Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak S. Horváth, Géza Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak



Yüklə 446,83 Kb.
səhifə24/25
tarix17.11.2018
ölçüsü446,83 Kb.
#80575
1   ...   17   18   19   20   21   22   23   24   25





307307Kroeber 1907, 84





308308Boas 1895. 4.





309309Дoлѕaнcкuữ Фoльклop 55-56.





310310Boas 1895, 166.





311311Loeb 1929, 256.





312312Parkinson 1907. 72.





313313Loeb 1929,257,261.





314314Parkinson 1907,606.





315315Boas 1895, 239,253. 118.





316316Boas 1895, 239.





317317Frazer 1913.28.





318318Budge 1909. 3.





319319Breasted 1912,66.





320320Gressmann 1909, 42.





321321Bousset 1901, 156.





322322Güntert 1919, 79-80.





323323Rohde 1907,241.





324324Пoтебня 1865, 4-12, 85-232.





325325Vordemfelde 1921, 558-575.





326326Dorsey-Kroeber 1903, 301.





327327Boas 1895,55.





328328Frobenius 1898a, 62.





329329Nevermann 1933. 26.





330330Cкaзкu зyлy 21.





331331Nansen 1903,220-225.





332332Дoлѕaнcкuữ Фoльклop 137.





333333Зеленин 1936,206.





334334Dorsey-Kroeber 1903, 286.





335335Boas 1895, 111.





336336Breasted 1912, 117.





337337Дoлѕaнcкuữ Фoльклop 144-145.





338338Gayton 1935, 263-286.





339339Uo. 258.





340340Jensen 1906,46.





341341Gressmann 1909, 56.





342342Samter 1911. 132.





343343Vebster 1908, 102.





344344Uo. 21.





345345Webster 1908.33.





346346Uo. 26.; lásd még Schurtz 1902, 97.





347347Webster 1908, 185.





348348Schurtz 1902. 98.





349349Loeb 1929, 253.





350350Schurtz 1902,385.





351351Frobenius 1898a, 126.





352352Schurtz 1902, 107.





353353Зеленин 1936,314.





354354Webster 1908. 185.





355355Radermacher 1903, 139.





356356Лypьe 1932, 179.





357357Loeb 1929, 261.; Boas 1897, 555, 568.: Stb.





358358Webster 1908.38.





359359Schurtz 1902, 404.





360360Uo. 434.





361361Webster 1908, 173.





362362Boas 1895, 568,659.





363363Saintyves 1923,381.





364364Uo. 380.





365365Schurtz 1902, 397.





366366Boas 1895, 491.





367367Дыpeнкoвa 1930, 267-293.





368368Uo. 273.





369369Uo.





370370Uo. 274.





371371Reinacli 1906, 85-122.





372372Jacoby 1914, 465.





373373Тoлcтoй 1952. 245-205.





374374Az elbeszélés szövegét Szőllősy Klára fordításában a következő kiadás alapján közöljük: XIX. századi orosz elbeszélők. II. kötet. Budapest, Európa Könyvkiadó 1984. A továbbiakban zárójelben csak az oldalszámokat jejöljük.





375375Dr. Pressing Lajos Phoenix című tanulmányában (Budapest, Buddhista Misszió 1988) részletesen elemzi, miben tér el a hérodotoszi értelmezés az egyiptomi „benuhoz” kötődő képzettől.





376376Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve. Budapest, Helikon 1988.





377377A Főnixszel azonos képzet létezett a szláv mitológiában is, melyet a Tűzmadár (Жapптицa) képe őriz. Mesei változatának neve - érdekes módon - a Főnix névvel etimologiai rokonságot mutató Фuнucm, ясeн coкoл.





378378Ivan Iljics neve és története több szempontból szorosan kötődik az orosz hőseposzok ismert alakjának, Ilja Muromecnek a történetéhez, mellyel egy külön cikkben kívánunk foglalkozni.





379379A zsák motívumnak egy másik dekódolási lehetőségét kínálja REISINGER JÁNOS: Tolsztoj Ivan Iljics halála c. cikkében, megjelent a Boccacciótól Salingeiig c. kötetben (Tankönyvkiadó, Budapest 1987).





11Vö. G. Elwert 1987. „Politikai rendszer" és „politikai kultúra" (értsd: adott társadalomé, országé) megkülönböztetése, „jogrend (legal system) és jogi kultúra" (legal culture) elkülönítése hasonló szinten történik. A kultúra fogalma a politika, a jog stb. intézményesítésének kérdéseire vonatkozik.





22Ld. mindamellett „Zeusz tábláit”, melyek az emberi tetteket jegyzik fel, valamint Diké „deltographosz”-t, mint aki Zeusz mellett ül. Pfeiffer 1978, 44-45. o.





33Ellentétben a történetírással (gör. „szün-graphé”=„egybeírás”, „ana-graphé”= „feljegyzés, dokumentálás”), valamint az írásos forma mint „ktéma eisz aei” [örökre szóló szerzemény, vagy kincs] meghatározásával Thuküdidésznél.





44A legkevésbé sem természetes, hogy egy társadalom írásba foglalja szájhagyományait. A szóbeli és az írásos hagyományozás rendszerint párhuzamosan zajlik, mígnem az utóbbi lassan felülkerekedik, az előbbi pedig folklórnak vagy babonának minősül. Úgy látszik, a legősibb görög irodalom e tekintetben egészen egyedülálló, mivel hűségesen kodifikál szájhagyományokat. Általában is jellemző a görög kultúrára, hogy saját mágikus, „sámánisztikus”, orgiasztikus és egyéb irracionális gyökereit az irodalmiság küszöbén nem száműzi árnyéklétbe, nem taszítja szubkultúrába, hanem az így alakot öltött jelentéseket, antropológiai igazságokat és esztétikai szépséget értőn plántálja át a művészi és tudományos diskurzus racionális formáiba Vö. A. és J. Assmann 1983, 267. o.





55Cicero, De leg. 3, 20, 46: „publicis litteris consignatam memoriam publicam nullam habemus”.





66Ehhez főként J. Goody 1986. A babiloni és egyiptomi tudomány vívmányai (és határai) írás nélkül elképzelhetetlenek ugyan, de mégsem annyira az „írás szellemének”, mint inkább a „bürokrácia szellemének” köszönhetők, amely szisztematikusan, jegyzőkönyvileg és rendeletileg bánik a valósággal, ld. elsősorban J. Goody 1977. Görögországban nincsenek meg a tudás megszerzésének, feldolgozásának és közvetítésének ilyen társadalmi keretfeltételei, viszont megtalálhatók egy agonisztikus veretű kommunikáció intézményei. Ld. még F. Jiirss 1982. Egyiptomra nézve ld. A. Schlott 1989.





77G. Elwert joggal írja a következőket (1987, 239. o): „Nem maga az íráshasználat, hanem sajátos társadalmi intézmények (hatalmi, termelési és csereviszonyok) idézik elő az írás használatával a társadalmi átalakulásokat”.





88H. Cancik 1986 nyomán. Josephusra vonatkozó megjegyzéseink teljes egészében Cancik dolgozatára és további tájékoztatásaira támaszkodnak.





99H. Cancik 1986. 53. o., a Contra Apionem 153., 169., 189. és 167. §-ának parafrázisaként.





1010Ld. Cancik gondos korrektúráit (uo.), amelyek helyesbítik Josephus ábráját.





1111Phaidrosz 276e5 διαλεκτική τέχυη , vö. 266d διαλεκτικός





1212Vö. Phaidrosz 274a és 246a - két tipikus kihagyásos hely.





1313Gerhard J. Baudy: Adonisgarten. Studien zur antiken Samensymbolik, Frankfurt a. M., 1986.





1414Vö. έγκαρπα 276b2, άκαρποι 277a1, έχoντες σπέρμα (ia 277a1, σπέρματα 276b2, c5.





1515Vö. pl. Állam 534a7 πoλλαπλασίων λόγων, 504b2 μακρoτέρα περίοδoς, 435d3 μακρoτέρα óδóς; Phaidrosz 274a2 (μακρά περίoδoς, 246a μακρά διήγησις; Parmenidész 136dl-137a6, kül. a5 τoσoύτων πέλαγoς λόγων





1616Előfordul, hogy Platón valami jövőbeni említésével önmagára utal, hogy ne kényszerüljön anakronisztikus kijelentéseket adni „Szókratész” szájába. Ily módon joggal azonosították Platónnál a Kharmidészben (169a) említett „nagy férfiút”. Itt, a Phaidroszban ugyanígy felvázolhatta volna az írás olyan jövőbeni használatát, ahogyan azt a modern dialóguselmélet felfogja. Ám éppen ez az, ami távol állt tőle.





1717Ld. a szókratikus logoszok „megnyitásához” fűzött megjegyzéseket.





1818Kísérletet tettek arra is, hogy az „emlékezet segítőit” (ύπομνήματα) a visszaemlékezés (anamnézis) elméletével kapcsolják össze (Ch. J. Griswold: Self-Knowledge in Plato's Phaedrus, New Haven, 1986). Ha ezen azt értik, hogy az írásjelek képesek a lelket közvetlenül elvezetni a túlvilágon szemlélt ideákra való visszaemlékezéshez, akkor ez a fajta értelmezés aligha felel meg az íráskritika értelmének.





1919Seneca: Erkölcsi levelek (Kurcz Ágnes fordítása). Európa Kiadó, Budapest 1975. 1. lev., 7.





2020Seneca: I.m. 2. lev., 7-8.; 3. lev., 9-10.; 4. lev.. 11-14.; 7. lev., 19-23.; 8. lev., 23-27.





2121Seneca: I.m. Z. lev., 8.





2222Seneca: I.m. 84. lev., 203-204.





2323Seneca: I.m. 84. lev., 203-204.





2424ARISTOTLE, The Basic Works, pp. 40-61. Érdeklődésre tarthat számot az értekezés egy újabb fordítása: ARISTOTLE, On Interpretation, Aquinói Szent Tamás és Kajetánusz kommentáraival, fordította és a bevezetést írta JEAN T. OESTERLE.





2525Hermèneia and hermènuein, GEL. Lásd még JOHANNES BEHM: Ermèneuo, ermèneia, TDNT II, 661-66.





2626US 121-22





2727A jelentés e három irányára nézve lásd GERHARD EBELING „Hermeneutik” című értékes cikkét, RGG III, 242.





2828Ibid. JAMES M. ROBINSON megjegyzi, NH 2-3, hogy az ókorban hermèneaia jelölt logikai formalizálásról vagy művészi ékesszólásról szóló művet is, az utóbbi a mai „szóbeli előadásnak” felel meg.





2929Lásd WM 370-71.





3030„Szóbeli értelmezésen” ezentúl mindig az „orális interpretációt”, vagyis a kimondott szó által történő értelmezést fogjuk érteni. (A ford.)





3131Szándékosan használom a „beszéd-esemény” (speech event) teológiával kapcsolatos ismerős szókészletet; ld. WF, 295n, 313, 318-19, és passim.





3232A kimondott szó által történő értelmezés (oral interpretation) modern elmeleteinek némelyike egyre inkább a szóra mint eseményre irányítja figyelmet; ld. DON GAIGER, The Sound, Sense and Performance of Literature.





3333Lásd CALR MlCHALSON, The Rationality of Faith





3434Lásd az 1. jegyzetet.





3535Ez a hiányosság jelen van a műfajok, például a tragédia vizsgálatában. Az ilyen vizsgálat kitűnő és éles bírálatát adja Aiszkhülosz kritikák kapcsán H. D. F. KlTTO, Form and Meaning in Drama és újabban Poiesis című munkáiban.





3636Biblia. Magyar nyelvre fordította Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága. Kiadja a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1975. (A ford.)





3737Palmer itt nyilvánvalóan Husserl és Gadamer horizont-fogalmáról beszél; Bonyhai Gábor HANSGEORG GADAMER Igazság és Módszer (Gondolat, Budapest, 1984) című művének fordításiban a horizont szór használja, s ehhez én is hű maradtam. Talán nem lennc azonban helytelen a horizont szót „félkör”-nek fordítani: eszerint a mű világa és a befogadó világa egy-egy félkört alkot, s az értelmezés során ezek a félkörök (Bonyhai fordírásában horizontok) „hatolnak egymásba”, azaz kapcsolódnak össze egész körré. (A ford.)





3838GEORGES GURVITCH, Dialectique et sociologie.





3939EUGENE A. NlDA, Toward a Science of Translating: With Special Reference to Principles and Procedures Involved in Bible Traslating.





4040„Odysseus' Scar”, Mimesis, pp. 1-20.





4141Willem C. van Unnik 1949. A keresztény kánon történetének locus classicusa Athanasziosz 39. húsvéti levele a kánonjegyzékkel. A szent iratok felsorolását a következő mondattal zárja: „Ezek az üdvösség forrásai ... Senki fia ne tegyen hozzá (semmit), é.s el se vegyen belőle (semmit)”. A kánonformula funkcióiról ld. A. Assmann 1989, 242-245. o.





4242Ebben a szerepkörben először babiloni kolofonokban bukkan fel a formula, mégpedig - akárcsak a Deuteronomiumban - felszólító alakban: „Ne tégy hozzá és ne végy el belőle semmit!”. A „táblák védelmében” (sauvegarde des tablettes) meghozott intézkedésről van szó, ld. Offner 1950. A Deuteronomiummal való párhuzamra Cancik (1970) és Fishbane (1972) is utal.

A formula legősibb előfordulása erről a funkcióról tanúskodik, nevezetesen egy a Kr. e. XIII. századból való hettita szövegben, Mursilis Pestis-imádságaiban. Egy szerződés szövegéről szólva, Mursilis így fogadkozik:







4343Ezzel szemben H. Cancik (1970, 85. o.) ugyanezt a formulát itt é.s a Deuteronomiumban is „kopistaformulaként” értelmezi. Az A. Assmann összegyűjtötte négy funkciót - hírnökformula, kopistaformula, kánonformula, tanúságformula - meg kell [oldanunk a „szerződésformulával”, mely a formula legősibb funkciója (1989. 242-245. o.).





4444A kánonformulával az Erra-eposzban találkozunk első ízben záradékként (Fishbane 1972).





4545Deut 4, 2:13, 1; ld. J. Leipoldt-S. Morenz 1953, 37. o. skk.





4646Erre a hatodik fejezetben részletesen kitérünk.





4747A héber Tanakh elnevezés a Biblia három részének rövidítése: T(óra: Pentateuchus) - N(eviim: Próféták) - K(etuvim: hagiográfiai művek).





4848Ld. A. Goldberg, in. A. és J. Assmann 1987, 200-211. o.





4949A sémi etimológiát vitatja (megítélésem szerint alaptalan indoklással) Hjalmar Frisk: Griecb. Etymol. Wörterbucb I., Heidelberg, 1973, 780. o. A fogalom történetéhez alapvető munka H. Oppel 1937.





5050Diels: Vorsokratiker 28B1-2. A kánon szóban forgó jelentésére nézve, a pontosságra (akribeia) törekvés összefüggésében karakterisztikus a következő idézet: „A siker sok-sok számarány függvénye, és mindig valami apróság a döntő”. Polüklétosz Kánonához ld. még H. J. Weber 1986, 42-59. o., mindenekelőtt pedig A. Borbein, „Polyklet”, in. Göttinger Gelebrte Anzeigen 234, 1982, 184-241. o. T. Hölscher (1988, 140. o. skk.) Polüklétosz írásának keletkezését - következésképp a görög művészetelmélet megszületését is - a kor szellemi szituációjával, forradalmi korszakok jellegzetes hagyományvesztésével és a radikálisan leszűkült mozgástérrel hozza összefüggésbe. A mozgástér bővülésével növekszik a tájékozódás igénye; a trónjafosztott hagyomány helyébe a racionálisan megokolt „kánon” lép.




1   ...   17   18   19   20   21   22   23   24   25




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2022
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə