Az antik hitvilág, művészet és tudomány



Yüklə 19,2 Kb.
tarix11.03.2018
ölçüsü19,2 Kb.

Az antik hitvilág, művészet és tudomány

Bevezetés:
Az európai kultúra bölcsője Hellász. Az antik görög művészet és tudomány hatása mindenhol érződik (pl.: neoklasszicista építészet). A Kr. e. 3 évezredtől kezdődő és hellenizmusig tartó korszak az ókori görög művészet ideje. A mai európai identitásunk szerves része az antik görög világ ismerete a demokrácia elvétől kezdve a filozófiai alapismeretekig.
Művészetek:

A krétai kor legjelentősebb művészeti ágának az építészetet tartották. Kr. e 2100-1700 között hatalmas paloták épültek Kréta szigetén. A knósszoszi palota volt a legkiemelkedőbb ezek közül.

A minószi kultúrára a labirintusos építészet volt a jellemző, a krétai palotákat gazdagon díszítették freskókkal, amelyekből csak kevés maradt fönn. Ezekről a labirintusos palotákról mintázta a mondai képzelet a görög hagyományt (Minotaurusz-bika kultusz). Thészeusz királyfi, a minotaurusz és Ariadné történetét mindenki ismeri.

A mükénéi kor művészete alig különbözik a krétai kor művészetétől. Itt a legjellegzetesebbek a kükloptikus építmények, ilyenek pl.: a falak, várak, és a gazdagon díszített királyi kupolás sírok (álkupolák), illetve a domborműkészítés szintén ebben a korban a legkiemelkedőbb (pl.: Mükénéi oroszlános kapu, írás: lineáris B).

A Kr. e. 8. sz-ban kibontakozó archaikus-klasszikus kor legfőbb kulturális és vallási elemeiben tartalmazza a mükénéi kor hagyományait. Ebből a korból a legfontosabb forrásaink az Iliász és az Odüsszeia eposzok, Homérosz tollából (legalább is neki tulajdonítják őket). Létrejön az új görög 24 betűs írás (főníciai eredetű). A legimpozánsabb épületei ennek a korszaknak a kőtemplomok, közepén a megfelelő istenszoborral.

A Kr. e. 6. sz-tól válik jelentőssé a kerámiakészítés (vázaművészet), főbb színei: a vörös (agyag) és a fekete (égetett máz). Kezdetben a fekete alakos vázák voltak jellemzőbbek. Ebben a korszakban válik kiemelkedővé az oszlopos építészet (dór, ion és korinthoszi oszlopfők).

Kr. e. 5. sz a görög dráma fénykora, színházak épülnek, drámaversenyeket rendeznek és a görög kultúra meghatározó részévé válnak. A színészek csak férfiak lehettek, akik magas talpú cipőben és álarcban játszottak. Fontos szerep volt a kórusnak is. A leghíresebb drámaírók Aiszkhülosz (Oreszteia) és Szophoklész (Oidipusz király, Antigoné, Élektra) voltak.

Ez a történetírás korszaka is. Ekkor él ugyanis Hérodotosz, az utazó történetíró, Thuküdidész, aki a peloponnészoszi háborút elevenítette fel, és a költészet 2 hatalmas alakja: Alkaiosz, Szapphó.


Hitvilág:
Mivel nem létezett egységes Görögország, ezért az egyszerű polgár városa tagjának tartotta magát és csak ezután görögnek. A rengeteg városállam közötti kapocs a hitvilág és a nyelv volt. A görög hitvilág politeista, tehát többistenhívő. Isteneik nem egy helyen és nem egyszerre alakultak ki. Isteneiket ember alakúnak (antropomorf) képzelték, és vágyaik és tulajdonságaik hasonlóak voltak a földi emberekhez és hétköznapjaikat is az emberekéhez hasonlították, viszont halhatatlannak képzelték őket. Lakhelyük az Olümposz, ételük az ambrózia és italuk a nektár volt. Isteneiket tevékenységi kör szerint osztották föl:

  • Zeusz-főisten

  • Héra-házasság, szülés

  • Hermész-ravaszság, tolvajlás, kereskedők, és persze ő volt az istenek hirnöke is.

  • Apollón-költészet, nap

  • Árész-háború

  • Pallasz Athéné-tudás, bölcsesség

  • Aphrodité-szépség, szerelem

  • Poszeidon-tenger (Zeusz testvére)

  • Hádész-alvilág (Zeusz testvére ő is)

  • Artemisz-vadászat

  • Dionüszosz-bor, vidámság, mámor

  • Héphaisztosz-kovácsok

Az istenek életéről és tetteikről a mítoszokból tudunk (a mítoszok összessége a mitológia), amelyek egyben választ adtak az emberek hétköznapi kérdéseire is (világ teremtése, ember keletkezése). A pánhellén vallás az egyes városállamok lakóit kötötte össze, soha nem alakultak át mai hittételekké. A görögöknél nem alakult ki egységes papság. Fontosak voltak a jósok is: a leghíresebb jósdája Apollónnak volt Delphoiban, ahol Pythia – a fő jósnő – a barlang kénes füstjétől kábulatba esve formálta meg kettős értelmű jóslatait.

A görögök az istenek tiszteletére sportversenyeket (olimpiákat) rendeztek. Ezeken minden görög polgár részt vehetett. Az olimpia ideje alatt beszüntettek minden háborút. Kr. e. 776-ban tartották az első feljegyzett olimpiát. Ez a görög időszámítás kezdete is egyben. Az első olimpiákon a futás volt az egyetlen versenyszám, később birkózás, diszkoszvetés, távolugrás, gerelyhajítás is a sportok közé került.


Tudomány:
A társadalmi és természeti jelenségeket tudományos úton próbálták feldolgozni. A tudományok nem váltak szét, egy bölcs több mindennel foglalkozott. A szaktudományokról később leválik a bölcsészet és a filozófia. Az első filozófusok Thalész és Anaximandrosz, Püthagorasz, Hérakleitosz. Ez volt a korai időszak. Ők egy-egy arché-ból, őselemből vezették le a világot.

A Kr. e. 6. sz-tól a tudományos élet központja Athén, filozófia iskolák nyílnak. A legjelentősebb iskola a szofistáké, ők végezték a politikai elit gyermekeinek nevelését is.

A Kr. e. 5-4. sz-tól tevékenykedtek a klasszikus filozófusok: Szókratész, Platón, Arisztotelész. Platón és Arisztotelész egyszerre tanítottak és írtak könyveket, Szókratész viszont csak tanított. Arisztotelész könyvtárat alapított és ő volt Nagy Sándor nevelője. A görög orvostudományban Hippokratész volt a legkiemelkedőbb.

Ebben a korban a leghíresebb építészeti alkotások a Partheon (Athéné temploma Athénban) és az Akropolisz (az athéni fellegvár) voltak.



Szobrászok közül:

  • Polükleitosz-Lándzsavivő

  • Müron-Diszkoszvető

  • Pheidasz-Athéné-szobor

Az ókori görögség adta az ókor nyolc világcsodája közül a következő ötöt:

  • Alexandriai világítótorony

  • Halikarnasszoszi mauzóleum (Mauszorosz síremléke)

  • Epheszoszi Artemisz-templom

  • Olympiai Zeusz-szobor

  • Rhodoszi Kolosszus

Hellenizmusnak nevezzük a görög és a keleti (perzsa, indiai) kultúra összeolvadását. Nagy Sándor (Kr. e. 336-323) hódításainak következtében alakult ki.


Dostları ilə paylaş:


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2019
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə