Az esztétika alapfogalmai Hat fogalom története Władisław, Tatarkiewicz Az esztétika alapfogalmai: Hat fogalom története



Yüklə 1,16 Mb.
səhifə30/30
tarix17.11.2018
ölçüsü1,16 Mb.
#80574
1   ...   22   23   24   25   26   27   28   29   30
18. fejezet - Impresszum

A könyv elektronikus változatának kiadója

Kossuth Kiadó

www.kossuth.hu

A kiadásért felel a Kossuth Kiadó igazgatója.

Az e-könyv létrehozásában közreműködött:

Balázsi Dávid, Katona Zoltán, Pekó Zsolt, Tóth László

Projektvezető: Földes László

A kiadás alapja

Władysław Tatarkiewicz: A history of six ideas

An essay in aesthetics

Martinus Nijhoff–PWN/Polish Scientific Publishers

Hague/Boston/London/Warszawa 1980

A szöveget szakmailag gondozta

Mezei Balázs

A kötetet szerkesztette

Hitseker Mária

A borító


Rosso Fiorentino (1494–1540): Apolló fogata és a négy évszak c. képének felhasználásával

Kun Gábor munkája

ISBN 978-000-0000-00-0

Copyright by © Państwowe Wydawnictwo Nauokowe, Warszawa 1975

Copyright for the english edition © by PWN – Polish Scientific Publishers, Warszawa 1980

© Hungarian translation Sajó Sándor 2000

© Kossuth Kiadó 2014

Minden jog fenntartva.

www.multimediaplaza.com

info@multimediaplaza.com


Tárgymutató

11 A műveltek a művészet elméletét, a műveletlenek a művészet által kiváltott gyönyört ismerik. [A továbbiakban csak azon kifejezések magyar fordítását közöljük, melyek értelme nem derül ki a szövegösszefüggésből. – A szerk.]

11 Úgy tűnik, a művészetek egyetlen rendszere sem elégít ki minden igényt.

11 Másnak látszik a kép és másnak a betű.

22 Platón még gyakran használja a „poiészisz” és a „poiétész” kifejezéseket tág értelemben, bármilyen létrehozás és létrehozó jelölésére: Platón, A lakoma 205c; Gorgiasz 449d, Állam 597d. Vagy legalábbis az intellektuális létrehozás értelmében használja őket, például Phaidrosz 234e, Euthüdémosz 305b: ποιητὴς λόγον. Más korabeli szerzők szintén, például Xenophón, Qyr. I. 6. 38: ποιητὴς μηχανηματως. A Liddell–Scott további példákat is idéz (A Greek-English Lexicon, 1925).

33 A legtágabb értelemben vett μουσική nagyon gyakran megjelenik, különösen Platónnál, például Timaiosz 88c, Phaidón 61a, Prótagórasz 340 a. A μούσική-t gyakran a fizikai műveltséggel állítják szembe; a kultúra három része a μουσική, a γράμματα, és aγυμναστική, vö.: Állam 403c, valamint Xenophón, Resp. Laceadem. A tág értelemben vett, művelt és intellektuálisan tökéletes embert jelentő μουσικός-t sok szerző gyakran használja, például Arisztophanész, Eq. 191; Platón, Phaidrosz 248d, Prótagórasz 333a, Állam 403a.

44 A munka vezetője értelmében vett „αρχιτέκτων” a χειροτεχνής-szel állt szemben: Arisztotelész, Metafizika 981a 30, vagy a ύπηρετικὸς-szal: E. M. 1198b 2. Az „ἀρχιτεκτονικὴ τέχνη” mint a legmagasabb rendű tudás vagy művészet: Nikomakhoszi etika 1094a 14, Metafizika 1013a 14. Még Vitruvius is tág értelemben fogta fel az „architektúrát” és három területre osztotta: aedificatio, gnomonice és machinatio, azaz építés, napórakészítés és gépkészítés.

55 A plasztika általános fogalma, mely a teljes szobrászatot magába foglalja, és a festészet fogalmával áll szemben, későbbi fogalom. Philosztratosz Imag.I. 1 (Proeom. 294 K). vö. Recueil Milliet, Textes grecs et latins… Vol. I. 1921. N. 53.

66 „τέχνη” = egy művészet vagy mesterség, azaz egy szabályrendszer, a csinálás vagy készítés szabályos módszereinek rendszere … akár a hasznos művészeteké, akár a szépművészeteké”. Liddell-Scott, 1925.

77 Platón, Állam VII. 522b.; Arisztotelész, Politika 1337b 8, Eudémoszi etika 1215a 28. B. Schweitzer, „Der bildende Künstler…” 1925, p. 66.

88 Nikomakhoszi etika, 1140a. [A görög szövegben a tekhné terminus szerepel, a magyar fordításban pedig a mesterség – A ford.]

99 Instit. Orat. II. 17. 41. – Fabricius ad Sext. Emp.Pyr.Hypoth. III. vö. Müller, Geschichte… II. 417.

1010 Arisztotelész a τέχνη-t a ϕύσις-szel, valamint az ἐπιστήμη-vel, a πρᾶξις-szal, a τύχη-vel, a ϑαυτοματόν-nal, és az ἐμπειρία-val állította szembe. vö. Index Aristotelicus, 1870.

1111 Ezt latinra az ars szóval fordították, és mindkét egyenértékű terminus megmaradt a modern nyelvekben; ám jelentésük kettévált, és szétvált az, ami a görög és a római fogalomban összekapcsolódott: a technikai és a művészi mozzanat.

1212 A külső tényezőktől függő művészetekre példa Galénosznál a szónoklás, az orvoslás és a hajózás.

1313 Ezt a felosztást Arisztotelész vezette be (például Metafizika I, 1). Használta Quintilianus, Galénosz, kétosztatú formájában Cicero, megint háromosztatú formában pedig Kassziodórosz. Vö. Müller, Geschichte… és K. Boriǹski, Die Antike… 1914. I. p. 30.

1414 A „καλλιτεχνία” terminus későn és ritkán jelenik meg, például Plutarkhosz, Vita Pericl. 13. Vö. H. Stuart Jones, Select Passages from Ancient Writers… 1895, N. 97.

1515 A „ψυχαγωγικόν” terminust gyakran alkalmazták, például Platón a szónokokra a Phaidrosz-ban (261a) és Arisztotelész a színházra a Poétiká-ban (1450b 17). Példákat idéz még H. Diels, Die Fragmente der Vorsokratiker, I 61a 1 és 53b 4. vö. Schuhl, Platon et l’art… 1933. p. 33.

1616 Arisztotelész terminológiájában gyakran helyettesíti a formális értelemben vett „költészet”-et az „εδύσμενος λόγος” kifejezéssel. – Poétika 1449b28.

1717 Poszeidóniosz megkülönbözteti egymástól a versmértéket (ποίημα) és a költészetet (ποίησις); vö. Diogenész Laertius 7c 60.

1818 A szépség tág fogalmát találjuk Platón Philébosz-ában, 51. – A „szépség” és a „jóság” csak annyiban térnek el, hogy a jó a cselekedetek minősége, a szépség pedig tárgyaké (Arisztotelész, Metafizika, 1078a31).

1919 A „szimmetria” és az „euritmia” terminusokat Vitruvius dolgozta ki, De Archit. 12 – Baeumler részletesen és értően mutatja be („Ästhetik”).

2020 Platón (A szofista, 236a) szembeállítja egymással τὰς οὔσας συμμετρίας-t és τὰς δοξόυσας είναι καλάς-t.

2121 Az εὔχροιαfogalma megmarad Szent Ágoston definíciójában is, De civ. Dei, XXII, 19: „Omnis corporis pulchritudo est partium congruentia cum quadam coloris suavitate”. vö. E. Panofsky, Idea. Ein Beitrag… 1924.

2222 Dio Chrysost. Or. 12, § 44 sq. (Arn. I 167 sq); uo., § 49 (I. 169 Arn.); uo., § 69 (I 174 Arn.);

2323 E. Birmelin, „Die kunsttheoretischen Gedanken…” 1933. 392–414. B. Schweitzer, „Mimesis und…” 1934, pp. 286–300.

2424 F. P. Chambers, The History of Taste, 1932: „The mason’s ideal was skill, not beauty” [A kőműves eszménye a szaktudás volt, nem a szépség].

2525 A poétikával más volt a helyzet: ez művészet volt – a beszéd és az írás művészete. Gyakorlati és józan módon fogták fel – mint ahogyan minden más művészetet is a középkorban. vö. Boriǹski, Die Antike…  p. 32.

2626 Leonardo, Textes choisis, Nr. 355., 379. (A festészetről, Budapest 1967. Ford. Gulyás Dénes, 35. töredék); Maritain, Art et scolastique.

11 A szépség egyedüli oka az arányosság.

11 A szépség sokféle.

22 A tizennyolcadik században a lengyel nyelvben a „báj” (wdzięka)nőnemű volt; a példákat lásd a Linde-szótárban.

33 A fenséges-fogalom történetének ezt az időszakát két kitűnő amerikai monográfiának köszönhetően jól ismerjük: S. H. Monk, The Sublime: A Study of Critical Theories in XVIII Century England, New York 1935. és W. J. Hipple, Jr., The Beautiful, the Sublime and the Picturesque in Eighteenth-Century British Aesthetic Theory, Carbondale 1957.

44 Jan Białostocki, „Styl i modus w sztukach plastycznych”, Estetyka, R. II., 1961. p. 147.

11 Minden fajta dologban van valami, ami elsődleges és helyes, amire – mint egy normára vagy elvre – minden mást vonatkoztatni kell.

22 „Nincs a világon se jó, se rossz; gondolkozás teszi azzá” (Arany János ford.).

33 A legradikálisabb álláspontot M. Weitz és W. E. Kennick képviseli. Az esztétikai szkepticizmus és nominalizmus álláspontjáról megfogalmazott legfontosabb értekezéseket két antológiában gyűjtötték össze: Collected Papers on Aesthetics (ed. by C. Barrett, 1965) és Aesthetics and Language (ed. by W. Elton, 1967).

11 A forma kifejezést több értelemben mondjuk.

22 A „forma” kitűnő listáját állította össze Roman Ingarden (1946-tól kezdődően). A kifejezés kilenc jelentését különbözteti meg. A kilenc közül csak három (1, 3, 6) egyezik meg a jelen mű megkülönböztetéseivel: ez egy további bizonyíték a „forma” fogalmának kivételes sokértelműségére. A két lista különbségeit az magyarázza, hogy Ingarden felosztása a jelenkori fogalmi apparátuson alapul, a jelen műé viszont történeti anyagon, hogy az előbbi az általános filozófián belül helyezkedik el, az utóbbi pedig a művészettel foglalkozó specifikus tudományon belül. Ingarden úgy érezte, hogy az általa azonosított kilenc eset közül csak kettőben használják helyesen a terminust; a többiben helyénvalóbb lenne az „elrendezés”, „létezési mód”, „állandó összetevő”, „szemben álló összetevő”, „műalkotás” és „szabályosság”.

11 Az alkotott és a teremtett dolgok különböznek, ugyanis mi, akik teremteni nem tudunk, alkotni tudunk.

11 Egyetlen költemény sem dicsekedhet befejezettséggel, ha nem hasonlít a természethez.

22 B. Weinberg, „French Realism”, 1937; S. Krzemień, „Realizm: narodziny pojęcia i krystalizacja doktryny”, Estetyka, III. 1957; C. E. Gauss, The Aesthetic Theories of French Artists,1949 és 1966; T. Brunius, Mutual Aid in the Arts from the Second Empire to Fin de Siècle,1972.

11 A természet kifejezést két értelemben mondjuk.

11 Nincs olyan egyedi érzelem, amelyet esztétikainak nevezhetnénk.

11 Sokfélék a világ részei. Sokfélék a világ részeinek fajtái. Sokfélék a fajták egyedeinek alakjai…

11 A szerző jegyzetei alapján összeállította: Janusz Krajewski

22 Összeállította: Sárosi Attila

11 Összeállította: Bácsvári Anna

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Kataloq: tartalom -> tamop425
tamop425 -> Rényi, András Művészettörténet. Bevezetés
tamop425 -> Népegészségügyi genomika Tartalom
tamop425 -> Emission transmission
tamop425 -> Elektrodinamika Nagy, Károly Elektrodinamika
tamop425 -> Introduction to the Chemistry of Foods and Forages János Csapó Introduction to the Chemistry of Foods and Forages
tamop425 -> Matematikai geodéziai számítások Ellipszoidi számítások, ellipszoid, geoid és terep metszete Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások : Ellipszoidi számítások, ellipszoid, geoid és terep metszete
tamop425 -> A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana Vezérfonal egy nem is olyan könnyű tárgy tanulásához Podani, János a szárazföldi növények evolúciója és rendszertana: Vezérfonal egy nem is olyan könnyű tárgy tanulásához
tamop425 -> Botanika III. Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába Szerkesztette Tuba, Zoltán, Szerdahelyi, Tibor, Engloner, Attila, és Nagy, János
tamop425 -> Magyarország fa- és cserjefajai dr. Bartha, Dénes Magyarország fa- és cserjefajai

Yüklə 1,16 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   22   23   24   25   26   27   28   29   30




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2022
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə