EROTIKA
ÉS
IRODALOM
ÍRTA
D
R
. ZOLTVÁNY IRÉN
A SZFNT ISTVÁN A A K A D É M I A TAGJA
SZENT-ISTVÁN-TÁRSULAT
AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KÖNYVKIADÓJA
BUDAPEST, 1924
Nihil obstat.
Dr. Michael Marcell
censor dioecesanus.
Nr. 2300.
Imprimatur.
Strigonii, die 24. Julii 1923.
Joannes,
card. archiepiscopus.
Dr. Victorinus Strommer,
censor.
Nr. 437.
Imprimatur.
In S. M. Pannoniae, die 23. Aug. 1923.
Remigius,
archiabbas et Ordinarius.
STEPHANEUM NYOMDA ÉS KÖNYVKIADÓ R. T.
Budapest, VIII. ker., Szentkirályi-utca 28. sz.
TARTALOMJELZŐ.
Oldal
I. Bevezetés. Az erotika fogalmának elhatárolása.........................
5
II. Erotika a görög és római költészetben ...............................….
12
III. Erotika az olasz és francia költészetben ................................
23
IV. Erotika az angol és német költészetben .................................….
48
V. Erotika a magyar költészetben 1882-ig .................................
66
VI. Realizmus és naturalizmus. Ez utóbbi kifejlődése ….................
81
VII. Zola mint az újabb irodalom erotikájának főképviselője
99
VIII. Zola naturalista regényköltészetének bírálata .........................
119
Újabb francia erotikus drámaírók és lírikusok
IX. Erotika az újabb magyar költészetben.........................................
139
X. Ady Endre és iskolája. A nyugatosok ................................….
171
XI. Művészet és morál ..................................................................
188
XII. Erotika és a szépirodalom.......................................................….
197
Névmutató.................................................................................
215
Könyvészet............................................................................….
222
BEVEZETÉS.
I. Az erotika fogalmának elhatárolása.
BBAN
a nagy föllbrdultságban, melyet a világ-
háború lezajlásával az emberiség életében ta-
pasztalunk, s ama nagy rombolásban, aminőnek
mását — talán a népvándorlás korát kivéve — a világ
még sohasem látott, egyéb tényezőkön kívül jelenté-
keny része volt az irodalomnak, másutt is, nálunk is.
Ami még alig egy félszázadja úgyszólván mindenki
előtt becses, értékes, sőt szent dolog volt, mindazt
elkezdte őrleni, mint a hatalmas sudarú fenyőfát a
temérdek apró, ú. n. betűzőszú, a szellemi élet betü-
szúja: lelkiismeretlen írók hírlapi s egyéb publicisztikai
hadjárata, a morál elveivel szembehelyezkedő szép-
irodalom s általában az erkölcstelen irányú könyv-
termelés, mellyel lassanként kiölték a nemzetek lelké-
ből az éltető eszményi erőket. Beteljesedett annak
igazsága, hogy a betű öl. Ezt a lélekölő szellemet a
betűkön keresztül az avatatlan, kritikátlan olvasó-
közönség tömege nem vette észre, sőt nálunk a köze-
lebb múlt korszak szabadelvű eszméitől telített értelmi-
ség osztálya is alig látott benne veszedelmet.
Ez a veszedelem immár teljes mértékben ránk
szakadt. Anyagi oldaláról mindenki érzi, pedig nem-
csak anyagi, közgazdasági válság van, hanem ennél
6
sokkal mélyebbre ható: erkölcsi válság. Az emberiség
lelke forog veszedelemben. A kereszt erkölcsi világ-
rendjének hadat izent egy kalmárszellemű tábor s egy
materialista alapon nyugvó új világrend, melynek esz-
közei közt ott van a vakoló kanál is, de azért nem
épít, hanem csak rombolni tud.
E romboló munkának egyik legfőbb fegyvere az iro-
dalom lett, mégpedig az irodalomnak nemcsak tudományos
és gyakorlati ágai, hanem költői ága, a szépirodalom is.
A századunk elején már nagyon elhatalmasodott destruktív
irány vezérkara ugyanis, mely határozottan kitűzött s
raffinált módon megállapított és szívós következetesség-
gel végrehajtott programm szerint igazi irodalompoliti-
kát űzve, kiadta a jelszót országunk ezeréves alapjainak
robbantgatására, elejétől fogva világosan fölismerte a
szépirodalomnak nagy jelentőségét. Tudta jól, hogy
bizonyos kérdéseket tudományos mód helyett sokkal
könnyebben és kiterjedtebb körben lehet versekkel,
novellákkal, regényekkel és drámákkal megoldani s
győzelemre juttatni. Tisztában volt azzal is, hogy a
keresztény társadalom legfőbb pilléreit: a tiszta erköl-
csöt, a házasság szentségi jellegét, magyar fajiságunk
Ősi hagyományait bajos dolog s nem ajánlatos egye-
nesen támadni, ellenben szépen hangzó versekbe öltöz-
tetve, színes prózába takargatva még a szabadszerelmet
is sikeresen lehet hirdetni s az ilyen írói termékeket
a keresztény családok otthonába is bizonyos előre ki-
eszelt furfanggal könnyen be lehet csempészni.
Mi ehelyütt ennek a romboló irodalomnak ágai
közül csupán az utóbb említettet, a költői irodalmat
vesszük figyelembe, mégpedig kitűzött tárgyunkhoz
képest az erotika és szépirodalom viszonyának kérdéseit
Dostları ilə paylaş: |