Magyarország fa- és cserjefajai dr. Bartha, Dénes Magyarország fa- és cserjefajai
Yüklə 1,53 Mb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- 3. Aceraceae, Acer Zöld juhar
- 4. Aceraceae, Acer Korai juhar
- 5. Aceraceae, Acer Hegyi juhar
- 6. Aceraceae, Acer Tatár juhar
- 7. Simaroubaceae, Ailanthus
- 8. Betulaceae, Alnus Mézgás éger
- 9. Betulaceae, Alnus Hamvas éger
- 10. Betulaceae, Alnus Havasi éger
- 11. Rosaceae, Amelanchier Fanyarka
- 12. Fabaceae, Amorpha Gyalogakác
- 13. Rosaceae, Amygdalus Törpe mandula
- 14. Berberidaceae, Berberis Sóskaborbolya
Mezei juhar, fodor juhar Acer campestre L. a: field maple, n: Feldahorn Alaki jellemzők • közepes termetű fa (20 m) • törzse szabálytalan, görbe, erősen ágas, kérge ± téglalapokra tagolt, parás, szürkésbarna, koronája sűrű • vesszeje rozsdabarna, parás, gyakran paraléces, rügyei barnák, csúcsukon szürkén molyhosak • levelei keresztben átellenesek, 4–7 cm hosszúak, 5 ritkábban 3 karéjúak, mellékkaréjosak • poligám virágai laza sátorozó bugákban nyílnak, keskeny szirmai sárgászöldek • termése 2–4 cm hosszú ikerlependék, a szárnyak egyenes szöget alkotnak Biológiai jellemzők • hosszú életű (200–300 év), lassan növő faj • lombfakadással egy időben vagy kissé utána, április végén, május első felében virágzik • termése szeptember végén érik, október-novemberben hullik • őszi lombszíne világossárga • tőről nagyon jól sarjad Ökológiai jellemzők • melegigényes • árnytűrő • xeromezofil Elterjedés • Európa (hiányzik Észak-Európából), Kaukázus, Kis-Ázsia Előfordulás • sík vidéki – dombvidéki faj • a Nagyalföldön ritkább, főleg a peremvidéken található, egyébként gyakori Élőhely
• gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek, erdős-sztyepp erdők Egyéb
• fája vöröses, kemény, nehéz • virága jól mézel, jó visszaszerző képessége miatt élősövénynek alkalmas Mezei juhar 3. Aceraceae, Acer
a: boxelder, n: Eschenblättriger Ahorn Alaki jellemzők • közepes termetű fa (20 m) • törzse szabálytalan, hajlott, erősen ágas, kérge szürke, hálósan repedezett, koronája szabálytalan, laza, alsó ágai ívesen lehajlók • vesszeje fényes, zöld vagy ibolyászöld, gyakran hamvas, rügyei zöldesbarnák, ezüstösen szőrösek • levelei keresztben átellenesek, páratlanul szárnyaltak, 3–5, ritkán 7 levélkéből állnak, gyakran karéjosodnak • kétlaki, porzós virágai hosszú kocsányú csomókban nyílnak, lilásak, termős virágai csüngő fürtökben állnak, fejletlen virágtakarójúak • termése 3–4,5 cm hosszú, okkersárga ikerlependék, a szárnyak hegyesszöget alkotnak, a magház megnyúlt Biológiai jellemzők • rövidebb életű (80 év), gyorsan növő faj • közvetlenül lombfakadás előtt, áprilisban virágzik • termése szeptemberben érik, a tél folyamán hullik • őszi lombszíne sárga, levele már szeptemberben hullik • tőről jól sarjad Ökológiai jellemzők • mérsékelten melegigényes • mérsékelten fényigényes • mezohigrofil • neutrofil Elterjedés • Észak-Amerika mérsékelt kontinentális övezete Előfordulás • sík vidéki faj, hazánkban nem őshonos • telepítve és elvadulva főleg az alföldeken található Élőhely
• folyó menti ligeterdők, alföldi kultúrerdők, fasorok Egyéb
• fája sárgás színű, a többi juharénál puhább és könnyebb • az amerikai szövőlepke legkedveltebb gazdanövénye • nálunk agresszív módon terjed Zöld juhar 4. Aceraceae, Acer Korai juhar, jókori juhar, hegyeslevelű juhar Acer platanoides L. a: norway maple , n: Spitzahorn Alaki jellemzők • közepes termetű fa (25 m) • törzse egyenes, hengeres, villásodásra hajlamos, kérge sokáig sima, majd sűrűn, hoszszanti irányban repedezett, feketésszürke, koronája magasra tolódó, sudaras • vesszeje vörösesbarna, fényes, rügyei pirosasbarnák, fénylők, kopaszok, a hónaljrügyek szárhoz simulók • levelei keresztben átellenesek, 8–22 cm hosszúak, 5 karéjúak, papírszerűek, élénkzöldek • poligám virágai végálló, sátorozó bugákban nyílnak, sárgászöldek, a virágzat alapjánál világossárga fellevelek vannak • termése 4–5 cm hosszú, sárgásbarna ikerlependék, a szárnyak tompaszöget zárnak be Biológiai jellemzők • rövidebb életű (100 év), mérsékelt növekedésű faj • röviddel lombfakadás előtt, április közepén virágzik • termése szeptember végén, október elején érik, ősszel hullik • őszi lombszíne aranysárga • tőről sarjad Ökológiai jellemzők • mérsékelten melegigényes • mérsékelten árnytűrő • mezofil • neutrofil Elterjedés • Európa, kontinentális jelleggel Előfordulás • dombvidéki – középhegységi faj • középhegységeinkben, dombvidékeinken gyakoribb, alföldperemi részeken ritkább Élőhely
• gyertyános-tölgyesek, szikladomborzatú erdők Egyéb
• fája rózsaszín árnyalatú, kemény, nehéz • korai, jó mézelő, több kultúrváltozatát utca- és parkfásításra használják Korai juhar 5. Aceraceae, Acer
a: sycamore, n: Bergahorn Alaki jellemzők • nagy termetű fa (30 m) • törzse egyenes, hengeres, villásodásra hajlamos, kérge sokáig sima, majd a szabálytalan alakú, lapos, leváló kéregcserepek miatt foltosan tarka, koronája sudaras, sátorozó, sűrű • vesszeje szürkésbarna, kopasz, rügyei sárgászöldek, a hónaljrügyek szártól elállók • levelei keresztben átellenesek, 8–16 cm hosszúak, 5 karéjúak, felül sötétzöldek, fonákuk kékeszöld • poligám virágai megnyúlt, csüngő bugákban nyílnak, sárgászöldek • termése 3–5 cm hosszú ikerlependék, a szárnyak hegyesszöget zárnak be, a magház gömbölyded Biológiai jellemzők • hosszú életű (200–300 év), mérsékelt növekedésű faj • virágai lombfakadással egy időben jelennek meg, de a levelek kifejlődése után, májusban nyílnak • termése október elején érik, ősszel és tél elején hullik • őszi lombszíne zöldessárga • tőről jól sarjad Ökológiai jellemzők • közepes hőigényű • mérsékelten árnytűrő • mezofil • baziklin Elterjedés • Közép-Európa, szórványosan Dél-Európa Előfordulás • középhegységi – magashegységi faj • főleg középhegységeinkben található, de előfordul a nyugat- és dél-dunántúli dombvidékeken is Élőhely
• bükkösök, szikladomborzatú erdők Egyéb
• fája sárgásfehér, damasztfényű, középkemény, nehéz • jó mézelő, több kultúrváltozatát utca- és parkfásításra használják Hegyi juhar 6. Aceraceae, Acer
a: tatarian maple, n: Tatarischer Ahorn Alaki jellemzők • nagyobb cserje, ritkábban kis termetű fa (8 m) • törzse szabálytalan, gyakran villásodik, kérge sima, sötétszürke, koronája terpeszkedő • vesszeje élénk vörösesbarna, gyakran szögletes, rügyei vörösesbarnák • levelei keresztben átellenesek, 6–10 cm hosszúak, tojásdadok, alsó harmadukban karéjosodhatnak • poligám virágai megnyúlt bugákban nyílnak, fehérek, illatosak • termése 2–3 cm hosszú ikerlependék, szárnyai párhuzamosak, pirosak Biológiai jellemzők • hosszú életű (80 év), lassan növő faj • lombfakadás után, május közepén virágzik • termése augusztus végén, szeptember elején érik, ősszel hullik • őszi lombszíne sárga vagy narancssárgás piros • tőről jól sarjad Ökológiai jellemzők • melegigényes • mérsékelten árnytűrő • xeromezofil – mezohigrofil • baziklin, enyhén sótűrő Elterjedés • Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa, kontinentális jelleggel Előfordulás • sík vidéki (– dombvidéki – középhegységi) faj • az Északi-középhegységben és az Alföldön gyakoribb, Dél-Dunántúlon ritkább Élőhely • erdős-sztyepp erdők, keményfás ligeterdők, ritkábban cseres-tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek Egyéb • kedvelt díszcserje is • a légszennyezést, a városi klímát jól tűri • közepes mézelő Tatár juhar 7. Simaroubaceae, Ailanthus Bálványfa Ailanthus altissima (P. Mill.) Swingle (A. glandulosa Desf.) a: tree-of-heaven, n: Götterbaum Alaki jellemzők • közepes termetű fa (25 m) • törzse egyenes, hengeres, kérge sima, szürke, idősebb korban sekélyen repedezett, sárgásfehér repedésekkel, koronája széles, ellaposodó, ágai fölfelé törők, gyéren elágazók • vesszeje feltűnően vastag, sárgás- vagy vörösesbarna, fénylő, rügyei kicsik, félgömb alakúak, vörösesbarnák, finoman szőrösek • levelei szórt állásúak, páratlanul szárnyaltak, 13–25 levélkéből összetettek, a levélkék tojásdad lándzsásak, 7–12 cm hosszúak, kellemetlen szagúak • elsősorban kétlaki, virágai nagy, laza, végálló bugákban nyílnak, zöldessárgák, belül gyapjasak, a porzós virágok kellemetlen szagúak • termése 3–4 cm hosszú, felső felében csavarodott, sárgásbarna színű lependék Biológiai jellemzők • rövidebb életű (80 év), gyorsan növő faj • lombfakadás után, június második, július első felében virágzik • termése szeptemberben érik, télen hullik • őszi lombszíne sárgás- vagy barnászöld • gyökérről jól sarjad Ökológiai jellemzők • melegigényes • fényigényes • xerofil • baziklin, enyhén sótűrő Elterjedés • Északkelet- és Közép-Kína, Korea Előfordulás • sík vidéki (– dombvidéki – középhegységi) faj, nálunk behurcolt (adventív) elem • az ország melegebb termőhelyein mindenütt megtalálható Élőhely
• kultúrerdők, gyomtársulások, felhagyott területek, települések és környékük Egyéb
• fája hasonlít a kőrisekéhez, de rosszabb minőségű • agresszív módon terjed • a légszennyezést, városi klímát jól tűri • jó mézelő Bálványfa 8. Betulaceae, Alnus
a: common alder, n: Schwarzerle Alaki jellemzők • közepes termetű fa (25 m) • törzse egyenes, a fa csúcsáig követhető, kérge hossz- és kereszt-repedésekkel tagolt, szürkésbarna, koronája laza, sudaras, ágai zömmel vízszintesen állnak • vesszeje szögletes, barna, fehér paraszemölcsökkel, rügyei nyelesek, ragadósak, ibolyásbarnák • levelei szórt állásúak, kerekdedek, 4–9 cm hosszúak • egylaki, porzós és termős virágzatai már ősszel megjelennek, barkái 2–2,5 cm hosszúak, virágzáskor jelentősen megnyúlnak, termős füzérei 5 mm hosszúak • terméságazata 1,5–2 cm hosszú, fásodott, sötétbarna, majd fekete áltoboz, a benne lévő makkocskák kicsik, vörösesbarnák Biológiai jellemzők • rövidebb életű (80–100 év), gyorsan növő faj • lombfakadás előtt, március első felében virágzik • termése októberben érik, február-márciusban a hóra hullik • őszi lombszíneződése nincs, levelei zölden, barnászölden hullanak • tőről jól sarjad, gyökérsarjakat csak elvétve hoz Ökológiai jellemzők • közepes hőigényű • fényigényes • higrofil, oxigénigényes • neutrofil Elterjedés • Európa, Észak-Afrika, Kis-Ázsia Előfordulás • sík vidéki – dombvidéki – középhegységi faj • az Alföldön szórványos, egyéb területen gyakoribb Élőhely
• patak menti ligeterdők, égerlápok Egyéb
• fája frissen húsvörös, később világosabb sárgásvörös, puha, könnyű, egyenletes szövetű, kiváló ceruzafa • gyökéren nitrogéngyűjtő sugárgomba faj (Frankia alni) él Mézgás éger 9. Betulaceae, Alnus
a: grey alder, n: Weißerle Alaki jellemzők • közepes termetű fa (15 m) • törzse többnyire hajlott, szabálytalan keresztmetszetű, kérge sima, világosszürke, koronája tojásdad alakú, ágai fölfelé törők • vesszeje szögletes, sötétszürke, molyhos, rügyei alig nyelesek, nem ragadósak, gyengén szőrösek, ibolyásbarnák • levelei szórt állásúak, tojásdadok, 5–10 cm hosszúak, felül sötétzöldek, fonákuk kékesszürke, maradandóan molyhos • egylaki, virágzatai hasonlítanak a mézgás égeréhez, de tengelyük szőrös • terméságazata ± ülő, szőrös nyelű, 1–1,5 cm hosszú, szürkésfekete áltoboz, makkocskái vörösesbarnák Biológiai jellemzők • rövid életű (20–40 év), gyorsan növő faj • lombfakadás előtt, február második felében virágzik • termése szeptember-októberben érik, november-decemberben hullik • őszi lombszíneződés nincs, levelei zölden hullanak • tőről és gyökérről is sarjad Ökológiai jellemzők • hidegtűrő • mérsékelten fényigényes • mezohigrofil – higrofil • neutrofil Elterjedés • Észak- és Északkelet- Európa, valamint Közép- és Délkelet-Európa magashegységei Előfordulás • magashegységi, nálunk dealpin faj • Felső-Duna (Szigetköz), Rába, Dráva, Mura mente, Kőszegi-hegység Élőhely
• puhafás ligeterdők, ritkábban patak menti ligeterdők (Kőszegi-hegység) Egyéb
• gyökéren nitrogéngyűjtő sugárgomba faj (Frankia alni) él • pionír jellegű • nálunk ritka faj, ezért kíméletet érdemel Hamvas éger 10. Betulaceae, Alnus Havasi éger, zöld éger Alnus viridis (Chaix) DC. (A. alnobetula /Ehrh./ Hartig) a: green alder, n: Grünerle Alaki jellemzők • kisebb cserje (1–3 m), rendszerint többtörzsű • vesszeje kétoldalról összenyomott, zöldesbarna, bordás, rügyei ülők, zöldesek, barnán foltosak • levelei szórt állásúak, széles tojásdadok, 3–6 cm hosszúak, élénkzöldek • egylaki, porzós virágzatai már ősszel megjelennek, felállók, porzáskor csüngők, termős füzérei lombfakadáskor jelennek meg, felállók, ragadósak • terméságazata ülő, sárgásbarna, 0,8–1,3 cm hosszú, kevésbé elfásodott áltoboz, makkocskái sárgásbarnák, szegélyük széles és hártyás Biológiai jellemzők • rövid életű, gyorsan növő faj • lombfakadással egy időben, áprilisban virágzik • termése októberben érik, télen hullik • őszi lombszíneződés nincs, levelei zölden hullanak • tőről sarjad Ökológiai jellemzők • hidegtűrő • fényigényes • mezofil • baziklin Elterjedés • Alpok, Keleti- és Déli-Kárpátok, Balkán-félsziget Előfordulás • alhavasi, nálunk dealpin faj • Vend-vidék és Nyugat-Őrség, a Soproni-hegységből kipusztult Élőhely • fenyőelegyes-tölgyesek szélei, erodált területek (pl. határsáv) Egyéb • védett faj Havasi éger 11. Rosaceae, Amelanchier
a: snowy mespilus, n: Felsenbirne Alaki jellemzők • kisebb cserje (2 m), ágai fölfelé törnek • vesszeje vörösesbarna, kopaszodó, rügyei feketésbarnák, ibolyás árnyalatúak, sűrűn pillásak • levelei szórt állásúak, elliptikusak, 2,5–5 cm hosszúak, fonákuk eleinte fehéren gyapjas, később kopaszodó • virágai kevés virágú fürtökben nyílnak, a szirmok lándzsásak, fehérek • termése borsó nagyságú, eleinte pirosló, majd hamvasfekete almácska, magja feketésbarna, gyengén ráncos felületű, fénylő Biológiai jellemzők • hosszú életű, lassan növő faj • lombfakadás után, április végén virágzik • termése júliusban érik, augusztus-szeptemberben hullik • őszi lombszíne narancssárga • tőről sarjad Ökológiai jellemzők • melegigényes • fényigényes • xerofil • bazifil Elterjedés • Közép- és Dél-Európa, Kis-Ázsia, Kaukázus, Észak-Afrika, szubmediterrán jelleggel Előfordulás • középhegységi faj • Gerecse (Zuppa-hegy), Vértes, Keleti-Bakony, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység Élőhely • sziklai cserjések, bokorerdők Egyéb • védett faj Fanyarka
12. Fabaceae, Amorpha Gyalogakác, kinincs, ámorfa Amorpha fruticosa L. a: bastard indigo, n: Gemeiner Bleibusch Alaki jellemzők • nagyobb cserje (3–4 m), ágai hosszúak, fölfelé törők, majd kihajlók • vesszeje vékony, bordás, sárgás- vagy szürkésbarna, rügyei aprók, barnák, szárhoz simulók, gyakran kettő áll egymás felett • levelei szórt állásúak, páratlanul szárnyaltak, 11–25 levélkéből összetettek, melyek áttetszően pontozottak • virágai végálló, tömött, sokvirágú fürtökben nyílnak, kicsinyek, ibolyáskékek, porzói hosszan kilógnak • termése 6–9 mm hosszú, sárgás- vagy szürkésbarna hüvely, nem nyílik fel, benne egy sárgásbarna, fényes mag található Biológiai jellemzők • rövid életű, gyorsan növő faj • lombfakadás után, június-júliusban virágzik • termése októberben érik, a tél folyamán hullik • őszi lombszíne halvány zöldessárga • tőről jól sarjad Ökológiai jellemzők • melegigényes, fagyérzékeny • fényigényes • xerofil – mezohigrofil • baziklin, sótűrő Elterjedés • Észak-Amerika délkeleti része Előfordulás • sík vidéki faj, nálunk behurcolt (adventív) elem • főként az alföldeken gyakori, a hegy- és dombvidéken szórványos Élőhely • folyó menti ligeterdők, bolygatott termőhelyek gyomtársulásai Egyéb • terjedőben lévő, agresszív fellépésű faj • pionír jellegű • korábban vasúti töltésekre ültették • jó mézelő Gyalogakác 13. Rosaceae, Amygdalus Törpe mandula, hangabarack Amygdalus nana L. (Prunus tenella Batsch) a: russian almond, n: Zwergmandel Alaki jellemzők • kisebb cserje (1 m), ágai vékonyak, egyenesen fölfelé irányulnak • vesszeje vékony, barnásszürke, kopasz, rügyei aprók, barnák, gyakran hármasával állnak • levelei szórt állásúak, visszás lándzsásak, 2,5–6 cm hosszúak, felül fénylők, fonákuk világoszöld • virágai magánosak, ülők, nagyok, a szirmok élénk rózsaszínűek • csonthéjas termése gömbölyded, sárgásszürkén szőrös, a kerekded csontár oldalról lapított, barázdált felületű Biológiai jellemzők • rövid életű, gyorsan növő faj • lombfakadással egy időben, áprilisban virágzik • termése augusztusban érik, szeptemberben hullik • őszi lombszíne pirosaszöld • gyökérről jól sarjad, sarjtelepeket alkothat Ökológiai jellemzők • melegigényes • fényigényes • xerofil • baziklin Elterjedés • Eurázsia, kontinentális jelleggel Előfordulás • sík vidéki (– dombvidéki – középhegységi) faj • főleg a Nagyalföldön, valamint a középhegységek peremvidékein található Élőhely • pusztai cserjések, erdős-sztyepp erdők szegélyei, tisztásai, bokorerdők, felhagyott szőlők, mezsgyék Egyéb • védett, visszaszorulóban lévő faj • elsősorban a lösz alapkőzethez kötődik • tipikus erdős-sztyepp faj • díszcserjeként is ültetik Törpe mandula 14. Berberidaceae, Berberis Sóskaborbolya, közönséges borbolya, sóskafa Berberis vulgaris L. a: common barberry, n: Gemeiner Sauerdorn Alaki jellemzők • kisebb cserje (2 m), ágai vesszősen kihajlanak, a kérget lefejtve a háncs feltűnő sárga színű • vesszeje sárgásszürke, bordás, csúcsi részén egyszerű, lejjebb háromágú, tövénél ötös vagy hetes levéltövisekkel, rügyei barnák, borzasak • levelei a tövisek hónaljában csomókban ülnek, visszás tojásdadok, 2–7 cm hosszúak, kissé bőrszerűek, savanyú ízűek • virágai levélhónalji fürtökben nyílnak, harang alakúak, sárgák, átható szagúak • termése 10–12 mm hosszú, bíborpiros, savanyú ízű bogyó, benne rendszerint 2 vörösesbarna mag van Biológiai jellemzők • rövid életű, mérsékelt növekedésű faj • lombfakadás után, májusban virágzik • termése szeptemberben érik, tél végén hullik • őszi lombszíne barnássárga • tőről jól sarjad Ökológiai jellemzők • melegigényes • fényigényes • xerofil • bazifil Elterjedés • Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa, Kaukázus, kontinentális jelleggel Előfordulás • sík vidéki – dombvidéki – középhegységi faj • Északi- és Dunántúli-középhegység, Kisalföld, Duna-Tisza köze, máshol szórványos vagy hiányzik Élőhely • mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők, homoki tölgyesek, borókás-nyárasok Egyéb • termése alma- és citromsavat tartalmaz • kultúrváltozata a sötétvörös levelű vérborbolya (cv. Atropurpurea) • a búza feketerozsdájának (Puccinia graminis) egyik gazdanövénye • termését a madarak szívesen fogyasztják Sóskaborbolya 15. Betulaceae, Betula Yüklə 1,53 Mb. Dostları ilə paylaş:
|
