Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak S. Horváth, Géza Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak

307³⁰⁷Kroeber 1907, 84

308³⁰⁸Boas 1895. 4.

309³⁰⁹Дoлѕaнcкuữ Фoльклop 55-56.

310³¹⁰Boas 1895, 166.

311³¹¹Loeb 1929, 256.

312³¹²Parkinson 1907. 72.

313³¹³Loeb 1929,257,261.

314³¹⁴Parkinson 1907,606.

315³¹⁵Boas 1895, 239,253. 118.

316³¹⁶Boas 1895, 239.

317³¹⁷Frazer 1913.28.

318³¹⁸Budge 1909. 3.

319³¹⁹Breasted 1912,66.

320³²⁰Gressmann 1909, 42.

321³²¹Bousset 1901, 156.

322³²²Güntert 1919, 79-80.

323³²³Rohde 1907,241.

324³²⁴Пoтебня 1865, 4-12, 85-232.

325³²⁵Vordemfelde 1921, 558-575.

326³²⁶Dorsey-Kroeber 1903, 301.

327³²⁷Boas 1895,55.

328³²⁸Frobenius 1898a, 62.

329³²⁹Nevermann 1933. 26.

330³³⁰Cкaзкu зyлy 21.

331³³¹Nansen 1903,220-225.

332³³²Дoлѕaнcкuữ Фoльклop 137.

333³³³Зеленин 1936,206.

334³³⁴Dorsey-Kroeber 1903, 286.

335³³⁵Boas 1895, 111.

336³³⁶Breasted 1912, 117.

337³³⁷Дoлѕaнcкuữ Фoльклop 144-145.

338³³⁸Gayton 1935, 263-286.

339³³⁹Uo. 258.

340³⁴⁰Jensen 1906,46.

341³⁴¹Gressmann 1909, 56.

342³⁴²Samter 1911. 132.

343³⁴³Vebster 1908, 102.

344³⁴⁴Uo. 21.

345³⁴⁵Webster 1908.33.

346³⁴⁶Uo. 26.; lásd még Schurtz 1902, 97.

347³⁴⁷Webster 1908, 185.

348³⁴⁸Schurtz 1902. 98.

349³⁴⁹Loeb 1929, 253.

350³⁵⁰Schurtz 1902,385.

351³⁵¹Frobenius 1898a, 126.

352³⁵²Schurtz 1902, 107.

353³⁵³Зеленин 1936,314.

354³⁵⁴Webster 1908. 185.

355³⁵⁵Radermacher 1903, 139.

356³⁵⁶Лypьe 1932, 179.

357³⁵⁷Loeb 1929, 261.; Boas 1897, 555, 568.: Stb.

358³⁵⁸Webster 1908.38.

359³⁵⁹Schurtz 1902, 404.

360³⁶⁰Uo. 434.

361³⁶¹Webster 1908, 173.

362³⁶²Boas 1895, 568,659.

363³⁶³Saintyves 1923,381.

364³⁶⁴Uo. 380.

365³⁶⁵Schurtz 1902, 397.

366³⁶⁶Boas 1895, 491.

367³⁶⁷Дыpeнкoвa 1930, 267-293.

368³⁶⁸Uo. 273.

369³⁶⁹Uo.

370³⁷⁰Uo. 274.

371³⁷¹Reinacli 1906, 85-122.

372³⁷²Jacoby 1914, 465.

373³⁷³Тoлcтoй 1952. 245-205.

374³⁷⁴Az elbeszélés szövegét Szőllősy Klára fordításában a következő kiadás alapján közöljük: XIX. századi orosz elbeszélők. II. kötet. Budapest, Európa Könyvkiadó 1984. A továbbiakban zárójelben csak az oldalszámokat jejöljük.

375³⁷⁵Dr. Pressing Lajos Phoenix című tanulmányában (Budapest, Buddhista Misszió 1988) részletesen elemzi, miben tér el a hérodotoszi értelmezés az egyiptomi „benuhoz” kötődő képzettől.

376³⁷⁶Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve. Budapest, Helikon 1988.

377³⁷⁷A Főnixszel azonos képzet létezett a szláv mitológiában is, melyet a Tűzmadár (Жapптицa) képe őriz. Mesei változatának neve - érdekes módon - a Főnix névvel etimologiai rokonságot mutató Фuнucm, ясeн coкoл.

378³⁷⁸Ivan Iljics neve és története több szempontból szorosan kötődik az orosz hőseposzok ismert alakjának, Ilja Muromecnek a történetéhez, mellyel egy külön cikkben kívánunk foglalkozni.

379³⁷⁹A zsák motívumnak egy másik dekódolási lehetőségét kínálja REISINGER JÁNOS: Tolsztoj Ivan Iljics halála c. cikkében, megjelent a Boccacciótól Salingeiig c. kötetben (Tankönyvkiadó, Budapest 1987).

1¹Vö. G. Elwert 1987. „Politikai rendszer" és „politikai kultúra" (értsd: adott társadalomé, országé) megkülönböztetése, „jogrend (legal system) és jogi kultúra" (legal culture) elkülönítése hasonló szinten történik. A kultúra fogalma a politika, a jog stb. intézményesítésének kérdéseire vonatkozik.

2²Ld. mindamellett „Zeusz tábláit”, melyek az emberi tetteket jegyzik fel, valamint Diké „deltographosz”-t, mint aki Zeusz mellett ül. Pfeiffer 1978, 44-45. o.

3³Ellentétben a történetírással (gör. „szün-graphé”=„egybeírás”, „ana-graphé”= „feljegyzés, dokumentálás”), valamint az írásos forma mint „ktéma eisz aei” [örökre szóló szerzemény, vagy kincs] meghatározásával Thuküdidésznél.

4⁴A legkevésbé sem természetes, hogy egy társadalom írásba foglalja szájhagyományait. A szóbeli és az írásos hagyományozás rendszerint párhuzamosan zajlik, mígnem az utóbbi lassan felülkerekedik, az előbbi pedig folklórnak vagy babonának minősül. Úgy látszik, a legősibb görög irodalom e tekintetben egészen egyedülálló, mivel hűségesen kodifikál szájhagyományokat. Általában is jellemző a görög kultúrára, hogy saját mágikus, „sámánisztikus”, orgiasztikus és egyéb irracionális gyökereit az irodalmiság küszöbén nem száműzi árnyéklétbe, nem taszítja szubkultúrába, hanem az így alakot öltött jelentéseket, antropológiai igazságokat és esztétikai szépséget értőn plántálja át a művészi és tudományos diskurzus racionális formáiba Vö. A. és J. Assmann 1983, 267. o.

5⁵Cicero, De leg. 3, 20, 46: „publicis litteris consignatam memoriam publicam nullam habemus”.

6⁶Ehhez főként J. Goody 1986. A babiloni és egyiptomi tudomány vívmányai (és határai) írás nélkül elképzelhetetlenek ugyan, de mégsem annyira az „írás szellemének”, mint inkább a „bürokrácia szellemének” köszönhetők, amely szisztematikusan, jegyzőkönyvileg és rendeletileg bánik a valósággal, ld. elsősorban J. Goody 1977. Görögországban nincsenek meg a tudás megszerzésének, feldolgozásának és közvetítésének ilyen társadalmi keretfeltételei, viszont megtalálhatók egy agonisztikus veretű kommunikáció intézményei. Ld. még F. Jiirss 1982. Egyiptomra nézve ld. A. Schlott 1989.

7⁷G. Elwert joggal írja a következőket (1987, 239. o): „Nem maga az íráshasználat, hanem sajátos társadalmi intézmények (hatalmi, termelési és csereviszonyok) idézik elő az írás használatával a társadalmi átalakulásokat”.

8⁸H. Cancik 1986 nyomán. Josephusra vonatkozó megjegyzéseink teljes egészében Cancik dolgozatára és további tájékoztatásaira támaszkodnak.

9⁹H. Cancik 1986. 53. o., a Contra Apionem 153., 169., 189. és 167. §-ának parafrázisaként.

10¹⁰Ld. Cancik gondos korrektúráit (uo.), amelyek helyesbítik Josephus ábráját.

11¹¹Phaidrosz 276e5 διαλεκτική τέχυη , vö. 266d διαλεκτικός

12¹²Vö. Phaidrosz 274a és 246a - két tipikus kihagyásos hely.

13¹³Gerhard J. Baudy: Adonisgarten. Studien zur antiken Samensymbolik, Frankfurt a. M., 1986.

14¹⁴Vö. έγκαρπα 276b2, άκαρποι 277a1, έχoντες σπέρμα (ia 277a1, σπέρματα 276b2, c5.

15¹⁵Vö. pl. Állam 534a7 πoλλαπλασίων λόγων, 504b2 μακρoτέρα περίοδoς, 435d3 μακρoτέρα óδóς; Phaidrosz 274a2 (μακρά περίoδoς, 246a μακρά διήγησις; Parmenidész 136dl-137a6, kül. a5 τoσoύτων πέλαγoς λόγων

16¹⁶Előfordul, hogy Platón valami jövőbeni említésével önmagára utal, hogy ne kényszerüljön anakronisztikus kijelentéseket adni „Szókratész” szájába. Ily módon joggal azonosították Platónnál a Kharmidészben (169a) említett „nagy férfiút”. Itt, a Phaidroszban ugyanígy felvázolhatta volna az írás olyan jövőbeni használatát, ahogyan azt a modern dialóguselmélet felfogja. Ám éppen ez az, ami távol állt tőle.

17¹⁷Ld. a szókratikus logoszok „megnyitásához” fűzött megjegyzéseket.

18¹⁸Kísérletet tettek arra is, hogy az „emlékezet segítőit” (ύπομνήματα) a visszaemlékezés (anamnézis) elméletével kapcsolják össze (Ch. J. Griswold: Self-Knowledge in Plato's Phaedrus, New Haven, 1986). Ha ezen azt értik, hogy az írásjelek képesek a lelket közvetlenül elvezetni a túlvilágon szemlélt ideákra való visszaemlékezéshez, akkor ez a fajta értelmezés aligha felel meg az íráskritika értelmének.

19¹⁹Seneca: Erkölcsi levelek (Kurcz Ágnes fordítása). Európa Kiadó, Budapest 1975. 1. lev., 7.

20²⁰Seneca: I.m. 2. lev., 7-8.; 3. lev., 9-10.; 4. lev.. 11-14.; 7. lev., 19-23.; 8. lev., 23-27.

21²¹Seneca: I.m. Z. lev., 8.

22²²Seneca: I.m. 84. lev., 203-204.

23²³Seneca: I.m. 84. lev., 203-204.

24²⁴ARISTOTLE, The Basic Works, pp. 40-61. Érdeklődésre tarthat számot az értekezés egy újabb fordítása: ARISTOTLE, On Interpretation, Aquinói Szent Tamás és Kajetánusz kommentáraival, fordította és a bevezetést írta JEAN T. OESTERLE.

25²⁵Hermèneia and hermènuein, GEL. Lásd még JOHANNES BEHM: Ermèneuo, ermèneia, TDNT II, 661-66.

26²⁶US 121-22

27²⁷A jelentés e három irányára nézve lásd GERHARD EBELING „Hermeneutik” című értékes cikkét, RGG III, 242.

28²⁸Ibid. JAMES M. ROBINSON megjegyzi, NH 2-3, hogy az ókorban hermèneaia jelölt logikai formalizálásról vagy művészi ékesszólásról szóló művet is, az utóbbi a mai „szóbeli előadásnak” felel meg.

29²⁹Lásd WM 370-71.

30³⁰„Szóbeli értelmezésen” ezentúl mindig az „orális interpretációt”, vagyis a kimondott szó által történő értelmezést fogjuk érteni. (A ford.)

31³¹Szándékosan használom a „beszéd-esemény” (speech event) teológiával kapcsolatos ismerős szókészletet; ld. WF, 295n, 313, 318-19, és passim.

32³²A kimondott szó által történő értelmezés (oral interpretation) modern elmeleteinek némelyike egyre inkább a szóra mint eseményre irányítja figyelmet; ld. DON GAIGER, The Sound, Sense and Performance of Literature.

33³³Lásd CALR MlCHALSON, The Rationality of Faith

34³⁴Lásd az 1. jegyzetet.

35³⁵Ez a hiányosság jelen van a műfajok, például a tragédia vizsgálatában. Az ilyen vizsgálat kitűnő és éles bírálatát adja Aiszkhülosz kritikák kapcsán H. D. F. KlTTO, Form and Meaning in Drama és újabban Poiesis című munkáiban.

36³⁶Biblia. Magyar nyelvre fordította Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága. Kiadja a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1975. (A ford.)

37³⁷Palmer itt nyilvánvalóan Husserl és Gadamer horizont-fogalmáról beszél; Bonyhai Gábor HANSGEORG GADAMER Igazság és Módszer (Gondolat, Budapest, 1984) című művének fordításiban a horizont szór használja, s ehhez én is hű maradtam. Talán nem lennc azonban helytelen a horizont szót „félkör”-nek fordítani: eszerint a mű világa és a befogadó világa egy-egy félkört alkot, s az értelmezés során ezek a félkörök (Bonyhai fordírásában horizontok) „hatolnak egymásba”, azaz kapcsolódnak össze egész körré. (A ford.)

38³⁸GEORGES GURVITCH, Dialectique et sociologie.

39³⁹EUGENE A. NlDA, Toward a Science of Translating: With Special Reference to Principles and Procedures Involved in Bible Traslating.

40⁴⁰„Odysseus' Scar”, Mimesis, pp. 1-20.

41⁴¹Willem C. van Unnik 1949. A keresztény kánon történetének locus classicusa Athanasziosz 39. húsvéti levele a kánonjegyzékkel. A szent iratok felsorolását a következő mondattal zárja: „Ezek az üdvösség forrásai ... Senki fia ne tegyen hozzá (semmit), é.s el se vegyen belőle (semmit)”. A kánonformula funkcióiról ld. A. Assmann 1989, 242-245. o.

42⁴²Ebben a szerepkörben először babiloni kolofonokban bukkan fel a formula, mégpedig - akárcsak a Deuteronomiumban - felszólító alakban: „Ne tégy hozzá és ne végy el belőle semmit!”. A „táblák védelmében” (sauvegarde des tablettes) meghozott intézkedésről van szó, ld. Offner 1950. A Deuteronomiummal való párhuzamra Cancik (1970) és Fishbane (1972) is utal.

A formula legősibb előfordulása erről a funkcióról tanúskodik, nevezetesen egy a Kr. e. XIII. századból való hettita szövegben, Mursilis Pestis-imádságaiban. Egy szerződés szövegéről szólva, Mursilis így fogadkozik:

43⁴³Ezzel szemben H. Cancik (1970, 85. o.) ugyanezt a formulát itt é.s a Deuteronomiumban is „kopistaformulaként” értelmezi. Az A. Assmann összegyűjtötte négy funkciót - hírnökformula, kopistaformula, kánonformula, tanúságformula - meg kell [oldanunk a „szerződésformulával”, mely a formula legősibb funkciója (1989. 242-245. o.).

44⁴⁴A kánonformulával az Erra-eposzban találkozunk első ízben záradékként (Fishbane 1972).

45⁴⁵Deut 4, 2:13, 1; ld. J. Leipoldt-S. Morenz 1953, 37. o. skk.

46⁴⁶Erre a hatodik fejezetben részletesen kitérünk.

47⁴⁷A héber Tanakh elnevezés a Biblia három részének rövidítése: T(óra: Pentateuchus) - N(eviim: Próféták) - K(etuvim: hagiográfiai művek).

48⁴⁸Ld. A. Goldberg, in. A. és J. Assmann 1987, 200-211. o.

49⁴⁹A sémi etimológiát vitatja (megítélésem szerint alaptalan indoklással) Hjalmar Frisk: Griecb. Etymol. Wörterbucb I., Heidelberg, 1973, 780. o. A fogalom történetéhez alapvető munka H. Oppel 1937.

50⁵⁰Diels: Vorsokratiker 28B1-2. A kánon szóban forgó jelentésére nézve, a pontosságra (akribeia) törekvés összefüggésében karakterisztikus a következő idézet: „A siker sok-sok számarány függvénye, és mindig valami apróság a döntő”. Polüklétosz Kánonához ld. még H. J. Weber 1986, 42-59. o., mindenekelőtt pedig A. Borbein, „Polyklet”, in. Göttinger Gelebrte Anzeigen 234, 1982, 184-241. o. T. Hölscher (1988, 140. o. skk.) Polüklétosz írásának keletkezését - következésképp a görög művészetelmélet megszületését is - a kor szellemi szituációjával, forradalmi korszakok jellegzetes hagyományvesztésével és a radikálisan leszűkült mozgástérrel hozza összefüggésbe. A mozgástér bővülésével növekszik a tájékozódás igénye; a trónjafosztott hagyomány helyébe a racionálisan megokolt „kánon” lép.

51⁵¹Ld. Oppel 1937, 48-50. o. Galen szerint maga Polüklétosz adta szobrának a Kánon címet, elméletének mintaszerű szemléltetése értelmében. Plinius szerint („Polyclitus [...] doryphorum fecit et quem canona artifices vocant liniamenta artis ex eo patentes veluti a lege quadem”, N. H. 34, 55.) a császárkor művészei titulálták a Doriphoroszt Kánonnak, mivel mértékadó, mintaszerű szobornak tekintették.