Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak S. Horváth, Géza Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak



Yüklə 446,83 Kb.
səhifə22/25
tarix17.11.2018
ölçüsü446,83 Kb.
#80575
1   ...   17   18   19   20   21   22   23   24   25
6666A változatok felsorolását helyszűke miatt mellőzöm.





6767Szarvas – Simonyi: Ny. Szót. I. 299. 1.





6868Czuczor – Fogarasi: id. m. I. 770.1.





6969U. o. IV. 954.1.





7070Margalits: id. m. 82.





7171U. o. 83. és alább 580.1.





7272Wuttke: Das deutsche Volksaberglaube. 414.1.





7373U. o. 270–271.1.





7474Kiadta Katona I. Budapest, 296-297. 1.





7575Grimm: Deutsche Myth. III. 315.1.





7676Ethnographio: 1926. évf. 73.1.





7777Gonzenbach: Sic. Márch. I. 55. sz. 350–366.1. Die Geschichte von Feledico und Epomata.





7878Ethnographio: 1926. évf. 27.1.





7979Berze Nagy J.: Babonák, stb. Besenyőtelken. Ethnogr. 1910. 25. skk. 1. Az in effigie rontásra igen sok adatot lehet még találni: Wuttke: id. m. 384. 1. és Pauli: Schimpf und Ernst. Hsgg. von I. Bolte. Berlin, 1924. II. 316-317. 1.





8080Kertész M. id. m. 25. 1.





8181A honfoglaló magyarok műveltsége (Ak. Ért. 1897, 298-315.1.)





8282A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége (Árpád és az Árpádok, szerk. Csánki Dezső, 17-42.1. és külön Olcsó Könyvtár 1569-71. sz.)





8383Gombocz, Nyr. 32:259.





8484Tolnai, MNy. 9:242.





8585V ö. Meillet: Comment In mois changent de sens (L'année sociologique 9:1), továbbá Wundt és Paul munkáiról írt bírálatait (uo. 595,, 11:791); Baranyai Z.: A jelentéstannak egy új irányáról (Nyr. 38:61, 107). Gombocz Z.: Képzettársulás és jelentésváltozás (Mny. 7:97 s köv. 1.). Tolnai Vilmos: A szólásokról (MNy. 5:193 s köv. 6:105 s köv.). Wörter und Sachen, Kulturhist. Zeitschrift für Wort- und Sachforschung Heidelberg. 1909. I. köt. Vorwort.





8686Főbb forrásaim: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Az M. T. Akadémia megbízásából szerkesztette Komáromi Andor. Budapest, 1910. - Soldans Gescbichte der Hexenprozesse. Neu bearb. von H. Heppe I-II. Stuttgart, 1880. - J. Hansen: Zauberwahn. Inqmsition und Hexenprozesse im Mittelalter..., München und Berlin 1900, J. Hansen: Quellen und Untersuchungen zur Geschichte des Hexenwahns ... Bonn, 1901. - Vö. még Kertész, Nyr. 40:49 s köv.





8787Az EtSz. e szót különválasztja az előbbítől.





8888A szóval, "igével" való rontásnak a babonája tulajdonképpen sokkal régibb a kereszténységnél.





8989Byloff Fritz: Das Verbrechen der Zauberei 253. I.





9090Borchardt-Wustm. 36.1. Vö. még Seligmann: Der Böse Blick. Berlin 1910. I-II.





9191Asbóth, Nyr. 29:6.





9292Soldan-Heppe; Geschichte der Hexenprozesse 2:134.





9393Vö. n. die Zunge lösen. fr. délier la lengue stb.





9494Vö. Gombocz. MNy. 6:431.





9595Hansen: Zauberwahn 74.





9696E. B. Tylor: Primirive Culture. London, 1871. I. 84.





9797Hansen Quellen 555. Soldan-Heppe 1:297.





9898Soldan-Heppe 1:306.





9999Ugyanazon per ítéletében: item serpentes coctos in finem magicam vorare (uo.). Ut herbarum vires cognoscore possint, serpentes procurase, somedisse fassiones testium fernur (uo. 539).





100100Hansen: Quellen 542.





101101J. Müller: Beitrige zur Geshichte des Herenglauben und der Hexenprozesse in Siebenbürgen, 56.





102102Párja megvan a németben is: mit allen Salben geschmiert - de azert nem kell a magyar szólást fordításnak tartanunk.





103103Vö. Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia 432.





104104Bethlen M. önéletír. 1:327-28; Barna F., Ethn. 15:206.





105105VB. Tolnai, MNy. 5:418.





106106Lehmann: Babona és varázslat, Budapest, 1900. 1:148.





107107Gönczi, Ethn. 16:34.





108108Tylor id. m. I:85.





1091091586-i velencei kiadás 42.1., Katona L., Ethn. 18:170.





110110Kétségtelenül sajtóhiba van Dugonics adatában: Néha az ördögnek is gyertyát kell nyújtani (Péld. 1:9).





111111Borch-Wustm. 474.





112112Hornyánszky Gyula: A szó hatalma. E. Philologiai Közlöny 1914, 633. E. Cassirer: Philosophie der symbolischen Formen. I. Die Sprache 56. 1.





113113Solymossy Sándor: Névmágia. Magyar Nyelv 1927. 83. I.





114114V.ö. H. L. Strack: Einleitung in den Talmud. 1908.





115115(Die mündliche Rede) „hatte sich „oftmals in gesetzlicher Wortformel zu bewegen, die durch Reim und metrische Fassung so eindning-lich für den Hörer als wiederstandsfähig gegen Enstellung gemacht war, durch Häufung der Ausdrücke insbesondere durch Tautologie und negativen Schlussatz dem Inhalt des Geschäfts von allen seiten beizukommen und seiner Wichtigkeit die Feierlichkeit anzupassen strebte.... Die Sprache verlangt nach Unterstützung durch die Geberde, und zwar umso dringender, je weniger sie selbst im Stand ist, abstracte Dinge wie z. B. ein Recht, eine Obligation genau auszudrücken, A m i r a: Recht. Paul Grundriss der germ. Phil. IV. 70





116116Hier liegt der Punkt, wo die inneren Formwege der Prosa von denen der Poesie sich scheiden. In der Poesie bleibt die syntaktische Struktur nebensächlich. latent, immanent und ordnet sich der rhyth-mischen, metrischen. prosodischen Gruppierung unter, während sie in der Prosa desto schärfer hervortritt, desto wichtiger und wirksamer wird, je entschiedener der Prosaiker sich vom poetischen Stile und vom lyrischen Stimmungswesen entfernt. Vossler: Gesammelte Aufsätze zur Sprachphilosophie. 1923. Poesie und Prosa 226. 1.





117117Thomas Mann egy alkalommal azt írja: „Was aber das, Wort' betrifft, so handelt es sich da vielleicht weniger um eine Erlösung als um ein Kaltstellen und Auf-Eis-legen der Empfindung?" Tonio Kröger 4.





118118E. B. Tylor: Die Anfänge der Cultur. I–II. Leipzig, 1873 (a továbbiakban: Tylor: Die Anfänge der Cultur). I. 388.





119119W. Marsden: The History of Sumatra. London, 1811. 286.





120120R. F. Burton: A Mission la Gelele, King of Dahomey. II. 1864. 284.





121121J. Lubbock: Die Entstehung der Civilisation. Jena, 1875. 203.





122122A. P. Reid: Religious Belief of the Ojibois or Sauteux Indians. Journal of Anthrop. Institute, III. 1874. 107.





123123R. F. Burton: The City of the Saints. London, 1861. 142, továbbá Transactions of the Ethnolog. Society, IV. 265 és VI. 167.





124124Az orosz Billings-expedíció Kamcsatkába, 1798. (M. Sauer: An Account of a Geographical Expedition to the Northern Parts of Russia. London, 1802. 135.)





125125J. G. Müller: Geschichte der Amerikan. Urreligionen. Basel, 1855. 208–209.





126126Auszug aus Pallas’ Reisen. III. Frankfurt, 1777. 30.





127127K. v. d. Steinen: Unter den Naturvölkern Central-Brasiliens. Berlin, 1894. Magyarul: Közép-Brazília természeti népei között. Átdolgozta Bátky Zsigmond. Bp. 1914. 20.





128128J. B. Fraser: A Tour Through Part of the Snowy Range of the Himālā Mountains. London, 1820. 530.





129129H. Gering: Die Edda. 1893. 202.





130130Vogt's Altnordische Bibliothek, XVI. 1921. 3.





131131E. I. Geijer–A. A. Afzelius: Swenska Folksvisor. II. 32. sz., 7-14. I. "Stolts Hilla"; másik változata uo. III. 81 – 86. I. "Hung Vallemo". – A dán románc Syv és Nyerup III. 327. "Ribolt og Fröken Guldborg". Fordítása W. Grimm: Altdänische Heldenlieder, Balliaden und Märchen. 1811. 74.





132132Skót szövege W. Scott: Minstrelsy of the Scottisch Border. I. 218. „The Douglas Tragedy”.





133133Chambers: Popular Rhymes and Fireside Stories. Edinburgh, 1841. 38.





134134M. Kampmann: Eesti muinasjutud. Reval. I. Jahresber. der estn. Philol. und Gesch. III. 1920-ról. Dorpat, 1926. 68.





135135Uo. W. Anderson kivonata, 69.





136136W. Radloff: Proben der Volksliteratur der türkischen Stämme Süd Sibiriens. I-VI. Sanktpeterburg, 1866-1886. III. 374.





137137Az idetartozó irodalom összeállítását lásd nálam: Ezeregyéj című értekezésben, Ethn. 1919. 65. „Hattyúlányok” cím alatt újabb adatokra E. Cosquin: Les contes indiens el l'occident. Paris, 1922. 281 – 288 és Pápay József: Osztják népköltési gyűjtemény. Bp. 1905. 28; Munkácsi Bernát: Vogul népköltési gyűjtemény. I–IV. Bp. 1892–1921 (a továbbiakban: Munkácsi: Vogul népk.). II. 0309.





138138G. Thiele: Danske Folkesagn. I. 1869. 45 és Ethn. 1921. 85.





139139A Panci-manci típus irodalmára lásd J. Bolte–G. Polivka: Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm. I–V. Leipzig, 1913–1918 (a továbbiakban: Bolte–Polivka: Anmerkungen). I. 496; etnológiai jelentőségéről lásd E. Clodd: Tom Tit Tot, an Essay on Savage Philosophy in Folktale. London, 1898. – Vö. Katona Lajos irodalmi tanulmányai. Szerk. Császár Elemér. I. Bp. 1912. 287–290 (Magyar Népmese-typusok XVI.).





140140N. Nyrop: Navnets magt. Opuscula philologica, 1887. 179.





141141E. Souvestre: Le foyer breton, C. Levy kiad. I. 200 és II. 70. Már a XII. században Malmesburynél (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1902. 950); Gesta Romanorum CVII. „Percute hic” (Katona Lajos kiad. Bp. 1900. 307-309); skót balladában: „Tom of Ercildoune” (F. J. Child: English and Scottish Popular Ballads. I. Boston, 1882. 227). – Mesékben elátkozott várba kerülő hősnek nem szabad beszélni (nálunk: Gaal György Magyar népmesegyűjteménye. I– III. Kiadta Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc. Pest, 1857–1860. II. 219; Mailand, Magyar Népköltési Gyűjtemény (a továbbiakban: MNGy) VII. 7. sz.)





142142W. Hertz Parsifal-fordítása. Stuttgart, 191l5. 546-547. L, 240. j.





143143Wolfram von Eschenbach: Parzival. III. 722. sor (K. Pannier, Reclamkiad. I. 142 és 169).





144144azonosítja





145145J. Mooney: The Sacred Formulas of Cherokee. Report of the Bureau: Smitsonian Institute, Washington, VII. 343.





146146A. B. Ellis: The Ewe-speaking Peoples. London, 1890. 98–99.





147147W. H. R. Rivers: The Todas. London, 1906. 627.





148148Fr. Nansen: Eskimoleben. Berlin, 1902. 233.





149149De Groot: The Religious System ofChina. I. Leyden, 1892. 212.





150150csorbítatlan egységben, összevonva





151151U. Holmberg: Permalaisten uskonto 14 és J. Wasiljev: Übersicht über die heidnische Gebräuche der Wotjaken. Mémoire de la Société Finno-ougrienne, XVIII. 102.





152152I. v. Klaproth: Reisen in dem Kaukasus. I. Hale, 1812. 253.





153153H. Spenser: Life in the Forests of the Far East. I. 197.





154154A. Bastian: Die Voelker des Oestlichen Asiens. Studien und Reisen. Leipzig–London–Jena, 1866–1871 (a továbbiakban: Bastian: Die Voelker). IV. Reise durch Kambodja nach Cochinchina. 386.





155155Bastian: Die Voelker III. Reisen in Siam. 219.





156156L. Lévy-Bruhl: Das Denken der Naturvölker. Wien, 1921. 37 és R. Andree: Ethnografische Parallelen und Vergleiche. I–II. Stuttgart, 1878–1889 (a továbbiakban: Andree: Ethnogr. Parall.). I. 172.





157157R. Taylor: The Ika a Maui; or New Zealand and its Inhabitants. London, 1870. 184 és Tylor: Die Anfünge der Cultur II. 432.





158158J. B. Sprix und K. Fr. Ph. Martius, Ethnogr. Amerikas, I. 485.





159159Mészáros Gyula: Csuvas ősvallás. Bp. 1909. 410.





160160U. Holmberg: Die Religion der Tscheremissen. FFC 61. Porvoo, 1926. 194.





161161W. Radloff: Aus Sibirien. I. Leipzig, 1893. 316.





162162I. Bird: Unbeaten Tracks in Japan. I. London, 1880. chap. XXIII.





163163H. Schurtz: Urgeschichte der Kultur. Leipzig, 1900. 191.





164164Jakutoknál: Billings-expedíció, lásd 7. j. alatt, 137. 1.





165165Botokud indiánoknál, lásd P. Neuwied: Reise nach Brasilien. II. 1820. 39.





166166Bastian: Die Voelker II. 494.





167167E. J. Eyre: Discovery into Central-Australia. II. London, 1845. 324.





168168Van Hasselt, Zeitschrift für Ethnologie, VIII. 1876. 185.





169169Pechuel-Loesche nyomán Andree: Ethnogr. Parall. I. 169.





170170J. G. Müller: Geschichte der Amerikan. Urreligionen. Basel, 1855. 389





171171W. Wundt: Völkerpsychologie. Bd. II. Religion und Mythos. 1. Teil. 307.





172172Fr. Panzer: Einleit. zu Alb. v. Scharffenbergs Lanval. Bibl. d. Litt-Vereins, Stuttgart, 227. köt. Bevezetés 38.





173173Nálunk legteljesebb formája: Mailáth János: Magyar regék, mondák és népmesék. Pest, 1864. 230. "Tündér Ilona". Vö. Merényi László: Dunamelléki eredeti népmesék. I. Pest, 1863. 2. sz. "Az ördög fogadott testvére".





174174Főképp a Varázsló és inasa típusban; Bolte–Polivka: Anmerkungen, Grimm 68. sz.-hoz. Behatóan E. Cosquin: Les Mongols et leur prétendue rôle dans la transmission des contes indiens vers l'Occident européen. Paris, 1922. 497–612. Sajátságos, hogy magyar példányainkban ez az "Ohai" motívum hiányzik.





175175Munkácsi: Vogul népk. II. 043.





176176Munkácsi: Vogul népk. II. 0350, 0378.





177177Pápay József: Osztják népköltési gyűjtemény. Bp. 1905. 272-276.





178178Böckel: Psychologieder Volksdichtung. 1906. 100–131.





179179Spencer–Gillen: The Northern Tribes of Central Australia. London, 1899. 277.





180180Brodding: An Taboo Customs among the Santals. Journal of Asiatic Soc. of Bengal, III. 1898. 20.





181181J. Mooney: The Sacred Formulas of Cherokee. Report of the Bureau: Smitsonian Institute, Washington, VII. 352.





182182Munkácsi: Vogul népk. III. 228 és II. 0313.





183183Bjeljavszkij után Munkácsi: Vogul népk. I. 156.





184184Patkanov után Munkácsi: Vogul népk. II. 0320.





185185Srbsko-Dalm. Magazin, 1866. 54, 86-94.





186186Zubritzkyj M., Narodnij Kalendar, III. 1900. 59.





187187MNGy IV. 28-29.





188188J. G. Frazer: Le rameau d'or. I. Paris, 1904. 185. sk.





189189allúzió: utalás, célzás





190190Dobrizoffer: Geschichte der Abiponen. II. Wien, 1783. 203.





191191E. B. Tylor: Researches into the Early History of Mankind. 1878. chap. VI.




1   ...   17   18   19   20   21   22   23   24   25




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2022
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə