Kr e. I. évezred – Itália lakosságának zöme italicusok: sabellusok, umberek, oscusok, latinok

Kr.e. I. évezred – Itália lakosságának zöme italicusok: sabellusok, umberek, oscusok, latinok

• Kr.e. I. évezred – Itália lakosságának zöme italicusok: sabellusok, umberek, oscusok, latinok

• Kr.e. 7. sz. – a népmozgások következtében –gallok, görögök, latinok, ligurok, etruszkok.

Több elmélet az eredetükről

• Több elmélet az eredetükről

• Hérodotosz: a kis-ázsiai Lűdiából vándoroltak be Toscanaba, kb a Kr.e. 9-8. sz.-ban

• Kr.e. VII-V. sz. – az etruszk kultúra virágkora – Etrúria

• Hanyatlás - Kr.e. IV. sz. vége → rómaiak (latinok) felemelkedése

Kr.e. 1000 körül érték el Itáliát

• Kr.e. 1000 körül érték el Itáliát

• A Tiberis partján telepedtek le

• Róma – a 7 dombra épült város (Kr.e. 753)

• Etruszk hatás: istenek,templomformák,íves boltozás, atrium, a családi tűzhely és ősök tisztelete, infrastruktúra, gladiátori cirkuszok, írásbeliség, római számok, tóga viselete.

• kezdetben totemisztikus elképzelések (pl. város eredete a farkas és a harkály által táplált Romulus és Remus történetével)

• istenhármasság kialakulása: Jupiter-Mars-Quirinus

• etruszk szertartásrend és halottkultusz behatolása, valamint a jóslás elterjedése, majd a görög istenek átvétele

• a római istenek mindig jobban megtartották eredeti földhözragadt funkciójukat a görögökhöz képest: pl. Janus megtartotta eredeti római voltát (a kezdet és a vég kétarcú istene, templomának kinyitás-bezárása jelezte a háború kezdetét-végét)

• Mars-kultusz: rómaiak - „Mars népe”, neki szentelték a március hónapot (Martius = harcias), a legelső templomot kb. Kr. e. 336-ban a Porta Capenánál (a Mars-mezőn) számára emelték

• papi tisztségek: pontifex maximus (főpap), rex sacrorum (áldozó király), augur (madárjós), flamen (ősi főistenek papjai), lupercus (farkaspapok), saliusok (Mars lándzsájának és a 12 pajzsnak az őrzői), a Vesta szüzek; ezeket a tisztségeket mindig világi vezetők töltötték be és egész életre szóló megbízatást jelentettek

• a császárkori Rómában elterjedtek a keleti misztériumvallások: Ízisz-Ozirisz, Kübelé, Attisz, Prosperina, Mithrasz beavatási szertartásokkal együtt járó kultusza

• A vallási szertartások teljesen az állam érdekének voltak alárendelve

Patrícius – régi nemzetségek → Szenátus (senex=öreg)

• Patrícius – régi nemzetségek → Szenátus (senex=öreg)

• Plebejus – idegen eredetű, kisbirtokos parasztság → népgyűlés (comitia curiata)

• Magisztrátus – hivatalviselő (évenként választották → korrupció)

• Jogok és kötelességek: választójog (csak a római polgároknak)

• Arisztokratikus vezetés =oligarchia (kevesek uralma)

• Nobilis („Kenyeret és cirkuszt a népnek!)→ nobili

Pun háborúk (Karthagó ellen 264-241, 218-202,148-146) » Görögország meghódítása

• Pun háborúk (Karthagó ellen 264-241, 218-202,148-146) » Görögország meghódítása

• Kr.e. 4. sz. – már terjedt a görög kultúra: nyelv, ÁBC, fémpénz használata, nyiratkozás és borotválkozás, szónoklás művészete, mitológia

Augustus (Kr.e. 27-Kr.u. 14) – eklektikus kultúra: etruszk, római, görög behatások keveredése

• Augustus (Kr.e. 27-Kr.u. 14) – eklektikus kultúra: etruszk, római, görög behatások keveredése

• Római Birodalom kiterjedése: a Földközi-tenger nyugati része, Európa nagy része, Észak-Afrika, megáll a terjeszkedés, fő feladat a provinciák pacifikálása

• Pax Romana – nyugalom, béke ↔ gazdasági fellendülés

• → „Kétarcú Róma”- gazdagság ↔ szegénység

Egységes pénzrendszer, arany solidusok

• Egységes pénzrendszer, arany solidusok

• Építészet és képzőművészet: monumentalitás és anyagpazarlás (termák, Colosseum)

• Új vallások, kultuszok, misztériumok: Mithras, Zarathustra, manicheizmus

• Császárok istenítése

• Kereszténység

Kr.u. 3. sz. – a császárság intézményének bomladozása

• Kr.u. 3. sz. – a császárság intézményének bomladozása

• Kr.u. 200-tól – gyakori barbár betörések: gótok, vandálok

• 330 - Constantinus Konstantinápolyba teszi át székhelyét

• 395 – ketté szakad a birodalom Nyugat-Római és Kelet-Római Birodalomra.

• 410 - 455 – Róma többször cserél gazdát

• 476 – a Nyugat-Római Birodalom bukása.

Jellegzetességei:

• Jellegzetességei:

• Mesterségesen kialakított

• Nem faji alapon jött létre, hanem a tökéletességre törekedtek, s mivel ezt a görög irodalomban találták meg → azt utánozták

• i.e. V-IV. sz. – a többség még nem tud írni (stilus, viasztábla)

• i.e. V-III. sz. – a latin nyelv kialakulása

• I.e. 451-450 – Tribonianus – XII. táblás törvények

• Az i.e. II. sz. előtt: kezdetleges népi költészet, annalesek és fasti-k, sír- és oszlopfeliratok.

• I.e. 146- a görögök meghódítása. Cato (i.e. II. sz.): „A költészetnek azelőtt nem volt becsülete…”

1) Legrégibb – i.e. 240-ig

• 1) Legrégibb – i.e. 240-ig

• 2) Archaikus – Cicero irodalmi munkásságának kezdetéig, i.e. 81-ig

• 3) Aranykor:

• Cicero kora (a próza virágkora i.e. 81-43)

• a költészet virágkora (i.e. 43- i.sz. 14)

• 4) Ezüstkor – Trianus haláláig, i.sz. 117-ig

• 5) Vaskorszak – 117-476.

Livius Andronicus (i.e. 240 körül) – gör. Rabszolga, latinra lefordította az Odüsszeiát.

• Livius Andronicus (i.e. 240 körül) – gör. Rabszolga, latinra lefordította az Odüsszeiát.

PLAUTUS (kb i.e. 250-184)

• PLAUTUS (kb i.e. 250-184)

• – „a római komédia atyja”

• Gör. újkomédiákat írt át (Menandroszt)

• „A hetvenkedő katona”

Pó-vidéki költők, „ifjabb nemzedék” (Cicero)

• Pó-vidéki költők, „ifjabb nemzedék” (Cicero)

• Műveikben elfordultak a közügyektől, érzelmeikről írtak » lírai költészet

• Legfőbb képviselője: CATULLUS (i.e. 87-54). Műveit 3 csoportba sorolják:

• 1)Nugaek (semmiségek, bolondozások)

• 2) 2 alexandriai hatású nászdal és az „ATTIS”

• 3) A Leszbiához írt szerelmes versei (trágár hamgvitelű)

Egyetlen műve maradt fenn: DE RERUM NATURA (A dolgok természetéről)

• Egyetlen műve maradt fenn: DE RERUM NATURA (A dolgok természetéről)

• Eposzi igényű mű, filozófiai elmélkedés

• Lényege: az ember 2 dologtól fél, az istenektől és a haláltól, ettől nem mentheti meg csak a természet és a józan ész.

• A józan ész megszállottja, tagad minden irracionálist, a babonákat, vallási kötöttségeket

A köztársaság utolsó százada, polgárháborús időszak → a szónoklat és történetírás kerül előtérbe

• A köztársaság utolsó százada, polgárháborús időszak → a szónoklat és történetírás kerül előtérbe

• Az első prózai mű latin nyelven: id. KATON (i.e. 234-149) –

• „A mezőgazdaságról”

A polgárháború politikai harcai segítik fejlődését

• A polgárháború politikai harcai segítik fejlődését

• CATO, CAIUS GRACCHUS » CICERÓ tökéletesítette (110 beszédéből 57 fennmaradt)

• Hírneve Démoszthenészével vetekszik

SALLUSTIUS (i.e. 86-35) – „Catilina összeesküvése”

• SALLUSTIUS (i.e. 86-35) – „Catilina összeesküvése”

• „A jugurtok elleni háborúról”

• JULIUS CAESAR (i.e. 100-44) – „DE BELLO GALLICO”

• „DE BELLO CIVILI”

• Egyszerű tényelmondás

• TITUS LIVIUS (i.e. 59-i.sz. 17) –Róma története az alapítástól Kr.u. 9-ig, 142 könyv. Nem igazi történeti munka, prózává oldott hősköltemény.

A költészet aranykora, feléri a klasszikus görög remekműveket

• A költészet aranykora, feléri a klasszikus görög remekműveket

• Főleg az epikus és lírai költészet

• Maecenas-i kör: Augustus politikáját népszerűsíti » A költészetnek közvélemény-formáló szerepe van

• Más műfajok is vannak: mimmus, próza

A legnagyobb római eposzköltő

• A legnagyobb római eposzköltő

• Fő műve: „AENEIS” – Róma nemzeti eposza, a latin nyelv szépségének kiteljesedése

• Eposzi kellékek: múzsához való fohász, a tárgy megnevezése, seregszemle, istenek szerepeltetése, hősök állandó jelzői, stb. – a későbbi európai eposzok számára innen vált mintává

• Aeneis – homéroszi hős, de a Gens Juliának az őse – ezzel egyesítette a dicső görög múltat a dicső római jelennel

• Középpontja: a római nép küldetése és a nemzet megszületése

• További művei: Eclogák, Bukolika, Georgica (Földműveléstan).

Jambus – kemény, nyers hangú versek, melyekben kora bűneit állítja pellengérre

• Jambus – kemény, nyers hangú versek, melyekben kora bűneit állítja pellengérre

• Szatíra – a népi bolondozásokból és ó-komédiákból átvett név szerinti kicsúfolás eszközével eleveníti meg a római életet

• Episztola – költői levél. Leghíresebb: ARS POETICA (A költészet művészete)

• Ódák – lírai versek. CARMINA címmel adta ki. Fő elve: az életet élvezni kell, de az „arany középszer” a legbiztosabb út. Carpe diem – szakaszd le a napot: (figyelmeztetés, hogy az élet rövid és sietni kell azt kiélvezni)

Képviselői:

• Képviselői:

• -TIBULLUS – fő témája a szerelem

• -PROPERTIUS – a szenvedély, gyönyör és fájdalom élménye

• -OVIDIUS

- Leghíresebb művei: METAMORPHOSES (Átváltozások) 15 könyv, és a FASTI (Naptár)

• - Leghíresebb művei: METAMORPHOSES (Átváltozások) 15 könyv, és a FASTI (Naptár)

• - ARS AMATORIA (A szerelem művészete) és AMORES (Szerelmek) c. erkölcstelen költeményei miatt száműzik Rómából Tomiba

• - TRISTIA (Gyötrelmek) és Levelek Pontusból (elégiák levél formában) – száműzetése során írja

Mennyiségileg hatalmas, de sok a jelentéktelen szerző

• Mennyiségileg hatalmas, de sok a jelentéktelen szerző

• Szatíraírók: JUVENALIS és PETRONIUS

• PHAEDRUS – AESOPUS állatmeséit dolgozza át

• MARTIALIS – az epigrammaköltészet utolsó nagyja

• SENECA – drámaíró, szónok, filozófus és költő, a kor legkiemelkedőbb személye.

• Ifj. PLINIUS – csevegő irodalmi levelek

TACITUS (55-130) – a római történetírás csúcspontja. Művei: HISTORIAE (Néró halálától a korabeli eseményekig) és ANNALES (Augustus halálától Néró bukásáig, Kr.u. 14-68)

• TACITUS (55-130) – a római történetírás csúcspontja. Művei: HISTORIAE (Néró halálától a korabeli eseményekig) és ANNALES (Augustus halálától Néró bukásáig, Kr.u. 14-68)

• PLUTARCHOS – Párhuzamos életrajzok (21 görög +21 római híres ember)

A költészet háttérbe szorult, a retorika virágzott

• A költészet háttérbe szorult, a retorika virágzott

• A klasszikus latin nyelvet provinciális hatások érik

• APULEIUS – „Arany szamár” c. regény

• TRANQUILLUS – próza – 12 császár életrajza

• A vaskor utolsó nagy alkotása: JUSTINIANUS császár kezdeményezésére a CORPUS IURIS, a római jog rendszerbe foglalása.

CICERO – a retorika elmélete és államelméleti művek, pl.: De Republica

• CICERO – a retorika elmélete és államelméleti művek, pl.: De Republica

• LUCRETIUS – De rerum naturae – a materialisztikus gondolkodás csúcsa, az epikureizmus eszméit vallja

• SENECA – a sztoicizmus latin változata

• EPIKTÉTOSZ – a „kései sztoa” képviselője, közelít a kereszténységhez, valószínűleg találkozott Szt. Péterrel Rómában

• MARCUS AURELIUS – ő a sztoicizmus csúcsa, az ókori jellegű filozófia vége. „A rossz körülmények között is felismerhető a jó, ami képessé tesz megtalálni a békét”.

I-II. sz. – földrajzi ismeretek:

• I-II. sz. – földrajzi ismeretek:

• -STRABONUS

• -PTOLEMAIOS – fénytudós, fényvisszaverődés

• -id. PLINIUS – földrajz, természettan, ásványtan, állattan. Fő műve: HISTORIA NATURALISA (37 könyvből áll) a rómaiak leg> enciklopédikus műve

Köszönöm a figyelmet!

• Köszönöm a figyelmet!