Földtani alapismeretek II.
A Földkérget alakító hatások és eredményük
endogén erők lemeztektonika gyűrődések törések földrengés vulkáni tevékenység
Lemeztektonika
Kambrium - 550 millió éve
Perm - 270 millió éve
Eocén - 50 millió éve
Vulkanizmus és földrengések a lemezszegélyeknél
Gyűrődések és a lemeztektonika
Vulkanizmus és a lemeztektonika
Meta-morfózis környe-zetei
Gyűrődések, vetődések
Gyűrődéses formák
Vetődéses formák
Egy vetődés képe
Kőzettestek tagoltságának jellemzése dőlés, dőlésirány, tagoltságköz, kőzettömb alakja, mérete, tagolófelületek folytonossága, érdessége, tagoltsági rés tágassága, kitöltöttsége, vízbeszivárgás a tagoltsági résbe.
Vulkanizmus
Magmás kőzetek keletkezése
Vulkánkitörés és lávaömlés
Vulkanizmus és a lemeztektonika
Vulkáni formák Plató bazalt: hosszanti törések mentén, szárazföldi körülmények között kerül felszínre. Párna bazalt: tenger alatti vulkanizmus esetén jön létre, a vízzel való érintkezés és a hirtelen lehűlés eredményeként. Pajzsvulkán: alacsony viszkozitású bazalt láva hozza létre, szárazföldi viszonyok közt (Hawaii). Vulkáni törmelék kúpok: andezit- és riolit tufa- illetve lapilli jellegű, 25-30 fok lejtésszögű kúpok. Rétegvulkán: andezites össze-tételű láva és piroklasztikum rétegek váltakozásából áll, melyek nagyméretű, szimmetrikus szerkezetű kúpokat hoznak létre. Riolit kúpok: a riolit láva a nagy viszkozitás miatt nem tud szétterülni. Kráter: a kitörési centrumban keletkezett üreg. Kaldera: a kráter körüli terület beszakadásával keletkezik, amit a magmakamra részleges vagy teljes kiürülése idéz elő.
Földrengések
Földrengések
Földrengések jellemzői Helye: hipocentrum – epicentrum Mélysége: sekély – közepes – mély (60 – 200 km) Hullámok: P – S – L Sebessége: 3 – 6 km/s kőzetsűrűségtől függően Következmények: épületomlás – földmozgások – cunami Erősségi skálák: MSC (XII fok. – sebesség, gyorsulás és hatás szerint) Richter (felfelé nyitott – eddigi max. 9-es – energia) Mérés: szeizmográf
Talajok és kőzetek minősítése földrengés szempontjából az Eurocode 8 szerint
exogén hatások csapadék vízfolyások állóvízek hó és jég felszín alatti víz
Exogén erők hatásai Mállás - Fizikai mállás
- Kémiai mállás
Szállítás Ülepedés
A mállás
A mállás típusai a hőmérséklet és a csapadék függvényében
A mállás fő típusai Fizikai mállás Repedezés tehermentesülés nyomán Fagyhatás Kristálynövekedés Inszoláció Növényi gyökerek
Fizikai mállás okai, formái Denudáció (lepusztulás, tehermentesülés) Felszíni erózió (csepperózió, lefolyás) Folyóvízi erózió Abrázió (állóvizek) Defláció (szél) Exaráció (gleccser) Gravitációs mozgások
Kémiai mállási folymatok Oldódás: CaCO3 + H2CO3 --> Ca2+ + 2(HCO3)1- kalcit + szénsav --> kalciumion + bikarbonátion Oxidáció: 4FeO + 2H2O + O2 --> 4FeO(OH) vasoxid + víz + oxigén --> goethit Hidratáció: CaSO4 + 2H2O --> CaSO4•2H2O anhidrit + víz --> gipsz Dehidratáció: 2FeO(OH) --> Fe2O3 + H2O goethit --> hematit + víz Sziallitos mállás (agyagásványosodás) hidrolízis után: 4KAlSi3O8 + 4H1+ + 2H2O --> 4K1+ + Al4Si4O10(OH)8 + 8SiO2 káliföldpát + hidrogénion + víz --> káliumion + kaolinit + kova Allitos mállás (bauxitododás): Al4Si4O10(OH)8 + 2H2O --> 2Al(OH)3 + 2SiO2•H2O kaolinit + víz --> gibbsit + víztartalmú kova Szupergén dúsulás: szulfidos érctelepek felső zónájában a fémek oldódva koncentrálódnak
Kőzettömegek mállottságának minősítése
mállás - talajjá bomlás
Talajképződés
A vízöv munkája
Üledékképződés terei és típusai
Vízfolyások szakaszai
Folyóvízi üledékek Folyóvízi üledékek Mederüledék (homok, kavics) Parti üledék (iszap, homokos iszap) Ártéri üledék (szerves iszap, agyag) Delta fácies (meder-, ártéri- és mocsári üledék)
Transzportáció
A tenger tevékenysége
Mészkő- üledék megbontása
Az előrenyomuló tenger üledékképzése
Felszín alatti víz munkája mészkőben
A légkör munkája
A szél tevékenysége
A SZÉL HATÁSÁRA KIALAKULÓ FELSZÍNI FORMÁK
Suvadás
Kőfolyás
A növényzet felszínalakító hatásai a gyökerek repesztő hatása kibocsátott nedvek kémiai mállasztó hatása a talaj vízháztartását befolyásoló szerepe elsősorban a párologtatáson keresztül növények maradványai szerves üledékben
Az emberi tevékenység felszínalakító szerepe egyre nagyobb mértékű és kihatású súlyos környezeti veszélyek közvetlen és másodlagos hatások bányászat, építés növényzetalakítás, vízkivétel, öntözés
Dostları ilə paylaş: |