A szakszervezetek ereje a béralku jelentősége Magyarországon Neumann László



Yüklə 445 b.
tarix29.10.2017
ölçüsü445 b.
#7605


A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon

  • Neumann László

      • Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály

Munkaerőpiaci Tükör 2005 – „Közelkép”

  • 1. A magyarországi szociális partnerek

    • 1.1. Tóth András: A munkáltatói szövetségek helyzete és szerepük a munka
    • világában
    • 1.2. Neumann László: A magyar szakszervezetek – hogyan tovább?
  • 2. A munkaügyi kapcsolatok középső szintje

    • 2.1. Horesnyi Julianna & Tóth Ferenc: Területi munkaügyi kapcsolatok
    • 2.2. Ladó Mária – Tóth Ferenc: Ágazati szint: törekvések és trendek
    • 2.3. Berki Erzsébet: A költségvetési szektor munkaügyi kapcsolatai
  • 3. Kollektív alku Magyarországon

    • 3.1. Neumann László: Kollektív szerződések – csökkenő lefedettséggel, változatlanul
    • decentralizáltan
    • 3.2. Korcsolayné Kovács Krisztina: Kollektív alku az állami vállalati szektorban
    • – a közúti tömegközlekedés esete
    • 3.3. Tóth András: Szabályozott foglalkoztatás vagy szabályozottabb egyéni
    • alku? A posztcéhes és posztszocialista szakszervezetek eltérő stratégiái
    • a munkaviszony szabályozására
  • 4. A munkahelyi érdekképviselet újabb fejleményei

    • 4.1. Benyó Béla – Neumann László – Kelemen Melinda: A munkavállalói
    • részvétel magyarországi gyakorlata
    • 4.2. Bódis Lajos: Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás
    • átalakulása a magyar vállalatokban a kilencvenes évektől


Szakszervezeti alkuerő

  • Mitől függhet?

    • Tagság nagysága, összetétele
    • Akcióképesség, sztrájkok
    • Politikai beágyazottság, állami beavatkozás
    • Intézményi háttér
    • Társadalmi támogatottság
    • Szolidaritás mint érték
    • Anyagi bázis
    • Szervezeti sajátosságok


Szakszervezeti szervezettség (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)





Szervezeti problémák és lehetséges megoldások

  • Pluralizmus, ellentétek

  • Csökkenő tagság

  • Pénzhiány, szakértők hiánya

  • Gyenge központok, vállalati szervezetek autonómiája

  • Szocializmus öröksége: munkahelyi szerepük



A szakszervezetek munkahelyi jelenléte ágazatok szerint (KSH)



Kollektív szerződések és bérmegállapodások hierarchikus rendszere

  • Többszintű - munkajogi hierarchia („jóléti elv”)

    • Országos szint (OÉT, közszféra)
    • Ágazati szint (15-19 valódi ágazati KSZ, kiterjesztés)
    • „Többmunkáltatós” KSZ, holding szint
    • Vállalati szint
    • Vállalati részlegek „függelékei”
  • Decentralizált alkurendszer

    • lefedettség, munkahelyi hatás, egyéni megállapodások
  • Módszertan:

    • KSZ vs. bérmegállapodás (KSZ-ek 60%-ában nincs!)
    • regiszter (FMM) és survey (KSH Munkaerőfelvétel)


Élelmiszeripari szakszervezeti struktúra Sóki-Dékán (2002)





Ágazati bérmegállapodások

  • „Többmunkáltatós” megállapodások száma csökken: 1998: 31; 2000: 23; 2004: 19

  • Kb. 10 valódi ágazati (munkaadói szervezet köti)

  • Felhatalmazottság hiánya vagy „opt-out”

  • Munkáltatók érdekeltsége

    • Bérverseny korlátozása? Tranzakciós költség csökkentése? Állami beavatkozás veszélye?
  • Gyakran ajánlások, irreálisan alacsony bértarifák

  • Végrehajtás, vállalati hatás ellenőrizhetetlen

  • Kiterjesztés: 4 ágazat (3 bérmegállapodás)





Vállalati bérmegállapodások száma



A kollektív szerződések hatása a bérekre ?

  • Ágazati bérkülönbségek (Kertesi-Köllő 2000)

  • Klasszikus amerikai kutatások: bérrés (1950-1980)

    • Szakszervezeti és nem szakszervezeti szektor bérrése
    • Nyugat-Európában ágazati szerződések
    • Béregyenlet regressziós becslése szakszervezeti jelenlét / kollektív szerződés változóval
  • Magyarország: 1998-as FMM és FH adatok:

    • Nyers bérkülönbség: 25% a versenyszférában
    • Egyéni, munkaerőpiaci, ágazati, vállalati és termelékenységi adatokkal kontrollált értéke: 5-8%
    • A módszer korlátjai


A kollektív szerződéses lefedettség és a bérrés az életkor és az iskolai végzettség függvényében



A kollektív béralku hatása a bérkülönbségekre

  • 1998: kisebb bérdifferenciáltság D9/D1: 3,93 vs. 5,04

  • Minimálbér emelés utáni szakszervezeti bérstratégia: „a szakmunka jobb megbecsültségéért”

  • A hipotézis tesztelhető a Munkaerőfelvétel 2001-2007 adatsorán?



A kollektív szerződések szerepe a munkaszervezet rugalmasításában (2002-3)



Yüklə 445 b.

Dostları ilə paylaş:




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə