Ii (Határozatok, amelyek közzététele nem kötelező) a tanács irányelve

1989.09.30. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 281. szám

II

(Határozatok, amelyek közzététele nem kötelező)
A TANÁCS IRÁNYELVE

(1989. szeptember 18.)

a műtrágyák bór, kobalt, réz, vas, mangán, molibdén és cink nyomelemtartalma tekintetében a 76/116/EGK irányelv kiegészítéséről és módosításáról

(89/530/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 100a cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára¹,
az Európai Parlamenttel² együttműködve ,
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére³,

mivel olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek a belső piac 1992. december 31-ig tartó időszak alatt történő fokozatos létrehozására irányulnak; mivel a belső piac egy olyan belső határok nélküli térség, ahol biztosított az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása;

mivel a legutóbb a 89/248/EGK irányelvvel⁴ módosított, a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. december 18-i 76/116/EGK tanácsi irányelv⁵ megállapította az EGK-típusú műtrágyák forgalmazásának szabályait; mivel szükségesnek bizonyult az említett irányelv kiterjesztése az ilyen műtrágyákban előforduló hét nyomelem (bór, kobalt, réz, vas, mangán, molibdén és cink) tekintetében;
mivel a 76/116/EGK irányelv a továbbiakban az egy vagy több nyomelemet tisztán vagy keverten, illetve bizonyos nyomelemeket kelátformában tartalmazó folyékony műtrágyákra vagy permetszerekre is vonatkozik;
mivel a műtrágyákra vonatkozó irányelveket a mellékleteikben felsorolt termékek tekintetében folyamatosan fejleszteni és aktualizálni kell a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevételével; mivel ezért szükséges a 76/116/EGK irányelvben meghatározott bizottsági funkciók kiszélesítése,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk
(1) „EGK-MŰTRÁGYA”-ként jelölhető a melléklet A. fejezetében felsorolt azon szilárd vagy folyékony műtrágya, amely a nyomelemek (bór, kobalt, réz, vas, mangán, molibdén illetve cink) közül csupán egyet tartalmaz és megfelel az említett A. fejezet követelményeinek.
(2) „EGK-MŰTRÁGYA”-ként jelölhető az első bekezdésben említett műtrágya kettő vagy több keveréke, amely legalább két különböző nyomelemet tartalmaz, amennyiben megfelel a melléklet B. fejezete követelményeinek.

2. cikk
Az 1. cikk előírásainak megfelelő EGK-műtrágyákat csomagolni kell.

3. cikk
(1) A 76/116/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt EGK-műtrágyák nyomelemtartalmát — a következő nyomelemek: bór, kobalt, réz, vas, mangán, molibdén és cink közül egy vagy több jelenlétét — az alábbi két feltétel teljesülése esetén kell feltüntetni:
a) a nyomelemeket legalább ezen irányelv mellékletének C. és D. fejezetében meghatározott minimális mennyiségben adták a műtrágyához, és ebben a mennyiségben jelen is vannak a műtrágyában;
b) az EGK-műtrágyák továbbra is megfelelnek a 76/116/EGK irányelv I. mellékletében szereplő követelményeknek.
(2) Amennyiben a nyomelemek a makro- és mezoelem-bevitelt szolgáló alapanyagok természetes alkotórészét képezik, feltüntetésük nem kötelező, feltéve, ha ezek a nyomelemek legalább az ezen irányelv mellékletének C. és D. fejezetében meghatározott minimális mennyiségben fordulnak elő.

4. cikk
Ezen irányelv által szabályozott műtrágyákat az alábbi azonosító jelölésekkel kötelező ellátni:
a) nagybetűkkel feltüntetve: „EGK-MŰTRÁGYA”,
b) a műtrágya típusának megjelölése:
— vagy a melléklet A. fejezetének megfelelően,
— vagy a „nyomelemkeverék” kifejezés alkalmazásával a típus meghatározására, amelyet a jelenlevő nyomelemek neve vagy vegyjele követ,
— vagy a 76/116/EGK irányelv I. mellékletének megfelelően, a típus meghatározásához a következők közül megjelölve vagy
a „nyomelemekkel”
vagy
a „hozzáadásával”, kifejezést a jelenlevő nyomelemek neve, vagy vegyjelük kiírása után.
Csak a 76/116/EGK irányelvben meghatározott makro és mezoelemek esetében lehet ezen elemek konkrét mennyiségét a típusmeghatározás után feltüntetni.
Több nyomelem jelenléte esetén a felsorolási sorrend a vegyjelek alfabetikus sorrendjével egyezik meg: B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn;
c) valamennyi nyomelem garantált tartalma és a formában és/vagy az oldhatóságban kifejezett garantált nyomelemtartalom, amennyiben azt a 76/116/EGK irányelv mellékletei előírják, illetve valamennyi előforduló nyomelem esetében a 6. cikkben előírtaknak megfelelően;
d) amennyiben a nyomelem részben vagy teljes mértékben szerves molekulával van kémiai kötésben, akkor a nyomelem neve után fel kell tüntetni az alábbi pontosító megjegyzések egyikét:
— „... kelátja” (a melléklet E. fejezete 1. pontjának megfelelően a kelátképző reagens neve, vagy annak rövidítése),
— „... -komplex” (a melléklet E. fejezete 2. pontjának megfelelően a komplexképző reagens neve).
A nyomelemtartalmat a csupán egy nyomelemet tartalmazó műtrágyák esetében a tömeg százalékában egész számokkal, illetve ahol ez szükséges, egy tizedesjegy pontossággal kell kifejezni (a melléklet A. fejezetének megfelelően). Amennyiben a műtrágya egynél több nyomelemet tartalmaz, ott egy adott nyomelemre vonatkozóan a tizedesjegyek száma a melléklet B., C. és D. fejezeteinek megfelelően kerülhetnek meghatározásra.
A nyomelemtartalmat szavakkal és a megfelelő vegyjelekkel egyaránt fel kell tüntetni.
Az említett kötelező, illetve egyes szabadon választható megjelölések alatt, a melléklet A. és B. fejezeteiben szereplő termékek címkéjén, vagy kísérőokmányain fel kell továbbá tüntetni az alábbi szöveget is:
„Kizárólag tényleges szükség esetén alkalmazandó. A túladagolás kerülendő.”

5. cikk
A forgalmazás akadályoztatása nélkül és az értékesítésért felelős személyek felelősségével az egyes tagállamok saját területükön előírhatják az adagolás és olyan feltételek megjelölését, amelyek a terméken feltüntetik az adott műtrágya használatát indokolttá tevő, a talajra és a növényállományra vonatkozó körülményeket. Ezeket az információkat a 4. cikkben kötelezően előírtaktól világosan elkülönítve kell feltüntetni.

6. cikk
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a forgalomba kerülő EGK-műtrágyák nyomelemtartalmát az egyes nyomelemek formái (B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn) szerint részletezve tüntessék fel.
A műtrágyák nyomelemtartalmának feltüntetése a következőképpen történik:
a) az 1. cikk (1) bekezdésében említett műtrágyák esetében: a melléklet A. fejezetében (6. oszlop) foglalt követelményeknek megfelelően;
b) az 1. cikk (2) bekezdésében és a 3. cikkben említett műtrágyák esetében fel kell tüntetni:
— a műtrágya teljes nyomelemtartalmát a teljes tömegszázalékban kifejezve, és
— amennyiben a vízoldható anyagtartalom legalább fele a teljes tartalomnak, a műtrágya teljes tömegszázalékában kifejezett vízoldható nyomelemtartalmat is.
Amennyiben a nyomelem teljes mértékben vízoldható formában van jelen, akkor csak a vízoldható tömeget kell feltüntetni.
A műtrágya nyomelemtartalmának meghatározására a 76/116/EGK irányelv 8. cikkében meghatározott vizsgálati módszerekre megállapított feltételek szerint kerül sor.
A műtrágya valamely szerves molekulával kémiai kötésben jelenlevő nyomelemtartalmát közvetlenül a teljes tömegszázalékában kifejezett vízoldható tömeg értéke után kell feltüntetni, az alábbi kifejezések egyikének kíséretében: „... kelát formájában”, vagy „... -komplex formájában”, az adott szerves molekula nevével, vagy használatos rövidített nevével együtt, a melléklet E. fejezetének megfelelően.

7. cikk
A feltüntetett nyomelemtartalom megengedett ingadozása:
— 0,4% lehet a 2%-ot meghaladó értékben jelenlévő nyomelemek esetében,
— a 2%-os tartalmat el nem érő nyomelemek esetében a feltüntetett tartalom egyötöde lehet.

8. cikk
A 76/116/EGK irányelv 9. cikkének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A mellékletekben foglaltaknak a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében szükséges módosítása a 11. cikkben meghatározott eljárás szerint történik.

Amennyiben ilyen módosításra kerülne sor, csak olyan műtrágya vehető fel a listán szereplő műtrágyák közé, amely:
a) nincs káros hatással az emberi vagy állati egészségre vagy a környezetre;
b) hatásosan biztosítja a nyomelemeket az adott növénykultúra szükségleteinek vagy az adott növénykultúra növekedési feltételeinek megfelelően.”

9. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek, a kihirdetésétől számított tizennyolc hónapon belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen elfogadnak el.

10. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1989. szeptember 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. CRESSON

MELLÉKLET

A. FEJEZET

CSAK EGYETLEN NYOMELEMET TARTALMAZÓ MŰTRÁGYÁK

1. megj.: A kelátképző anyagot az E. fejezetben meghatározottak szerint rövidített nevével is fel lehet tüntetni.

2. megj.: Ha a termék vízben szilárd üledék nélkül oldódik, alkalmazni lehet a „vízben oldandó” megjelölést.

3. megj.: Ha a nyomelem kelát formában van jelen, fel kell tüntetni azt a pH-tartományt, mely elfogadható stabilitást

garantál a kelátnak.

Szám Típus-megjelölés Az előállításra és a alapvető összetevőkre vonatkozó adatok Minimális nyomelemtartalom (tömegszázalék) adatok a nyomelemek kifejezésére. Egyéb előírások Egyéb adat vagy típusmegjelölés Garantált nyomelemtartalom. Oldhatóság Egyéb kritériumok 1 2 3 4 5 6 BÓR 1a Bórsav A bór savas kezelése nyomán létrejött termék 14% vízoldható bór A szokásos kereskedelmi nevek feltüntethetők Vízboldható bór (B) 1b Nátrium- borát Kémiai úton előállított termék, fő összetevője a nátrium-borát 10% vízoldható bór A szokásos kereskedelmi nevek feltüntethetők Vízoldható bór (B) 1c Kalcium-borát Részben colemanitból vagy pandermitből nyert termék, fő összetevői a kalcium borátok 7% összes bór Szemcseméret: legalább 98%-ban 0,063 mm-es lyukméretű szitán áthulló A szokásos kereskedelmi nevek feltüntethetők Összes bór (B) 1d Bór-etanol-amid A bórsav és az etanol-amid reakciója során létrejött termék 8% vízoldható bór Vízoldható bór (B) 1e Bórtartalmú műtrágya- oldat vagy szuszpenzió Az 1a, 1b és 1d termékek vízben való oldásával vagy szuszpenziójával létrejött termék 2% vízben oldódó bór Vízoldható bór (B) KOBALT 2a Kobaltsó Kémiai úton előállított termék, fő összetevője a kobalt ásványi sója 19% vízoldható Co A jelölésnek tartalmaznia kell az összetett ásványi anion nevét Vízoldható kobalt (Co) 2b Kobalt- kelát A kobalt és valamely kelátképző reagens kémiai reakciója során létrejött termék 2% vízoldható Co, amelynek legalább 80%-a kelát A kelátképző reagens típusa Vízoldható kobalt (Co) Kelát formában levő kobalt (Co) 2c Kobalt műtrágyaoldat A 2a illetve 2b termékek vízben való oldásával létrejött termék 2% vízoldható Co A jelölésnek tartalmaznia kell az ásványi anion nevét illetve a kelátképző reagens típusát Vízoldható kobalt (Co) Kelát formában levő kobalt (Co) RÉZ 3a Rézsó Kémiai úton előállított termék, fő összetevője a réz ásványi sója 20% vízben oldódó Cu A jelölésnek tartalmaznia kell az összetett anion nevét Vízoldható réz (Cu) 3b Réz-oxid Kémiai úton előállított termék, fő összetevője a réz- oxid 70% összes Cu Szemcseméret: legalább 98%-ban 0,063 mm-nél kisebb Összes réz (Cu) 3c Réz- hidroxid Kémiai úton előállított termék, fő összetevője a réz- hidroxid 45% összes Cu Szemcseméret: legalább 98%-ban 0,063 mm-es lyukméretű szitán áthulló Összes réz (Cu) 3d Réz-kelát A réz és valamely kelátképző reagens kémiai reakciója során létrejött termék 9% vízoldható Cu, amelynek legalább 80%-a kelát A kelátképző reagens típusa Vízoldható réz (Cu) Kelát formában levő réz (Cu) 3e Réz alapú műtrágya A 3a, 3b, 3c, vagy 3d termékek, illetve szükség szerint egyéb, nyomelemhatással nem rendelkező töltőanyag keveréke 5% összes Cu Szemcseméret: legalább 98%-ban 0,063 mm-es lyukméretű szitán áthulló A kelátképző reagens típusa Összes réz (Cu) Vízoldható réz (Cu), amennyiben az a teljes rézmennyiség legalább egynegyede Kelát formában levő réz (Cu) 3f Réz műtrágya oldat A 3a illetve 3d termékek vízben való oldásával létrejött termék 3% vízben oldódó Cu A kelátképző reagens típusa Vízoldható réz (Cu), amelynek egy része kelát formában levő réz (Cu) VAS 4a Vassó Kémiai úton előállított termék, fő összetevője a vas sója (Fe II) 12% vízben oldódó Fe A jelölésnek tartalmaznia kell az összetett ásványi anion nevét Vízoldható vas (Fe) 4b Vas-kelát A vas és valamely kelátképző reagens kémiai reakciója során létrejött termék 5% vízoldható Fe, amelynek legalább 80%-a kelát A kelátképző reagens típusa Vízoldható vas (Fe) Kelát formában levő vas (Fe) 4c Vas műtrágyaoldat A 4a illetve 4b termékek vízben való oldásával létrejött termék 2% vízoldható Fe A kelátképző reagens típusa Vízoldható vas (Fe) Kelát formában levő vas (Fe) MANGÁN 5a Mangánsó Kémiai úton előállított termék, fő összetevője a mangán (Mn II) ásványi sója 17% vízoldható Mn A jelölésnek tartalmaznia kell az összetett anion nevét Vízoldható mangán (Mn) 5b Mangán- kelát A mangán és valamely kelátképző reagens kémiai reakciója során létrejött termék 5% vízben oldódó Mn, amelynek legalább 80%-a kelát A kelátképző reagens típusa Vízoldható mangán (Mn) Kelát formában levő mangán (Mn) 5c Mangán-oxid Kémiai úton előállított termék, fő összetevői a mangán-oxidok 40% Összes Mn Szemcseméret: legalább 80%-ban a 0,063 mm-es lyukméretű szitán áthulló Összes mangán (Mn) 5d Mangán alapú műtrágya Az 5a és 5c termékek keveréke 17% Összes Mn Összes mangán (Mn) Vízoldódható mangán (Mn), amennyiben ez a teljes mangánmennyiség legalább egynegyede 5e Mangán alapú műtrágya oldat Az 5a és/vagy 5b termékek vízben való oldásával létrejött termék 3% vízben oldódó Mn A kelátképző ágens típusa Vízben oldódó mangán (Mn) Kelát formában levő mangán (Mn) MOLIBDÉN 6a Nátrium-molibdát Kémiai úton előállított termék, fő összetevője a nátrium-molibdát 35% vízoldható Mo Vízoldható molibdén (Mo) 6b Ammónium-molibdát Kémiai úton előállított termék, fő összetevője az ammónium-molibdát 50% vízoldható Mo Vízben oldódó molibdén (Mo) 6c Molibdén alapú műtrágya A 6a és 6b termékek keveréke 35% vízoldható Mo Vízoldható molibdén (Mo) 6d Molibdén alapú műtrágya oldat A 6a és/vagy 6b termékek vízben való oldásával létrejött termék 3% vízoldható Mo Vízoldható molibdén (Mo) CINK 7a Cinksó Kémiai úton előállított termék, fő összetevője a cink ásványi sója 15% vízoldható Zn A jelölésnek tartalmaznia kell az összetett anion nevét Vízben oldódó cink (Zn) 7b Cink-kelát A cink és valamely kelátképző reagens kémiai reakciója során létrejött termék 5% vízoldható Zn A kelátképző reagens típusa Vízoldható cink (Zn) Kelát formában levő cink (Zn) 7c Cink-oxid Kémiai úton előállított termék, fő összetevője a cink- oxid 70% Összes Zn Összes cink(Zn) 7d Cink alapú műtrágya A 7a és 7b termékekből nyert termék 30% Összes Zn Összes cink (Zn) Vízoldható cink (Zn), amennyiben ez a teljes mangánmennyiség legalább egynegyede 7e Cink alapú műtrágya oldat A 7a illetve 7b termékek vízben való oldásával létrejött termék 3% vízoldható Zn A kelátképző reagens típusa Vízoldható cink (Zn) Kelát formában levő cink (Zn)

A MŰTRÁGYÁK MINIMÁLIS NYOMELEMTARTALMA, A MŰTRÁGYA TÖMEGSZÁZALÉKÁBAN KIFEJEZVE

B. FEJEZET

SZILÁRD VAGY FOLYÉKONY NYOMELEMKEVERÉKEK

	Amennyiben az adott nyomelem:
	kizárólag ásványi formában van jelen	kelát vagy komplex formában van jelen
Nyomelem neve:
Bór (B)	0,2	0,2
Kobalt (Co)	0,02	0,02
Réz (Cu)	0,5	0,1
Vas (Fe)	2,0	0,3
Mangán (Mn)	0,5	0,1
Molibdén (Mo)	0,02	—
Cink (Zn)	0,5	0,1

A nyomelemek minimális összmennyisége szilárd keverékben a műtrágya tömegének 5%-a.

A nyomelemek minimális összmennyisége folyékony keverékben a műtrágya tömegének 2%-a.

C. FEJEZET

NYOMELEMEKKEL DÚSÍTOTT MAKRO- ÉS/VAGY MEZOELEMEKET TARTALMAZÓ, TALAJBA JUTTATANDÓ EGK-MŰTRÁGYÁK

	Szántóföldre vagy gyepre	Kertészetben
Bór (B)	0,01	0,01
Kobalt (Co)	0,002	—
Réz (Cu)	0,01	0,002
Vas (Fe)	0,5	0,02
Mangán (Mn)	0,1	0,01
Molibdén (Mo)	0,001	0,001
Cink (Zn)	0,01	0,002

D. FEJEZET

NYOMELEMEKKEL DÚSÍTOTT MAKRO- ÉS/VAGY MEZOELEMEKET TARTALMAZÓ EGK-LEVÉLTRÁGYÁK

Bór (B)	0,01
Kobalt (Co)	0,002
Réz (Cu)	0,002
Vas (Fe)	0,02
Mangán (Mn)	0,01
Molibdén (Mo)	0,001
Cink (Zn)	0,002

E. FEJEZET

A NYOMELEMEKHEZ ENGEDÉLYEZETT KOMPLEXKÉPZŐ SZERVES REAGENSEK LISTÁJA

A komplex vegyületben jelenlevő nyomelem definíciója:

Ezen irányelv alkalmazásában a komplex vegyületben jelenlevő nyomelem olyan kapcsolatot jelöl, amelyben a fém:

— kelát, vagy

— komplex vegyület formában van jelen.

Engedélyezett termékek:

1. Kelátképző reagensek:

Az alábbiak nátrium, kálium, vagy ammónium savai, vagy sói:

etilén-diamin-tetraecetsav	EDTA	C10H16O8N2
dietilén-triamin-pentaecetsav	DPTA	C14H23O10N3
etilén-diamin-di(O-hidroxifenil)ecetsav	EDDHA	C18H20O6N2
hidroxi-2etilén-diamin-triecetsav	HEEDTA	C10H18O7N2
etildiamin-di(O-hidroxi-p-metil-fenil)ecetsav	EDDHMA	C20H24O2N6
etilén-diamin-di(5-karboxi-2-hidroxifenil)ecetsav	EDDCHA	C20H20O10N2

2. Komplexképző reagensek^*

1 HL C/304. szám, 1988.11.29., 8. o.

2 HL C/47. szám, 1989.02.20., 75. o. és az 1989. szeptember 15-én kelt határozat (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).

3 HL C/102. szám, 1989.04.24., 9. o.

4 HL L/111. szám, 1989.04.22., 34. o.

5 HL L/24. szám, 1976.01.30., 21. o.

*A lista készítése folyamatban van.