6
Ugyancsak nem egészen idegen nyelvünktől az e nyújtott ejtése a hitetlenkedést kifejező
tee??? vagy a rimánkodó
nee!! esetében. Ez a hang pedig szükséges bizonyos angol sza-
vakban és nevekben egy sajátos kettőshangzó visszaadására: a fair magánhangzóját bizony
[feer]-ként ejtjük, nem úgy, mint a Feri első szótagjában lévőt. Lásd még Hair (a musical
címe) vagy airbag és sok más.
Végül létezik nyelvünkben az a hosszú változata is, igaz, hogy csak néhány
nyelvjárásban, főleg a palócban: [naalunk, raatok] stb. A skandináv nyelvekben viszont
többnyire ez a helyzet, tehát a svéd Dagens Nyheter [daagensz …] vagy a norvég Mo i
Rana [… raana] formában kiejtve hiteles igazán. Ám ez csupán ajánlás, akinek
kényelmesebb ilyen helyzetekben egyszerű át ejteni, úgy is ejtheti (a konkrét helyen ezt
jelölöm is).
A személyneveknél a besorolás alapja a családi (vezeték-) név, ezt követi vessző után az
egy vagy több személynév (keresztnév), pl. Rousseau, Jean Jacques. Ám megesik, hogy a
többelemű névnek nem az utolsó tagja a családnév, a köztudatban mégis úgy él, mint például
García Lorca, Federico; García Márquez, Gabriel; Martin du Gard, Roger esetében –
ezeket az írókat sokan Lorca, Márquez vagy Gard néven ismerik és emlegetik, míg Mark
Twaint sokan olyan névnek hiszik, mint mondjuk Mark Spitzé, és ezért
Twain, Mark alak-
ban keresik. Mivel szótáramnak nem az a feladata, hogy ilyen jellegű pontatlanságokat
igazítson helyre, olvasóimat megkímélem az ide-oda lapozgatás fáradságától, és a kevésbé
helyes formában is szerepeltetem az ilyen neveket, tehát mint Lorca, Federico García stb.
További kivételt képeznek az irodalmi és zenei művek fiktív szereplői (lásd alább 2/d), ezek a
teljes névalakjuk szerint is besorolódnak, mivel tudatunkban ez az alak él elevenebben, tehát
Sancho Pansa az S, Julien Sorel a J és Gianni Schicchi a G betűmezőkben szintén megtalálható.
Itt említem meg azt a többletet is, amellyel a jelen szótár dicsekedhet a hazai lexikonok és
kiejtési szótárak gyakorlatával szemben. Ezek ugyanis kizárólag a vezetéknév kiejtését
jelölik meg. A mindennapi beszédhelyzet viszont gyakran a teljes név kiejtését kívánja; erre
nézve az olvasók egyedül ebben a szótárban találnak – egy füst alatt – eligazítást.
Ami a nyelvi eredet megjelölését illeti, ez szigorúan arra a nyelvre utal, amelynek a sza-
bályai az illető név vagy szó, kifejezés kiejtését meghatározzák, de nem az államra, amely-
hez pl. a szóban forgó földrajzi hely vagy személy tartozik. Az angol tehát utalhat Nagy-
Britanniára, az Egyesült Államokra, Kanadára, Ausztráliára stb., a német vonatkozhat
osztrákra vagy német svájcira, a francia svájcira vagy francia-belgára (vallonra) is, nem be-
szélve a spanyolról és portugálról, amelyek az Ibériai-félszigeten kívül egész Latin-Amerikát
is lefedik. Ugyanezen okból szorította ki a holland megjelölés a flamandot. A flamand, noha
hagyományosan használatos nyelvi megnevezés, nem más, mint a holland nyelv Belgiumban
beszélt változata, és a kettő közötti különbség kiejtés vagy helyesírás dolgában sokkal
csekélyebb, mint ami fennáll pl. a brit és amerikai angol között. Csak ritkán található olyan
megjelölés, mint amerikai angol, brazíliai portugál, mégpedig olyankor, ha a kiejtés éppen ez
okból tér el az alapnyelvi normától (tehát pl. a brit angolétól vagy az európai portugálétól).
Egyes szavak, főleg élelmi és vegyi cikkek, gyógyszerek neve után mesterséges
minősítést látni. Ez azt jelenti, hogy az adott szó egy vagy több természetes nyelv (latin,
görög, angol stb.) elemeiből van összeszerkesztve.
Ez a szótár nem közöl kiegészítő információkat, hogy tehát személynévről vagy földrajzi
névről van szó (kivéve olyankor, ha a kiejtés eltérő a két esetben), földrajzi névnél azt,
hogy mely országról van szó, vagy hogy mi az adott név ismertebb magyar formája és
hasonlók. Az olvasó, aki a nevet kikeresi, mindezeket feltehetőleg tudja – ha nem, akkor
meg lexikonhoz fordul –, itt csak arra vár útmutatást, hogyan kell kiejtenie.
7
Lássuk most a szótár anyagát, mi minden található meg benne.
1) FÖLDRAJZI NEVEK
a) Államok, tartományok, történelmi területek, tájegységek
b) Városok, városrészek, nevezetes utcák és terek, középületek, műemlékek
c) A történelmi Magyarország helységeinek mai román, szlovák, szerb, horvát, német
megnevezése
d) Hegységek, hegyek, tengerek, tavak, folyók, vízesések
2) SZEMÉLYNEVEK
a) A történelem nagyjai
b) Az elmúlt évtizedek közéleti nevezetességei
c) Írók, költők
d) Irodalmi és zenei művek szereplői
e) Zeneszerzők, énekesek és előadók, együttesek (klasszikus zene, jazz, rock, pop)
f) Festők, szobrászok, építészek
g) Filmrendezők, filmszínészek, televíziós szereplők
h) Tudósok (filozófia, matematika, csillagászat, biológia, orvostudomány, közgazdaság,
különös tekintettel a Nobel-díjasokra); feltalálók
i) Kiemelkedő sportolók (különös tekintettel az olimpiai bajnokokra), sportegyletek
j) Egyéb okokból nevezetes személyek
3) MEGNEVEZÉSEK
a) A művészetek és tudományok idegen nyelvű szakszókincse
b) Az orvosi nyelv latin szakkifejezései
c) Gyógyszerek nevei
d) Növények és állatok tudományos latin neve
e) Kertészeti virágok fantázianevei
f) Kutyafajták
g) Felhőfajták tudományos latin neve
h) A francia forradalmi naptár hónapnevei
i) Magyarországon bejegyzett cégek idegen neve
j) Pénznemek
k) Újságok, hetilapok, folyóiratok címei
l) Ismertebb idegen regények, drámák, operák, zeneművek, filmek eredeti címe
m) A számítástechnika szakszókincse
n) Autók, műszaki és híradástechnikai cikkek márkanevei
o) Híradástechnikai cikkek idegen nyelvű feliratai
p) Élelmi, kozmetikai és háztartás-vegyipari cikkek márkanevei
q) Idegen ételfajták
r) Híres borok, italmárkák, cigaretták
4) KIFEJEZÉSEK
a) Általánosan használt idegen szólások, közmondások, irodalmi idézetek, kifejezések,
maximák
b) Idegen rövidítések feloldásából eredő kifejezések
*