Az atomok jelölése a vegyjel Az alkimisták jelrendszere

Az atomok jelölése

• A vegyjel

Az alkimisták jelrendszere

• Már a középkorban is jeleket használtak egy-egy anyag jelölésére.

• Az alkimisták nem akarták, hogy tudományuk rossz kezekbe kerüljön

• Így olyan jelrendszert alkottak, melyeket csak a beavatottak értettek

• A kísérleteik leírására is bonyolult, misztikus szöveget alkalmaztak

Néhány anyag alkimista jelölése

Az alkimisták titkosírása

Probléma az alkimista jelölésekkel

• A számos misztikus leírás és többször átírt jelrendszert egy idő után az alkimisták sem értették. Egy példa a körmönfont leírásokból:

• „A bölcsek köve magában foglalja az isteni misztériumot és a rejtett kincset. Ez nemz egy sárkányt, melyet hét napon át lótrágyával kell etetni, aztán felfalja saját farkát. Ez a sárkány, amely a saját farkába harap, tekintete fehér, csak a farkán vannak pontok”

• Az akkori leírásokat figyelembe véve ez a sárkány a higany, mely oldja az aranyat.

A megoldás

• Először Dalton alkotott egy egységesnek mondható jelrendszert

• Jelöléseiben az alap mindig egy kör volt, jelképezve az atomok gömb alakját

• A körökbe vonalakat, pontokat, rajzolva különböztette meg az egyes atomokat

• Később az anyag nevének kezdőbetűjét írta a körbe

Dalton atomjelei

Probléma a daltoni-jelrendszerrel

• Az 1810-es években az anyagok kémiai összetételével a kor szinte minden kémikusa foglalkozott

• Az anyagokat alkotó atomokat tömegesen fedezték fel

• Az újonnan felfedezett atomoknak egyre bonyolultabb jeleket találtak ki

• A jel és az atomból felépülő anyag között nem volt minden esetben kapcsolat

• Nem lehetett követni, nem volt egységes a nyelvezet

• Egyre inkább érződött egy megfelelő jelrendszer hiánya.

Berzelius ( 1779-1848)

• XIX. Századi svéd vegyész

• Javaslatot tesz az atomok jelölésének új rendszerére

• Rajzos jelölés helyett, csak az atom latin, vagy görög nevének kezdőbetűit javasolja

• Abban az esetben, ha az a betű már jelöl egy korábban felfedezett atomot, úgy a kezdőbetűje mellé a második, vagy egy közbülső betűt is választana

• Ezt a jelrendszert használjuk ma is.

A vegyjel

• Az atomoknak a latin vagy görög nevének első (és esetleg egy közbülső) betűjéből képzett jelét az atom vegyjelének nevezzük.

• Minden atomnak van magyar elnevezése is.

• Ezek az elnevezések többnyire hasonlítanak a latin névre. Pl.: Oxygenium =Oxigén

• Hydrogenium = Hidrogén
• Vannak azonban kivételek: Sulphur = kén
• Cuprum = réz

A magyarok

• A magyar tudományos nyelv, így a kémiai szaknyelv is a 19. század elején vált fontossá.

• Ekkor próbálkoztak a kémiai anyagoknak magyar nevet adni. A magyar vegytan kifejezéseit elsősorban Irinyi János alkotta.

• Ezek jó részét ma már nem használjuk. Pl.:

• nitrogén=légeny (mivel a levegő fő összetevője)

• oxigén: éleny (mivel az élet feltétele)

• De vannak amelyek fennmaradtak:

• Cink= horgany, higany=higany (hígan folyós)

Néhány fontosabb atom vegyjele

Néhány fontosabb atom latin neve és vegyjele

Második táblázat