Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak S. Horváth, Géza Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak



Yüklə 446,83 Kb.
səhifə23/25
tarix17.11.2018
ölçüsü446,83 Kb.
#80575
1   ...   17   18   19   20   21   22   23   24   25





193193A. v. Chamisso: Reise um die Welt. Cotta-kiad. II. 148.





194194Hawkeswort és a két Forster referádái James Cook első és második délszigettengeri útjáról (First Voyage. II. 251, Second Voyage. 1777. I. 167).





195195T. Moore: Vocabulary of the Aborigines of Western Australia. London, 1842. 59.





196196Andree: Ethnogr. Parall. I. 178.





197197Letten of Columbus. London, 1847. 217.





198198E. B. Tylor: Researches into the Early History of Mankind. 1878. 161.





199199C. Colden: History of the Five Nations of Canada. I. London, 1747. 10.





200200J. Lippert: Die Religionen der europäische Culturvölker. Berlin, 1881. 47.





201201D. Livingstone: Narrative of an Expedition to the Zambesi. London, 1865. 149.





202202Andree: Etknogr. Parall. I. 175.





203203O. Lenz: Verhandlung der Geschichtefür Erdkunde. Berlin, 1876. 135.





204204A mongol Gesser kán eposzban (Buidong-útikalauz) Mérgen Teveue. A. Schiefner ford. Sanktpetersburg, 1837. 94.





205205Tylor: Die Anfänge der Cultur I. 252.





206206Journal of Asiatic Ethnol. Soc. II. 1870. 10.





207207G. Vancouver's Reisen. I. 1799. 104.





208208B. H. Chamberlain: Things Japanese. London, 1902. 344.





209209M. Sauer: An Account of a Geographical Expedition to the Northern Parts of Russia. London, 1802. 135–137.





210210E. K. Kane: Wanderings of an Artist. 1842. 205-206.





211211H. H. Bancroft: The Native Races of Pacific States of North America. I. New York, 1875. 357.





212212G. C. Musters: Unter den Patagoniern. 1873. 191.





213213H. Barth: Reisen und Entdeckungen in Nord- und Zentral-Afrika. V. Gotha, 1858. 118.





214214Globus, XIII. 18. - Ausland, 1857. 478.





215215G. Bonvick: Daily Life and Origin of the Tasmanians. London, 1870. 145.





216216H. Spencer: Die Principien der Sociologie. I. Stuttgart, 1877. cap. 12., §81-90., 188-208.1. - E. G. Hartland: The Legend of Perseus. I. London, 1894. 192. –. J. A. MacCulloch: The Childhood of Fiction. London, 1905. 110.





217217A. Krapf, Ausland, 1857. 441.





218218Journal of the Ethnol. Soc. II. 1870. 10.





219219I. Bird: Unbeaten Tracks in Japan. I. London, 1880. 221.





220220H. H. Bancroft: The Native Races of Pacific States of North America. I. New York, 1875. 248.





221221J. G. Swan: The Northwest Coast. New York, 1857. 73.





222222Th. Waitz: Anthropologie der Naturvölker. III. London, 1870. 472.





223223H. Schurtz: Urgeschichte der Kultur. Leipzig, 1900. 191.





224224U. Holmberg: Die Religion der Tscheremissen. FFC 61. Porvoo, 1926. 31-34.





225225Lásd a szkíta királyokról Hérodotosz IV. cap. 71.





226226Andree: Ethnogr. Parall. I. 179.





227227Az erre vonatkozó hatalmas irodalomból csak a legfontosabb kézikönyvekre emlékeztetek: Aarne Thompson, The types of the folk-tale, FF Communications, 74. Helsinki, 1928; Thompson, Motif-index of folk-literature, FFC 106-109, 116 -117, Helsinki, 1932 1936; Bolte-Polivka. Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm, Leipzig. 1913-1932.





228228A mese formájáról is bő irodalom áll rendelkezésre; néhány fontosabb cím: Ludwig Felix Weber, Märchen und Schwank, Kiel, 1904. Axel Olrik. Epische Gesetze der Volksdichtung. Zeitschrift für deutsches Altertum 51 (1909) 1 kk; Kaarle Krohn, Die folkloristische Arbeitsmethode, Oslo. 1926. 100 kk.





229229Das Märchen. Wissenschaft und Bildung 96. Leipzig, 19253, 32.





230230Antti Aarne, Leitfaden der vergleichenden Märchenforschung, FFC 13. Hamina 1913, 14; u. ő; Der reiche Mann und sem Schwiegersohn. FFC 23. Hamina. 1916, 194; Reidar Th. Christiansen, The tale of the two travellers or the blinded man, FFC 24, Hamina, 1916, 5.





231231I. h.: „…after traditional custom..."





232232Erről más helyen szóltam: A mese világa, Budapest. 1937. 25 kk.





233233A mese világa, 71. kk.





234234Vö. A mese világa, 15. k. - A két jelenség közti hasonlóságból nemegyszer szorosabb összefüggésre következtettek. Már az ókorban is felmerült az a vélemény, hogy a mítoszok az álomból fakadnak: Synesios, Περί ενυπνίων λόγος, 154 D - 155 A. A mese álomelméletének klasszikusa Ludwig Laistner, Das Rätsel der Sphynx, Berlin. 1889; legbuzgóbb hirdetője Fr. v.d. Leyen, 1. pl. i. m. 51. kk. Ilyen előzmények után természetes, hogy a pszichoanalízis, amely az álomnak és a tudattalan egyéb jelenségeinek vizsgálatát rendszerré fejlesztette, a mesére is alkalmazni igyekezett eredményeit. A pszichoanalitikus meseirodalomból kiemelhetjük a következő két könyvet: Franz Riklin, Wunscherfüllung und Symbolik im Märchen, Schriften zur angewandten Seelenkunde 2, Wien Leipzig, 1908 és Otto Rank, Pschoanalytische Beiträge zur Mythenforschung, Internationale Psychoanalytische Bibliothek 4, Leipzig-Wien-Zürich, 19222.





235235L. pl. Walter A. Berendsohn, Grundformen volkstümlicher Erzählerkunst in der Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm, Hamburg. 1921, 29, 35; Marót Károly, IΔIOΣ EN KOINΩI, Egyetemes Philologiai Közlöny. 64 (1940) 229.





236236Einfache Formen, Halle (Saale), 1930.





237237I. m. 239.





238238Pl. Berendsohn. Handwörterbuch des deutschen Märchens. s. v. Einfache Formen, 11. §.





239239Paul Groth. Die ethische Haltung des deutschen Volksmärchens. Form und Geist 16. Leipzig. 1930, passim.





240240I. m. 219.





241241Vö. Karl Kerényi, Was ist Mythologie? Europäische Revue 15 (1939) 564.





242242Andreas Heusler egy könyvismertetésben: Literaturblatt für germanische und romanische Philologie 1933, 221.





243243Különös következetességgel Max Pieper 1. pl. Das Märchen von Wahrheit und Lüge und seine Stellung unter den ägyptischen Märchen. Zeitschrift für ägyptische Sprache und Altertumskunde 70 (1930) 92kk.





244244Vö. Notice sur le conte égyptien du Prince Prédestiné, Oriens Antiquus 1 (1945) 57 kk.





245245A mese világa, 89 kk.





246246W. Steinitz. Ostjakische Volksdichtung und Erzählungen, 1. Opetatud testi Eesti Toimetused 31. Tartu, 1939, 121 kk.





247247Az említett 480 sz. mt.-on kívül hozzá tartoznak még a 403 B és 431 sz. mt.-ok is.





248248Aarne Thompson, 560, 561 sz. mt.-ok.





249249Castrén i. m. 4, 229 kk.





250250Kriza János. Vadrózsák, 13 sz.





251251Steinitz i. m. 236 kk.





252252Munkácsi Bernát. Vogul népköltési gyűjtemény 4. Budapest. 1896. 145 kk.





253253Munkácsi Bernát, Vogul népköltési gyűjtemény 1. Budapest, 1892-1902. 6.





254254Egy Toldiról szóló népmonda (Magy. Népk. Gy. 13. 475 kk.) kapcsán a motívum középkori nyugat-európai előfordulásait (Ogier le Danois hőstörténetét és párhuzamait) Solymossy Sándor állítja össze: A Toldi-monda keletkezése, Irodalomtörténeti Közlemények 34 (1924) 12 kk., 81 kk. A népi Toldi-monda és az előbbi két jegyzetben idézett vogul szövegek párhuzamára már Bán Aladár is rámutatott: A Toldi-monda alaprétege. Ethn. 28 (1917) 25 k. Túlzott az a következtetése, amely szerint a párhuzamosság genetikus kapcsolatot is jelent.





255255Firmicus Maternus, De errore profanarum religionum, cap. 6.





256256Aarne-Thompson 720 sz. mt.





257257Aarne-Thompson 709 sz. mt.





258258Thompson, Motif-index, K. 512.2. sz. mt.





259259Pl. Eduard Stemplinger, Antike Motive im deutschen Märchen. Neue Jahrbücher für das klassische Altertum 49 (1922) 378 kk.; meg kell jegyeznünk, hogy Firmicus Maternus fent idézett Dionüszosz-mítoszát tudtunkkal ennek az iránynak követői nem vonták be a modern mese „antik párhuzamainak" körébe.





260260I. rész. börtönjelenet (4412 kk. sorok); már az Urfaust megfelelő jelenetében is.





261261Ennek a mesehagyomány körében némileg különálló, primitívebb jelleget sejtető csoportnak a létezésére Walter A. Berendsohn hívta fel a figyelmet: Grundformen 75 kk. és Handwörterbuch des deutschen Märchens s. v. Einfache Formen, 9. 15 §§; ehhez a Berendsohnnál animistische, majd päanimistische Zweizahlgeschichte névvel jelölt mesecsoporthoz vö. a színtér egysége kapcsán tett megjegyzésünket: A népmese háttere, Ethn. 51 (1940) 310. 1. 13. sz. jegyz.





262262Aarne Thompsonnál nem szerepel, l. egyelőre Reinhold Köhler, Kleinere Schriften 2. Berlin, 1900, 406 kk.





263263Így a változatok legnagyobb részében, például az első újkori megfogalmazásban is, egy 16. századi olasz népkönyvben: Alessandro d'Ancona, Poemetti popolari italiani, Biblioteca di scrittori italiani 11. Bologna, 1889, 107 kk.





264264A magyar változatok legtöbbjében is; idézzük példának a legismertebbet: Magy. Népk. Gy. 1, 361 kk.





265265L. pl. Wolfgang Krause, Die Kelten. Religionsgeschichtliches Lesebuch 13 Tübingen, 1929. 10 kk.





266266Hugo Kunike, Märchen aus Sibirien. (Märchen der Weltliteratur). Jena, 1940, 297 kk.





267267Pl. a kelta változatok nagy részében, 1. Köhler, KI. Schr. 2, 417 kk.





268268Pl. egy kaukázusi változatban: Adolf Dirr, Kaukasische Märchen (Märchen der Weltliteratur). Jena, 1922, 24 kk.





269269A túlvilágban elfogyasztott táplálék szerepe minden kor és minden föld mítoszában ez, 1. Thompson. Motif-index, C 211 sz. mt.





270270Ide tartozik ugyanis a Marie de France-nak tulajdonított Guingamor c. lap, kiadta Gaston Paris, Romania 8 (1897) 29 kk.





271271A sziget kelta mítoszáról, Argonauták 1 (1937) 9.





272272John Arnott MacCulloch, The religion of the ancient Celts. Edinburgh. 1911, 341 kk.; Kuno Meyer, Der irische Totengott und die Toteninsel, SB Berlin, 1919, 544 k.





273273L. bővebben az imént idézett tanulmányt a kelta szigetmítoszról.





274274„Zugleich (ti. a mese fejlődésének egy későbbi fokán: »auf einer etwas späteren Stufe«) hört das Glücksmärchen auf, eigentliches Mythenmärchen zu sein. Wie der Tanz aus einer Kultzeremonie in eine reine Äusserung lebhafter Lustaffekte übergeht, die durch das Wohlgefallen an dem Rhytmus der eigenen Bewegungen gehoben wird, so wandelt sich das Märchen in eine der blossen Ergötzung an dem Wechsel spannender Lebensschicksale und ihrer glücklichen Lösung dienende Erzählung um" - írja pl. Wilhelm Wundt, Elemente der Völkerpsychologie Leipzig, 19122, 277.





275275Fairy-tale, conte de fées, Zaubermärchen; Aarne rendszerében a 300-1199 számok „Eigentliche Märchen", „Ordinary folk-tales" címen.





276276Az olyan mesegyűjteményekből, amelyek egy mesemondó teljes tudását közlik (pl. Ortutay Gyula és Dégh Linda gyűjtései, Új Magy. Népk. Gy. 1. és 3-4.). az derül ki ugyanis, hogy a mesemondók többet neveznek mesének, mint akár a tágabb körű tudományos szóhasználat.





277277A mesefajtákról összefoglalóan vö. A mese világa, 120 kk.





278278Archer Taylor. A classification of formula-tales, The Journal of American Folk-Lore 46 (1933) 87 kk.: 2250-2350 sz. mt.-ok.





279279Uo. 78 kk.: 2000-2041 sz. mt.-ok.





280280Aarne Thompson 1875-1999. sz. mt.-ok.





281281Bolte-Polivka i. m. 4. 1930, 13 kk.; a magyar mesekezdőket tudtommal senki nem állította össze, és nem is tanulmányozta.





282282Aarne Thompson 1930 sz. mt.





283283Mesék és mítoszok halálról és halhatatlanságról, Ethn. 47, 1936, 37.





284284Jan de Vries. akinek számára nemcsak „őskori" és „modern" elemek állnak szemben egymással, hanem a „szerkezet" és a „lazaság" is, egyenesen irodalmi feldolgozást kénytelen feltételezni azon a ponton, ahol a laza elem-anyagból megszerkesztett mese lesz. „Schon a priori lässt sich feststellen dass nichts besser dazu geeignet ist, einem flüssigen Märchenmaterial eine feste Form zu geben, als eine literarische Bearbeitung..." írja (i. m. 410).





285285„Suggestions": Cecil Sharp, English folk-song, London, 1907, 11. - Hasonló megfogalmazással már Arany Jánosnál is találkozunk, Merényi László népmesegyűjteményének bírálatában (Ráth kiad. 5, 448).





286286Kaiser und Abt, FFC 42, Helsinki, 1923, 404: „Umwälzung".





287287Legyen szabad utalnom saját megfigyeléseimre: A mese világa, 79 kk. és Märchenmorphologie und Märchentypologie, Folk-Liv 3, (1939) 314 kk.





288288Natursagen 3/1, Leipzig Berlin, 1910, p. VII. kk.





289289Jolles i. m. 102 k.





290290K. Kerényi. Apollón, Wien, 1937, 42.





291291Jolles i. m. 75.





292292Jolles i. m. 36 kk.





293293Bővebben: A mese világa, 109 k.





294294P. Groth i. m. 30.





295295Egyes mítoszi képek nemcsak ilyen általánosságban, hanem konkrét módon is magukban hordozhatják a mítoszi világhelyzet mellett a meseit: 1. pl. Kerényi Károly, Gyermekistenek, a Homérosi himnuszok Herméshez. Pánhoz, Dionysoshoz (Kétnyelvű Klasszikusok A. V.) c. kötetben, Budapest, 1939, 39 kk.





296296Ennek az ambivalenciának felismerése különben új oldalát mutatja meg annak a „Zwischenreich"-nek (Kerényi megfogalmazása egy könyvismertetésben: Gnomon 10. 1934. 305 k.). annak az átmeneti világnak, amely a mesei világlátásban minden határt, minden ellentétet elmos és kiegyenlít. (Vö. A mese világa, 11 kk.)





297297Pl. Ortutay Gyula, Fedics Mihály mesél, Új Magy. Népk. Gy. 1, 1940, 63 kk.





298298Néhány hirtelenében elővett példa: A mese-sárkány ember alakú, várban lakik, és királyleányt rabol (1. Solymossy Sándor, Népmeséink sárkány-alakja, Ethn. 42, 1931, 123 kk.) - a hiedelembeli sárkány: sárkánykígyó, a felhőkben lakik, a táltossal küzd (Ipolyi, Magyar mythologia, VIII/1. fej.). A táltos maga a néphitben ember (Ipolyi XV. fej.), a mesében táltos ló. A boszorkány mesében kővé, varangyos békává változtatja az embert (Thompson, Motif-index, G 263 sz. mt.), a néphitben legfeljebb lóvá változtat (de csak kis időre, és az átváltoztatott embert nem kell megváltani, mint a mesében), viszont maga tud átváltozni: nem üldözés céljából, mint a mesebeli boszorkány, hanem azért, hogy a boszorkányszombatra menjen, vagy hogy rontást műveljen. A mesebeli boszorkány viszont nem foglalkozik állatok megrontásával, különösen tehenek tejének elvonásával. (Vö. Weiser-Aall, Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens, s. v. Hexe.)





299299A babonának ehhez a légköréhez vö. Kerényi, Apollon. 15 kk.





300300Más kérdés természetesen a mese viszonya az élettörténete folyamán uralkodott és uralkodó világképekhez; erről 1. A népmese háttere, Ethn. 51 (1940) 308 kk.





301301Propp a mesekánon fogalma alatt általában a mesei kötött kompozíciósorrendet érti. (A szerk.)





302302Saintyves 1923.





303303Dorsey 1904, 74.





304304Frobenius 1898b, 203.





305305Roscher 1884 (lásd a katabasis szócikket).





306306Beprилий 1933. VI. 237-238. (Magyarul: Aeneis, ford. Kartal Zsuzsa. Budapest, Kozmoszkönyvek, 1987, 134.)

Yüklə 446,83 Kb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   17   18   19   20   21   22   23   24   25




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə