II.1.4. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés
Cél
A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, barátságos, családias légkör kialakítása az óvodáskor kezdetétől a végéig, melyben lehetővé válik képességeinek, tulajdonságaiknak fejlesztése a közösségen belül, a csoport normái szerint, a gyermek találja meg a helyét a közösségben.
Az óvodapedagógus feladata
Barátságos, szeretetteljes, kiegyensúlyozott, derűs, vidám családias csoportlégkör kialakítása, ahol a gyermeknek igényévé válik a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor egyedül is tevékenykedhet.
Fejlessze az erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságokat, egymás iránti figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, felelősség, feladattudat, szabálykövetés, értékrend.
Építse ki a bizalmat, pozitív attitűd jellemezze az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, illetve gyermek-gyermek közötti érzelmi viszonyt, mellyel biztonságérzetüket is fokozza.
Fogadtassa el a gyermekek alá-, és mellérendeltségi helyzetét, segítse a gyermek, erkölcsi szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását.
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével, együttműködésével történjen.
Nevelje a gyermeket annak elfogadására, hogy az emberek különbözőek.
A tevékenység tartalmi megvalósítása
-
Az óvodába kerülő gyermekeknek érdekes tevékenységekkel, játékkal, sok-sok mesével, ölbeli ringatókkal, kiszámlálókkal, sok vidámsággal, énekkel kedveskedik az óvodapedagógus.
-
A beszoktatásba minden felnőtt és az idősebb csoporttársak is részt vesznek. A szülőkkel meg kell ismertetni az óvoda szokásrendszerét, a heti rendet, napirendet. A beszoktatás hogyanját, folyamatát, a jelválasztást az óvodapedagógusok megbeszélik a szülőkkel.
-
Az óvodapedagógusok családias, féltő, óvó gondoskodó légkörben segítik a társas kapcsolatok alakulását, amelyet gazdag tevékenységekkel és közös élményekkel segítenek.
-
Az óvodapedagógus kialakítja a közösségi élet szabályait, segíti elsajátítását, betartását, úgy neveli a gyermekeket, hogy a konfliktusokat tudják megoldani, ha nem, akkor kérjék óvónénijük segítségét, aki odafigyeléssel, meghallgatással, segítségnyújtással segít, ha szükséges.
-
Az óvodapedagógus nyugodt időt biztosít a beszélgető-körben az egymásra figyelésre, egymás meghallgatására, a jó kapcsolatok erősítésére, a konfliktusok megbeszélésére, egymás megbecsülésére, a közösségi érzés fokozására. Bátorítással segítse a gyermekek pozitív énképének kialakítását.
-
Magatartása legyen példaértékű, viselkedésében jelenjen meg a vidámság, a humor, a pozitív gondolkodás, a bátorító nevelés, melyek erősítik a kapcsolatokat. Törekedjen arra, hogy minden gyermekkel jó, bensőséges kapcsolatot alakítson ki, melyre megfelelő időt kell szánnia. Ezzel példát kell mutatni a gyermekek közötti érzelem gazdag, szeretetteljes kapcsolatra, viselkedéskultúrára.
-
A nevelőmunkát hassa át az egymásra figyelés, egymás megbecsülése, szeretete, meghallgatása, a saját érzés elmondása. Nevelésünk során érjük el, hogy a gyermekek értsék meg, fogadják el, hogy az emberek különböznek egymástól.
-
A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek számára szükség esetén a megfelelő szakember biztosítása (fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógytestnevelő, pszichológus).
-
A nevelésre legyen jellemző a célirányosság, folyamatosan figyelni, elemezni szükséges a társas kapcsolatokat, a gyermekek viselkedését. A csoport légkörét a teljes és kölcsönös bizalom hassa át.
-
Óvodán belül minél több programot kell szervezni a csoportok együttműködésére. A kapcsolatot erősíteni kell az iskolákkal, akik előadásokkal, zenével, énekkel, tánccal, mesével kedveskednek az óvodásoknak.
-
Séták, kirándulások alkalmával ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, ezáltal is erősödik a szülőföldhöz való kötődés, a hazaszeretet érzelmi megvalósítása. Tudjanak rácsodálkozni a szépre, jóra a környezetükben és az emberi környezetben is.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
Szeretik, elfogadják, ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz és a felnőttekhez. Ez megnyilvánul érzelmeikben, tetteikben.
A közösségi élet szabályait betartják, igényükké válik. Érdeklődéssel fordulnak társaik és a felnőttek iránt. Szükség szerint szívesen segítenek a felnőtteknek és gyermektársaiknak. A konfliktushelyzetet saját és társaik tettéről, kinyilvánítják érdeklődésüket. A felmerülő problémákat, akadályokat megpróbálják legyőzni.
A tevékenységekben szívesen működnek együtt társaikkal. Legalább egy társas kapcsolatuk van a csoportban. Szociálisan érettek az iskolakezdésre.
A gyermekek elfogadják, hogy különbözőek egymástól, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Képesek rácsodálkozni a környezet szépségeire, óvják azt.
II.1.5. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Cél
A gyermekek életkori sajátosságaira, érdeklődésére építve, változatos tevékenységek, élethelyzetek biztosításával testi, szellemi egységének, kognitív képességeinek (megfigyelés, érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése.
Az anyanyelvi nevelés hassa át valamennyi tevékenységi formát.
Az óvodapedagógus feladata
-
A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységeket. Keltse fel az érdeklődésüket, kíváncsiságukat az egyes tevékenységek iránt, biztosítson gazdag tapasztalatszerzést és a kísérletező tapogatózás lehetőségeit. A környező világról szerzett sokszínű, gazdag tapasztalatokat rendszerezzék. A gyermekeket differenciáltan, egyéni képességeik szerint fejlessze.
-
Fordítson nagy gondot az anyanyelv fejlesztésére, a kommunikációs képességek különböző formáinak alakítására. Helyes minta és szabályközvetítéssel, javítgatás elkerülésével nevelje a gyermeket az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére. Fokozza beszédkedvüket, ösztönözze őket arra, hogy bátran kérdezzenek, kezdeményezzenek maguk is kommunikációs helyzeteket, illetve fogadják mások kommunikációs kezdeményezését. Fejlessze a gyermekek szabad önkifejezését, gondolkodását, cselekvését, döntési képességét, „Énképét", vizuális percepcióját, összerendezett mozgását, figyelemkoncentrációját, a szabad önkifejezés képességét.
A tevékenység tartalmi megvalósítása
Nyugodt, szeretetteljes, barátságos légkör biztosítása, ahol sokféle inger érheti, változatos tevékenység közül szabadon választhat a gyermek. Fantáziát segítő, változatos élmények, ösztönző környezet biztosításával az értelmi képességek, kreativitás fejlesztése.
Rendszerezze a gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit. Fejleszteni a gyermekek értelmi képességeit és a kreativitást, alkalmazva drámajátékot és anyanyelvi játékot.
A Kompetencia alapú nevelés módszertani segédanyagából (Néphagyomány) tudatos válogatás után fejleszteni a gyermekek anyanyelvi kultúráját, érzékeltetni annak szépségét, játékosságát, zeneiségét. Megalapozni a gyermekek érzelmi, esztétikai és morális biztonságát.
Nyelvi kommunikációs képességfejlesztés nyelvi játékok
A nyelvi játékok rendszere.
Kiscsoportban
|
Középső csoportban
|
Nagycsoportban
|
Élettani beszédhibák felszámolása:
-
Beszédszervek fejlesztése,
-
Beszédtechnikai gyakorlatok,
-
A tiszta hangképzést elősegítő játékok.
Hallásfejlesztő gyakorlatok
Szókincsfejlesztés
|
Fogalmak tisztázására, a jelentéstartalom megérésére szol-gáló gyakorlatok:
Logikus gondolkodást fejlesztő játékok
Ritmusgyakorlatok.
|
A nyelvi finomságokat, árnyalatokat, azonosságokat fej-lesztő játékok
-
Nyelvtörők,
-
Népies, humoros kifejezések,
-
Közmondások,
-
Szólások,
-
Hasonlatok,
-
Találós kérdések,
-
Szókincsbővítés,
-
Mondatalkotás.
-
Figyelemfejlesztő gyakorlatok
-
Összefüggő beszéd fejlesztése
-
Emlékezetfejlesztő gyakorlatok
|
A játékok leírása, rendszere a Módszertani segédanyagunkban található meg.
A drámajáték rendszere
A pozitív életvezetéssel kapcsolatos
készségek
|
A mozgással
kapcsolatos képességek
|
Kommunikációs
képességek fejlesztése
|
Zenei
képességek fejlesztése
| -
hatékony kommu-nikáció és kifejező készség
-
önértékelés és ön-becsülés
-
társas alkalmaz-kodás kapcsolatok építésének kész-sége
-
érzelmek alkotó jellegű feldol-gozása
-
stressz kezelés
-
magabiztosság fej-lesztése
-
kritikus gondol-kodás kialakítása
-
problémamegoldás
| -
motoros képességek
-
érzékletek fejlesztése
-
egyéb területek:
mimika, gesztus, testtartás, helyes légzés, ajak, nyelv, fog "tornája"
| -
érzékszervek
-
hanglejtés, ritmus
-
beszédhang, szókincs, mondatalkotás
-
összefüggő beszéd és párbeszéd
|
Hallás fejlesztés
-
tiszta egyöntetű éneklés
-
önálló éneklési készség
-
zenei memória
Ritmusérzék fejlesztés
-
egyenletes lüktetés
-
ritmus, ritmus zenekar
-
tempótartás
gyors-lassú
Komplex feladatok
-
szabad improvizáció
-
néptánc egyszerű elemei
-
esztétikus mozgás
|
A drámajátékok tartalma
-
Ismerkedő, kapcsolatteremtő játékok
-
Lazítógyakorlatok
-
Mozgás-, látás-, halláskoncentráló gyakorlatok
-
Térérzékelő, tapintás, száj- és íz érzékelő gyakorlatok
-
Szöveges ritmus gyakorlatok
-
Élet- helyzet gyakorlatok, szöveges rögtönzéssel.
Feltételek
Az óvodapedagógus rugalmas napirendet biztosítson, változatos, gazdag FREINET technikákkal. Képességfejlesztő eszközök és játékok álljanak a gyermekek rendelkezésére.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
A gyermekek élményeiket, érzelmeiket kifejezik szóban, mozgásban, zenében, ábrázolásban egyaránt.
Az ok- okozati összefüggéseket felfedezik, problémamegoldó képességgel rendelkeznek.
Tartósan tudnak figyelni, figyelmüket tudják összpontosítani.
Beszédük érthető, a kommunikáció különböző formáit ismerik és alkalmazzák, árnyaltan fejezik ki magukat. Tudják értékelni társaikat és önmagukat.
Mozgásuk összerendezett. Aktívan vesznek részt a különböző tevékenységekben.
Dostları ilə paylaş: |
