Dél-Amerikához 2 független ország tartozik + külbirtok Dél-Amerikához 12 független ország tartozik + külbirtok



Yüklə 445 b.
tarix04.02.2018
ölçüsü445 b.
#23980



Latin-Amerika gazdasági áttekintése

  • 2008.09.16.



Dél-Amerikához 12 független ország tartozik + 1 külbirtok

  • Dél-Amerikához 12 független ország tartozik + 1 külbirtok

  • Dél-Amerika területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2005-ös adat szerint népessége több mint 371 000 000. Területe alapján a negyedik legnagyobb kontinens (Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa és Észak-Amerika után).

  • Földrajzi értelemben Dél-Amerika az amerikai földrész déli része, délre és keletre a Panama-csatornától, ami kettévágja a Panamai-szorost. Dél- és Észak-Amerikát gyakran egy kontinensként vagy szuperkontinensként tartják számon, egyes régióit pedig szubkontinensként. Geopolitikai ételemben egész Panama – közte a csatornától keletre eső rész is – gyakran Észak-Amerika részének számít.



  • Argentína

  • Bolívia

  • Brazília

  • Chile

  • Ecuador

  • Guyana

  • Kolumbia

  • Paraguay

  • Peru

  • Suriname

  • Uruguay

  • Venezuela



  • A spanyol gyarmatok a 19. század első felében, a dél-amerikai függetlenségi háborúk során nyerték el függetlenségüket, de néhány ország csak a 20. században lett független:

  • Trinidad és Tobago, az Egyesült Királyságtól 1962-ben;

  • Guyana, az Egyesült Királyságtól, 1966-ban;

  • Suriname, holland uralom alól, 1975-ben.

  • Francia Guyana a mai napig (2006) Franciaországhoz tartozik, itt található az Európai Űrügynökség fő űrrepülőtere, a Centre Spatial Guyanais.



  • A 20. század második felében, a hidegháborúban Dél-Amerika is csatamezővé vált.

  • Chile kormányát az 1970-es évek elején megdöntötték, az Egyesült Államok Monroe-elvének következményeként.

  • Peru az 1980-as és 1990-es évek alatt belső zavargásoktól szenvedett Gyakoriak voltak a forradalmak és a katonai diktatúrák

  • 1980-as évektől azonban a kontinens egyre inkább demokratizálódott. A korrupció vádja időnként felmerül, és több ország elnöke is lemondásra kényszerült, de az utódlás rendben ment. Komoly gondot jelent az államadósság.



Az összes dél-amerikai országban gyakran előfordult a nagymértékű infláció, a kamatok magasak, a befektetések aránya alacsony. A kamatok rendszerint duplái az Egyesült Államokban tapasztalhatónak; Venezuelában 22%, Suriname-ban 23% körül. Ez alól a kivétel Chile.

  • Az összes dél-amerikai országban gyakran előfordult a nagymértékű infláció, a kamatok magasak, a befektetések aránya alacsony. A kamatok rendszerint duplái az Egyesült Államokban tapasztalhatónak; Venezuelában 22%, Suriname-ban 23% körül. Ez alól a kivétel Chile.

  • A Dél-amerikai Nemzetek Közössége egy, a tervek szerint majd az egész kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi zóna, ami két korábban létező szabad kereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség egyesítésével jött létre.

  • Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok meg a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott.



  • Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopóliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni.

  • Fő ásványkincsek földrajzi régiók szerint:

  • Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesércek, nemesfémek

  • Andok (Peru, Chile): rézérc

  • Bolívia: ón

  • Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc

  • Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői

  • Venezuela: kőolajtelepek



Terület 2 766 890 km2

  • Terület 2 766 890 km2

  • Népesség 39,9 millió fő

  • Főváros: Buenos Aires

  • Hivatalos nyelv: spanyol

  • Pénznem :argentin peso



  • A mezőgazdasági termelés az ország GDP-jének 11%-át adja;

  • legfontosabb termékei a gabonafélék, a különféle gyümölcsök, illetve a marhahús.

  • Argentína a világ ötödik legnagyobb bortermelője

  • Az ország jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyekkel rendelkezik, Mivel azonban várhatóan néhány éven belül kifogy a készleteiből, az ország energiaválságba kerülhet.

  • A főbb bányászott termékek közé tartozik az arany, az ezüst, a cink, a magnézium, a réz és az urán.

  • A GDP közel 40%-át adó feldolgozóiparon belül a jármű- és járműalkatrész-gyártás, a szállítóeszköz-gyártás, a vas és acél szektor, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a textilipar a vezető ágazatok

  • a szolgáltató szektor jelentősége:az energiaszektor, a telekommunikációs ágazat, illetve az idegenforgalmi ágazat .



Argentína tagja a WTO-nak, illetve részese a térség 12 országát

  • Argentína tagja a WTO-nak, illetve részese a térség 12 országát

  • tömöríto Latin-amerikai Integrációs Társulásnak (ALADI). Az ország alapító tagja a MERCOSUR-nak (Dél-amerikai Közös Piac:

  • Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília), amelynek tagjai együttmuködési megállapodást írtak alá az Európai Unióval, a CAN-nal

  • (Andok Nemzetek Közössége: Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru,

  • Venezuela), Mexikóval, Chilével, Indiával és Egyiptommal.



A diverzifikált, exportorientált gazdaság

  • A diverzifikált, exportorientált gazdaság

  • 2001–2003 közötti gazdasági és pénzügyi válsága után látványos eredményeket ért el az utóbbi években.

  • A GDP, az export és az ipari termelés növelése mellett sikerült az inflációt is viszonylag alacsony szinten tartani és a nemzeti valuta, a peso vásárlóerejét megőrizni.

  • Az államháztartás mérlege pozitív, nagy erőfeszítéseket tettek a korábban be nem fizetett adók és járulékok behajtására.

  • A GDP, illetve az ipari termelés növekedése évek óta megközelíti a 10%-ot.

  • Az infláció 2004 és 2006 között 6–7% körül mozgott, 2006-ban azonban elérte a 10%-ot.

  • A munkanélküliségi ráta a 2002-ben mért 25%-os mélypontot követően folyamatosan csökken,

  • 2006-ban 10,4%-os volt



Terület 1 098 580 km2

  • Terület 1 098 580 km2

  • Népesség 8,9 millió fő

  • Főváros La Paz (névlegesen Sucre)

  • Hivatalos nyelv Spanyol

  • Pénznem Boliviano (BOB)



Az ipari termelés 4,3%

  • Az ipari termelés 4,3%

  • A munkanélküliségi ráta a városi területeken 8% körül mozgott.

  • Bolívia világgazdasági jelentőségét a bányászat – régebben az ezüst-, illetve az ónbányászat, jelenleg a földgázkitermelés – adja.

  • Az országban bányásznak még rezet, ólmot, cinket, antimont, wolframot, bizmutot és kőolajat

  • Az ország lakosságának nagy része a mezőgazdaságból él. Kevés azonban a mezőgazdasági művelés alatt álló terület, a termelés a szükségletet nem elégíti ki, az élelmiszerek nagy részét importálják

  • Főbb mezőgazdasági termékei a szójabab, a cukornád, a gyapot, a kávé és a citrusfélék.



  • Dél-Amerika legszegényebb és legfejletlenebb országa az 1980-as évek súlyos gazdasági válság

  • az 1990-es évek elején biztató növekedésnek indult: a szegénység csökkent, a GDP 4% körüli éves emelkedést produkált

  • 1999-ben újabb visszaesés következett, amelynek elsődleges oka

    • a globális gazdasági teljesítmény lassulása,
    • az ország belső politikai problémái,
    • az emelkedő pénzügyi hiány volt.
  • Az ország pénzügyi helyzete az utóbbi néhány évben stabilizálódott ugyan, de Bolívia még mindig erősen függés külföldtől

  • 2006-ban a GDP 3,3%-kal emelkedett



Terület 8 511 965 km2

  • Terület 8 511 965 km2

  • Népesség 188,1 millió fő

  • Főváros Brazília

  • Hivatalos nyelv Portugál

  • Pénznem Real (BRL)



2006-ban 4%-os növekedés

  • 2006-ban 4%-os növekedés

  • A munkanélküliségi ráta 2001 óta emelkedő tendenciát mutat, 2006-ban 14,6%-os volt.

  • Az infláció 2006-ban 3% körül alakult, ami jelentős csökkenés

  • A külföldi tőke beáramlása az elmúlt években kissé mérséklődött, de továbbra is a világ egyik legnagyobb közvetlen működőtőke- befektetési célpontja.

  • gazdaságának közel 40%-át az ipari termelés adja, a mezőgazdaság a GDP 10%-át, a szolgáltatási szektor annak 50%-át termeli. A brazil gazdaság adja a teljes latin-amerikai termelés közel 40%-át.

  • Brazília a világ legnagyobb kávé-, cukornád- és narancstermelője.

  • Banántermelésben a második, dohánytermelésben a negyedik, kakaótermelésben az ötödik helyen áll. Nemzetközi viszonylatban Brazília az egyik legnagyobb szója-, marhahús-, valamint csirkehús exportőr.

  • Az ország fő iparágai a repülőgépipar, a fémipar, az élelmiszeripar, a textilipar és a vegyipar



1994-ig Brazília gazdaságát igen magas infláció jellemezte, amely a havi 80%-os mértéket is meghaladta.

  • 1994-ig Brazília gazdaságát igen magas infláció jellemezte, amely a havi 80%-os mértéket is meghaladta.

  • Az 1994-ben Reál-tervnek: stabilizálódott a gazdaság:

    • megfékezték az inflációt
    • a szegény rétegek életszínvonala is emelkedett.
  • A brazil gazdaság növekedése 2004-ben érte el az elmúlt években mért legmagasabb szintet (4,9%). A teljesítményt elsősorban a kivitel és a beruházások emelkedése határozta meg

  • Az ipari termelés növekedése 2005-ben 2,5%-ot, 2006-ban 2,9%



Terület 256 370 km2

  • Terület 256 370 km2

  • Népesség 13,5 millió fo

  • Főváros Quito

  • Hivatalos nyelv Spanyol

  • Pénznem USA dollár (USD)



1990 végén a kormány egy új, a gazdaság liberalizációját és diverzifikációját célzó gazdaságpolitikát fogadott el, majd 1992-ben elfogadta a Makrogazdasági Stabilizációs Tervet.

  • 1990 végén a kormány egy új, a gazdaság liberalizációját és diverzifikációját célzó gazdaságpolitikát fogadott el, majd 1992-ben elfogadta a Makrogazdasági Stabilizációs Tervet.

  • 1999-es súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal érte el csúcspontját. Ecuador történetének legnagyobb gazdasági válságát a tarthatatlan inflációval súlyosbított rendkívül expanzív monetáris politika okozta

  • 2000-ben a hiperinfláció elkerülése és a nemzeti valuta rohamos elértéktelenedésének megszüntetése érdekében az USA-dollárt választották az ország fizetőeszközéül.

  • Ecuador gazdasága jelenleg egy gyors modernizációs folyamaton megy keresztül. Ezért strukturális, jogi és adminisztratív reformok

  • a gazdasági nyitás a világpiac felé, növekedjék a termelőtevékenységek hatékonysága, csökkenjen az állami beavatkozás a gazdasági életbe és megerősödjenek a nem hagyományos ágazatok.



2006-ban – az előzetes-az ország GDP-je 3,6%-os növekedést ért el

  • 2006-ban – az előzetes-az ország GDP-je 3,6%-os növekedést ért el

  • Az infláció folyamatos csökkenést mutatva 2006 decemberében 2,8%-ot ért el.

  • A munkanélküliségi ráta csökkenő tendenciát mutat ugyan, de 2006-ban még mindig 10,6%-ot tett ki.

  • Az ország gazdasági alapját a mezőgazdasági termelés és a kőolajbányászat képezi. Fő mezőgazdasági terményei közé tartozik

    • a kakaó, a kávé, a cukornád, a banán, a rizs, a dohány, a gyapot, a narancs és az ananász.
  • Erdőgazdaságának kitermelése jórészt exportra kerül (kininkéreg, gumi). Legértékesebb fája a balsafa, amelyet a repülőgépiparban használnak.

  • Fontosak továbbá réz-, vas- és ólomérc lelőhelyei, illetve vannak szén- és kéntelepei is.

  • vas- és acélgyártás, a petrolkémiai ipar



  • Terület 1 138 910 km2

  • Népesség 41,2 millió fő

  • Főváros Bogotá

  • Hivatalos nyelv Spanyol

  • Pénznem Kolumbiai peso (COP)



Az ország legfontosabb agrártermékei a kávé, a vágott virág, a banán, a rizs, a kukorica. Jelentős cukornád- és dohányültetvényei vannak.

  • Az ország legfontosabb agrártermékei a kávé, a vágott virág, a banán, a rizs, a kukorica. Jelentős cukornád- és dohányültetvényei vannak.

  • az ország területének több mint 60%-a erdő

  • Ásványi kincsekben gazdag, platinalelőhelyeit a leggazdagabbak között tartják számon, smaragdbányászata világszinten az egyik legjelentősebb. A folyók homokjából nagy mennyiségű aranyat mosnak.

  • A kitermelt kőolaj jelentos részét exportálják. Az elmúlt évben a Kolumbiába érkezett külföldi befektetések egyharmada – több

  • mint 500 millió USD – az olajiparba érkezett. Egyes becslések szerint Kolumbia olajkészletei 50 milliárd hordó körül lehetnek.



  • kiegyenlített növekedés

  • Kolumbia gazdasági fejlődésében 1999-ben recesszió következett, amelyből igen lassan sikerült kilábalnia az országnak. Gazdasági fejlődését továbbra is gátolja a gyenge bel- és külföldi kereslet, a kormány hatalmas költségvetése, valamint a belső fegyveres konfliktusok.

  • Az előzetes adatok szerint a GDP növekedési üteme 2005 után

  • 2006-ban is meghaladta az 5%-ot.

  • Az infláció évek óta csökken, 2006-ban 4,3%-ot ért el.

  • A munkanélküliségi mutató is javult (2006-ban 11%), de igen jelentős a feketegazdaságban foglalkoztatottak száma



Terület 916 445 km2

  • Terület 916 445 km2

  • Népesség 25,7 millió fő

  • Főváros Caracas

  • Hivatalos nyelv Spanyol

  • Pénznem Venezuelai bolivár (VEB)



2006-ban 7%-os emelkedést ért el az ipari termelés

  • 2006-ban 7%-os emelkedést ért el az ipari termelés

  • Az infláció 15,8% volt.

  • A munkanélküliségi ráta a 2005-ös 13%-ról 15%-ra nőtt

  • Venezuela gazdaságában a kőolajipar a legjelentősebb ágazat, amely a GDP közel 30%-át, az exportbevételek 80%-át adja.

  • Alapító tagja volt az Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC).

  • Venezuela a kőolaj mellett vasércben, gyémántban és bauxitban is igen gazdag.

  • Mezőgazdaságát kétarcúság jellemzi: míg az élvezeti növényekből (kakaó, dohány, kávé), valamint banánból és cukornádból felesleggel rendelkezik, addig a lakosság élelmiszer-szükségletét nem képes fedezni, így jelentős behozatalra szorul



  • Kőolajtermelésének köszönthetően az 1950-es és 1980-as évek között Venezuela az egyik legerősebb gazdaságú ország volt Dél-Amerikában.

  • 1980-as évek drasztikus olajárcsökkenés következtében az ország gazdasági teljesítménye jelentősen visszaesett. Az 1990-es években az ország ismét kezdett magára találni, 2003-ban azonban talán legkomolyabb gazdasági válságát élte át: a GDP jelentősen csökkent, és a recesszió számos ágazat teljesítményét sújtotta (építőipar, kőolajipar, feldolgozóipar).

  • Elsősorban a magas olajáraknak köszönhetően 2004–2005-ben az ország GDP-je rekordmértékben emelkedett (18, illetve 11%).

  • 2006-ban kicsit ugyan visszaesett a növekedési ütem, de így is növekszik



Yüklə 445 b.

Dostları ilə paylaş:




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə