131131A keresztelőre vonatkozó //„//Egyptische Kirchenordnung//“//-ból (3//–//4. század), Dölger 1909, 50.
132132 Uo., 138.
133133A paraszti gyakorlatban mindig //„//titkosan//“// //–// általában a családon belül //–// hagyományozódott a ráolvasások egy kisebb //–// specialisták kezén lévő //–// része, de a szövegek nagyobb része közismert volt, bárki ismerhette, használhatta. A titkosan hagyományozott szövegeket nem volt szabad //–// használaton kívül //–// elmondani, mert elvesztették volna hatásukat. Elég gyakori eset volt viszont a szövegek írásbanátadása: a ráolvasást a gyógyító leírta, hogy halála esetén öröklődhessen (több olyan esetről is tudok, hogy a gyűjtőnek leírták a szóban elmondhatatlan szöveget).
134134Thomas 1971, 76, 258.
135135Franz 1909, II. 615//–//641.
136136Uo. 62//–//77, 105//–//115.
137137Uo. 642//–//649.
138138Uo. 641//–//644; Thomas 1971, 57//–//75.
139139Franz i. m. 111; Thomas i. m. 62.
140140Uo. 76.
141141Ebermann 1903, 135//–//138.
142142Franz 1909, I. 648.
143143Bálint 1943, 123; Katona 1902. Franz a 17//–//18. századi kolostori könyvekről írja: //„//Diese meist vonOrdensleuten herausgegebenen Bücher... Formeln und Anweisungen, besonders Exorzismen enthielten, die nicht bloß den Vorschriften des RR [Rituale Romanum] widersprachen, sondern durch denAberglauben und die Torheiten mancher mittelalterlichen Formeln wiederholten, ja, sogar überboten//“//(1909, II. 648). Hasonlóképpen ír Mansikka a keleti egyház 17//–//18. századi gyakorlatáról, sőt az egyház által tiltott varázs- és jóskönyvek kolostorokban, barátok és apácák általi másolásáról, használatáról (1909, 110//–//117).
144144Katona Lajos 1902, 60//–//70, 103//–//111.
145145Bornemisza 1955, 137.
146146Bálint 1943, 123.
147147Spamer 1958, 5//–//22; Grube//–//Verhoeven 1966. A német szöveganyag vonatkozásában: Spamer1955; flamand: Haver 1964; svéd: Linderholm 1940.
148148Döbrentei 1840, 45//–//46; Bolgár 1934, 19//–//21.
149149Eis 1964.
150150Wieder 1890, 247//–//252. Lásd még: Nagy Dezső 1957.
154154Pl. román és rutén adatok: Temesváry 1899, 97; Vajkai 1943, 25//–//26; Sztripszky//–//Bilák 1916,156//–//157.
155155Krauss 1890, 46.
156156Mansikka 1909.
157157157 Bálint 1943, 120.
158158Zsére, volt Nyitra m., Morvay Judit gyűjtése.
159159Szőreg, volt Torontál m., Kálmány 1891b, III. 152//–//153.
160160Franz 1909. II. 96.
161161Zagyvarékas, Szolnok m., saját gyűjtés.
162162Zagyvarékas, Szolnok m. saját gyűjtés.
163163Ohrt 1936, 49//–//58.
164164Lészped, Moldva; Kallós 1966, 149.
11 //„//A hagyomány kötelékében//“// c. zsidó folklór tanulmánykötetben közölt cikk (Pócs 1990) enyhestriláris módosításakkal, kis rövidítésekkel ellátott változata.
22Dán kutatójuk, Ohrt (1927, 1929//–//30/c) Lilith- vagy Gello-ráolvasás néven egy típusként tárgyalja.
33Mint Langdon (1964, 362) írja: //„//Lilith//“// az angol nyelv egyetlen sumér jövevényszava; ez természetesen majd minden európai nyelvre érvényes.
44Jórészt Winkler (1931), monográfiája alapján.
55Spinner 1891, 144//–//145. Német nyelvű közlés. A ráolvasás utáni záradék második sorában a gyermekágyast védő angyalok nevei. //–// Itt és a továbbiakban a német, angol nyelvű publikációk szövegeit saját fordításomban közlöm.
66Ohrt 1927, 1.
777 Gaster 1900, 149; Ohrt 1927, 1; Winkler 1931, 107//–//108; Jacoby 1932//–//33; Langdon 1964, 353,362//–//364. (Részint szövegközlések, részint hivatkozások szövegekre, illetve a szövegek lelőhelyeire. Ahéber ráolvasás mellett hasonló tartalmú arámi nyelvű és mandeus szövegekre is hivatkoznak.) Gaster (1900, 149//–//152) egy szír verziót közöl, amelyben Mar Ebedi¹u köti meg a négynevű démonnőt, akinek negyedik neve Lilitha és Malvitha.
88Gaster 1900, 149.
99Gaster szerint e legenda első leírása a VII. századi //„//Alphabeticum Siradicis//“//-ban: Steinschreier(ed.) Berlin, 1858, fol 23a; Gaster 1900, 155//–//157.
1212Pl. Langdon (1964, 316) idézi az első századokban író Baruchtól: //„//Lilithek, akik a sivatagból jönnek, ¹edim és sárkányok az erdőből//“//. A mai zsidó néphitben is: a ¹edim között, //„//lilithek//“// (Blau 1898,11). A Lidzbarski közölte mandeus keresztelői liturgia szerint (10//–//14. század) a keresztelés megvédminden gonosztól… démonoktól, dewektől, //„//¹edentől … Szellemektől, amulettszellemektől, lilithektől … //“// (1920, 42; hasonlók uo. 20, 37).
2424Kriss //–// Kriss-Heinrich 1962, II. 74//–//79, 111//–//121; Winkler 1931, 3//–//27; Kákosy (1974, 193) sze-rint a pentagram az eredeti //„//Salamon pecsétje//“//.
2525Winkler 1931, 32//–//33; Stern 1903, I. 325//–//328.
2626Abesszin szövegek: Winkler 1931, 95//–//96; bolgár: Strausz 1987, 174//–//177. (Strausz kopt változatot is említ, de azt nem közli.)
3030Winkler 1931, 104. Ugyanott egy töredékes változat is, amelyben Al-lal Szent Péter, Szent Pál ésSilas állnak szemben. Egy 1325-ből való arab keresztény kézirat szövegében Szüsziniosz Tabiát győzile (uo. 97//–//101).
3737Abbot 1903, 266; Lawson 1910, 179//–//183. Már egy 8//–//10. századi adat vérszívó és gyermeklopó,újszülöttek halálát okozó sztriga-, azaz gello-csapatokat említ, egy múlt századi beszámoló a //„//nép általhitt//“// démonokról hasonlóképpen szól (Herter 1950, 118//–//119). Vlachos (1971, 241) adata szerint atöbbször vetélt, koraszülő anyáról azt tartják a görögök, hogy sztrigla, aki saját gyermekét eszi meg. //–//A többi név: pl. ‘vérszívó’, ‘gyermekrabló’ (Lawson 1910, 179); vagy Pelagia: Aphrodité Pelagia démonnévé //„//süllyedt//“// neve (Pradel 1907, 343).
4040Pradel 1907, 280, 341 (e szöveg szerint a Patakszaria nevű démon kísérel meg a gyermekágyasokhoz tüzes szemű kígyó alakjában besurranni); Winkler 1931, 112//–//113.
4242Pamfile 1916, 237//–//239. Juhász András fordítása.
4343Hepding 1924, 121//–//123; Winkler 1831, 315.
4444Lásd pl. a 111. jegyzetben megjelölt forrásokban.
4545 Pamfile 1916, 237.
4646 Uo. Hasonló démon a bolgár szenka (Strausz 1897, 171.).
4747Pl. az ördög: //„//Mikor szülnek az asszonyok, járkél, hogy meghiúsítsa a szülést; megszorítja a gyermekek nyakát és megöli őket//“// (Muºlea//–//Bîrlea 1970, 170).
5353Jeremias 1913, 412; Langdon 1964, 316//–//362, Jirku 1912, 37. Jirku azt a lehetőséget is felveti, hogya név a héber layelah (‘éjszaka’) szó elírása, illetve félreolvasása.