Kr e. I. évezred – Itália lakosságának zöme italicusok: sabellusok, umberek, oscusok, latinok



Yüklə 445 b.
tarix11.03.2018
ölçüsü445 b.



Kr.e. I. évezred – Itália lakosságának zöme italicusok: sabellusok, umberek, oscusok, latinok

  • Kr.e. I. évezred – Itália lakosságának zöme italicusok: sabellusok, umberek, oscusok, latinok

  • Kr.e. 7. sz. – a népmozgások következtében –gallok, görögök, latinok, ligurok, etruszkok.



Több elmélet az eredetükről

  • Több elmélet az eredetükről

  • Hérodotosz: a kis-ázsiai Lűdiából vándoroltak be Toscanaba, kb a Kr.e. 9-8. sz.-ban

  • Kr.e. VII-V. sz. – az etruszk kultúra virágkora – Etrúria

  • Hanyatlás - Kr.e. IV. sz. vége → rómaiak (latinok) felemelkedése



Kr.e. 1000 körül érték el Itáliát

  • Kr.e. 1000 körül érték el Itáliát

  • A Tiberis partján telepedtek le

  • Róma – a 7 dombra épült város (Kr.e. 753)

  • Etruszk hatás: istenek,templomformák,íves boltozás, atrium, a családi tűzhely és ősök tisztelete, infrastruktúra, gladiátori cirkuszok, írásbeliség, római számok, tóga viselete.



  • kezdetben totemisztikus elképzelések (pl. város eredete a farkas és a harkály által táplált Romulus és Remus történetével)

  • istenhármasság kialakulása: Jupiter-Mars-Quirinus

  • etruszk szertartásrend és halottkultusz behatolása, valamint a jóslás elterjedése, majd a görög istenek átvétele

  • a római istenek mindig jobban megtartották eredeti földhözragadt funkciójukat a görögökhöz képest: pl. Janus megtartotta eredeti római voltát (a kezdet és a vég kétarcú istene, templomának kinyitás-bezárása jelezte a háború kezdetét-végét)

  • Mars-kultusz: rómaiak - „Mars népe”, neki szentelték a március hónapot (Martius = harcias), a legelső templomot kb. Kr. e. 336-ban a Porta Capenánál (a Mars-mezőn) számára emelték

  • papi tisztségek: pontifex maximus (főpap), rex sacrorum (áldozó király), augur (madárjós), flamen (ősi főistenek papjai), lupercus (farkaspapok), saliusok (Mars lándzsájának és a 12 pajzsnak az őrzői), a Vesta szüzek; ezeket a tisztségeket mindig világi vezetők töltötték be és egész életre szóló megbízatást jelentettek

  • a császárkori Rómában elterjedtek a keleti misztériumvallások: Ízisz-Ozirisz, Kübelé, Attisz, Prosperina, Mithrasz beavatási szertartásokkal együtt járó kultusza

  • A vallási szertartások teljesen az állam érdekének voltak alárendelve











Patrícius – régi nemzetségek → Szenátus (senex=öreg)

  • Patrícius – régi nemzetségek → Szenátus (senex=öreg)

  • Plebejus – idegen eredetű, kisbirtokos parasztság → népgyűlés (comitia curiata)

  • Magisztrátus – hivatalviselő (évenként választották → korrupció)

  • Jogok és kötelességek: választójog (csak a római polgároknak)

  • Arisztokratikus vezetés =oligarchia (kevesek uralma)

  • Nobilis („Kenyeret és cirkuszt a népnek!)→ nobili







Pun háborúk (Karthagó ellen 264-241, 218-202,148-146) » Görögország meghódítása

  • Pun háborúk (Karthagó ellen 264-241, 218-202,148-146) » Görögország meghódítása

  • Kr.e. 4. sz. – már terjedt a görög kultúra: nyelv, ÁBC, fémpénz használata, nyiratkozás és borotválkozás, szónoklás művészete, mitológia



Augustus (Kr.e. 27-Kr.u. 14) – eklektikus kultúra: etruszk, római, görög behatások keveredése

  • Augustus (Kr.e. 27-Kr.u. 14) – eklektikus kultúra: etruszk, római, görög behatások keveredése

  • Római Birodalom kiterjedése: a Földközi-tenger nyugati része, Európa nagy része, Észak-Afrika, megáll a terjeszkedés, fő feladat a provinciák pacifikálása

  • Pax Romana – nyugalom, béke ↔ gazdasági fellendülés

  • → „Kétarcú Róma”- gazdagság ↔ szegénység



Egységes pénzrendszer, arany solidusok

  • Egységes pénzrendszer, arany solidusok

  • Építészet és képzőművészet: monumentalitás és anyagpazarlás (termák, Colosseum)

  • Új vallások, kultuszok, misztériumok: Mithras, Zarathustra, manicheizmus

  • Császárok istenítése

  • Kereszténység









Kr.u. 3. sz. – a császárság intézményének bomladozása

  • Kr.u. 3. sz. – a császárság intézményének bomladozása

  • Kr.u. 200-tól – gyakori barbár betörések: gótok, vandálok

  • 330 - Constantinus Konstantinápolyba teszi át székhelyét

  • 395 – ketté szakad a birodalom Nyugat-Római és Kelet-Római Birodalomra.

  • 410 - 455 – Róma többször cserél gazdát

  • 476 – a Nyugat-Római Birodalom bukása.



Jellegzetességei:

  • Jellegzetességei:

  • Mesterségesen kialakított

  • Nem faji alapon jött létre, hanem a tökéletességre törekedtek, s mivel ezt a görög irodalomban találták meg → azt utánozták

  • i.e. V-IV. sz. – a többség még nem tud írni (stilus, viasztábla)

  • i.e. V-III. sz. – a latin nyelv kialakulása

  • I.e. 451-450 – Tribonianus – XII. táblás törvények

  • Az i.e. II. sz. előtt: kezdetleges népi költészet, annalesek és fasti-k, sír- és oszlopfeliratok.

  • I.e. 146- a görögök meghódítása. Cato (i.e. II. sz.): „A költészetnek azelőtt nem volt becsülete…”



1) Legrégibb – i.e. 240-ig

  • 1) Legrégibb – i.e. 240-ig

  • 2) Archaikus – Cicero irodalmi munkásságának kezdetéig, i.e. 81-ig

  • 3) Aranykor:

  • Cicero kora (a próza virágkora i.e. 81-43)

  • a költészet virágkora (i.e. 43- i.sz. 14)

  • 4) Ezüstkor – Trianus haláláig, i.sz. 117-ig

  • 5) Vaskorszak – 117-476.



Livius Andronicus (i.e. 240 körül) – gör. Rabszolga, latinra lefordította az Odüsszeiát.

  • Livius Andronicus (i.e. 240 körül) – gör. Rabszolga, latinra lefordította az Odüsszeiát.



PLAUTUS (kb i.e. 250-184)

  • PLAUTUS (kb i.e. 250-184)

  • – „a római komédia atyja”

  • Gör. újkomédiákat írt át (Menandroszt)

  • „A hetvenkedő katona”



Pó-vidéki költők, „ifjabb nemzedék” (Cicero)

  • Pó-vidéki költők, „ifjabb nemzedék” (Cicero)

  • Műveikben elfordultak a közügyektől, érzelmeikről írtak » lírai költészet

  • Legfőbb képviselője: CATULLUS (i.e. 87-54). Műveit 3 csoportba sorolják:

  • 1)Nugaek (semmiségek, bolondozások)

  • 2) 2 alexandriai hatású nászdal és az „ATTIS”

  • 3) A Leszbiához írt szerelmes versei (trágár hamgvitelű)



Egyetlen műve maradt fenn: DE RERUM NATURA (A dolgok természetéről)

  • Egyetlen műve maradt fenn: DE RERUM NATURA (A dolgok természetéről)

  • Eposzi igényű mű, filozófiai elmélkedés

  • Lényege: az ember 2 dologtól fél, az istenektől és a haláltól, ettől nem mentheti meg csak a természet és a józan ész.

  • A józan ész megszállottja, tagad minden irracionálist, a babonákat, vallási kötöttségeket



A köztársaság utolsó százada, polgárháborús időszak → a szónoklat és történetírás kerül előtérbe

  • A köztársaság utolsó százada, polgárháborús időszak → a szónoklat és történetírás kerül előtérbe

  • Az első prózai mű latin nyelven: id. KATON (i.e. 234-149) –

  • „A mezőgazdaságról”





A polgárháború politikai harcai segítik fejlődését

  • A polgárháború politikai harcai segítik fejlődését

  • CATO, CAIUS GRACCHUS » CICERÓ tökéletesítette (110 beszédéből 57 fennmaradt)

  • Hírneve Démoszthenészével vetekszik



SALLUSTIUS (i.e. 86-35) – „Catilina összeesküvése”

  • SALLUSTIUS (i.e. 86-35) – „Catilina összeesküvése”

  • „A jugurtok elleni háborúról”

  • JULIUS CAESAR (i.e. 100-44) – „DE BELLO GALLICO”

  • „DE BELLO CIVILI”

  • Egyszerű tényelmondás

  • TITUS LIVIUS (i.e. 59-i.sz. 17) –Róma története az alapítástól Kr.u. 9-ig, 142 könyv. Nem igazi történeti munka, prózává oldott hősköltemény.



A költészet aranykora, feléri a klasszikus görög remekműveket

  • A költészet aranykora, feléri a klasszikus görög remekműveket

  • Főleg az epikus és lírai költészet

  • Maecenas-i kör: Augustus politikáját népszerűsíti » A költészetnek közvélemény-formáló szerepe van

  • Más műfajok is vannak: mimmus, próza





A legnagyobb római eposzköltő

  • A legnagyobb római eposzköltő

  • Fő műve: „AENEIS” – Róma nemzeti eposza, a latin nyelv szépségének kiteljesedése

  • Eposzi kellékek: múzsához való fohász, a tárgy megnevezése, seregszemle, istenek szerepeltetése, hősök állandó jelzői, stb. – a későbbi európai eposzok számára innen vált mintává

  • Aeneis – homéroszi hős, de a Gens Juliának az őse – ezzel egyesítette a dicső görög múltat a dicső római jelennel

  • Középpontja: a római nép küldetése és a nemzet megszületése

  • További művei: Eclogák, Bukolika, Georgica (Földműveléstan).





Jambus – kemény, nyers hangú versek, melyekben kora bűneit állítja pellengérre

  • Jambus – kemény, nyers hangú versek, melyekben kora bűneit állítja pellengérre

  • Szatíra – a népi bolondozásokból és ó-komédiákból átvett név szerinti kicsúfolás eszközével eleveníti meg a római életet

  • Episztola – költői levél. Leghíresebb: ARS POETICA (A költészet művészete)

  • Ódák – lírai versek. CARMINA címmel adta ki. Fő elve: az életet élvezni kell, de az „arany középszer” a legbiztosabb út. Carpe diem – szakaszd le a napot: (figyelmeztetés, hogy az élet rövid és sietni kell azt kiélvezni)



Képviselői:

  • Képviselői:

  • -TIBULLUS – fő témája a szerelem

  • -PROPERTIUS – a szenvedély, gyönyör és fájdalom élménye

  • -OVIDIUS





- Leghíresebb művei: METAMORPHOSES (Átváltozások) 15 könyv, és a FASTI (Naptár)

  • - Leghíresebb művei: METAMORPHOSES (Átváltozások) 15 könyv, és a FASTI (Naptár)

  • - ARS AMATORIA (A szerelem művészete) és AMORES (Szerelmek) c. erkölcstelen költeményei miatt száműzik Rómából Tomiba

  • - TRISTIA (Gyötrelmek) és Levelek Pontusból (elégiák levél formában) – száműzetése során írja



Mennyiségileg hatalmas, de sok a jelentéktelen szerző

  • Mennyiségileg hatalmas, de sok a jelentéktelen szerző

  • Szatíraírók: JUVENALIS és PETRONIUS

  • PHAEDRUS – AESOPUS állatmeséit dolgozza át

  • MARTIALIS – az epigrammaköltészet utolsó nagyja

  • SENECA – drámaíró, szónok, filozófus és költő, a kor legkiemelkedőbb személye.

  • Ifj. PLINIUS – csevegő irodalmi levelek



TACITUS (55-130) – a római történetírás csúcspontja. Művei: HISTORIAE (Néró halálától a korabeli eseményekig) és ANNALES (Augustus halálától Néró bukásáig, Kr.u. 14-68)

  • TACITUS (55-130) – a római történetírás csúcspontja. Művei: HISTORIAE (Néró halálától a korabeli eseményekig) és ANNALES (Augustus halálától Néró bukásáig, Kr.u. 14-68)

  • PLUTARCHOS – Párhuzamos életrajzok (21 görög +21 római híres ember)



A költészet háttérbe szorult, a retorika virágzott

  • A költészet háttérbe szorult, a retorika virágzott

  • A klasszikus latin nyelvet provinciális hatások érik

  • APULEIUS – „Arany szamár” c. regény

  • TRANQUILLUS – próza – 12 császár életrajza

  • A vaskor utolsó nagy alkotása: JUSTINIANUS császár kezdeményezésére a CORPUS IURIS, a római jog rendszerbe foglalása.



CICERO – a retorika elmélete és államelméleti művek, pl.: De Republica

  • CICERO – a retorika elmélete és államelméleti művek, pl.: De Republica

  • LUCRETIUS – De rerum naturae – a materialisztikus gondolkodás csúcsa, az epikureizmus eszméit vallja

  • SENECA – a sztoicizmus latin változata

  • EPIKTÉTOSZ – a „kései sztoa” képviselője, közelít a kereszténységhez, valószínűleg találkozott Szt. Péterrel Rómában

  • MARCUS AURELIUS – ő a sztoicizmus csúcsa, az ókori jellegű filozófia vége. „A rossz körülmények között is felismerhető a jó, ami képessé tesz megtalálni a békét”.



I-II. sz. – földrajzi ismeretek:

  • I-II. sz. – földrajzi ismeretek:

  • -STRABONUS

  • -PTOLEMAIOS – fénytudós, fényvisszaverődés

  • -id. PLINIUS – földrajz, természettan, ásványtan, állattan. Fő műve: HISTORIA NATURALISA (37 könyvből áll) a rómaiak leg> enciklopédikus műve





Köszönöm a figyelmet!

  • Köszönöm a figyelmet!



: ttt


Dostları ilə paylaş:


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2019
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə