A pszichológia és logika



Yüklə 1,52 Mb.
Pdf görüntüsü
səhifə1/81
tarix18.07.2018
ölçüsü1,52 Mb.
#56394
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   81


A
PSZICHOLÓGIA ÉS LOGIKA
ELEMEI
          KÖZÉPISKOLÁK   SZÁMÁRA
ÍRTA
KORNIS GYULA
EGYETEMI  TANÁR
HETEDIK KIADÁS
A VKM. e könyvet 884-05—60-1931. sz. rendeletével
középiskolák számára tankönyvül engedélyezte
       FRANKLIN-TÁRSULAT   BUDAPEST


FRANKUN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.


AZ ELSŐ KIADÁS ELŐSZAVÁBÓL.
Azok az alapelvek, melyek  e könyv  megírásában vezet-
tek,   a  Magyar   Paedagógia  1910.   évfolyamában   találhatók
meg  Filozófia   a   középiskolában  címen.   Itt   kifejtettem,   hogy
a középiskolai filozófiai oktatás nem annyira a filozófiai pro-
pedeutikán, mint inkább az egyes tárgyak filozófiai szellemű
tanításán fordul  meg; továbbá, hogy  a filozófiai propedeutika
a   maga   jelentős   fogalomrendszerező   feladatát   a   puszta   pszi-
chológia és logika keretében egyáltalán meg nem oldhatja.
A könyv  írása közben nem egy ponton éreztem a tudo-
mányos   és   a   didaktikai   szempont   összeütközését;   legtöbb-
ször az utóbbi javára döntöttem (pl. a filozófiának éppen nem
részletező   felosztásánál;   az   érzelmeknek   nem   tiszta   pszi-
chológiai,   hanem   hagyományos   alapon   érzéki,   értelmi,   er-
kölcsi   és   esztétikai   érzelmekre   való   osztályozásánál;   az
akaratszabadság   kérdésének   egyrészt   tisztán   pszichológiai,
másrészt filozófiai szempontból való fölfogásánál stb.). Több-
ször   inkább  nem   teljes  fogalmat   adtam,   csakhogy   a   szöveg
könnyebbé,   kevésbbé   tömörré   váljon.   Mégis   maradt   néhány
nehezebb   fogalmazás,   melynek   megkönnyítése   a   fogalmak
szabatosságának föláldozását vonta volna maga után.
A   pszichológiába   még   több   elemi,   külön   készülékekre
alig   szoruló   kísérletet   óhajtottam   beolvasztani;   de   így   a
könyv  túlságosan  megnövekedett  volna. Ezért  a középiskolai
pszichológiai oktatásban fölhasználható elemi kísérletek gyűj-
teményét   e   könyvhöz   alkalmazva   a   t.   kartársak   számára
külön   füzetben   tettem   hozzáférhetővé.  (Elemi   pszichológiai
kísérletek. Budapest, 1911.)
A   logika   módszertani   része   a   logikai   formák   elméleté-
vel   szemben   nagyobb   gyakorlati   jelentősége   miatt   terjedel-
mesebb   tárgyalásban   részesült.   A   tudomány   fogalmának   és
felosztásának   kissé   bővebb   elemzése   pedig   alkalmas   be-
lépőjegynek tűnik fel előttem az egyetemi tanulmányokra.
Budapest, 1911 januárius hóban.
A szerző.
 


ELŐSZÓ A HETEDIK KIADÁSHOZ.
Az   új   tanterv   szerint   a   középiskolai   filozófiai   oktatás
célja a lelki élet főbb jelenségeinek ismerete, másrészt a gon-
dolkodás   általános   formáinak   rendszeres  összefoglalása,   mint
a   középiskolai   tudományos   oktatás   egységes   és   tudatos   be-
tetőzése.  Tankönyvem  eddig is ezt  a célt  tartotta  szem előtt,
így   gyökeresebb   átdolgozásra   nem   szorult.   Minthogy   azon-
ban ezentúl csak heti két óra áll a filozófiai oktatás rendelke-
zésére,   kénytelen   voltam   az   anyagot   csökkenteni.  A   tan-
tervben megszabott anyagot a nagyobb betűs részek ölelik föl,
tüzetes tárgyalásra tehát csakis ezek vannak szánva.  Az apró-
betűs részek, melyek most körülbelül a könyv felét teszik ki,
az   érdeklődőbb   ifjak   számára   külön   filozófiai  olvasó-
könyvet  vannak   hivatva   pótolni.   Céljuk   az   elmeindítás,   a
további   tanulmányokra   való   serkentés.   Erre   céloznak   az
irodalmi tájékoztatások is.
Több   helyütt   a   szöveget   módosítottam.   Talán   egyes
részek   még   így   is   nehéznek   tűnnek   fel.   Amint   azonban   egy
régebbi   kiadás   előszavában,   most   is   hangsúlyozom,   hogy
ezen   csak   a   tartalom   szabatosságának   és   szakszerűségének
feláldozásával   lehetne   segíteni.   Itt,   ha   nehézségről   beszél-
hetünk, ez inkább magában a tárgyban rejlik. Meg kell azon-
ban gondolnunk, hogy a tanuló néhány hónap múlva az egye-
temre,   tehát   a   tiszta   szaktudományos   képzés   helyére   jut,  s
ha a középiskola nem szoktatta hozzá a súlyosabb  kérdések-
hez,   a   rendszeres   formában   végrehajtott   gondolkodáshoz   és
csak szórakoztatva «könnyű» szellemi munkára nevelte, akkor
az   egyetemre   és   az   életbe   való   hirtelen   átmenet   szellemi
edzés híján annál keservesebb és reménytelenebb lesz.
Ε  helyütt   is   köszönetemet   fejezem   ki  Szűcs   Lajos
gimnáziumi   tanár   úrnak,   hogy   az   új   kiadás   előkészítésében
becses  megjegyzéseivel támogatni szíves volt.
Budapest,   1926  április  hóban.
A szerző.


BEVEZETÉS.
1. §. A filozófia fogalma és területének beosztása.
1. Az   egyes   tudományok:   a   matematika,   fizika,   kémia,
biológia,  történelem   stb. a  maguk   sajátszerű  tárgyát  vizsgál-
ják a nélkül,  bogy  egyszersmind külön azt is kutatnák, vájjon
miképp   jutnak   a   maguk   igazságaira,   miképpen   ismerik   meg
tárgyukat?   A   matematika,   fizika,   kémia   stb.   mint   szaktudo-
mány nem vizsgálja azt, mi a  tudásnak,  a  megismerésnek,  az
igazságnak  természete, milyen feltételektől függ a rendszeres
tudás,   vagyis   a   tudomány   általában?   Kell   tehát   az   egyes
szaktudományokkal   szemben   lennie   olyan   egyetemes   tudo-
mánynak   is,   mely   az   igazolt   tudásnak,   vagyis   a   tudó-  \
mánynak   fogalmát   vizsgálja.   Ez   az   egyetemes   tudomány
a  tudományelmélet  (épístemologia).   Ennek   két   része   van:
a)  logika éb)  ismeretelmélet.
a) Minden egyes  tudomány igaz  tételek, azaz igazságok megállapí-
tására törekszik. Ez a törekvés eleve feltételezi, hogy az igazságokat meg-
ismerhetjük,     azaz,   hogy   az   igaz   állításokat   meg   tudjuk   különböztetni
bizonyos   ismertetőjelek alapján a nem-igaz állításoktól.   Az igazságnak \
ismertető jeleit, egyszersmind azokat a szabályokat, melyeket az igazság meg-
ismerésében követnünk kell, vizsgálja a logika.
b) Viszont   ezek   a   kérdések:   egyáltalán   szert   tudunk-e   tenni   igaz
ismeretre? mi a megismerés eredete? milyen  a mi elménk és a valóság
viszonya? — az ismeretelmélet tárgyai.
2. A fizika, kémia, biológia és még sok tudomány léte-
zőkkel,   anyagokkal,   erőkkel,   élőkkel   stb.   foglalkozik.   Ezek
a szaktudományok a valóság  egy-egy  részének megismerését
tűzik ki feladatul, vagy a valóságot csak  egy-egy  meghatáro-
zott szempontból vizsgálják. A fizika például a testek  olyan
jelenségeivel   foglalkozik,   melyeknél   ezek   minőségi   össze-
tétele   nem   változik;   a   kémia   olyan   folyamatokat   vizsgál,
melyek   a   testek   minőségi   összetételének   változásával   jár-
nak; a biológia az életjelenségeket törekszik leírni és magya-


Yüklə 1,52 Mb.

Dostları ilə paylaş:
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   81




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə