Johann Heinrich Bisterfeld

Szakirodalom

Bibliográfiák

A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig, szerk. VARGHA Kálmán és V. WINDISCH Éva, Bp., 1972, 387.

Thomas LEINKAUF fejezete Bisterfeldről = Grundriss der Geschichte der Philosophie, Die Philosophie des 17. Jahrhunderts, Band 4. Das Heilige Römische Reich, Deutscher Nation, Nord- und Mittel-Europa, hgg. von Friedrich UEBERWEG, Helmut HOLZHEY, Basel, 2001, 241. és 263-266.

Bisterfeld lexikonokban, kézikönyvekben
Christian Gottlieb JÖCHER: Allgemeines Gelehrten-Lexicon, Bd. I., Leipzig, 1750, 1108.

VESZPRÉMI István: Succinta Medicorum Hungariae et Transylvaniae Biographia, Lipsiae, 1774, IV. 242. Magyar fordítása: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza, ford. KŐVÁRI Aladár, Bp., 1960

Johann SEIVERT: Nachrichten von Siebenbürgischen Gelehrten und ihren Schriften, Preßburg, 1785, 34-37.

Joseph TRAUSCH-Friedrich SCHULLER: Schriftsteller Lexikon, oder biographisch-literarische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen, Bd. 1., Kronstadt, 1868, 152-154.

Antonius VON DER LINDE: Die Nassauer Drucke der Königlichen Landesbibliothek in Wiesbaden, I. 1467-1817, Wiesbaden, 1882, 256-259.

FELSŐCSERNÁTONI BOD Péter: Historia Hungarorum Ecclesiastica, edidit J. J. PRINS, Lugduni-Batavorum, 1890, Tom. 2., 446.

SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet, Bp., 1891, 1090-1091.

Allgemeine Deutsche Biographie, red. von R. von LILIENCRON, F. X. V. WEGELE, Bd. 2., Leipzig, 1875, 682.

ZOVÁNYI Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, Bp., 1977, 81.

Otto Renkhoff, Nassauische Biographie, Wiesbaden, 1985, Nr. 190.

Franz Günter SIEVEKE szócikke = Literatur Lexikon. Autoren und Werke deutscher Sprache, hgg. von Walther KILLY, Bd. 1., München, 1988, 524.

Konrad FUCHS szócikke = Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon, Bd. XX, Herzberg, 2002, 215-216.

MAKK Zsuzsanna Mária és CSILLAG István szócikke = Új Magyar Irodalmi Lexikon, I. kötet, főszerk. PÉTER László, Bp., 1994, 236.

Méltatások, portrék, életrajzi források
HUSZTI András: Origo Incrementum, et Facies Hodierna Trium in Transilvania Illustrium Gymnasiorum Reformatorum, Francofurti ad Viadrum, 1731, 27-28.

Friedrich W. CUNO: Johann Heinrich Bisterfeld, Reformierte Kirchenzeitung, 1882.

VENÉTIÁNER Sándor: Bisterfeld Henrik János élete és működése, ProtEgyhIskFigy, 1882, 295-304. [Fr. W. Cuno cikkét közölte magyar nyelven]

KVACSALA János: Comenius és a Rákóczyak, BpSz, 1889, 113-150.

KVACSALA János: Az angol-magyar érintkezések történetéhez (1620-1670), Száz, 1892, 709-719., 793-810.

KVACSALA János: Bisterfeld Henrik János élete, Száz, 1892, 447-478, 544-577.

Johann KVACSALA: Johann Heinrich Bisterfeld, UngRevue, 1893, 50-59, 171-179.

MIKLÓS Ödön: Bisterfeld első meghívása Leidenbe, TheolSzaklap, 1918, 15-20.

MIKLÓS Ödön: Tolnai Dali János ifjúkora, DtProtL, 1921, 62-63.

George Henry Turnbull: Hartlib, Dury and Comenius: Gleanings from Hartlib's Papers, London, 1947, 190, 196, 343, 371, 374, 386, 433

HEREPEI János: Adatok Bisterfeld erdélyi életfolyásához = ADATTÁR 1., 401-406.

Milada BLEKASTAD: Comenius. Versuch eines Umrisses von Leben, Werk und Schicksal des Jan Amos Komensky, Oslo-Praha, 1969, 49, 178, 247, 252n, 254n, 276, 277n, 288, 289, 290, 296n, 330, 331, 332, 333, 350, 365n, 374, 389, 447n, 454, 467, 468, 469, 470, 476, 477n, 478, 480, 482n, 488, 492, 494, 495, 503n, 506, 507, 508, 510, 511, 513, 517n, 519, 520n, 527n, 533, 656, 690, 730, 753

Gerhard MENK: Das Restitutionsedikt und die Kalvinistische Wissenschaft: Die Berufung Johann Heinrich Alsteds, Philipp Ludwig Piscators und Johann Heinrich Bisterfelds nach Siebenbürgen, Jahrbuch der Hessischen Kirchengeschichtlichen Vereinigung 31 (1979), 29-63.

Gerhard MENK: Die Hohe Schule Herborn in ihrer Frühzeit (1584-1660). Ein Beitrag zum Hochschulwesen des deutschen Kalvinismus im Zeitalter der Gegenreformation, Wiesbaden, 1981.

MONOK István: Johannes Henricus Bisterfeld és Enyedi György két levelezés-kiadásban, MKSz, 1987, 317-327.

Graeme Murdoch: Calvinism on the Frontier 1600-1660: International Calvinism and the Reformed Church in Hungary and Translyvania, Oxford, 2000. 77-78, 80, 81, 86-89, 92-97, 104, 105, 107, 124, 132, 157, 160, 182-183, 187-188, 260, 274-277, 279, 281, 289, 292.

Filozófiai munkásságáról
KVACSALA János: Egy fél évszázad a magyarországi philosophia történetéből, BpSz, 1891, 161-196.

Massimo MUGNAI: Der Begriff der Harmonie als metaphysische Grundlage der Logik und Kombinatorik bei Johann Heinrich Bisterfeld und Leibniz, Studia Leibnitiana 5(1973), 43-73.

Paolo ROSSI: Clavis universalis. Arti delle memoria e logica combinatoria da Lullo e Leibniz, Bologna, 1983, 217-219.

Ulrich Gottfried LEINSLE: Reformversuche protestantischer Metaphysik im Zeitalter des Rationalismus, Augsburg, 1988, 27-43.

Ulrich Gottfried LEINSLE: Wissenschaftstheorie oder Metaphysik als Grundlage der Enzyklopedie? = Enzyklopädien der Frühen Neuzeit, Beiträge zu ihrer Erforschung, hgg. von F. EBYL, W. HARMS, H. KRUMMACHER, W. WELZIG, Tübingen, 1995, 98-119.

Martin MULSOW: Sociabilitas. Zu einem Kontext der Campanella-Rezeption im 17. Jahrhundert, Bruniana et Campanelliana, Richerche filosofische e materiali storico-testuali, Roma, 1995/1-2., 205-232.

Martin MULSOW: Definitionskämpfe am Beginn der Moderne. Relationsontologie, Selbsterhaltung und appetitus societatis im 17. Jahrhundert, Philosophisches Jahrbuch, 105(1998), 283-303.

Maria Rosa ANTOGNAZZA: Immeatio and Emperichoresis. The theological Roots of Harmony in Bisterfeld and Leibniz = The young Leibniz and his Philosophy (1646-76), ed. S. BROWN, Dordrecht, 1999, 41-64.

Maria Rosa ANTOGNAZZA, Howard HOTSON: Alsted and Leibniz on God, the Magistrate and the Millenium, Wiesbaden, 1999, (Wolfenbütteler Arbeiten zur Barockforschung, Bd. 34.) 208, 211, 213.

Irodalmi munkásságáról

Samuel Hartlib and universal Reformation. Studies in intellectual Communication, ed. Mark GREENGRASS, Michael LESLIE and Timothy RAYLOR, Cambridge, 1994, 47, 49, 54, 62, 63, 71, 72, 86.

BARTÓK István: Bisterfeld gyulafehérvári ars concionandija, ItK, 1997, 550-556.

BARTÓK István: „Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk”. Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630-1700 között, Bp., 1998, 86-89., 192-194.

Diplomáciai tevékenységéről

SZILÁGYI Sándor: I. Rákóczy György 1593-1648, Bp., 1893, (Magyar történeti életrajzok), 320-328.

Művelődéspolitikájáról

VISKOLCZ Noémi: Johann Heinrich Bisterfeld és a gyulafehérvári tankönyvkiadás a XVII. században, MKSz, 2002, 249-271.