milacsek E. S.: Az Amazonas fejvadászai közt. 51-54
    
45. 
    Szoboszlói P.: A francia transzafrikai vasútterv. 55-57
    
46. 
    László M.: A kongó-óceáni-vasút kérdése. 58-59
    
47. 
    Erdős A.: Kalandok és kalandorok országa. 60-62
    
48. 
    Pákay Z.: Kanada közeledik. 62-63
    
49. 
    Zoltán F.: 400 millió dollár Kalifornia vízellátásáért. 63-65
    
50. 
    Lubovszky I.: Töredékek Kolumbusz naplójából. 66-67
    
51. 
    Lubovszky I.: A szent hegy halála. 67-68
    
52. 
    Dr. Abeghian A.: Zarathustra elhagyatott temploma. 68-69
    
53. 
    Spitzer H.: Abesszíniai naplótöredékek. 70-73
    
54. 
    Tauszky J. :Amerika őslakói nem voltak indiánok? 74-75
    

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

55. 
    110 emelet. 76
    
56. 
    A lepra Párisban. 76-77
    
57. 
    A knossosi királyi palota. 77
    
58. 
    Salamon kincse. 77-78
    
59. 
    A kanadai rendőrség kutatásai. 78
    
60. 
    Szénleletek Tasmániában. 78
    
61. 
    A Duna és a Rajna. 78-79
    
62. 
    Érdekes kísérlet. 79
    
63. 
    A tengeri halászat és a repülőgép. 79-80
    
64. 
    Hadjárat a moszkítók ellen. 80
    
65. 
    Forró tenger a Déli-sarkon. 80
    

1. évfolyam 3. szám

66. 
    Karl János: Koppenhága. 81-84
    
67. 
    Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor útján. 84-90
    
68. 
    T. F.: Szőmba utolsó tánca. 91-93
    
69. 
    Márton Béla dr.: San Sebastian. 93-97
    
70. 
    Dr. Stancz Ernő: Eurázia örökösen fagyott földje. 97-100
    
71. 
    A régi és a modern Spanyolország. 101-102
    
72. 
    Barátságos kannibálok. 102-105
    
73. 
    Kínai képek. 105-114
    

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

74. 
    Élet a déli póluson. 115-117
    
75. 
    Ismeretlen tengerszorosok. 117
    
76. 
    A Szuezi csatorna jubileuma. 117
    
77. 
    Újabb adatok a napfoltok és a klíma közötti összefüggésről. 117-118
    
78. 
    A Föld legjobban világított városa. 118
    
79. 
    Hogyan öltözködnek a férfiak és a nők Kamcsatkában. 118
    
80. 
    Normann települések a jégtakaró alatt. 119
    
81. 
    A „legkeresettebb” földrész. 119
    
82. 
    M.: Figyelem. 119
    
83. 
    ÜZENETEK. 120
    

1. évfolyam 4. szám

84. 
    Fechner-Rhiem, Hanna: A régi Delhi. 121-124
    
85. 
    Schmidt, Hans Walter: Palesztina népe és gazdasági élete. 125-128
    
86. 
    Karl János: Nápolyi mozaik. 129-130
    
87. 
    Várady-Szabó Sándor: Algéria száz éve francia gyarmat. 131-132
    
88. 
    Strukat A.: Sivatagok és steppék a népek életében. 132-136
    
89. 
    Droonberg, Emil: Kígyótánc-ünnep a zöld kígyók völgyében. 136-139
    
90. 
    Schumacher, Dorothea G.: Mohammedán ünnepek és szokások. 140-141
    
91. 
    Berzőffy Lilly: Gyémántkeresők. 141-144
    
92. 
    Horváth Béla: Kisázsia belsejében. Ak-Szerályból Nigdébe. 144-148
    

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

93. 
    Hivatalos vizsgálat Nobile ügyében. 149-150
    
94. 
    Mi van a csillagok között? 150
    
95. 
    Újabb kutatások az Amazon-folyam környékén. 150
    
96. 
    Ásatások Grönlandban. 150
    
97. 
    A kihaló veddák. 150
    
98. 
    A delejtű iránya 1930-ban. 150-151
    
99. 
    Hegyi tavak az Alpesi Természetvédelmi Területen. 151
    
100. 
     A harmadik út. 151
     
101. 
     Kína a világgazdaságban. 151-152
     
102. 
     A Karakorum expedíció. 152
     
103. 
     A „Carnegie” pusztulása. 152
     
104. 
     Óceánok és kontinensek között. 152
     
105. 
     Expedíció – politikai háttérrel. 152-153
     
106. 
     Echolotmérések a jégtakarón. 153
     
107. 
     Tizenhét óra alatt a Föld körül. 153
     
108. 
     Repülőállomások a közép atlanti óceánon. 153-154
     
109. 
     Belga „nemzeti park” Közép-Afrikában. Expedíció az emberszabású majmok tanulmányozására. 154
     
110. 
     Byrd repülőútja a Déli-sarkvidéken. 155
     
111. 
     Az orosz gyarmatosítás új irányai. 155-156
     
112. 
     Rendkívüli meleg New Yorkban 1930. februárjában. 156
     
113. 
     Az angol világbirodalom őrállomásainak sorsa. 156-157
     
114. 
     Az elnéptelenedő Dél-Franciaország. 157
     
115. 
     A halak felkutatása visszhang segítségével. 157-158
     
116. 
     Kínai orvosok. 158
     
117. 
     Új vasútvonalak Ecuadorban. 158
     
118. 
     A tengeri mérföld egységesítése. 158-159
     
119. 
     KÖNYVEK 159-160
     

1. Jávorka S.-Csapody V.: A Magyar Flóra képekben. (Ism. Dr. Boros Ádám)
2. Horváth Béla, dr.: Törökország szívében

120. 
     ÜZENETEK 160
     

1. évfolyam 5. szám

121. 
     Halász Gyula: Lóczy Lajos emlékezete 1849-1920. 161-164
     
122. 
     Márton Béla: Lyon. 165-168
     
123. 
     Horváth Károly: A virágkultúra Hollandiában. 169-171
     
124. 
     Szilády Zoltán: Havasok és tengerszemek bolgár földön. 172-173
     
125. 
     Schmidt, W. H.: A korinthoszi – csatorna. 173-174
     
126. 
     Massinger K.: Hollandus hajók útja a Föld körül 1598-1601. 174-179
     
127. 
     Schumacher, D. A. G.: A felláh. 180-182
     
128. 
     Venzmer, Gerhard: Sétautazás az aztékek országában. 182-186
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

129. 
     A délfranciaországi árvíz. 187
     
130. 
     Mélyfúrások a Spitzbergákon. 187
     
131. 
     A világ legészakibb meteorológiai állomása. 187
     
132. 
     A Zugspitzvasút. 187-189
     
133. 
     A La Manche alagút. 189
     
134. 
     Negro-afrikai-egyiptomi ősnyelv? 189
     
135. 
     Négerek az USA-ban. 189
     
136. 
     Az indiai „orleansi szűz”. 189
     
137. 
     Vasútépítés a francia Kongó-vidéken. 189-190
     
138. 
     Az ausztráliai nagy szárazság. 190
     
139. 
     Új kínai térképek. 190
     
140. 
     Új közlekedési vonalak Európában. 190-191
     
141. 
     Ausztrália lakossága. 191
     
142. 
     Filmfelvételek kartográfiai célból. 191
     
143. 
     Ajinomoto. 191
     
144. 
     Az „elveszett város”. 191
     
145. 
     „A világ minden aranyáért sem!” 191
     
146. 
     A legnagyobb kozmikus sebesség. 192
     
147. 
     Afrikai szárazság. 192
     
148. 
     Közép-Amerika jelentősége Észak- és Dél-Amerika állatföldrajza szempontjából. 192-193
     
149. 
     Új közlekedési utak Bolíviában. 193-194
     
150. 
     A földkerekség legdélibb városa. 194
     
151. 
     A sarki jég 1929-ben. 194
     
152. 
     Időjárás és klíma a Szaharában. 194-195
     
153. 
     A Szahara és a sáskák. 195-196
     
154. 
     Német-japán kereskedelmi forgalom. 196
     
155. 
     Dél-India fehér és fekete zsidói. 196
     
156. 
     A Sinanthropus. 196
     
157. 
     A modern óceánjáró gőzösök átépítése. 196-197
     
158. 
     Az útépítő gép. 197
     
159. 
     Délkeletarábiai kutatások. 197
     
160. 
     Labrador topografiája. 197
     
161. 
     A délrhodesiai ásatások. 197-198
     
162. 
     A sarkvidékek geografiája. 198-199
     
163. 
     KÖNYVEK 199-200
     1. Walter Geisler: Durch Australiens Wildnis. (Felfedező utazások Ausztrália kulturvárosai és vad népei között.)
     2. Kéz A[ndor]: Új tudományos folyóirat. („Africa”.)
     
164. 
     ÜZENETEK 200
     

1. évfolyam 6. szám

165. 
     Somogyi József: Az arany és a gyémánt hazája. 201-206
     
166. 
     Halász Gyula: A földrajzi nevek írásáról. 207-213
     
167. 
     Matolay Tibor: A 400 éves Panama csatorna. 214-222
     
168. 
     Horváth Károly: Magyar tulipán. 222-229
     
169. 
     Prettenhofer E.: Sardegna és a szárdok. 230-239
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

170. 
     A nankingi szent teknős. 239-240
     
171. 
     Az Északi jegestengerre negyven gőzösből álló expedíció indul Szibéria kincseiért. 240
     
172. 
     A korinthoszi csatorna. 240
     

1. évfolyam 7. szám

173. 
     Ványi Ferenc: Hispanián keresztül. 241-244
     
174. 
     Márton Béla: Granada. 244-248
     
175. 
     Busch-Zentner R.: Janina, a gólyák városa. Kép a nem-klasszikus Görögországból. (ford. Halász Gyula) 249-251
     
176. 
     Massinger C.: A szerecsendió hazája. 251-254
     
177. 
     Mendöl Tibor: Lettország. 255-275
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

178. 
     A Föld legmagasabb hegysége. 276
     
179. 
     Anglia meg akarja vásárolni Grönlandot. 276
     
180. 
     Stein Aurél új kutató-útra indult kínai Turkesztánba. 276
     
181. 
     Felhőkarcolók versenye New Yorkban. 276-278
     
182. 
     Repülőállomások az Északi sarkvidéken. 278
     
183. 
     Kutatóintézet a felhők felett. 278-279
     
184. 
     Tengeralatt járó autó. 279-280
     

1. évfolyam 8. szám

185. 
     Székely Béla: A kurdok. 281-286
     
186. 
     Schwauss M.: Guatemalai tájak. 286-288
     
187. 
     Karl János: Tíz perc alatt a Rax-Alpok tetejére. 288-290
     
188. 
     Wallisch F.: A gibraltári galériákban. A világ leghatalmasabb sziklavára. 291-292
     
189. 
     Degenhausen H.: Állattenyésztés gépekkel. 293-294
     
190. 
     Rålamb Kolos svéd királyi követ utazása Magyarországon át 1658-ban. (ford. Scheitz Emil) 295-312
     
191. 
     KÖNYVEK 313-316
     Fridtjof Nansen: Becsapott nép.
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

192. 
     Mexico őslakói. 316-317
     
193. 
     A mandzsuriai aranymezőkről. 317-318
     
194. 
     A Carnegie mélységmérései a Csendes óceánban. 318
     
195. 
     Tadzsikisztán. 318
     
196. 
     Naomasa Yamasaki † (1870-1929.) 318-319
     
197. 
     A világ népessége. 319
     
198. 
     Oroszország mezőgazdasági átalakulása. 319-320
     

1. évfolyam 9-10. szám

199. 
     Kéz Andor: Fridtjof Nansen. (1861-1930.) 321-331
     
200. 
     Baktay Ervin: A Khaibár-szoros és India északnyugati határvidéke. 331-335
     
201. 
     Horváth Károly: Jylland nyugati partjain. (A Jajongás-öblétől Anglia gyomráig.) 336-339
     
202. 
     Bacsó Nándor: A Graf Zeppelin földkörüli útja. 340-342
     
203. 
     Temesi Győző: Barangolás a görög szigetek között. 342-344
     
204. 
     Gusztáv Adolf svéd trónörökös: Svédország és a svédek. 344-353
     
205. 
     Temesi Győző: Hogyan keletkezik új magyar tó? 353-355
     
206. 
     Schwauss M.: Az indián nő, mint háziasszony és anya. 356-358
     
207. 
     Halász Gyula: A Balti-tengertől a Jeges-tengerig. (Végig Finnországon.) 359-377
     
208. 
     KÖNYVEK 378-381
     Jakob Wassermann: Columbus.
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

209. 
     Ford várost létesít a brazíliai őserdőben. 381
     
210. 
     A Fridtjof Nansen-föld. 382
     
211. 
     A zsidók elterjedése a Földön. 382
     
212. 
     Európa kiszorulása a világkereskedelemből. 382
     
213. 
     Apróságok a légi közlekedés teréről. 382-384
     

1931

2. évfolyam 1. szám

214. 
     Márton Béla: Sevilla. 1-7
     
215. 
     Koch Ferenc: Éghajlati szélsőségek. 7-13
     
216. 
     Hlaváts Andor: Graubünden és a raetorománok. 14-32
     
217. 
     Walkó Arisztid: A jáki templom. 32-33
     
218. 
     KÖNYVEK 33-38
     Charles W. Domville-Fife: Unter Wilden am Amazonas.
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

219. 
     A telefon Japánban. 39
     
220. 
     Megtiltották a keresztény vallás tanítását Kínában. 39
     
221. 
     Az indiai nacionalisták bojkottjának hatása. 39
     
222. 
     Éhinségek a 19-ik században. 39
     
223. 
     Érckutatás madártávlatból. 39
     
224. 
     „Esőcsinálás” Amerikában. 39
     
225. 
     A bábeltorony a népek legendáiban. 39-40
     
226. 
     Európai őslakók a Kanári szigeteken. 40
     
227. 
     Az arany, mint fizetési eszköz Kínában. 40
     
228. 
     Figyelmeztetés! 40
     

2. évfolyam 2. szám

229. 
     Az „Italia” katasztrófája. 41-48
     
230. 
     Baktay Ervin: Az indusok mithikus földrajza s a Himálaja hatása az ind képzeletre. 48-54
     
231. 
     Ványi Ferenc: Egy nap a Szaharában. 54-60
     
232. 
     Székely László: Csendélet Dél-Bantamban. 60-64
     
233. 
     Tittes György: Törökország vasúti hálózata. 65-71
     
234. 
     Temesi Győző: Athén, Delfi, Olimpia – és a földrajz. 71-73
     
235. 
     Vogt G.: A csodálatos Egyiptom. 74-75
     
236. 
     KÖNYVEK 76-77
     C. F. Byland: Peru őslakói
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

237. 
     A huerta-gazdálkodás Spanyolországban. 77-78
     
238. 
     A Kama-Pecsora viziut. 78-79
     
239. 
     ÜZENETEK 79-80
     

2. évfolyam 3. szám

240. 
     Nemes Gábor: Stefansson az eszkimókról. 81-92
     
241. 
     Székely László: Ruki apó szerencséje. Trópusi történet. 92-97
     
242. 
     Baktay Ervin: Kasmir, a boldog völgy országa. 97-109
     
243. 
     Halász Gyula: Az Etna körül. 110-112
     
244. 
     Karl János: Élet a Bernina alján. 112-114
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

245. 
     Német expedíció a grönlandi belföldi-jég birodalmában. 114-116
     
246. 
     A New-Zealandi „védett terület”. 116
     
247. 
     A nappal hossza különböző szélességek alatt. 116-117
     
248. 
     A Szahara múltja. 117
     
249. 
     Gibraltár-alagút. 117-118
     
250. 
     Cserebogár okozta károk. 118
     
251. 
     Mennyivel emelkedne az óceánok vízszintje, ha a grönlandi jégtakaró megolvadna. 118
     
252. 
     Korai kőkorszakból származó eszközök Kínában. 119
     
253. 
     Az U.S.A. vadállománya. 119
     
254. 
     Új felfedezés Arábiában. 119
     
255. 
     A japán bevándorlás Brazíliába. 119
     
256. 
     A kisebbségi kérdés megoldása Törökországban és Görögországban. 119-120
     
257. 
     Kéz Andor: Délafrikai kőszéntelepek. 120
     
258. 
     Helyreigazítás. 120
     

2. évfolyam 4. szám

259. 
     Szilády Zoltán: Vraca. 121-123
     
260. 
     Kéz Andor: Afrika betegsége. 123-130
     
261. 
     Bányai János: A székely Hargitából. 130-133
     
262. 
     Halász Gyula: Repülőgépen a déli sarkra. 133-138
     
263. 
     Márton Béla: Cordoba. 138-144
     
264. 
     Horváth Károly: A rénszarvas és a lappok. 144-149
     
265. 
     KÖNYVEK 150
     Aujeszky László: Védekezés az időjárási károk ellen. (Ism. Berényi Dénes)
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

266. 
     Kéz A.: Távolkelet túlnépesedése és kivándorlása. 151
     
267. 
     Kéz A.: Nemzetközi Himalája expedíció. 151-152
     
268. 
     Kéz A.: A nemzetközi vándorlás a XIX. és XX. században. 152-153
     
269. 
     Koch: A tenger aranya. 153-154
     
270. 
     Monaco területe. 154
     
271. 
     New York állam lakosságában legutóbb beállott érdekes változások. 154
     
272. 
     Középázsia kiszáradása. 154
     
273. 
     Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági élete az 1930 évi népszámlálás tükrében. 154-158
     
274. 
     Rendszeres kereskedelmi expedíciók tengeri útvonalai Szibériába. 158-159
     
275. 
     Őstörténelmi kutatások Grönlandban. 159
     
276. 
     Norvégia lakossága. 159
     
277. 
     A Nag-Hamadi duzzasztó-gát elkészült. 159
     
278. 
     Topográfiai munkálatok az Észak-Afrikai olasz gyarmatokon. 159
     
279. 
     A szovjet unió újabb repülő vonalai. 159
     
280. 
     Líbia népesedési problémája. 159-160
     
281. 
     A Panama szoros forgalma. 160
     
282. 
     Tengeralattjáróval az Északisarkra. 160
     
283. 
     Chile lakossága. 160
     
284. 
     Japán lakossága. 160
     

2. évfolyam 5. szám

285. 
     Halász Gyula: Roald Amundsen emlékezete (1872-1928). 161-165
     
286. 
     Koch Ferenc: A Zuider Zee kiszárítása. 166-172
     
287. 
     Wallisch F.: A tengerkutató muzeum Monacoban. Tudomány a Rivierán. 172-175
     
288. 
     Varga Lajos: A finnek gőzfürdőháza. 175-178
     
289. 
     Bulla Béla: Istria. 179-187
     
290. 
     KÖNYVEK (Ism. Hettesheimer Ernő) 188-192
     1. Emil Trinkler: Im Land der Stürme.
     2. Steiner Lajos: Az időjárás.
     3. J. Muron: Die spanische Insel.
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

291. 
     Az afrikai lakosság szociális átalakulása. 192-194
     
292. 
     Forróégövi tavak vizének rétegződése. 194-195
     
293. 
     A „Campo del Cielo” titka. 195-196
     
294. 
     A kép és bálványimádás, valamint a boszorkányság a nyugati bantuknál. 196-197
     
295. 
     Chile mezőgazdasági viszonyai. 197-198
     
296. 
     Az indiánusok kultúrája és átalakulása. 198-199
     
297. 
     Szaloniki szabad zónájának forgalma. 199-200
     

2. évfolyam 6. szám

298. 
     Matolay Tibor: A sárkányfák szigetén. 201-212
     
299. 
     Baktay Ervin: Lahor, Pandzsáb fővárosa. 212-220
     
300. 
     Kéz Andor: A ciklonokról. 221-225
     
301. 
     Márton Béla: A katalánok és Katalónia. 225-231
     
302. 
     KÖNYVEK 231-232
     1. Otto Myrbach: Wanderers Wetterbuch. (Ism. A. L.)
     2. Colin Ross: Die Welt auf der Waage.
     3. Siegfried Passarge: Deer Mensch im heissen Gürtel.
     4. Europa im Automobil.
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

303. 
     Trinkler Emil. 233
     
304. 
     A scoresbysundi új eszkimótelep. 233
     
305. 
     St. Kilda 233-235
     
306. 
     Földrajzi kutatások közép Yünnanban. 235-236
     
307. 
     Új szabadkikötő New-Foundlandban. 236
     
308. 
     Az oroszok 1930-as északsarki expedíciójának eredményei. 236
     
309. 
     Sverdrup Otto. 236
     
310. 
     A Cliperton sziget Franciaországé. 236-237
     
311. 
     Indokína klímája. 237
     
312. 
     Grönlandi expedíciók. 237-238
     
313. 
     Gulyás József: Egy pataki rézmetsző diák. 238
     
314. 
     Holland-India lakossága. 238
     
315. 
     Rendszeres repülőszolgálat Afrikában. 238
     
316. 
     Északafrikai gabonakereskedelem. 238-239
     
317. 
     Törökország népének nyelvi megoszlása. 239
     
318. 
     Az olasz Karakorum-expedíció. 239
     
319. 
     Új vasútvonal Afrikában. 239
     
320. 
     Délamerikai expedíciók. 239
     
321. 
     Olasz-Szomáliföld népessége. 239-240
     
322. 
     Befejeződött a „Willebrord Snellius” óceánografiai expedíciója. 240
     
323. 
     A házasságkötések feltűnő növekedése Indiában. 240
     
324. 
     Az Északi-tenger növekvő új szigetei. 240
     
325. 
     Szibéria fagyott földje. 240
     
326. 
     A szabad vadember szigorú „túlvilágirendőrsége”. 240
     

2. évfolyam 7. szám

327. 
     Kéz Andor: Andrée expedíciója. 241-244
     
328. 
     Béynon Ödön: Walpole sziget. Detroit őslakóinak jelenlegi hazája. 244-247
     
329. 
     Székely László: A feléledt krokodilus. Sumatrai vadásztörténet. 247-251
     
330. 
     Halász Gyula: Shackleton élete és halála. 251-259
     
331. 
     Kéz Andor: A Délafrikai Unió bennszülötteinek problémái. 259-265
     
332. 
     Wallisch F.: Az eleuziszi misztérium templom. 265-269
     
333. 
     Horváth Károly: Vásárhelyi Pál. 270-273
     
334. 
     KÖNYVEK 273-278
     „Ahol a kannibálok barangolnak”.
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

335. 
     Az egyházi állam lakossága. 278
     
336. 
     Délarábiából. 278
     
337. 
     A hollandiai fémipar. 278-279
     
338. 
     A jávai cukoripar. 279-280
     
339. 
     Kufra oázis megszállása. 280
     

2. évfolyam 8. szám

340. 
     Szemelvények Szilády Zoltán: „Bulgária” című könyvéből. 281-291
     
341. 
     Varga Lajos: Az északskandináviai Jeges-tenger mellékén. 291-295
     
342. 
     Somogyi József: Perzsia. 295-305
     
343. 
     KÖNYVEK 305-306
     Szilády Zoltán: Bulgária. (Ism. Mendöl T.)
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

344. 
     Az angol kikötők. 306-308
     
345. 
     A „Turkszib”. 308-310
     
346. 
     Átkelés a Danikilföldön. 310-311
     
347. 
     Az amsterdami gyémántipar. 311
     

2. évfolyam 9. szám

348. 
     Réthly Antal: Két év kisázsiai Törökországban. 313-326
     
349. 
     Márton Béla: Arles. 326-331
     
350. 
     Hankó Béla: Az albán paraszt életmódja. 331-333
     
351. 
     Az utolsó állomás. 334-336
     
352. 
     Varga Lajos: A lappok földjének csodái. 336-341
     
353. 
     Horváth Károly: A dán fővárosból a dán tanyákra. 341-343
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

354. 
     Délamerika és az Unio imperializmusa. 343-345
     
355. 
     A gazdasági válság Délamerikában. 345-346
     
356. 
     New York, a világ legnagyobb kikötője. 346-349
     
357. 
     Egyiptom iparának növekedése. 349-350
     
358. 
     A világ kereskedelmi flottája 1930-ban. 350
     
359. 
     A Bermudák környéki mélytengeri kutatás és Beebe bathoszférája. 350-351
     
360. 
     A jéghegyek gyakorisága. 352
     

2. évfolyam 10. szám

361. 
     Viktor Lebzelter: A Felső-Omuramba és Ovambo vidéki busmanokról. 353-358
     
362. 
     Hlaváts Andor: A Loire völgye és várkastélyai. 357-364
     
363. 
     Hankó Béla: Lakodalom Dél-Albániában. 364-366
     
364. 
     Kéz Andor: A damaszkuszi oázis. 367-369
     
365. 
     Matolay Tibor: A kreol-szellem kialakulása s mai válsága. 369-374
     
366. 
     Somogyi József: Perzsia. 374-383
     
367. 
     KÖNYVEK 384
     Kurt Hielscher: Deutschland.
     

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

368. 
     A Hudson Bay vasút. 384-385
     
369. 
     Hamburg, Rotterdam és Anvers forgalma. 385
     
370. 
     Vasúti kompjáratok. 385-387
     
371. 
     Töltés Rügen és Stralsund között. 387
     
372. 
     A fontosabb vasérctermő államok termelése 1930-ban. 387
     
373. 
     Petroleumvezeték Kirkukból Tripolisba és Haifába. 387-388
     
374. 
     Az óraipar és órakereskedelem. 388
     
375. 
     Eltűnt sarki kutatók. 388-389
     
376. 
     Norvégia térfoglalása Keletgrönlandon. 389
     
377. 
     A műselyem a világgazdaságban. 389
     
378. 
     A Newyork-Istanbuli repülés. 389-390
     
379. 
     A dán Grönland expedíció tudományos eredményei 1931-ben. 390
     
380. 
     A tengeri kereskedelem válsága. 390-392