Microsoft Word tektonika doc



Yüklə 259,32 Kb.
Pdf görüntüsü
səhifə4/12
tarix11.04.2018
ölçüsü259,32 Kb.
#37353
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   12

D

U

  T



OIT

 szerint a permokarbon eljegesedés 5. ábrán látható szabálytalan területi 

eloszlása kétféleképpen magyarázható: a Földön a különböző éghajlatú területek eloszlá-

sa vagy a földrajzi szélesség függvénye és a kontinensek vándorolnak; vagy a kontinen-

sek állandó helyzetben vannak és a különböző éghajlatú területek eloszlása független a 

földrajzi szélességtől. Mivel a tapasztalat szerint a Földön a különböző éghajlatú területek 

eloszlása a földrajzi szélesség függvénye és tekintélyes vastagságú jégtakaró csak a sark-

körökön belül képződhet, ezért csak az első lehetőséget választhatjuk. D

U

 T

OIT



 szerint a 

karbon időszakban a kontinensek a 6. ábrán látható formában helyezkedtek el és csak 

utána vándoroltak a ma ismert helyzetükbe. Ezzel a kontinens rekonstrukcióval világosan 

megérthető a karbon jégkorszak 5. ábrán látható különös területi eloszlása. 

Ma már számos további geológiai bizonyíték is a rendelkezésünkre áll, ezek részle-

tezésétől azonban eltekintünk. 

 

 

A BULLARD-féle kontinens rekonstrukció 



 

Mivel a tengerek vízszintje a földtörténeti idők alatt különböző okok miatt változik, 

emiatt jelentősen megváltozhat a kontinensek partvonalainak alakja is. Ha tehát a konti-

nensek ilyen módon értelmezett széleit 

− vagyis magukat a partvonalakat − toljuk egymás 

mellé, akkor még abban az esetben sem kaphatunk tökéletes illeszkedést, ha a kontinen-

sek valóban egyetlen tömbből származnak. 

 

7. ábra. A B

ULLARD

-féle kontinens rekonstrukció 




Célszerű tehát nem a partszegélyeket, hanem a kontinensek valódi széleit, az ún. 

selfek vonalát illeszteni. Ez pedig az a rész, ahol a sekélytengeri részek átmennek a mély 

óceáni területekbe 

− azaz a 2. ábrán látható kontinentális lejtő területe. Ennek megfelelő-

en B

ULLARD


 és munkatársai a kontinenseket úgy igyekeztek egymás mellé helyezni, 

hogy a területeik közötti hézagok és átfedések a lehető legkisebbek legyenek. Ezt a mi-

nimum-feladatot a legkisebb négyzetek módszerét felhasználva 

− a lehetőségek igen nagy 

száma miatt 

− számítógéppel oldották meg. Az így elkészített kontinens rekonstrukciót a 



7. ábrán mutatjuk be. A kontinensekhez tartozó sekélytengeri részeket pontozott területek 

mutatják; az illesztésnél adódó átfedéseket feketével, a fennmaradó hézagokat pedig fe-

hérrel jelöltük. Mivel az egymás mellé helyezett kontinensek közötti rések és átfedések 

meglehetősen kicsik, ezért valójában igen jó illeszkedés adódott. 

Érdekes megfigyelni, hogy melyek azok a helyek, ahol viszonylag rosszabb az il-

leszkedés. Pl. Afrika és Dél-Amerika esetében a legnagyobb átfedések éppen a Niger és a 

Kongó torkolatánál adódnak, ahol a folyók által szállított hatalmas mennyiségű hordalék 

évmilliók alatt utólagosan módosította az afrikai kontinens eredeti szegélyvonalát. 

 

 

Paleomágneses bizonyítékok 



 

Földmágneses tanulmányaink alapján, ha valamely vulkáni eredetű kőzetből mintá-

kat veszünk és meghatározzuk ezen kőzetminták eredeti fekvését, valamint a mágnese-

zettségük irányát, akkor meg tudjuk mondani, hogy milyen volt a kőzet keletkezésekor a 

földi mágneses tér iránya és a mágneses pólusok hol helyezkedtek el. 

 

 



8. ábra. Mágneses pólusvándorlási görbék a különböző kontinensekre 

 

Elsőként Angliában és Észak-Európában végeztek ilyen vizsgálatokat és arra a meg-



lepő eredményre jutottak, hogy a kőzetminták mágnesezettségének iránya nem állandó, 

hanem amint visszafelé haladunk a földtörténeti múltba, a mágneses irányok fokozatosan 

a vízszintes irányhoz közelednek, majd el is érik ezt. A jelenséget kétféleképpen értel-

mezhetjük: vagy a mágneses pólus vándorolt úgy, hogy egykor Anglia és Észak-Európa 

területére esett a mágneses egyenlítő vidéke; vagy pedig maguk a kőzetek 

− tehát a kon-

tinensek 

− vándoroltak el, amelyek egykor a mágneses egyenlítő vidékén voltak. Mivel a 

Föld mágneses tere és a Föld tengelykörüli forgása között kapcsolat van (a Föld mágne-

ses tengelye mindig a forgástengelye közelébe kell hogy mutasson és ezt jelentősen nem 




hagyhatja el) ezért a mágneses pólus nem vándorolhatott el számottevően, így a kontinen-

seknek kellett elmozdulniuk. 

A további részletes paleomágneses vizsgálatok során még az is kiderült, hogy a kü-

lönböző kontinensek kőzetei alapján más-más mágneses pólusvándorlási görbék adódnak. 

A különböző kontinensekre adódó pólusvándorlási görbék a földtörténeti múltba vissza-

felé haladva a 8. ábrán látható módon egyre jobban széttartanak. Ugyanakkor azonban 

tudjuk, hogy Földünk mágneses tere dipólusos szerkezetű, ezért csak egyetlen mágneses 

északi és déli pólusa van, aminek a Föld felszínén csak egyetlen nyomvonala lehet. Ezért 

8. ábrán látható különböző pólusvándorlási görbék csak azzal magyarázhatók, hogy a 

kontinensek ma nem azon a helyen vannak, mint ahol a vizsgált kőzeteik keletkeztek. 

Így az időben visszafelé haladva, egyre jobban széttartó és közel azonos alakú mág-

neses pólusvándorlási görbék csak a kontinensek vándorlásával magyarázhatók. Ennél 

azonban jóval többet is mondhatunk; mivel az egyetlen pólusvándorlási görbe követel-

ménye alapján meg tudjuk határozni az egyes kontinensek relatív helyzetét is a földtörté-

neti múlt különböző időpontjaiban. Ezzel minden eddiginél pontosabb és megbízhatóbb 

kontinens rekonstrukciót tudunk elkészíteni, sőt azt is pontosan meg tudjuk mondani

hogy a kontinensek mikor váltak szét egymástól és milyen útvonalon jutottak a jelenlegi 

helyzetükbe. 

Igen jó példa erre Afrika és Dél-Amerika esete. A 8. ábrán látható, hogy a két kon-

tinensre két különböző pólusvándorlási görbe adódik. Ahogyan időben közeledünk a 

földtörténeti jelenkor felé, a két görbe fokozatosan egyre közelebb kerül egymáshoz és 

végül a jelenkori vulkáni kőzetek vizsgálata alapján azonos pólus adódik 

− amely termé-

szetesen azonos a mostani mágneses pólussal. Ha a két kontinenst a B

ULLARD

-féle re-



konstrukciónak megfelelően egymás mellé toljuk, akkor a kontinensek vándorlásának 

legmeggyőzőbb bizonyítékát kapjuk: ugyanis így a mezozoikum előtti időkre a két konti-

nens pólusvándorlási görbéje a meghatározás pontosságán belül egybeesik, majd a mezo-

zoikumtól a görbék két részre válnak és a jelenkor felé haladva egyre inkább eltávolod-

nak egymástól. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy Afrika és Dél-Amerika a me-

zozoikum elején, kb. 200 millió évvel ezelőtt vált szét egymástól. A két kontinens pólus-

vándorlási görbéjének a perm és a jelenkor közötti időpontokra történő egybeejtésével az 

is meghatározható, hogy Afrika és Dél-Amerika milyen útvonalon jutott a jelenlegi hely-

zetbe. 

− A vizsgálat természetesen valamennyi kontinensre egyaránt alkalmazható. 



 

 

A radioaktív kormeghatározások eredményei 

 

 

Az utóbbi évtizedekben a különböző kontinenseken hatalmas mennyiségű kőzet-



mintán végeztek radioaktív (abszolút) kormeghatározásokat. A vizsgálatok során minden 

kontinensen hatalmas kiterjedésű 2000 millió éves, vagy ennél is idősebb kontinentális 

magokat (pajzsokat) találtak, amelyeket viszonylag éles határvonal választ el az őket kö-

rülvevő jóval fiatalabb korú képződményektől. Abban az esetben, amikor az egyik konti-

nensen olyan nagyobb szerkezeti határvonalat találunk, amely két oldalán ilyen eltérő ko-

rú kőzetek vannak és ez a határvonal a partvonallal nem párhuzamosan halad, akkor a két 

kontinens közös származása esetén ennek a határvonalnak folytatódnia kell a másik kon-

tinensen. A 9. ábra pl. az afrikai és a dél-amerikai abszolút kormeghatározások eredmé-

nyeit mutatja. Az ábrán a fekete pontokkal jelölt helyeken 2000 millió évesnél idősebb 

kőzetek, az üres körökkel jelölt helyeken pedig 2000 millió évesnél fiatalabb kőzetek ta-

lálhatók. A vastag vonallal körülhatárolt területek az ősi kontinentális magok, míg a vé-

kony vonalak földtani szerkezeti irányokat jelölnek. Az ábrán látható, hogy pl. Afrika 

nyugati részén, Ghanában, Accra közelében éles határvonal húzódik a kb. 2000 millió 



Yüklə 259,32 Kb.

Dostları ilə paylaş:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   12




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə