Erkölcstan- és etikatanár képzés

Erkölcstan- és etikatanár képzés

Szigorlat I.

Filozófia tételsor

1. 
   Mi a tudás és a morális érték viszonya a korai Platón-dialógusok Szókratészénél?
   
2. 
   Mi a jellembeli ("erkölcsi") erény és észbeli erény viszonya Arisztotelésznél?
   
3. 
   Kicsoda szabad?
   
4. 
   Mi az emlékezet, istenismeret és boldogság viszonya Ágoston Vallomásaiban?
   
5. 
   Hogyan kritizálja Nüsszai Gergely Platón és Órigenész antropológiáját, prótológiáját és eszkatológiáját?
   
6. 
   Mi szevedélymenetesség, tudás és szeretet viszona Hitvalló Maximosz korai írásában?
   
7. 
   A módszeres kételkedés hogyan vezet el Descartes-nál a ’Gondolkodom, tehát vagyok’ igazsághoz?
   
8. 
   Melyek Descartes ideiglenes erkölcsének az elvei?
   
9. 
   A természeti törvény mit véd Locke szerint, és mi a tulajdon forrása Locke értekezésében?
   
10. 
    Mi a monász Leibniz Monadológiájában?
    
11. 
    Ismertesse Bergson metafizikai nézeteinek fő ismérveit! Miben látta Bergson a metafizikai hagyomány fő tévedését?
    
12. 
    Mutassa be a pragmatista filozófia fő vonásait! Beszéljen John Dewey szabadság-felfogásáról!
    
13. 
    Ismertesse Ludwig Wittgenstein nyelvjáték-koncepcióját! Mit jelent az, hogy „családi hasonlóság”?
    
14. 
    Mutassa be az egzisztencialista filozófia Sartre-féle értelmezését! Mit jelent a humanizmus egzisztencialista felfogása?
    
15. 
    Ismertesse a szorongás, a Semmi és a Lét összefüggéseit Heidegger Mi a metafizika? című írása alapján!
    
16. 
    Ismertesse Carnap metafizika-kritikájának lényegét és jellemezze a metafizikusokat a Carnap szöveg alapján! Mit jelent a „tudományos filozófia” Carnap szerint?
    
17. 
    Melyek a tudományos forradalmak főbb jellemzői, hogyan zajlanak le és milyen eredményekkel járnak Kuhn szerint? Milyen szemléleti és fogalmi következményei lehetnek a tudományos forradalmaknak?
    

Kötelező irodalom:

Arisztotelész, Nikomakhoszi etika I; II 1-6; III 1-7; VI

Augustinus, Vallomások  IX-X

Bergson, Henri: Bevezetés a metafizikába. Dékány András ford. In: Bergson, Henri: A gondolkodás és a mozgó. Esszék és előadások. Budapest: L’Harmattan, 2012. pp. 129–162.

Carnap, Rudolf (1999): A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül. In: Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia: Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, Bp. [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/carnap.htm]

Descartes: Értekezés a módszerről Harmadik és negyedik rész

Dewey, John: Filozófia és civilizáció. Vajda Mihály ford. In: Szabó András György (szerk.): Pragmatizmus. A pragmatista filozófia megalapítóinak műveiből. Budapest: Gondolat, 1981. pp. 461–530.

Epiktétosz,  A szabadság

Heidegger, Martin (1994): Mi a metafizika? In: „Költőien lakozik az ember” – válogatott írások. T-Twins Kiadó, Bp.

Hitvallló Maximosz, Négyszáz bekezdés a szeretetről III. centuria

Kant: A gyakorlati ész kritikája Első főrész: 1-7. §.

Kuhn, Thomas (1984): A tudományos forradalmak szerkezete (IX. fejezet). Gondolat, Bp. (100-119. o.)

Leibniz: Monadológis in:Leibniz: Válogatott művek

Locke: Értekezés a polgári kormányzatról 2. és 5. fejezet

Nüsszai Gergely, A lélek és a feltámadás

Platón, Szókratész védőbeszéde; Menón

Sartre, Jean-Paul: Exisztencializmus. Csatlós János ford. Budapest: Hatágú Síp Alapítvány, 1991.

Wittgenstein, Ludwig: Filozófiai vizsgálódások. Neumer Katalin ford. Budapest: Atlantisz, 1998. pp. 11–63.