A kelták az ie. évezredben megérkeznek a Brit-szigetekre és kialakították törzsi államaikat

A kelták az ie. 1. évezredben megérkeznek a Brit-szigetekre és kialakították törzsi államaikat.

• A kelták az ie. 1. évezredben megérkeznek a Brit-szigetekre és kialakították törzsi államaikat.

• Római Birodalom terjeszkedése a Brit-szigeteken:

• ie. 43-tól kezdve a rómaiak megvetik lábukat és körülbelül 100 év alatt kiépítik Britannia provinciában a római közigazgatást.

• a legyőzött kelták nagyobb része romanizálódott, amikor a Római Birodalom összeomlott, a kelta arisztokrácia kiépítette saját államait.

• Az 5. század közepén újabb népek kelnek át a csatornán: angolok, jütök és szászok → angolszász törzsi államok királyságok.

Hastingsi csata (1066) után I. Hódító Vilmos a normann uralkodóház alapító tagjaként elfoglalta az angol királyi trónt.

• Hastingsi csata (1066) után I. Hódító Vilmos a normann uralkodóház alapító tagjaként elfoglalta az angol királyi trónt.

• Anglia egy nagyobb, normann–francia–angol politikai integráció eleme lett.

• Hódító Vilmos, Normandia hercege, franciaországi birtokaihoz kapcsolta a szigetországot.

• Angliában normann lovagok ”váltották le” az angolszász arisztokráciát.

• Az ősi angolszász tanács, a Witan továbbra is rendszeresen tanácskozhatott, így a testületben helyet foglaló főrendek és főpapok nem érezték magukat mellőzöttnek.

• A Witan idővel felvette a Nagy Államtanács (Great Council) nevet, amely a parlamenti felsőház (House of Lords) jogelődjének tekinthető.

A kontinentálistól eltérő birtokadományozási politika:

• A kontinentálistól eltérő birtokadományozási politika:

• egy tagban maradó, nagy és összefüggő birtoktesteket csak a határterületeken osztottak,

• nem alakulhattak ki hatalmas egybefüggő birtoktestek.

• Vilmos az angolszász birtokokat kisajátította, az ország egész földjét a saját tulajdonának nyilvánította, → így kb. másfélezer nagybirtok vált koronabirtokká.

• Az erdők zömének, a megművelt földek egyhetedének megtartása mellett,

• a földeket vazallusainak adományozta, de a főhatalom gazdasági bázisának megtartására gondosan ügyelt.

• Sok kis lovagi hűbérbirtok kiadásával Vilmos támaszt szerzett a középbirtokosok körében.

• A hűbérbirtok elvben örökletes volt, és azt az elsőszülött fiú örökölte (primogenitura).

A hűségeskü eltérő intézménye.

• A hűségeskü eltérő intézménye.

• 1085-ben általános földösszeírást rendelt el (Doomsday Book),

• majd 1086-ban az ország minden nemesét Salisburybe rendelte, hogy személyes hűségesküt tetessen velük.

• „Utolsó ítélet könyve” – Doomesday Book

• első ismert általános birtokösszeírás;

• földtulajdonviszonyok áttekintése;

• birtokok becslés szerinti jövedelme;

• összefoglalta az uradalmak jobbágy- és állatállományát, technikai eszközeit, szántóit, legelőit, erdeit, évi jövedelmét.

Angliában a király minden földet a sajátjává tett, vagyis rajta kívül senki másnak nem volt allódiuma.

• Angliában a király minden földet a sajátjává tett, vagyis rajta kívül senki másnak nem volt allódiuma.

• A király mellett működő tanácsnak (curia regis) mindazok a vazallusok tagjai voltak, akik a királytól közvetlenül kapták hűbérüket.

• A királynak joga volt ide mindegyiküket meghívni, de arra senki sem kötelezhette őt, hogy a tanácskozást összehívja.

A vazallus fegyveres szolgálata:

• A vazallus fegyveres szolgálata:

• Vilmos deklaráltatta, hogy minden hűbéres közvetlenül a királynak tartozik hűséggel, miden birtokos a király hadseregében köteles szolgálatot teljesíteni, személyesen és a birtokmennyiség függvényében megállapított fegyveres egységgel, alhűbéreseivel, vagy kizárólag őket küldve.

• Ezt a bevonulási kötelezettséget váltotta ki később II. Henrik az ún. pajzspénzzel, a scutagiummal.

• Az igazságszolgáltatási-igazgatási szervezet a grófsági rendszerhez (shire) kapcsolódva épült ki.

• Élükön egy-egy sheriff állt, aki nem hűbéri, hanem közjogi alapon látta el teendőit, méltósága bármikor visszavonható volt, és hivatalának öröklési lehetősége szóba sem jöhetett.

• A központi bíróságokon a királyi méltóságviselők, koronavazallusok alkották urukkal együtt az ítélkező fórumot

• Henrik kevés és egyszerű törvényének a települések angolszász eredetű testületi bíróságai szereztek érvényt.

• A testületek gyakran alkalmaztak jogban jártas klerikusokat, így a jogszolgáltatás mind szakszerűbb lett.

• Az ősi angolszász törzsi szokásjog maradványaként az uralkodó maradt a legfőbb fellebbezési fórum.

• I. Henrik idejében a kikötővárosok és a belső fekvésű városok is saját joghatósághoz jutottak, ez a társadalomnak megnyugvást és biztonságérzetet nyújtott.

• Az utazó királyi bírák immár beavatkozhattak az alacsonyabb fórumokon zajló perekbe is, ezzel egységesítették a jogszolgáltatás szempontjait és megtörték a főrendek úriszékeinek monopóliumát.

• Bevezették a máig érvényes idézés (writ of right) minden angol alattvalóra nézve kötelező gyakorlatát.

• A jól fizetett vándorbírákat közvetlenül a király nevezte ki.

• A királyi bíróságok a ”tájjellegű” sokszínűség helyére országos érvényű, ”közös” joggyakorlatot állítottak.

• A ”király joga” olyan mértékben közjoggá (common law) vált, hogy II. Henrik uralkodása idején az angol közjog rendszere lényegében kialakultnak vehető.

Oroszlánszívű Richárd országlása (1189–1199)

• Oroszlánszívű Richárd országlása (1189–1199)

• János (1199–1216): mindenáron vissza kellett szereznie egykori családi birtokait és általuk uralkodói tekintélyét,

• alattvalók kíméletlen megadóztatása,

• a főúri családok köréből katonáival ”túszokat” szedetett, akiket csak váltságdíjért engedett szabadon,

• a teljes birtokelkobzás.

• A Magna Carta szövegének döntő hányada az adóztatás kérdéskörével foglalkozik

• A király külön adónemet csak a bárói tanács a Nagy Államtanács, a Magnum Consilium hozzájárulásával vethet ki.

• Egységes súly és mértékrendszert vezetett be, s biztosította a kereskedők szabad közlekedését.

• Garantálta az angol egyház jogainak tiszteletben tartását és elismerte a püspökválasztás jogát.

• A szabad emberek személyes és birtokszabadságaként garantálta, hogy törvényes ítélet nélkül senki sem fogható el, nem száműzhető, birtokaitól nem fosztható meg.

A 15. századi Angliában arisztokrata csoportok, nagy bárói ligák küzdöttek a hatalomért: a királyi trónért, illetve a politikai befolyás maradéktalan biztosításáért.

• A 15. századi Angliában arisztokrata csoportok, nagy bárói ligák küzdöttek a hatalomért: a királyi trónért, illetve a politikai befolyás maradéktalan biztosításáért.

• A szemben álló felek élén ugyanazon királyi család két ága, III. Edward leszármazottai álltak (Plantagenet-din.).

• Lancaster-ház a vörös rózsa,

• a York-ág a fehér rózsa jegyében indult a harcba.

• A 15. század az angol királyság történetében átmeneti korszak a középkori monarchia és az abszolutista állam között.

• A politika és a gazdaság irányításában három tényező játszik szerepet: a király, a főurak, valamint a köznemesekből és polgárokból álló parlament.

• A rózsák harcának a király nemcsak politikai, hanem gazdasági nyertese is volt.

• Az elkobzott birtokokból származó vagyon feltöltötte a kincstárat.

• Megfontolt birtokpolitika

• A király évtizedek után ismét fizetőképessé vált.

• Fellendült a kereskedelem, amibe Edward személyesen is bekapcsolódott.

III. Richárd (1483-85)

• Richárd alapította 1483-ban a Court of Requestet - Kérelmi Bíróság, ahol a szegények fellebbezhettek az őket ért jogtalanságok ellen; beadványait a nép nyelvén (angolul) fogalmazták meg.

• 1484-ben pedig a Council of the North-ot - Északi Tanács, hercegi tanács utódja volt, és az Anglia északi területein jelen levő állapotokon próbált javítani a délről kormányzott országban,

• valamint a College of Armst (Címertani Kollégium).

• Richárd uralkodásának jelentős eseménye volt az 1484-ban a Westminster-apátságban tartott parlament.

• első angol nyelven kiadott törvények,

• pártfogolta az angol hivatalos nyelvként való használatát.

• Angol centralizációs politika - A központosított monarchia kiépítése

• VII. Henrik két ízben is hozott törvényt a banderiális hadtartás ellen

• A korona és a főnemesség ellentéte az ő uralma alatt rendeződött végleg.

• VII. Henrik uralkodása alatt megszűnt a főnemesség parlament fölött állása, s a parlament, azon belül is az alsóház befolyása növekedett.

nagymértékű főnemesi birtokkoncentrációs folyamat

• nagymértékű főnemesi birtokkoncentrációs folyamat

• adó- és vámemelés helyett elsősorban a koronabirtokok bevételének növelésével igyekezett nagyobb jövedelemre szert tenni.

• A nemesi birtokok keresztházasságok révén történő koncentrációját a gyámsági rendszer kiterjesztése

• Új adományrendszer:

• a birtokokat még tanácsadói és támogatói is csak határozott időre kapták,

• kiskirályságok kialakulásának megakadályozása,

• utólagos jutalomként részesítette birtokadományban támogatóit,

• számos biztosítékkal az elidegenítések visszafordíthatóságáról is gondoskodott.

A nemesség - polgárosodás 16-18. századi Angliában

• hadisarc mint jövedelemforrás megszűnt, így az iparban és a kereskedelemben keresnek gazdagodást,

• a nemesek nem élveztek adómentességet, elősegítette a gazdaságba történő jobb integrációjukat.

• IV. Edward és VII. Henrik személyes kereskedelmi tranzakciói is példaértékűnek tekinthetők.

• Primogenitúra (elsőszülöttjog) miatt az ifjabb fiúgyermekek tanulásra és vállalkozásra kényszerültek, s a 15. századtól kezdve a jogi és kereskedői pálya – a papi pálya rovására – mind népszerűbbé vált.

• Földrajzi felfedezések - kora

• Kolonizáció-gyarmatosítás

• Távolsági/Keleti kereskedelem

• Társaság-alapítások

A Tudor-uralkodóknak sikerült szorosabb függésbe vonniuk Walest, Skóciát és Írországot,

• A Tudor-uralkodóknak sikerült szorosabb függésbe vonniuk Walest, Skóciát és Írországot,

•  A 15. században Wales két részre oszlott:

• a „Fejedelemségre”, amelyet az angol királyok angol módon kormányoztak,

• és a függetlenebb lordságokra.

• VIII. Henrik két uniótörvénnyel (1536, 1543) számolta fel ezt a megosztottságot,

• 1. mindenhol bevezette az angol jog- és kormányzati rendszert,megjelentek a sheriffek, békebírák,

• 2. az angol lett a hivatalos nyelv,

• 3. a helyi nemesség képviselőket küldhetett a londoni parlamentbe.

Írország: a déli és keleti terület angol befolyás alatt, ez volt a Lordship of Ireland (Írország Lordsága),

• Írország: a déli és keleti terület angol befolyás alatt, ez volt a Lordship of Ireland (Írország Lordsága),

• az északi, a nyugati és a középső területeken pedig mintegy 60 független, gael nyelvű és kultúrájú ír fejedelemség létezett.

• VIII. Henrik kormányzót és helyőrséget küldött Írországba, majd egy levert lázadás után az ír „reformációs” parlamenttel (1536–37) elfogadtatta az angliai vallási és közigazgatási reformokat.

• 1541-ben (mivel elődei csak lordjai voltak Írországnak) az ír parlament elismerte Henriket az ország királyának.

VIII. Henrik fenyegetettsége: skótok Franciaország szövetségesei.

• VIII. Henrik fenyegetettsége: skótok Franciaország szövetségesei.

• Az 1560-ra államvallássá nyilvánított kálvinizmus lehetővé tette a két ország közeledését,

• Skóciában egyre többen Angliától várnak védelmet a Franciaország által támogatott katolikus királynő, Stuart Mária ellen.

• Mária fia, VI. Jakab skót király, aki 1586-ban kölcsönös védelmi szerződést írt alá Angliával

• Ezzel elérte, hogy Erzsébet örökösévé nyilvánítsa, és 1603-ban Angliában felvehesse az I. (Stuart) Jakab nevet.

Kiváltságos törvényszékek prerogative courts

• Olyan bírói fórumok, melyeken keresztül az angol uralkodó a 16–17. században a közönséges jogi (common law) törvényszékeket megkerülve, illetve felülbírálva

• érvényesíthette a számára fenntartott előjogokat→prerogatívákat, immunitásokat,

• diszkrecionális (kivételes – mérlegelő) hatalmat.

• A VII. Henrik uralkodásától kezdve a központosítással párhuzamosan létrehozott s annak eszközévé vált kiváltságos törvényszékek közé tartozott

• a csillagkamara (Star Chamber)

• az egyházi magas bizottság (Court of High Commission),

• a kancellária fellebbviteli bírósága (Court of Chancery),

• a határvidékek pacifikálásának eszközéül szolgáló walesi és északi tanács (Council of Wales, Council of the North),

• valamint a kérvények bírósága (Court of Requests), mely elsősorban a szegények panaszainak jogorvoslatával foglalkozott.

• Gyakorlatilag nem más, mint „maga a királyi tanács”, törvényszéki minőségben.

• 20-30 főnyi tagságát bírák és titkos tanácsosok alkották,

• nevét a Westminster-palota azon terméről kapta, melyben üléseit tartotta.

• A 15. sz. a közönséges jogi (common law) törvényszékeknek a működését gyakran érte panasz korrupció vagy a helyi hatalmasságok nyomásgyakorlása miatt.

• VIII. Henrik alatt vált kifejezetten népszerűvé, nem utolsósorban rugalmas (a középkori királyi tanácséra emlékeztető) eljárásrendje miatt.

Csillagkamara - Star Chamber

• Első- és másodfokon egyaránt lehetett hozzá folyamodni;

• nem alkalmazott esküdteket;

• általában petícióra vagy besúgásra reagálva kezdeményezett eljárást, különösebb formaságok nélkül;

• a vádlottat kényszeríthette, hogy eskü alatt válaszoljon a vádakra.

• működési elveiből hiányoztak az alattvaló szabadságának és integritásának olyan garanciái, amilyeneket a közönséges jogi eljárás nyújtott.

• A tárgyalt ügyek között főként lázadás és békebontás, csalás és hamisítás szerepelt

• I. Károly rendeleteinek első számú végrehajtójaként az elnyomás szimbólumát látták benne,

• 1641-ben a „hosszú parlament” felszámolta.

az angol király személyes vagy „magántanácsa”,

• az angol király személyes vagy „magántanácsa”,

• VIII. Henrik idején, az 1530-as években jött létre.

• A kiváltságos törvényszékekkel együtt alkotta a királyi tanácsot, mely a „nagytanáccsal”, azaz a parlamenttel együtt az összes kormányzati funkciót gyakorolta.

• működése folyamatos,

• összetétele kizárólag a király tetszésén múlott.

• Az angol forradalom az egész tanácsrendszert elsöpörte,

• bár a restauráció után formálisan visszaállították, II. Károlytól kezdve tényleges kormányzati szerepe eltörpült a kabineté mellett.

Anglia 1603-1640 Stuartok abszolutizmusa – I. Jakab/I. Károly

• Parlament nélküli kormányzás a kir. jogokra hivatkozva → pl. 1629-1640 között nem is ülésezik;

• Adók, jövedelmek kirovása-beszedése parlamenti jóváhagyás nélkül, pl. hajópénz, kir. kényszerkölcsönök;

• Önkényes valláspolitika: katolikus – protestáns – episzkopális ellentétek

Anglia 1603-1640 Ellenállás a királlyal szemben

• Parlament → House of Commons - Alsóház

• Hagyományos/tradicionális common law bíróságok – angol alkotmány garanciái

• Ellenzéki vezetők börtönbe vetése

• Öt lovag ügye – Five Knight’s case→ 1628. Petition of Right’s

• Terhek csak parlamenti jóváhagyással

• Szabad embereket csak tisztességes eljéráéssal lehet fogságba vetni

Alkotmányos válság és polgárháború 1638-1648

• 1638. Skót felkelés

• 1640. parlament összehívása

• rövid parlament

• hosszú parlament (-1660):

• Politikai foglyok szabadon bocsátása

• Kir. tanácsadók vád alá helyezése

• Bizonyos adók eltörlése

Monarchia bukása Cromwell diktatúrája

• 1642- polgárháború kirobbanása

• Alsóház „parlamenti kormányzása”

• I. Károly 1647-es letartóztatása, elítélése, kivégzése ↔ „királygyilkosság”

• London katonai megszállása – hadsereg átveszi a hatalmat a hadseregtől

• Csonka parlament – Cromwell katonai diktatúrája