Búzaszem Nyugati Óvoda 4400 Nyíregyháza


II.1.6. Az óvodai élet tevékenységi formái nevelési rendszerünkben



Yüklə 8,1 Mb.
səhifə9/48
tarix22.07.2018
ölçüsü8,1 Mb.
#58470
1   ...   5   6   7   8   9   10   11   12   ...   48

II.1.6. Az óvodai élet tevékenységi formái nevelési rendszerünkben




II.1.6.1. Játék



Cél

A játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, a manuális, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása, fejlesztése. Minél gazdagabb, sokrétűbb – kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé váljon a játék.


Az óvodapedagógus feladata

  • Nyugodt, barátságos, egymásra - figyelő légkört teremtsen, amely motiválja az elmélyült, nyugodt, játékot.

  • Tudatos jelenléte, segítse a gyermekek közötti játékkapcsolatok alakulását.

  • Szükség és igény szerint játsszon együtt a gyerekekkel, indirekt reakcióival serkentse, ösztönözze az elmélyült játék kibontakozását.

  • Biztosítson rugalmas, folyamatos napirendet a szabad játékhoz hosszan egybefüggő időkeretet.

  • Gazdag, változatos élményeket nyújtson, melyek tapasztalatait, eszközeit beépítheti a gyermek a játékába.

  • Kuckókat, műhelyeket alakítson ki, - amelyek variálhatóak, mobilok, jó minőségű és mennyiségű játékszerekkel, - melyek hozzásegítik a gyermeket a meghitt, elmélyült játékhoz.

  • Gazdagítsa a gyermekek játékfajtáit, azok tartalmát és minőségét, figyelembe véve az óvodások életkori sajátosságait.

  • Fejlessze a gyermekek beszédét a játékban, játéksegítő módszerei legyenek gazdagok.


A tevékenység tartalmi megvalósítása

Az óvodáskorú gyermek játékában megfigyelhető a játékeszközök rakosgatása, amely során megismerik a tárgyak, eszközök tulajdonságait. A többszöri ismétlés, cselekvés örömöt szerez a gyermeknek, ezért többször megismétli, - szinte ritmikusan.

Ez a gyakorló játék. Az óvodapedagógus biztosítsa a gyakorló játékhoz az eszközöket, játék közben adjon mintát az eszközök helyes használatára, a játékok elrakására. Ez a tevékenység jól szolgálja a szem - kéz koordinációt.

A gyermekek játék közben halandzsálnak, az ismételt szöveg pozitív érzelmeket kelt, - ezt figyelje érdeklődéssel az óvodapedagógus. A gyakorló játékhoz biztosítsa a feltételeket: víz, homok, kavics, fa, - a természetből gyűjtött eszközöket.

Az óvodapedagógus segítse a gyermekek játékának a továbbfejlődését, már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus szerepjáték. A gyermekek mellett az óvónéni is vállaljon szerepet, - így adjon mintát a kapcsolatok alakítására. a szabályok elfogadására és betartására. A gyermekek játékában kapjon teret a babaszobai - babakonyhai, a papás - mamás játék, a fodrászos, az orvosos, a Ki Mit Tud?-os, a boltos játék. Vállaljanak szerepeket, az óvónéni pozitív mintaadással segítse a játék folyamatosságát.

A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó élményeit, tapasztalatait jeleníti meg szabad játékában.

A konstruáló játékra legyen jellemző a forma, a szín, a minőség gazdagsága, a gyermekek éljék át az alkotás örömét. Először az óvodapedagógus készítsen kellékeket, amelyet a gyermekek bevonásával hoz létre.

Az óvodapedagógus tervezzen és szervezzen olyan játékokat, - amelyek szabályokhoz kötöttek, - és amit a gyermekek könnyen be tudnak tartani. Tervezzenek olyan szabályjátékokat, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégítik.

Az óvodapedagógus szerettesse meg a gyermekekkel a szabályjátékokat, segítse őket, hogy maguk is alkossanak szabályokat.

Indirekt módon segítse a gyermekek szabad játékát, hogy minél tartalmasabb és gazdagabb legyen, hogy beleélhessék magukat a szerepekbe. Tudatos jelenlétével segítse a tartalmas játék során a gyermekek kommunikációs képességének fejlődését.

Szerettesse meg a gyermekekkel a szabályjátékokat, segítse őket, hogy ők maguk is alkossanak szabályokat.
Feltételek


  • Alkotó, jókedvű csoportlégkör,megteremtésével biztosítani a feltételeket, a fantázia kibontakozását segítő anyagokat, ötleteket, segítséget, megerősítést.

  • A különböző típusú játékokhoz szükséges állandó hely biztosítása, - amely variálható is legyen. Meghitt mesesarok bábokkal, a dramatizálás eszközeivel álljanak a gyermekek rendelkezésére.

  • Az udvari játékok eszköztárának megteremtése, és biztosítása, segítse a gyermekek mozgásigényének fejlesztését.

  • A gyermekekkel közösen készített munkakártyák, társasjátékok, dominók, puzzle játékok, a szimbolikus szerepjátékok kiegészítő kellékei a közösen gyűjtött eszközök, kincsek hatékonyan segítik a gyermekek kreatív játékát.


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A gyermekek képesek kitartóan több napon át egy játéktémában együttesen részt venni.

Játékukban erőteljesen lesz jelen a szerepjáték.

Képesek szabad játékokhoz elkészíteni a szükséges eszközöket, kellékeket.

Bonyolult építményeket hoznak létre, az eszközöket pontosan, tudatosan használják.

Szeretik a szabályjátékokat, képesek a szabályok betartására, odafigyelnek egymásra.

Társas viselkedésükre jellemző az együttjátszás, az egymás segítése, az egymáshoz való alkalmazkodás.

Beszédük érthető, világos, gazdag szófordulatokat használnak.


Technikák a környezet tanulmányozására
Cél

A fenntartható fejlődés érdekében a gyermekekben a természetet és az életet tisztelő környezettudatos magatartásforma kialakítása. Élményszerű kapcsolat létrehozása szűkebb és tágabb természetes környezetünkkel a családi kultúra és a néphagyományok értékeivel.


Az óvodapedagógus feladata

  • A valóság felfedeztetése során pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, az emberi alkotásokhoz, és azok védelmének, az értékek őrzésének alakítása.

  • Kísérletező tapogatózás során a környezet tevékeny megismerésére biztosítson alkalmat, időt, helyet és eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat - és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.

  • Szülőföld megismertetése, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeinek megszerettetése, védelme.

  • A környezetben való, életkornak megfelelő eligazodás és tájékozódás kialakítása – tapasztalatok gyüjtése a szűkebb és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezet formái, mennyiségi és téri viszonyairól.

  • Komplex tevékenységrendszer megszervezésével – ahol a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el – kompetenciák fejlesztése.


A tevékenység tartalmi megvalósítása

Mivel az óvodáskorú gyermekeket az érzelmeik irányítják, ezért a természet megszerettetése, szépségének felfedeztetése élő és élettelen csodáinak észrevételére is érzelmein keresztül történjen.



  • Az évszakok jellemzőinek megfigyelése kirándulások, séták, kísérletezések, videofilm segítségével. Levélgyűjtés, térképek rajzolása. Kirándulási terv és kísérletezések gyűjteménye segíti az élményszerűbb feldolgozást.

  • A négy őselem (levegő, tűz, víz, föld) tapasztalati úton történő megismertetése gyűjtőmunka, dramatikus játékok, kísérletezések, mozgásos játékok és saját készítésű társasjátékok segítségével.

  • Gyümölcsök, zöldségfélék egészségmegőrző hatásának megismertetése, ezek fogyasztására való ösztönzés.

Ételkóstolók, szüreti napok, befőzések szervezése. Gyümölcsök, zöldségfélék fogyasztása nyersen, befőttként, salátaként, kompótként.

  • A helyes közlekedésre nevelés, a közlekedési eszközök gazdag tárházának megismertetése, megfigyelése. A közlekedés gyakorlása különböző színtereken, eszközökkel: gyalogos közlekedés, autóval, autóbusszal, vonattal való utazás.

  • A virágoskertek, udvar közös gondozása. Kísérletező tapogatózások során különböző tulajdonságú földekkel ismerkedhetnek meg (pl. rögös föld morzsolása, szemcsés homok markolászása, sima agyag formázása - tapintása, lépkedés kavicsos talajon. )

  • Az élősarokban: növényhajtatás, csiráztatás, ültetés, növénygondozás lehetőségeinek megteremtése. A természet kincseit, amelyeket séták, kirándulások alkalmával gyűjtünk, itt helyezzük el. A kisállatok gondozásában való aktív részvétel biztatására és hasznuk megfigyelésére akváriumot rendezünk be és giliszta - farmot készítünk üvegben, valamint télen az itt telelő madaraknak madárcsemegét készítünk, folyamatos etetésünkről gondoskodunk.

  • Az állatok sokszínű élőhelyének, testének, táplálkozásának, viselkedésének, a környezethez való alkalmazkodásának megfigyelése. (lehetőség szerint természetes környezetünkben, vagy ismeretterjesztő könyvekben)

  • A családi házzal, a családtagokkal való szeretetteljes, segítőkész kapcsolat kialakítása (munkahelyi látogatások, családtagok helye a családban).

  • Szűkebb és tágabb környezetünkkel való ismerkedés (óvodánk épülete, helységei, színház, könyvtárlátogatás. Múzeumlátogatás. Múzeumfalu és régi mesterségek megtekintése. Vásárlás boltban, piacon.

  • Népi megfigyelések, jeles napok összegyűjtése, az azokhoz kapcsolódó néphagyományok felidézése. Falu és város élete régen és ma.

  • Környezetvédelem: tiszta víz szerepe az élővilág életében; poros levél letörlése, jeles napok megünneplése – Állatok Világnapja, Víz napja, Föld napja stb.

  • A testrészek funkcióit, ápolásukat ismerjék meg kísérletező tapogatózás, öltözködés és tisztálkodás közben és után. Szerezzenek ismereteket a betegségekről – megelőzéseikről.

  • Életkönyv készítése a gyermekekkel közösen gyűjtött képanyagból, rajzokból, élményekből: pl. Kedvenc állataink könyve, Madarak könyve, Virágok könyve, Változások könyve, Termések könyve, Falevelek könyve, Gyógynövények könyve, Barangolások könyve stb.

  • A kirándulások alkalmával gyűjtött természetes anyagokból ajándékok, játék-kiegészítők barkácsolása. Környezetünket díszítjük vele, illetve mikroszkóppal, nagyítóval vizsgáljuk.


Feltételek

  • Tálcákon elhelyezve a kísérletezés eszközei (mikroszkóp, nagyító, kémcsövek, üvegedények, kancsók, csipesz, kiskanál stb.).

  • Természettudományi könyvek, természetfilmek, képek.

  • Élősarok kialakítása, a gyűjtőmunka kiállítása.

  • Akvárium vagy terrárium.

  • Kerti szerszámok, locsolók.

  • Kirándulásokhoz busz biztosítása szülők segítségével.

Növények, távcső.
A Kompetencia alapú nevelés módszertani segédanyagának (Játszunk természetesen játékgyűjtemény) felhasználásával a szabad beszélgetések témáinak bővítése, érdekessé tétele, mely által a gyermekek befogadóbbá válnak a külső világ ingereire.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

  • Ismerik otthonuk címét, családtagjaik nevét és foglalkozását.

  • Az elemi közlekedési szabályokat helyesen alkalmazzák.

  • Ismernek vízi, szárazföldi, légi közlekedési eszközöket.

  • Ismerik néhány, környezetünkben található intézmény rendeltetését (bölcsőde, iskola, könyvtár, színház, múzeum) és nevezetességét (műemlék, szobor, falumúzeum).

  • A színek sötét és világos árnyalatait cselekvéseik során felismerik, és megnevezik.

  • Tapasztalatszerzésük során néhány feltűnő összefüggést felismernek.

  • Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik alapján, rendeltetésük szerint felismernek és összehasonlítanak.

  • Felismerik és megnevezik az évszakokat és a napszakok közül a reggelt, delet és estét.

  • Növénygondozással, - ápolással kapcsolatos egyszerűbb munkákat el tudnak végezni. Csoportosítani tudják a növényeket (pl. fa, bokor, virág, zöldségféle, gyümölcs).

  • Az állatokat élőhelyük szerint csoportosítani tudják.


Szabad beszélgetés és vita
Cél

A gyermekeket arra ösztönözni, hogy a hozzájuk közel álló, őket foglalkoztató témákról egyénileg, esetleg közösen átélt eseményekről saját szintjüknek, ismereteiknek, nyelvi kifejező készségüknek megfelelő szinten meséljenek, vitatkozzanak érvek és ellenérvek felsorakoztatásával.


Az óvodapedagógus feladata

Teremtsen biztonságos, meghitt, barátságos, egymást elfogadó és megbecsülő légkört. Naponta szervezzen Beszélgető kört, - amelynek lényege a kötetlen gondolatok cseréje legyen.

Tolerálja a különbözőséget, találja meg minden gyermekhez az utat, hiszen más odafigyelést kíván a visszahúzódó, vagy álladóan szerepelni vágyó gyermek. A gyermekekkel közösen fogalmazzon meg korlátokat, szabályokat, betartására irányuló hagyományokat építsen ki, amelyek erősítik a közösséget, segítik az elfogadó magatartás fejlődését.

Beszélje meg a gyermekekkel a napi, a heti feladatokat, munkakártyákat, egyéni vállalásokat.


A tevékenység tartalmi megvalósítása

  • A 3 - 4 éveseknél legelőnyösebb az érzelmeikről, vágyaikról, álmaikról kezdeményezni, - néha báb, eszköz, kellék segítségével. Témái lehetnek állatok, növények, családtagjaik, otthoni élményeik és az ünnepek.

  • A 4 -5 éves korúaknál a sokfunkciós technikákat kell fejleszteni. Beszéljenek meg hétvégi eseményeket, ünnepeket, üdülést, kirándulásokat. Közösen készítsenek napi, - heti tervet, mondjanak önállóan mesét, értékeljék az alkotásokat.

  • Az 5-6-7- éves korban közösen állítsanak össze projekteket, - amelyek egy - egy tervidőszak témáját, fogalmait, kérdéseit, eseményeit és tevékenységeit tartalmazzák. Mutassanak be táncokat, jeleneteket, találjanak ki verseket, dalokat az ünnepekre. Játszanak jó hangulatú képzelet - fantázia játékot. Álmodozzanak, képzelődjenek zenét hallgatva, vitassák meg hova menjenek sétálni, kinek, mit küldjenek ajándékba, mi kerüljön a levélre, a csomagba, a csoportújságba.


Feltételek

A tevékenységet szervezhetjük a csoportszoba szőnyegén, körbe ülve, hogy mindenkit jól lehessen látni. Lehet beszélgetni az óvodai udvar kispadján, esetleg a fűben. A beszélgető kör jól illeszkedjen a napirendbe. Időtartama néhány perctől tovább is tarthat, fontos, hogy ne legyen kényszerű, unalmas, hanem érdekes, motiváló hatást váltson ki a gyermekekből.


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A gyermekek képesek beszámolni az aznapi munkájukról. Büszkék eredményeikre, meg tudják magyarázni a dolgokat, történéseket. Képesek tevékenységet, feladatot vállalni, és azt megvalósítani. Tudják magukat és társaikat is ellenőrizni, a vállalt és elvégzett feladatokat értékelni.


Színpadi kifejezés
Cél

A gyermekek életkorának megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése, szemléletmódjának, világképének formálása. Érdeklődésükre-kíváncsiságukra építve változatos tevékenységek bábozás, dramatizálás biztosításával az anyanyelv fejlesztése, beszédkedvük fenntartása fokozása.


Az óvodapedagógus feladata

  • Az irodalmi anyag igényes összeállításával a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése.

  • A mesehallgatás intim állapotának, érzelmi biztonságának megteremtése a mesélővel való személyes kapcsolatban.

  • A mesékkel feltárni a gyermek előtt, a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonylatait, a megfelelő viselkedési formákat.

  • A csoport napjait úgy szervezze, hogy minden nap jelen legyen a színpadi kifejezés, a színjátszás, a mese-vers, dramatizálás, bábozás.

  • Kuckók, sarkok kialakításával inspirálja a gyermekeket változatos tevékenységekre.

  • Példaértékű bábjátékkal fokozza a bábozás iránti érdeklődésüket, melynek kapcsán jussanak el az önmegvalósításhoz, önmegismeréshez.

  • Feladata a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése,- versekkel, mesékkel, dramatikus játékdalokkal-, a népi hagyományok, a klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése.


A tevékenység tartalmi megvalósítása

A Freinet technikák közül, az egyik legösszetettebb önkifejezési forma, mely magába foglalja az összes önkifejezési formát, az egyéni technikákat is.

Igazi alkotó munka, mely a mese, a cselekmény kiválasztásával kezdődik, folytatódik az eszközök, jelmezek, díszletek kiválasztásával, elkészítésével. Ez a technika az óvodában szorosan kapcsolódik a szerepjátékhoz. Célja a játék az alkotás, a jó hangulat, az együtt töltött vidám, örömteli percek. A színjátszás rendkívül összetett technika, amely felhasználja a beszéd, a zenei és mozgásos önkifejezés sokszínű formáit.

Mimikai, pantomimikai, ritmusos táncos elemei a mozgásfejlődés nagyhatású alakítói.

A kompetencia alapú nevelés módszertani segédanyagának felhasználásával, az irodalmi anyag bővítése, színesebbé tétele.
Verselés- Mesélés

A 3-4 évesek versanyaga a népi mondókák, rigmusok, egyszerű cselekményű állatmesék.

A 4-5 évesek már értik a többfázisú állatmeséket, népmeséket, dramatikus népszokásokat.

Megismerkednek magyar klasszikus, mai magyar írók modern meséivel, verseivel.

Versanyaguk népi mondókák, kiolvasók, vidám, humoros versek.

Az 5-6-7 évesek bonyolultabb cselekményű népmeséket, tündérmeséket hallgassanak. Ismerkedjenek meg tréfás mesékkel, meseregényekkel, szép magyar versekkel.


Feltételek

A gyermekek számára biztosítson a szabad önkifejezéshez szükséges eszközöket: bábparaván, bábok, ruhák, fátylak, színpadi kellékek, ezek közös elkészítésének lehetőségét, kazettákat, könyveket, minden szükséges anyagot.


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A gyermekek várják, igénylik a meséket. Szívesen mondogatják a hallott, tanult verseket, rigmusokat.

Örömmel mesélnek, báboznak, játszanak el történeteket saját, és társaik szórakoztatására. Anyanyelvük, szókincsük bővül a mesékből-versekből megismert új szavakkal, fogalmakkal. Beszédük szép tiszta, választékos, nyelvi fordulatokban bővelkedő.

A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek felszabadultabbak, bátrabbak, nyíltabbak lesznek.

Kreatívabbak, a világra nyitott, kiegyensúlyozott, derűs személyiségű kisgyermekek lesznek.

Kitalált verseket, meséket előadnak, kifejezik magukat mozgással, ábrázolásban, stb.


Szabad rajz és vizuális alkotások
Cél

Vizuális műveltség megalapozása és fejlesztése: a gyermek ízlésének, alkotó - befogadó képességének, fantáziájának, kreatív gondolkodásmódjának kibontakoztatását, az esztétikumra való érzékenység kifejlesztését, az egységes művészet és valóságszemlélet kialakítását a gyermekek egyéni és életkori sajátosságának figyelembe vételével.


Az óvodapedagógus feladata

  • Teremtsen ihlető környezetet a gyermekek képi, plasztikai kifejező nyelvének ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez.

  • Alakítson ki egy helyet "műhelyt", ahol a gyermekek bármikor - a nap bármely szakában - kedvük szerint tevékenykedhetnek.

  • Keltse fel az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenységi vágyat.

  • Törekedjenek a jó minőségű anyagok használatára.

  • A sokféle kifejezési módhoz biztosítson technikai eszközöket.

  • Nyújtson ismeretet az eszközök használatához.

  • Teremtsen befogadó közeget odafigyeléssel, amely elősegíti a megnyilvánulást.

  • Biztosítson élményeket - kirándulás, séta, kiállítás - amely lehetőséget ad a szabad alkotás szabad önkifejezés öröméhez, belső képek gazdagításához.

  • Adjon lehetőséget a műalkotások, népi mesterfogások megismertetésére.

  • Készítsen munkakártyákat egy-egy vizuális technikához.

  • Minden gyermeket juttasson el saját belső erőit aktivizálva képességeinek maximumára.

A Kompetencia alapú nevelés módszertani segédanyagának felhasználásával új vizuális technikák megismerése, önkifejezésének változatossá tétele.


Vizuális képességek fejlesztése


Vizuális megismerési képességek

  • Érzékelés, észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás.

Képi gondolkodásmód, térbeli tájékozódás fejlesztése, taktilis ingerek erősítése.

Vizuális élmény befogadása

  • Vizuális megértés, befogadás képessége.

Érzelmi fejlesztés, amely elengedhetetlen az élményhez.

Alkotó fantáziát

  • Képi, plasztikai, konstruáló, kifejező képességek fejlesztése.

  • Kézmozgások, kézügyesség, mozgás-koordináció fejlesztése.

  • Szén, - formavilág gazdagítása, fejlesztése.

Vizuális információ közlését és értelmezését

  • Helyes esztétikai ítéletek és értékelések.

Esztétikus tárgy és környezet átalakítását

  • Technikai ismeretek, rendezőképességek fejlesztése.

  • Egyszerű munkafogások, eszköz- használatai képességek fejlesztése.


A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére

Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.

Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásaikba megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is. Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket, önállóan díszítenek sík és térbeli tárgyakat.

Tudnak formákat mintázni elképzelés alapján, és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, maketteket. Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, térkialakításban.

Biztonsággal használják az eszközöket, rendelkeznek helyes ceruzafogással, eszközfogással. Tisztán tartják eszközeiket. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikai fogásokat. Rendelkeznek koordinált szem- és kézmozgással.
Mozgásos önkifejezés

Cél

Az óvodás korú gyermekek mozgásigényének kielégítése – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőség szerint a szabadban, természetes és változatos eszközökkel, a mozgás megkedveltetése, a testkultúra, az egészséges életmód és életvitel megalapozása, a pszichomotoros készségek és képességek kialakítása, formálása és fejlesztése. A ritmusos, zenés mozgásokkal a mozgásos önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése, fejlesztése.


Az óvodapedagógus feladata

  • A projekteknek megfelelően készítse el tervező munkáját és következetesen hajtsa azt végre. Biztosítsa az egészségfejlesztő testmozgást az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és készségeket figyelembe véve, minden gyermek számára.

  • Balesetmentes körülményeket teremtsen a szabad mozgáshoz a csoportszobában és az udvaron.

  • A testnevelés foglalkozások feltételeit teremtse meg az időjárástól és a lehetőségektől függően a szabadban, vagy az óvoda aulájában illetve a csoportszobában.

  • Sokféle sportolási, mozgási lehetőséget biztosítson a gyermekek számára. A sokszínű, a változatos és örömteli érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítse a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását.

  • Mozgásos élmények biztosításával önálló tapasztalatokat szereztessen. Alakítsa ki az "Én képes vagyok rá!" érzését.

  • Törekedjen a gyermekeket a legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.


A tevékenység tartalmi megvalósítása
Kötetlen, mindennapos motivált mozgástevékenységek

A gyermekek mozgásfejlesztésére sokfajta lehetőség van az óvodai tevékenységekben.

Az évszakoknak megfelelő udvari játékok, séták, kirándulások,naponta szervezett csoportszobai szabad mozgások jól fejlesztik a gyermekek nagymozgását. A járás, kúszás, mászás, futás, ugrás mozgásformáinak zavartalan gyakorlására adnak lehetőséget.

A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének- a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, probléma megoldó gondolkodás- fejlődésére.


Tervszerű, fejlesztést szolgáló testnevelés, testedzés

Az óvodapedagógus a gyermek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. A feladatok nehézségi fokát a csoportba járó gyermekek mozgásfejlettsége határozza meg. Amennyiben megvalósítható, többféle gyakorlási lehetőséget ajánljon fel, melyből a gyermekek választhatnak. Ösztönözze őket, hogy ha segítséggel is, de vállalkozzanak a nehezebb feladat végrehajtásra is.

Minden csoportban kedveltek a futásgyakorlatok. Az egyszerű, utánzó futójátékokat többféle módon nehezítse. Lehet futni irányváltoztatással, és különböző feladatok végrehajtásával pl. babzsák hordásával futás, futás közben átbújások karika alatt, futás zsámolyra történő fel-lelépéssel, átugrások akadály fölött.
A futással kapcsolatos különböző feladatok megoldására alkalmazza a futó-fogójátékokat, az egyéni, páros és a sor- és váltóversenyeket.
A láb gyorsuló ereje fejlődik a különböző formában végzett ugrásgyakorlatokkal. Szökdelhetnek a gyerekek páros és egy lábon, haladhatnak párhuzamos vonalak felett átszökkenéssel, vagy egymás után letett karikából karikába érkezésekkel, szökdelés közben zsámolyra vagy padra fel - leugrással. Nehéz feladat a 4 -5 vagy több tárgy feletti sorozatátugrás.
Többféle módon változtassa a tárgyak magasságát és egymástól való távolságát. Az ugrások irányulhatnak magasba, és távolba, végezhetők helyből és nekifutásból, történhetnek egy és két lábról elugrással.
A játékos távol- és magasugró versengéseket nagyon kedvelik a gyermekek. Az óvodapedagógus fontos szervezési feladata a megfelelően felásott homokgödör vagy szivacsszőnyeg előkészítése az ugrásokhoz.
A dobásgyakorlatok a hajító készségnek a későbbi korokban történő kialakulását alapozzák meg. Hajíthatnak a gyermekek távolba és célba, de mindkettőt helyből végrehajtva. A helyből távolba dobást végezhetik különböző testhelyzetből pl. hajlított terpeszülésből, terpeszülésből és többféle kiinduló helyzetből pl. terpeszállásból, haránt terpeszállásból és dobó terpeszállából. Távolabbi dobásra ösztönzi őket, ha valamin át, vagy valamin túl kell dobniuk. A sokoldalú fejlesztés érdekében a hajításokat az ellentétes oldali karral is el kell végezni. A célba hajítás módja lehet egy és kétkezes dobás illetve alsó vagy felsődobás. A céltárgyat vízszintesen és függőlegesen is el lehet helyezni.
A gyermekek ügyességétől függően változhat a cél távolsága, magassága és mérete. Dobhatnak a gyermekek babzsákkal, medicinlabdával, különböző méretű és anyagú labdákkal.
A léglabda az egyik legkedveltebb játékszere az óvodás korú gyermekeknek. Sokféleképpen játszhatnak vele helyben, járás és futás közben is. Meg lehet fogni, tornázhatnak vele, guríthatják egy és két kézzel vagy lábbal előre és hátra, különböző helyzetekben leüthetik és pattinthatják. Dobhatják helyben, haladással egyénileg és társnak is. Ismerkedjenek meg a gyermekek a labdavezetéssel és a kosárpalánkra dobással.
A természetes gyakorlatok közül a támasz - függés - és egyensúlygyakorlatokat alkalmazza az óvodában. A természetes támaszgyakorlatok közül a talajon és a megfelelő szereken végezhető csúszás, kúszás, mászás és az ezekhez kapcsolható átbújásokat gyakoroltassa.

A talajtorna gyakorlatai közül a hossztengely körüli gurulással, a guruló-átfordulással és a kézállást előkészítő „csikórugdalózással" ismertesse meg a gyermekeket. A támaszugrások közül a padon, zsámolyon tovahaladással is végezhető átugrást és az ügyesebbeknek az egy - két részes ugrószekrényen támasszal fel és le illetve átugrást tanítsa meg.

A rézsútos vagy függőleges irányú mászó gyakorlatokat és a függőállásban, ill. függésben végzett gyakorlatokat a sérülésveszély miatt megfelelő tornaszerekkel, szőnyegekkel és állandó felnőtt jelenléttel végeztesse. A bordásfal, Tini-kondi, Greiswald- szekrény, mászóka használatakor fokozottan hívja fel a gyermekek figyelmét a balesetveszélyre. Az egyensúly gyakorlatok is nagy figyelmet igényelnek. A kisebbek talajon vagy talajra fektetett két pad között egyensúlyozhatnak. Később padon, felfordított padon és mozgó padon való haladással is próbálkozhatnak. Egyensúlyozni lehet előre és hátrafelé haladással, egyenesen és irányváltoztatással pl. hullámvonalban. Változatosan használható a talajra fektetett mászókötél. Az egyes feladatokat nehezíti, ha valamilyen eszközt pl. babzsákot, labdát stb. kapnak a gyermekek.
Az óvodapedagógus a gimnasztikai gyakorlatok végzése során sokféle kar-törzs-láb-hát- oldal- és hasizom gyakorlattal ismertesse meg a gyermekeket. A mozgáselemek között a testtartást javító, gerinc- és lúdtalp rendellenességek kialakulását megelőző speciális gyakorlatokat is alkalmazza. Nagyon szeretik a gyermekek, ha eszközökkel tornázhatnak. Kaphatnak kendőt, szalagot, babzsákot, botot, labdát, párnát, karikát, stb. de csoportszobai játékokkal is érdekes és változatos a gyakorlás pl. babával, építőjátékkal, de a székekkel is mozoghatnak.
A játékos, utánzó gyakorlatok végzése közben a testnevelési szakszavakkal és vezényszavakkal is ismertesse meg a gyermekeket. Mutassa meg a helyes végrehajtást és igényelje a pontos, esztétikus végrehajtást.

A foglalkozásokon a játékok a legkedveltebb tevékenységi formák. A kisebbek egyszerű utánzó, futó játékokat játszhatnak. A nagyobbaknak többnyire futás közbeni pantomin - szerep - fogó - verseny - szabály játékokat tanítson.

A kötelező foglalkozásokon is adjon lehetőséget a gyermekeknek a felkínált eszközökkel való szabad mozgásra.
A fejlesztendő mozgásképességek köre


Motoros képességek

fejlesztése

Érzékletek fejlesztése

A fejlesztés egyéb területei

  • Kondicionális képességek

Erő:

a terhelés nagyságának változtatása, a mozgás- végrehajtás gyorsaságának fokozása, az ismétlések számának növekedésével történhet.



  • Állóképesség:

Az állóképességet a lassú vagy közepes iramú futás fejleszti.

Az erő-állóképességet a huzamosabb ideig végzett támaszgyakorlatokkal alakíthatjuk.



  • Gyorsaság:

A gyors rajtolások és a gyors futással végzett futóversenyek segítik elő.

  • Koordinációs képességek

Hajlékonyság, ügyesség.

  • Külső érzékletek

Mozgás közben többféle külső inger, látási, hallási tapintási inger éri a gyermekeket. Ezekre minél rövidebb idő alatt mozgásukkal kell reagálniuk.

  • Belső érzékletek

A nagy területen végzett többféle mozgásforma, az eszközök használata fejleszti a térérzékelés képességét.

A változatos módon gyakorolt egyensúlygyakorlatok az egyensúly-érzékelés képességét segítik.



A mozgásos, játékos gyakorlatok elősegítik a helyes testtartás kialakítását.

Mozgás közben is kifejeződnek az érzelmek melyek a mimika és gesztusrendszer fejlesztését szolgálják.

A helyes légzéstechnika kialakítása a tüdő vitálkapacitásának növelését segíti.

A mozdulatok tudatosítását a mozgásformák többszöri, változott körülmények közötti gyakorlásával érhetjük el.

A közös játékok segítik a személyiség akarati tényezőinek alakulását; a társra figyelést. Felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait.




Feltételek

  • Az óvodapedagógus a mozgásos tevékenységeket lehetőleg az udvaron, friss levegőn szervezze. Ha erre nincs lehetőség, akkor az óvoda aulájában és a csoportszobákban.

  • Bent is biztosítsa a tiszta, friss levegőt a folyamatos szellőztetéssel és a pedagógiai munkát segítő munkatársak mozgás előtti portalanító felmosással.

  • A lehetőségeknek megfelelően igyekezzen minél több sétát, kirándulást beiktatni a gyermekek óvodai életébe.

  • A tornára, a játékos mozgásra, teremben és a szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai élet minden napján legyen lehetőség.

  • A testnevelés foglalkozások időpontját minden óvodapedagógus szeptember hónapban a "Hetirendben" rögzítse.


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A gyermekek szeretnek együtt mozogni, játszani. képesek hosszabb ideig is kitartóan egy-egy mozgásos játékban részt venni. Az egyéni versenyjátékot, csoportos - sor és váltóversenyeket önállóan vagy felnőtt segítségével játsszák, a szabályokat betartják. Mozgásuk összerendezettebb, egyre hosszabb távokat futnak le. Futás közben is tudnak irányt változtatni. Sokat mozognak, tornáznak szabad időben is újfajta mozgásformákat találnak ki. Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik. Szeretnek labdázni, tudják dobni, megfogni, célozni, pattogtatni helyben és járás közben.

Sokféle tornaszert ismernek, azokat rendeltetésszerűen használják.

Zenei alkotások
Cél

Zeneértő, zenekedvelő emberek nevelése. A közös énekléssel, a közös játék örömének megszerettetésével a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának fejlesztése, a zenei kreativitás, a zenei anyanyelv kialakításának elősegítése. A magyar népdalkincs megismerésével a szülőföldhöz való kötődés, a hazaszeretet érzésének megalapozása.


Az óvodapedagógus feladata

  • Énekléssel, tánccal, zenéléssel, a környezet hangjainak megfigyelésével, ölbeli játékokkal, népi gyermekdalokkal keltse fel a zenei érdeklődését.

  • Mondókákat, dalokat és a zenehallgatás anyagát a projekteknek megfelelően válogassa. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé váljon.

  • A gyermekekkel és a szülőkkel közösen gyűjtsön a hangszerkészítéshez alapanyagot, és készítsen hangszereket.

  • Olyan zenei összeállítást készítsen, amely hatékonyan motiválja a gyermekeket a szabad mozgásra, a szabad zenei önkifejezésre.

  • Mutassa be a néphagyomány, ezen belül a nyírségi táj jeles napjaihoz, ünnepi alkalmaihoz fűződő népszokásokat, amelyek az óvodai zenei nevelésbe ötvözve átadhatóak az óvodás gyermekek számára. A népdalok éneklése hallgatása a gyermektáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítsék.

  • Énekes, táncos dalosjátékokkal fejlessze a gyermekek esztétikai érzékét, gazdagítsa érzelmi életét. Fejlessze a közösséghez való alkalmazkodás készségét, és a gyermekek harmonikus mozgását.

  • Mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal fejlessze a gyermekek anyanyelvi képességeit, zenei kreativitását, zenei képességeit – egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás.

  • Énekes előadással, hangszeres játékkal keltse fel a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt.

  • Ismertesse meg a gyermekekkel más népek zenei kultúráját.


A tevékenység tartalmi megvalósítása

A dallam, a ritmus, a mozgás szépségének felfedezése különböző tevékenységeken keresztül.

Az óvodapedagógus a gyermekekkel közösen készítsen hangszereket, ezekkel ismerkedjenek, játszanak, szerezzenek tapasztalatokat használatáról.

Közösen, majd önállóan is találjanak ki különböző ritmusokat, dallamokat, kiszámolók, csúfolók színesítsék az óvodai nevelőmunkát, népi gyermekjátékokat, egyszerű tánclépéseket ismerjenek meg.

Népdalok éneklésével, gyermek néptáncokkal és népi játékok által ismerjék meg a néphagyományokat és biztosítsák továbbőrzését.

Mondogassanak utánzó mozgással kísért mondókákat, énekeljenek csoportosan és egyénileg is gyermekdalokat.

Énekeljenek vissza egyszerű dallam-motívumokat dallamokat ismerjenek fel dúdolásról, sajátos kezdő, illetve belső motívumról, figyeljék meg a környezetük hangjait.

A „Zenevarázs” eszközeivel (zenefestés, szabad improvizáció) változatos zenei élményekhez, sokféle önkifejezési lehetőséghez jussanak.


A fejlesztő zenei képességek köre


Hallásfejlesztés

Ritmusérzék

fejlesztés

Hallás és ritmus

összekapcsolása

Mozgás

  • Légzéstechnika

  • Tiszta, egyöntetű éneklési készség

  • Dallamfelismerés, zenei memória.

  • Dallambújtatás

(belső hallás fejlesztése)

  • Magas - mély, halk - hangos relációk

  • Motívum visszhang

  • Egyenletes lüktetés

  • Ritmusérzékel- tetés, ritmus zenekar

  • Tempótartás

  • Tempó különbségek: gyors-lassú

  • Szabad improvizáció, zenei alkotókedv

  • Esztétikus mozgás

  • Néptánc egyszerű elemei

  • Zenei formaérzék

  • Esztétikus egyöntetű mozgás

  • Változatos térformák

  • Esztétikus játékmozdulatok

  • Játékos táncmozdulatok





Feltételek

Az óvodapedagógus alakítson ki alkotókedvű zenesarkot, biztosítson gyermekméretű hangszereket, (dob, triangulum. cintányér, metallofon, csörgődob, búgó, kolomp, kasztanyetta, templex block, guiró, kereplő stb.). Népzenei kazetták, természetes anyagokból készített hangszerek, tágas hely, tiszta friss levegő biztosított legyen a zenei neveléshez.


A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat, gátlások nélkül, egyedül is tudnak énekelni.

Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat, tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

Megtanulják a ritmushangszerek nevét és azok helyes használatát, érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

A zeneileg tehetséges gyermekek elsajátítják a furulya használatát.

Szívesen bekapcsolódnak egy-egy ünnep, jeles nap előkészületeibe, érdeklődéssel hallgatják a felnőttek elbeszéléseit a régi szokásokról, a hagyományokról.

Örömmel vállalnak szerepet az ünnepeken a kisebbek, a felnőttek és önmaguk szórakoztatására.

Matematikai és informatikai alkotások
Cél

A gyermekek a környezet megismerése során szerezzenek matematikai tartalmú tapasztalatokat és ismereteket. A gyermekek kognitív képességeinek a fejlesztése, a matematikai ismeretek és tapasztalatok befogadásának elősegítése változatos, gazdag tevékenységek biztosításával.


Az óvodapedagógus feladata

  • Adjon lehetőséget, állandó helyet, változatos eszközrendszert, a gyermekek érdeklődésének a fenntartásához. Tartsa szem előtt az aktualitást és a komplexitást.

  • Fordítson nagy figyelmet az egyéni képességek felismerésére, az egyéni fejlesztésre, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Biztosítsa a megtapasztalás, a kipróbálás, a kísérletezés felfedezés örömét.

  • Használjon ki minden lehetőséget és helyzetet - játéktevékenység, munka, séta, kirándulás, ünnep -, ami a matematikai képességek fejlesztését elősegíti.

  • Bővítse a matematikai eszköztárat a gyermekekkel közösen, készítsen munkakártyát, társasjátékot stb.


A tevékenység tartalmi megvalósítása

A gyermekek hasonlítsanak össze személyeket, tárgyakat, - vegyék észre a hasonlóságokat és a különbözőségeket. Tárgyakat, eszközöket, játékokat válogassanak, rendezzenek a számfogalom előkészítése, alapozása, a halmazképzés céljából.

Hozzanak létre halmazokat, bontsák azokat részhalmazra, egyesítsék, csoportosítsák tulajdonságaik szerint: szín, alak, forma, anyag.

Halmazokat hasonlítsanak össze becsléssel, párosítással. Halmazokat rendezzenek számosság szerint, tulajdonságaikat változtassák meg hozzátevéssel, elvétellel és ugyanannyivá tétellel.

Különböztessék meg a tő és sorszámneveket. Az óvodapedagógus kezdeményezzen értelemfejlesztő szabályjátékokat, - amelyeket a későbbiek során önállóan is játszanak a gyermekek.

Tevékenységek,biztosítása a gyermekeknek legyen lehetőségük megtapasztalni becsléssel és összeméréssel a térfogatot, a felületet, a kiterjedést és a hosszúságot.

Figyeljék meg és ismerjék fel a sík és térmértani formákat, az egyenes, görbe, zárt, nyitott vonalakat.

Tapasztalják meg a térbeli tájékozódást, - a jobb - bal irányokat, és a tükörképet. Ismerkedjenek a névutókkal, a beszédükben is alkalmazzák a kifejezéseket: alatt - felett, előtt - mögött, stb. A tevékenység tartalmát a játék, munka, és a tevékenységekben megvalósuló tanulás során valósítsa meg az óvodapedagógus.

A tevékenységek tartalmi megvalósításával a matematikai kompetenciák fejlődnek, alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-, mennyiségszemléletük.
Feltételek

A környezet eszközei, a MINIMAT eszközei játékok, munkakártyák.


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A gyermekek képesek matematikai műhelymunkára, jó tempóban önállóan matematikai feladatokat végezni, az óvodapedagógus utasításait követni.

Kíváncsivá válnak új matematikai ismeretek, információk befogadására.

Szert tesznek olyan praktikus ismeretekre, amelyek a logikus gondolkodás alapjai.

A matematikai műveletek körében a 10-es számkörben, megfelelő jártasságra és készségre tesznek szert.

Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, rendelkeznek megfelelő ítélőképességgel.

Képesek verbális úton is matematikai műveletek gyűjtőfogalomba sorolására, következtetések levonására, ok- okozati összefüggések, eredmények megfogalmazására.

Rendelkeznek minden olyan képességgel, amelyek az újabb matematikai tartalmú tapasztalatok és ismeretek birtokába segítik őket.



Kommunikációs technikák
Cél

A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, a szabad önkifejezés maximális biztosítása.

Önálló alkotásaikon keresztül magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, élmény gazdag, harmonikus fejlődés elősegítése.

A gyermekek és a kommunikációs technikák közötti pozitív viszony kialakítása.


Az óvodapedagógus feladata

  • Teremtsen életszerű helyzetet, biztosítson önálló választási lehetőséget.

  • Találja meg a legmegfelelőbb technikákat, aktívan kapcsolja be a gyermekeket az ismeretszerzésbe, más életformák megismertetésébe.

  • Kapcsolja össze az életet az óvodával.

  • Megláttatni, hogy a kommunikációs technikákon keresztül kommunikálhatnak egymással, a világgal.

  • Ösztönözze a gyermekeket egyéni elképzeléseik megvalósítására, önálló alkotásra.

  • Biztosítson bizalommal teli családias légkört.



A tevékenység tartalmi megvalósítása
Nyomdatechnikák

A gyermekek a számukra fontos dolgokat, eseményeket, érzéseket alkotásukon keresztül sokszorosítani tudják. Készítsenek meghívókat szülő értekezletekre, ünnepségekre, kirándulásokra. Karácsonyra, születésnapra készítsenek üdvözlőkártyát, nyomdatechnikával készülhetnek albumok, tablók, munkakártyák.


Csomagküldés

Tapasztalják meg az örömérzést a csomagérkezéskor, ők is küldjenek levelet, csomagot másoknak, barátoknak. Fogadják el egymás munkáját. Tervezzenek, válogassanak, rendezzenek, beszélgessenek, vitatkozzanak együtt, ajándékozzák meg egymást, a hagyományok kapjanak nagy jelentőséget.


Újságszerkesztés

A gyermekek szerkesszenek kis újságokat, lapozgatókat - előtérbe helyezve a nyomdatechnikát, egy - egy témakörhöz kapcsolódva. Készítsenek munkakártyákat, recepteket salátakészítéshez, sütéshez, kísérletezésekhez rajzos formában, nyomdázással, képekkel megjelenítve.


Levélírás

A kapcsolattartás egyik jó formája, természetes módon kell beépíteni az óvoda, illetve a csoport életébe. Fontos eseményeket, örömeiket megoszthatják másokkal.

Levélírás közben újra átélhetik kellemes élményeiket. A levél által ötleteiket, munkakártyáikat is továbbadhatják barátaiknak, társaiknak. Fedezzék fel a levélküldés örömét „a mi levelünk” „a mi barátaink" stb.
Kölcsönös látogatások

A csoportok látogassanak el iskolákba, bölcsődékbe, más óvodákba stb. Látogatásaik során ismerjenek meg más emberi körülményeket, élményeket, mások örömeit, problémáit. Kapjanak ötleteket új, megoldásokra az egyes tevékenységekhez.


Feltételek

Egyszerű nyomdatechnikai eszközök: mese, állat, növény, szám, betűnyomda, fénymásoló, számítógép, nyomtató stb.


A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

Képesek önállóan nyomdatechnikával képeket, újságokat készíteni. Aktívan kapcsolódnak be levél és csomagküldésbe, különböző közösségekben feltalálják magukat. Önálló gondolataik vannak, keresik a megoldásokat. Alkotásaikon keresztül ki tudják fejezni élményeiket, gondolataikat, saját érzelmeiket. Megfelelő önismerettel, toleranciával rendelkeznek.



Munka jellegű tevékenységek
Cél

Feladatok, munkafolyamatok aktív végzése során élje meg a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét.



A gyermeki munka megszeretetésén keresztül alapozódjon meg a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, fontosságának, hasznosításának értelme. Olyan tulajdonságok alakuljanak ki, amelyek pozitívan befolyásolják a közösségi kapcsolatot, kötelesség teljesítést.
Az óvodapedagógus feladata

  • A munkatevékenységek által biztosítsa a felfedezést, a kísérletezést, a szabad kifejezést, az önálló megfigyelést.

  • Cselekvő tapasztalással vezesse rá a gyermekeket a feladatok elvégzésére, ismertesse meg velük a munka eszközeit, annak használatát, fogásait, sorrendjét és az ellenőrzés módjait.

  • Erősítse a munkára késztető indítékokat, saját és mások munkájának elismerésével erősítse a közösségi kapcsolatot.

  • Teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét is, de az együttműködés és a közösségi munka feltételeit is, figyelembe véve egyéni sajátosságokat.

  • Biztosítsa a rendszeres, mindennap elvégzendő munkák állandóságát és folyamatosságát a munkavégzéshez szükséges attitűdök, készségek, tulajdonságok (pl. kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) kialakítását.

  • A munkatevékenység fázisait munkakártyán rögzítse.

  • Szerettesse meg a munkát, örüljön együtt az eredményeknek, az értékeléssel továbbra is ébresszen kedvet a munkatevékenységekhez.



A tevékenység tartalmi megvalósítása


A FREINET technikákban

rejlő munkák

A közösségért mindennap elvégezendő munkák

Meghatározott időszakra vonatkozó munkafolyamatok

  • Játékszerek, ajándékok, munkaeszközök készítése.

  • Ismerkedés kézi, ipar és népművészeti alkotásokkal

  • tanulják meg a szövés- fonás különböző formáit.

  • Barátoknak küldjenek levelet, csomagot.

  • Nyomdázzanak, kapcsolódjanak be az óvodai újságszerkesztésbe.

  • Ismerkedjenek meg a szüreteléssel, gyümölcs szedéssel, befőzéssel, tartósítással.

  • Kapcsolódjanak be a sütésbe, főzésbe, salátakészítésbe.

  • Vegyenek részt a kerti munkába, növény gondozásba, csíráztatásba, hajtatásba.

  • a kisállatok gondozásába aktívan kapcsolódjanak be.

  • Gyűjtsenek terméseket, kincseket, újságot.

  • Készítsenek albumokat, életkönyveket, munkakártyákat.

  • Önállóan kísérletezzenek, fedezzék fel az ok-okozati összefüggéseket.

  • Készüljenek az ünnepekre, a vendégvárásra.

  • Saját személyükkel kapcsolatos munkát végezzék el.

  • Végezzenek felelősi munkát - öltözködő - mosdó rendje stb.

  • Aktívan kapcsolódjanak be a játék elrakásba, ágyrakásba, a terem rendezésbe.

  • Szívesen vállaljanak naposi munkát, viráglocsolást, madáretetést, természetsarok gondozást, udvarrendezést.

  • Teljesítsék az egyéni megbízatásokat, - pl. eszközöket, üzeneteket adjanak át.

  • Aktívan kapcsolódjanak be a napi munkatevékenysé gekbe.

  • Érezzék át az ünnepi időszak előtti készülődést kapcsolódjanak be a díszítésbe, dekorációba, süteménykészítésbe, stb.

  • Vegyenek részt a tervezési folyamatba - az előre megtervezett heti feladatok megvalósításában.


  • A feladatok elvégzését munkatábláról, önállóan vállalják a gyermekek, - mindenkinek feladata van.

  • Az óvodapedagógus a gyermekekkel közösen tervezi meg a munkát, – a munkafolyamatokat lerajzolják. Munkakártyák készítése a munkafolyamat menetéről, pl. a salátakészítés fázisainak ábrázolása, a virágültetés folyamatának ábrázolása.


Feltételek

Az óvodapedagógus tudatosan teremtsen nyugodt, alkotó kedvű légkört, biztosítsa a munkavégzéshez a feltételeket, a gyermekméretű eszközöket, kerti szerszámokat, a kísérletezés eszközeit, valódi edényeket, valódi alapanyagokat, munkatáblákat, munkakártyákat, növényeket, állatokat.


A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére

A gyermekek képesek önállóan, esztétikusan megteríteni, étkezés után a környezetüket rendbe tenni.

Játék elrakáskor esztétikusan rakják a tárgyakat, eszközöket, játékokat a helyükre.

Segédkeznek a csoportszoba átrendezésében, díszítésében, a tevékenységekhez szükséges eszközöket önállóan előkészítik.

A munkafolyamatok megtervezését ötleteikkel segítik, s a megvalósításban aktívan vesznek részt.

Szívesen végeznek gyűjtőmunkát. Kis segítséggel készítenek ajándékokat, játékszereket.

Teljesítik az óvodapedagógus megbízásait.

Aktívan vesznek részt az öltöző és a mosdó rendjének kialakításában, megőrzésében.

Önállóan ellátják a növény és állatgondozást.

Örömmel vesznek részt az évszakokhoz kapcsolódó munkákban - szüretelés, befőzés, kerti munka stb.

Kirándulások, séták, kerti munkák végzésekor megfigyelik a természet változásait, s csak azok figyelembe vételével gondozzák a növényeket. Önállóan ültetnek, locsolnak.

Egész évben segítenek az udvar gondozásában.

Önállóan végzik a saját személyükkel kapcsolatos munkát. (öltözködés, tisztálkodás)

Szívesen segítenek a rászoruló társuknak és a kicsiknek.

Szívesen vesznek részt a játékeszközök takarításában, rendezésében.



Yüklə 8,1 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   5   6   7   8   9   10   11   12   ...   48




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə