Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán Pócs, Éva Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán



Yüklə 2,06 Mb.
səhifə1/24
tarix07.12.2017
ölçüsü2,06 Mb.
#14207
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   24


Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán

Pócs, Éva

Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán

Pócs, Éva

Publication date 2002

Szerzői jog © 2002 L'Harmattan Kiadó

Copyright 2002, L'Harmattan Kiadó
Tartalom

Előszó Error: Reference source not found

I. Hiedelemrendszerek, hiedelemlények Error: Reference source not found

1. Tér és idő a néphitben Error: Reference source not found

1. 1. Error: Reference source not found

2. 2. Error: Reference source not found

3. 3. Error: Reference source not found

4. 4. Error: Reference source not found

2. //„//Nyers és főtt//“//: halál és élet. A kulturális vívmányok helye az európai parasztság archaikus világképében Error: Reference source not found

3. Más világok: másvilágok. Az idegenek az újkori hiedelemrendszerekben Error: Reference source not found

4. Kereszteletlenek, zivatardémonok és az ördög Error: Reference source not found

5. Sors, bábák, boszorkányok. Archaikus sorsképzetek Közép- és Kelet-Európa hiedelemrendszereiben Error: Reference source not found

II. Látók, varázslók, táltosok Error: Reference source not found

6. A magyar halottlátó és a keresztény Európa Error: Reference source not found

7. Sárkányok, ördögök, szövetségeseik a délszláv-magyar kapcsolatok tükrében Error: Reference source not found

8. Magyar samanizmus a kora újkori forrásokban Error: Reference source not found

1. A boszorkány Error: Reference source not found

2. A varázslók Error: Reference source not found

3. * Error: Reference source not found

4. Függelék Error: Reference source not found

III. A vallás és mágia határán Error: Reference source not found

9. //„//Én vagyok minden nagyobb orvos, te vagy mindennél nagyobb bájos//“//: egyházi benedikció //–// paraszti ráolvasás Error: Reference source not found

1. Párhuzamok és kapcsolatok Error: Reference source not found

1.1. A démon elűzése Error: Reference source not found

1.2. A démon megszólítása Error: Reference source not found

1.3. Kiküldés a testből Error: Reference source not found

1.4. Hivatkozás C-re Error: Reference source not found

1.5. B //–// C szembenállása Error: Reference source not found

2. Az elszakadás Error: Reference source not found

10. //„//Lilith és kísérete//“//. Gyermekágyas-démonoktól védő ráolvasások Délkelet-Európában és a Közel-Keleten Error: Reference source not found

1. Délkelet-európai ráolvasás-típusok Error: Reference source not found

2. Eredet, kapcsolatok Error: Reference source not found

3. Szövegek és hiedelmek Error: Reference source not found

11. Boszorkányság a vallás és mágia határán Error: Reference source not found

12. Bibliográfia Error: Reference source not found
Előszó

A kötetben közölt tizenegy tanulmányt 1983 és 2001 között publikált munkáimból válogattam, mégpedig többségében olyan cikkekből, amelyek kevéssé elérhető szakmai kiadványokban jelentek meg (egyetlen, annakidején az Ethnographiában publikált cikk képez kivételt ez alól).

Ha nem is egészen így írnám meg ma e tanulmányokat, csakis olyan munkáimból válogattam, amelyeknek mondanivalóját ma is érvényesnek érzem, és amelyeket újabb publikálásra érdemesnek ítéltem a hiedelmek, népi vallás, folklorisztika iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára. A cikkek általában //–// némi nyelvi, stiláris javítás után //–// eredeti formájukban kerülnek közlésre. Az //„//Én vagyok mindennél nagyobb orvos…//“// c. mű két régi cikk összevonásával, egymáshoz igazításával jött létre, az utolsó, csíki boszorkányságról szóló tanulmány első része pedig egy más címen megjelent munkám jelentősen lerövidített változata, amelyet kiegészítettem a témában végzett újabb kutatásaimról adott beszámolóval.

Írásaim a magyarság, valamint a szomszédos közép- és kelet-, délkelet-európai népek hiedelmeinek történeti kérdéseivel, európai kapcsolataival foglalkoznak. Nem a kutatás vagy megírás sorrendjében, hanem bizonyos belső, tematikus, illetve nézőpontbeli összefüggések alapján rendeztem őket három tömbbe. Az egyes csomópontokat jelentő legfontosabb kérdéskörök: a hiedelmek szimbolikus rendszere, a kereszténység előtti világkép újkori folklórban is továbbélő maradványai; a mitikus lények //–// sorsasszonyok, zivatardémonok, sárkányok, csecsemőrabló démonok //–// kereszténységbe épült vonásai; archaikus mediátori technikák, az ún. európai samanizmus problematikája és magyar letéteményesei; végül pedig a vallás és mágia, a hivatalos kereszténység és a népi vallás határainak, együttélésének és összefonódásának példái az átok-áldás, exorcizmus és ráolvasás, rontás és gyógyítás kérdései kapcsán.

Mindeme témák kutatása szinte reneszánszát éli ma Európa-szerte, de a cikkeim első publikálása óta hatalmasra duzzadt vallás- és művelődéstörténeti, folklorisztikai és történeti antropológiai szakirodalomra való utalásokkal nem egészítettem ki munkáimat (csak néhány új magyar kutatási eredménnyel); hivatkozásaim az első publikálás dátuma körüli kutatási állapotot, vagy inkább: erre vonatkozó akkori tudásomat tükrözik.

2002. május 30. Pócs Éva


I. rész - Hiedelemrendszerek, hiedelemlények
Tartalom

1. Tér és idő a néphitben Error: Reference source not found

1. 1. Error: Reference source not found

2. 2. Error: Reference source not found

3. 3. Error: Reference source not found

4. 4. Error: Reference source not found

2. //„//Nyers és főtt//“//: halál és élet. A kulturális vívmányok helye az európai parasztság archaikus világképében Error: Reference source not found

3. Más világok: másvilágok. Az idegenek az újkori hiedelemrendszerekben Error: Reference source not found

4. Kereszteletlenek, zivatardémonok és az ördög Error: Reference source not found

5. Sors, bábák, boszorkányok. Archaikus sorsképzetek Közép- és Kelet-Európa hiedelemrendszereiben Error: Reference source not found


1. fejezet - Tér és idő a néphitben1

A magyar néphit tér- és időszerkezetét a //„//természetfeletti lényekre//“// vonatkozó hiedelmekre és a velük kapcsolatos védekező-elhárító és kapcsolatteremtő rítusokra vonatkozó adatok alapján vizsgáltam.2

1. 1.

Az ember természetfeletti lényekkel való találkozásairól szóló hiedelemmondákból és bizonyos időpontokra, helyekre vonatkozó védekező-elhárító mágiára, valamint tilalmakra vonatkozó adatokból egy horizontális térszerkezet rajzolható meg:

A kettős tagolású tér egy emberi (A) és egy természetfölötti (B) térfélből áll. A két térfél létező földrajzi térségek, a természeti környezet és kulturális létesítmények szimbolikus tartalommal való megtöltése vagy szimbolikus határhúzás által jön létre. Bármilyen földrajzi koordinátáik legyenek is, egymással való szembenállásukban és kapcsolataikban manifesztálódnak; a két térfél a védekezés, elhárítás vagy kapcsolatteremtés céljából létrehozott határok révén létezik. Az A és B térfél jelentését hordozó térségek és létesítmények a következők:

a) Falu = emberek lakhelye //–// falu környéke = természetfeletti lények, halottak tartózkodási, megjelenési helye (határ, rét, liget, erdő, sziget, domb stb.); például:

Bicskén ...van egy Boszorkányrét nevű terület, hova nem terelik a nyájat, mert oda szellemek járnak.3 ...kikötött a szigeten, ... egy tisztás felől nagy dobogást, lónyerítést hallott ... hát látja, hogy egy fekete meg egy fehér csődör verekedett egymással...4 [A sárkányok] ... főleg mocsárban tartózkodnak ... posványos rétben...5 Éjjel az erdőbe menő asszony halott férjével találkozik //–// a kísértetek fogva tartják.6

b) Saját falu határa, saját falurész, saját porta = emberi tulajdon //–// senkiföldje = természetfeletti lények, halottak tartózkodási, megjelenési helye, tulajdona (szomszéd falu határától, szomszéd földtulajdontól, szomszéd portától elválasztó mezsgye, töltés, árok, híd, út, keresztút); például:

...Jő, jő alább, s hát egy gödörbe annyi nép táncol, úgy mulatnak ott... Aztán eljött onnet, jött az útjába, s a szépasszonyokat otthagyta...7 ...a tátos. A tőtésen szokott menni.8 A miskei híd felé aki jön éjszaka, az eltéved, mert a lúdvérc uralkodik ott.9 Somoskőújfalun van egy híd, melyen félve lép át a falu apraja-nagyja, mert boszorkányok járnak alája...10 Karácsonykor a keresztúton kísértetek járnak.11

c) Ház = emberi lakóhely //–// házon kívül szabadban = természetfeletti lények, halottak tartózkodási, megjelenési helye, rontás helye; például:

Napáldozat után nem szabad vizet kivinni, mert akkor a halottakat öntjük le. Mert a halottak mindig velünk vannak. A család halottai.12 Boszorkányról nem szabad beszélni az eresz alá kilépve, mert azt már hallják.13 A //„//szépasszony tálja//“// a színcsurgásban van, ebbe belelépni veszélyes.14 Pelenkát nem szabad este kint hagyni, mert megronthatnák vele a gyereket.15 Éjjel a szabadban, üres telken, istállóban fekvő embert az arra vonuló, vagy ott tanyázó szellemek elküldik, mert útjukban van.16

d) Lakott ház/helyiség = emberek lakhelye //–// lakatlan ház/helyiség = természetfeletti lények lakhelye, megjelenési helye; például:

Volt egy ház ... onnet kihaltak. Ahhoz a házhoz minden este hazajártak a halottak, nagy csörömpölést csináltak...//“//17 A kamrába működtek a rosszak. Az ajtót beköttük éjjelre, oda nem jöhettek [a szobába].18

A két térfél határát jelentő küszöbre, ajtóra, ablakba helyezett tárgyakkal megelőző-elhárító cselekmények szokásosak; például:

A boszorkány ellen a kilincsre gatyamadzagot kötnek.19 Luca estéjén fokhagymával //„//keresztezik//“// az ablakot, hogy a boszorkány be ne hatolhasson.20

Hasonló céllal: a ház védelme a két térfél határát kijelölő körrel; például:

Szent Györgykor kölest szórnak a porta körül, hogy a boszorkány be ne jusson a tehenet megrontani.21

A két térfél lakóinak illetékessége csak saját térfelére terjed; például:

ad a): Az emberek kocsijára telepedő disznó alakú kísértet az útszéli keresztnél eltűnik.22 ...bejött ... egy gazda, hogy a falu szélin megálltak a lovai. Nem akartak továbbmenni ... (a faluból kifelé ment. Csak az ördöngős kocsis tudta őket elindítani).23

ad b): A két falu határát elválasztó hídnál megálltak a lovak (csak az ördöngős kocsisnak sikerült átvinni a kocsit).24 Hármashíd környékén ... a Záhony felé vezető úton van egy olyan rész, ahol Szent György éjszakáján éjféli 12 óráig nem lehet elmenni ... mert a boszorkányok nem engedik. Kincset őriznek ott.25 Ahol boszorkány van a keresztúton, a ló nem megy tovább.26 Lagzis nép ment egy másik községbe. A keresztútnál a lovak megbokrosodtak, és nem mentek tovább.27

ad c): Egy hazatérő embert a lámpás, lófej stb. alakú kísértet a küszöbig elkísért.28 ...egyedül mentem, hát oszt egy nagy bozontos kutya ment előttem a kapuig... Mikor bementem a kapun, azt mondta a kutya: szerencséd, hogy bejutottál.29 [Éjjel hazatérőt kotlóstyúk kísértet kísér csirkékkel] … a kotlós visszakísérte a kapuba, amég bé nem jött az udvarba.30

Némely hiedelem az illetékességi terület megjelölésére és az illetéktelenül behatolók büntetésére utal; például:

A keresztúton ment a boszorkány; fejszét vitt magával. Azt bevágta a keresztútba. Ott aztán nem ment más senki, míg ő azt ki nem vette.31 A keresztúton lelhető ló és ökörköröm a //„//szépasszony tálja//“// //–// aki belelép, megsántul.32 Sem kertben, sem erdőn, sem mezőn nem jó a gyereket a mezsgyére fektetni. Egy kislányt odafektettek, megnémult.33 Este nem szabad a patakban mosni, mert a boszorkányok mosnak velünk együtt.34 Ki ne menj az eresz alól, mert akkor megrontanak.35

A két térfél szimbolikus tartalmait kifejező legfontosabb oppozíciók:




A (emberi)

B (természetfölötti, halotti)

bent

kint

közel

távol

központ

periféria

ismert

ismeretlen

lakott

lakatlan

tulajdon

senkiföldje

védett

veszélyes

rendezett

kaotikus

emberi tevékenység

emberi tevékenység hiánya/tilalma

kultúra

natura

Bemutatott adataink a magyar néphitet képviselik. Ennél archaikusabb szinten a fenti oppoziciók, a rossz hely //–// jó hely, tiszta hely //–// nem tiszta hely ellentétek tudatos megfogalmazása, rendező elvként való számontartása is megfigyelhető. Például egy román adat:

Ha a föld rossz hely, amelyen éjjel 12-kor jársz, meglátod az ördögöt...36

Egy másik román adat a ház //–// külső világ ellentét explicit meghatározását tartalmazza:

…nem jó éjszakára sem az ajtót, sem az ablakot nyitva hagyni teljesen, mert a külső világ bejáratain át éjszaka 12 óráig bejöhetnek az ördögök és a rossz szelek, és magukkal hozhatnak valamilyen rontást.37

A fenti oppozíciók változó dominanciával jellemzőek a példákkal bemutatott jelenségekre. Bármely oppozíciókkal jellemezhető elsőrendűen a két térfél, mindenképpen jellemző rá a lakott/szervezett/rendezett tér //–// lakatlan/szervezetlen/rendezetlen káosz ellentéte. A tér határai annak ember általi megszervezéséig terjednek. Az ember térfoglaló-megművelő okkupációja által el nem ért, nem birtokolt tér = káosz, nem-tér amely ismeretlen, idegen volta révén nyer //„//természetfölötti/halotti//“// jelentést. Mint Takács Lajos írja a határról, illetőleg a mezsgyéről: //„//ide, a földiek illetékességéből kiesett területre szorultak vissza a gonosz, ártó szellemek.//“//38 Egy elsődleges, a magyar néphit (és a közelmúlt Európájának hiedelmei) által már nem reprezentált, archaikus fokon a káosz az elsődleges, amelyben kialakul //„//a tér megélt és domesztikált része//“//.39 K. A. Melik-Simonjan az afrikai boszorkányságot öszszefoglaló tanulmányában írja: az erdő-bozót, tehát //„//a szociális téren túli világ//“// a boszorkány, erdei démon, vadállatok lakhelye, a falu a szociális aktivitás és rend szférája. Az erdő az emberi lakhelyen túli, idegen tér. A kettő szimbolikus határvonala élesen meghúzott, s világosan megmutatkozik a rítusok egész sorában.40 A közelmúltbeli európai hiedelemrendszerekben nyilvánvalóan csak másodlagosan nyertek bizonyos térségek //„//senkiföldje//“// jelentést. Ezt a másodlagosságot szemléletesen illusztrálják a természetfeletti lények térromboló tevékenységére utaló hiedelmek:

...Azt hiszik, hogy ahol boszorkánygyűlés volt, ott nem nő többé fű, vagy ha sarjadzik is ott növényzet, azt mérgessé teszi a boszorkányok lehellete.41 A boszorkány eltünteti a kaput, kerítést, és az út elé árkot húz.42

E senkiföldjék többnyire valóságos térelválasztók: két (lakott, rendszerezett, művelt, birtokolt) tér közti átmeneti zónák, a két falu közti határ//–// hegy//–//erdő//–//rét nagyságrendjétől egészen a folyó//–//út//–//mezsgye//–//árok keskeny sávjaiig. A két portát elválasztó mezsgye adott esetben már valójában igen keskeny sávként telítődik a nemtér, a természetfeletti térfél szimbolikus tartalmával. Leopold Schmidt //„//Niemandsland//“// c. tanulmányában az erdő, folyó és híd ilyen funkcióit elemezvén részint rámutat ezek azonos szerepére, részint olyan középkori példákat mutat be, amelyekben ezek a térségek még tényleges senkiföldjeként állnak előttünk.43

A B térfél lakói sajátos, egyedi attribútumaikon44 kívül rendelkeznek bizonyos általános, többé-kevésbé közös jellemvonásokkal, amelyekben az emberi tulajdonságok ellentéte, a másik világhoz tartozás fejeződik ki: teljes vagy részleges állatalak, hiányos emberalak, tüzes alak, az alakváltoztatás, láthatatlanság, vagy a láthatatlanná válás képessége, gyorsaság, repülés képessége, valamint a fordítottság jegyei. Mint Bihari Anna és Szuhay Péter írják a démonikus lényekről: //„//A különböző alakokhoz más és más értékek rendeződnek, de ezek egységesen elkülöníthetők az emberi világhoz rendelt értékektől//“//. //„//...attól a perctől kezdve, hogy az ember boszorkánnyá válik, már olyan tulajdonságokkal fog rendelkezni, amelyek megkülönböztetik őt a reális lényektől... Jellemzőjük a gyorsaság, csaknem mindig repülve közlekednek. Szinte végtelen azoknak a transzfigurációknak a száma, melyre képesek; ember, állat, tárgy, természeti jelenség (pl. forgószél) alakjában, vagy láthatatlanul tűnhetnek fel.//“//45Közismert a kísértet, boszorkány, táltos állatalakja, a lidérc, kísértet tüzes alakja és mindeme lények láthatatlanná válási képessége. Jellemző lehet az emberi méretnél kisebb vagy nagyobb termet is, továbbá a meghatározatlan, folyton változó //–// hol kisebbnek, hol nagyobbnak tűnő //–// alak.46 Példák a kevésbé közismert fordítottság jegyére:

A küldött farkas háta alul, hasa felül van.47 A boszorkány bal kézzel dolgozik, fordított seprűn repül a mulatságra.48 Azt beszélték, hogy aki boszorkány, az a gúnyát fonálag veszi magára, s a fejkendőt es a kicsi felivel köti a fejire.49

Az emberi térfélben ezek az attribútumok a másik térfélhez tartozásra vallanak; ilyen tulajdonságok, képességek észlelése esetén felmerül az //„//odatartozás//“// gyanúja:

Az éjjel emberré váló lidérccsirkének gazdája fordítva kavart kását főz50 [lidérc-szerető] ...az öregasszony megragadta és előrántotta a világosságra. Akkor meglátta, hogy az egyik lába lúdláb, a másik meg lóláb. Akkor megijedt, hogy nem tiszta lélek...51 [Szépasszonyok el akartak váltani egy gyereket; észrevették, hogy a] sarokban a gyermek fejre van állítva, mert el akarják vinni.52

A repülés, a láthatatlanság és a tüzesség attribútuma egyértelműen a nem emberi, másik világhoz tartozásra vall.53 Melik-Simonjan említett tanulmányában a boszorkány //„//fordítottságát//“// a //„//tisztátalanság egyetemes jelének//“// minősíti, amely mind a boszorkányokat, mind a halottakat jellemzi. A boszorkány fordítottságának jegyei általános érvényűnek látszanak; vannak olyan társadalmak, ahol ki lehet mondani: //„//A boszorkányság kifejezetten a balhoz (a fonákhoz) kötődik.54 Melik-Simonjan számos afrikai néptől, törzstől hoz példákat, ahol a fejjel lefelé fordítottság a boszorkány általános attribútuma.55 Az európai néphitben a fordítottság fellelhető mindenfajta természetfölötti, démoni lény vonatkozásában56, ezenkívül pedig a halállal//–// halottal kapcsolatos dolgok jele.57

A B-lakók eltérő alakja, fordítottsága, láthatatlansága, gyorsasága nemcsak az emberi világgal való szembenállásukat, hanem a B térfél más minőségét: téren kívüliségét is jelzi. A B-lakók az A-térfélbe jutva //–// és viszont //–// alakváltozáson mennek át. Mint Zentai Tünde írja: //„//A magyar hiedelemanyagot vizsgálva azt látjuk, hogy szinte valamennyi szereplője alakváltozó//“//, továbbá: //„//az átváltozás körülményeiről elmondható még, hogy a hiedelemszereplők tevékenységéhez hasonlóan kötődik meghatározott időpontokhoz (Geisterstunde), helyekhez (Gespensterort)… A táltos viaskodása idejére változik át, a boszorkány rontáshoz vagy a boszorkányok gyülekezetébe menet…//“// stb.58Az alakváltozás mindig a tér törvényeinek megváltozását jelenti: törvényszerűen kíséri a határ átlépését, illetőleg önmagában képes létrehozni a nem-teret. A metamorfózisra vonatkozó számtalan adatból néhány jellemző:

…Hát jött fent egy csillag, hosszú farkat hagyott hátul, szállott le, vállott emberré…59 …Az éjszakai idő az mind a boszorkányé. Aminek akar, olyannak változik át. Ha akarja kutya, ha akarja, macska… 60 Macskává változott tudós emberek a falu szélén eltűnnek, visszaváltoznak emberré.61

Az emberi alakot öltött B-lakók gyakori jellemzője //–// ideiglenes itt-tartózkodásuk idején //–// a rajtuk maradó, B-térfélre utaló áruló jegy: állati testrész vagy más állati maradvány, vagy az //„//odaát//“// beszerzett sérülések nyomai. Közismert például az emberalakot öltött lidércszerető ló/lúd lába, az állatalakban bántalmazott boszorkányon, werwolfon rajta maradó jelek:

…a nagyapám apja … odament télen a kis erdészházba … begyön egy asszony… Az öregapám meg … láti ám, hogy lólába van, de megijedt ám, gondolta, ez nem lesz jó, nem is mert megszólalni.62 Egy macska farkát levágják. Mikor visszaváltozik asszonnyá, kiderül, hogy le van vágva a karja.63 Az éjjel purkulics voltam, s úgy megvertek, hogy a lábam csupa kék.64

Az eltévedés, csakúgy mint az alakváltozás a térviszonyok megváltozását, a térenkívüliségbe jutást, a nem-tér létrejöttét szimbolizálja. Az illetéktelenül a B-térfélbe hatoló embereket a lidércfény, kísértet, szépasszony, boszorkány tévútra vezeti. A jó utat csak azok idejének lejártakor találják meg:

Valaki karácsony böjtjén fáért ment, és mindig eltévedt az //„//esti harangszóig//“//, illetve míg a csizmáit fel nem cserélte.65A szépasszonyok a keresztútba akkor álltak meg, ha valakinek el akarták állni az útját, zavart okozni. Eltévesztették az ember útját, nem kapta meg sok ideig, hogy hova akar menni.66 Valaki a vízparton legeltet, a sötétben eltéved: hétszer keresztülmegy a vízen, de mind a hétszer az innenső parton találja magát. Egyszerre eszébe. jutott, hogy őt most megkísértették.67 Hajtok, hajtok, besötétedett ... megtévesztettem az utat. Hát egyebet nem láttam, egyik lámpásval ide szalad egy ember, egyik oda szalad, mint amikor mérik a földet... [Kocsik jönnek] ... anynyi ment, hogy az ördögök se tudták, hány, egyik jött erre, a másik arra, de senkivel se tudtam esszetalálkozni...68

A természetfeletti térfél a normális tértől eltérő minőségű, az emberi lét/tevékenység számára tilos //„//nem-tér//“//. De ez csak bizonyos időpontokban, időszakokban érvényes: az emberi idő szüneteiben, az időn-kívüliségben, a nem-időben. A tér duális rendszere az idő e duális rendszerével (emberi tevékenységgel kitöltött idő = idő //–// emberi tevékenység szünetei = időszünetek, időnkívüliség, nem-idő) korrelációban működik. E hiedelmekben konkrét, meghatározott tartalmakra utaló időszemlélet manifesztálódik, amelyet Gurevics //–// középkori, archaikus időszemléletet őrző példákra hivatkozva //–// így jellemez: //„//Az idő nem absztrakt, a priori fogalom, hanem valóságos és dologi, nem létezik a tapasztalaton kívül; a korszakok váltakozása az emberek viselkedésétől függ.//“//69 A tevékenység időtartama szabja meg az //„//időtartamot//“// //–// az új tevékenység kezdetével //„//új idő//“// kezdődik. A kettő közti időszünetek = nem-idő. A mai magyar (és európai) néphitben bizonyos kezdő illetőleg átmeneti időpontok, időszakok telítődnek meg másodlagosan a nemidő szimbolikus tartalmával: Az éjszaka mint átmeneti idő, időszünet két emberi tevékenységgel kitöltött nap között; minden évkezdő nap, amely egyszerre a régi év vége és az új év eleje: Luca, karácsony és újév,70 de a naptár változásai következtében ismétlődő évkezdő napok közti időszakok is, a Luca és karácsony közti időszak, vagy a karácsony és vízkereszt közti tizenketted71 időszünetek. Ismert olyan hiedelem, amely szerint karácsony és vízkereszt között nem rövidülnek még az éjszakák, mintegy //„//áll az idő//“//.72 Az éjfél //–// a régi nap vége, az új nap kezdete is a //„//rosszak órája//“//. Tulajdonképpeni okától függetlenül frappánsan szimbolizálja az ilyenkor //„//átmenetileg szünetelő időt//“// az a tény, hogy az éjszaka óráit kikiabáló bakterek az éjfél kikiáltását általában kihagyták.73 Az átmenet időnkívüliségének bizonytalanságára és az ezáltal a modern emberben is implikált bizonytalan //„//rossz//“// érzésre legyen szabad egy irodalmi idézetet hozni, amely e rendszer egyetemességére vall: //„//Bizonytalan, furcsa perc, mikor az éjjel véget ér: a sátán ilyenkor szövi terveit.//“//74 Vannak ilyen vonásai a déli időszaknak, tizenkét óra közének is nevezett délnek is,75 továbbá az újhold napjának (a holdhónap kezdetének), és minden egyéb kezdetet, átmenetet jelentő jeles napnak.

Néhány jellemző adat a B-térfél lakóinak a tevékenységére az említett időpontokban-időszakokban:

Lucától karácsonyig minden rossz lélek szabadon van…76 [Este, naplemente után] járkálnak a rossz lelkek, boszorkák…77 …tizenkettőtől háromig van erejük… mikor a kakas harmadszor szólott, akkor neki menekülni kellett, akkor már nincs ereje neki.78 [A szépasszony] tizenkét óra közibe… elveti a rontást.79

…gyütt a déli időszak, elkezdett a forgószél menni … ez a szépasszony szele: vüszi az ebédet a boszorkány.80 …mikor újul a hold, akkor nem szabad ezekrű [szépasszony] beszégetni, mert nagy erejük van nekik úgy, mikor kezdődik az újhold, hogy megújul, akkor nagyon kő vigyázni…81

A rossz óra, jó óra, rosszak ideje, halottak ideje kifejezések e kettősség tudatos rendezőelvként való működésére vallanak. Az idő szünetelését a normális emberi tevékenység átmeneti felfüggesztése is jelzi, továbbá az ezzel kapcsolatos tilalmak, amelyek megszegése szankciókat von maga után (csakúgy, mint a B-térfélre való illetéktelen behatolások):

Ha valaki délben fejfájással vagy gyomorfájással jött haza, azt mondták, azért van, mert pont délben jött, és megzavarta a szépasszonyokat, és ezek ártottak neki.82 A boszorkányok a patakban mosnak éjjel kakasszóig. Akkor nem szabad ott mosni //–// ha arra megy valaki, megölik, befojtják a vízbe.83 Olyankor ne menjenek sehova, karácsony böjtjén.84

Alakváltozásra és eltévedésre vonatkozó adataink szintén világosan jelzik a térenkívüliség időszünetekben való érvényesülését: az eltévedő a //„//rosszak idejének//“// lejártakor jó útra talál; az emberalakban megjelenő rossz lényeknek idejük leteltével vissza kell változniuk:

Akkor már, mikor a kakas harmadszor szólott, akkor neki menekülni kellett, akkor már nincs ereje neki. Ha át es van változva a kutya képbe, vissza kell, hogy változzon a rendes itteni formájába.85

Az átmeneti időpontok, időszakok öntörvényű, az idő menetéből kikapcsolódó folyamatossága is jelzi, hogy ezekre a normális idő törvényei nem érvényesek:

…hogyha valamelyiket (boszorkány) a kakasszó ott érte, akkor az ott maradott a másik éjfél utánig. 86A mezsgyén elalvó lábszárcsontját szent Györgykor kiveszik a boszorkányok //–// következő év szent György napján teszik vissza.87 [Ha kakasszóig nem ment el a lüdérc, marhaböndővé változott.] Amíg el nem jött az üdő megint, mikor neki hatalma van, hogy hát mehet, addig ott kellett neki lenni.88

A nem-térbe jutás tehát egyúttal időnkívüliségbe jutást jelent és viszont; a nem-tér + nem-idő = káosz egynemű egységként működik. A tér elvesztése, megszűnése meghatározott ideig érvényes; az időszünetek, az idő elvesztése egyúttal a tér elvesztését-megszűnését jelenti: a B-lakók az ember térszervező tevékenységével mintegy ellentétes, regresszív okkupációval ideiglenes, az emberi idő szüneteiben érvényes //„//nem-tereket//“// hoznak létre. A térnek és időnek ez az egysége Mihail Bahtyin művészi kronotoposz meghatározásával jellemezhető: //„//Az idő tulajdonságait a tér tárja föl, a tér viszont az időn méretik fel tartalommal. E kereszteződések, a tér- és időbeli ismérveknek ez az összeolvadása határozza meg a művészi kronotoposz jellegét.//“//89

A tér és idő e szoros összefonódottsága elsősorban a //„//találkozások//“//, a kapcsolatteremtés szimbolikus módozataiban manifesztálódik: a térenkívüliségbe jutás, vagy annak létrehozása //„//időszünetek//“// létrehozásával történhet és viszont; tehát azonos/hasonló módszerekkel lehet a téren/időn-kívüliség állapotába jutni.

A már több vonatkozásban említett véletlen, illetéktelen behatolások (az A-lakó rossz órában a B-térfél tiltott területére megy, eltéved stb.) mellett lehetséges az A-lakók büntetlen behatolása is a B-szférába: a másik térfelet szimbolizáló valamely jel, tárgy alkalmazásával. E gesztusok és mágikus tárgyak használata megfelel a másik térfélből //„//idejövők//“// alakváltozásának: ezek is //–// mint az //–// a tér//–//idő viszonyok megváltozását jelzik, önmagukban elégségesek a nem-teret, nem-időt létrehozni.90A közelmúlt magyar néphitében legelterjedtebb a fordítottság jele. Alkalmazója illetékes behatoló lesz a fordított világba;91 illetve mintegy létrehozza azt. A téren kívül kerül, mintegy a B-térfélen is van: illetékessége védelmet nyújt a B-lakókkal szemben:

Az a szerencséd fiam, hogy fordítva van az ing rajtad, másképp el se tudtál volna jönni idáig.92 Éjfélkor a keresztútnál a lovak megálltak, nem mentek tovább … megfogta az ostort bal kézvel, s kezdte a lovak előtt a földet verni … [erre tovább tudtak menni].93 Egy férfit fehér kutya kísért éjfélkor, ráugrott. Mikor átcserélte a csizmáját, abban a pillanatban eltűnt.94 Kísértet megjelenésekor kifordították a kucsmát.95 Ha jön a garabonciás okozta vihar, mindent felforgatnak.96 Éjjel nyomó lidérc ellen a lábakat keresztbe kell tenni.97 …bal kézvel keresztet kell vetni, s akkor elmegy a boszorkány.98 A boszorkányt bal kézzel lehet elkapni.99…elment a szomszédba, ott meg vótak gyerekek, azok meg már tudták, hogy ez boszorka. A söprűt … a gyerekek felállították az ajtóba… Oszt az az asszon, míg a söprűt le nem fordították, nem tudott kimennyi.100

Ugyanilyen szerepe van a szintén a B-szférát reprezentáló mágikus tárgyaknak, amelyek olykor eredetük, anyaguk, formájuk révén is utalhatnak a B-szférára //–// így a toll, szőr az állatalakra, a talált, //„//keresetlen//“// tárgyak a térenkívüliségre, az új, //„//kezdetlen//“//, vagyis az időszünetekben szerzett tárgyak az időnkívüliségre:

Luca napkor akinek menni kellett valahova éjszaka, és a hátán nem volt toll egy kis zacskóba, azt a boszorkány elvitte egy mély verembe. Ott egy hétig mindig verte…101 [A falu szélén megálltak a lovak:] Kérte az öreget, hogy indítsa el őket, mert tudja, hogy neki van ilyen tudománya… Kimentek a kocsihoz. Ott egy fejszével háromszor megkerülte a kocsit, s mindannyiszor nagyott vágott fejszéjével a rúd elejére … rendben megindultak hazafelé.102 A boszorkányok újhold első péntekjén szokták a tehenet megrontani. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy napkelte előtt vizet kell vinni a patakból, s ezzel kell a fazekakat kiforrázni.103

Az A- és B-térfél közt illetékesként közlekedő mediátorok gyakori jellemzője, hogy a másik térfelet reprezentáló mágikus tárgy állandó birtokosai (mint az idézett adat tudós kocsisa); a téren-időn kívüliségre vonatkozó tudásukat //–// többek között //–// az azt reprezentáló eszköznek köszönhetik. E hiedelemmotívumok körébe tartozik a boszorkány és más tudósok tudományszerzése vagy tudományátadása mágikus tárgy segítségével:

Úgy adja át a boszorkány a tudományt, hogy valamijét odaadja saját ruhájából.104 Tudós pásztor botja átadásával adja át a tudományt.105 Tudományszerzés Szent György nap előtt kiásott béka megevésével: Öregasszony cselédje eszi meg a béka felét, ezután megérti az állatok nyelvét, láthatatlanná tud válni. 106

Hogy a mágikus tárgy a B-térfelet reprezentálja, //„//létrehozza//“//, ezáltal védelmet és tudást nyújt, jól megvilágítja W. Bogoras egy csukcs adata. Eszerint szabadban aludni veszélyes, csak egy bizonyos kőamulettel lehet, amelyre elalváskor viselője ráolvas:

Én nem vagyok itt, ebben a kőben vagyok. És ez a kő hatalmas szikla, éppen a tenger közepén. A szikla oldala meredek és csúszós. Ha egy szellem föl akar mászni rá, kitörik a körme és visszacsúszik a vízbe.107

Tehát itt is van, és nincs is itt: az emberi tér törvényei nem érvényesek rá //–// a mágikus tárgy révén a másik térben: a téren kívül is van.



Yüklə 2,06 Mb.

Dostları ilə paylaş:
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   24




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2022
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə