Múltunk sz. (2014.)
Yüklə 170,07 Kb. Pdf görüntüsü
|
Szűcs Anita — Mozgalomból állam? 41 ket. Kivéve a harckocsi-állományt, de ott is minimális volt a kü- lönbség. A francia vereséget a vezérkar tehetetlensége és hibás döntései okozták. Franciaország katonai vezetői nem értették azt az új típusú háborút, amelyet meg kellett volna vívniuk, nem készültek fel rá, és lényegében karba tett kézzel várták a német sereget. A fegyverszüneti tárgyalások 1940. június 22-én kezdődtek meg. Hitler, akinek volt érzéke a szimbólumokhoz, a színhely megválasztásánál ragaszkodott Compiègne-hez és ahhoz a vas- úti kocsihoz, amelyben a németek az 1918-as fegyverszünetet aláírták: vissza kellett hozni oda a Rethondes-i Múzeumból. A helyszín azt jelképezte, hogy az első világháborús vereséget a németek a visszájára fordították. A franciák tudomásul vették a feltételeket, és ugyanazon a helyen írták alá a fegyverszünetet, mint a németek 21 évvel korábban. Franciaország hivatalos és legitim kormánya az aktív kol- laborálás útjára lépett, és munkaerővel, tőkével, élelmiszer és energiahordozók szállításával szolgálta ki a náci Németországot. Paxton kimutatta, hogy Hitlernek kérnie sem kellett, a franci- ák készségesen rendelkezésére álltak. Valójában Hitler egyetlen egy dolgot kért Pétaintől: a zsidók összeírásának és a deportá- lásoknak a megkezdését. A francia államnak nem volt ellenve- tése.
Az ellenállási mozgalmat tehát nem a legitim kormány kez- deményezte, hanem öntevékeny csoportok, amelyek 1942 előtt csekély támogatásra számíthattak. Két nagy ágban tevékeny- kedtek. Az egyik ág az országon belül működött. Oroszlánrészét a kommunisták szervezték, de nem szabad megfeledkeznünk azokról az antikommunista csoportokról sem, amelyek végig- harcolták a németek elleni háborút. 7 A belső ellenállás egyik legnagyobb problémája a különálló, sokszor egymás létezéséről sem tudó csoportok összehangolása volt. A másik nagy ág az országon kívül szerveződött, de Gaulle vezetésével. 7 A kereszténydemokratáknak a francia politikai életben betöltött szerepéről bővebben lásd M. S ZEBENI
Géza: A francia kereszténydemokrá- cia történetéről. Múltunk, 2007/3. 188–201. Letöltés helye: http://epa.oszk. hu/00900/00995/00011/pdf/mszebenig.pdf
tanulmányok 42 1940. június 18-án – egy nappal Pétain beszéde után – de Gaulle Londonban megtartotta híres rádióbeszédét, amelyben a harcok folytatására szólított fel. Innen számítjuk ellenállá- si mozgalmának kezdetét, amely a „Szabad Franciaország”
nem volt már miniszter, de katona igen. Letartóztatását koc- káztatta, és valóban, később a Vichy-rendszer – távollétében (in
A „Szabad Franciaország” nem tömegmozgalomnak indult. Londonba de Gaulle egyedül érkezett, ötszáz font volt a zsebé- ben, amit még Reynaud-tól kapott, megvolt a tábornoki címe, és bírta Churchill támogatását. A „Szabad Franciaország” ezekre az alapokra épült. „Az ellenség műszaki fölényével nézünk és néztünk szembe – mondta de Gaulle. – De kimondták-e már az utolsó szót? Fel kell-e adnunk a reményt? Végleges-e a vereség? Nem!” „Ugyanaz a taktika hozhatja el a győzelmet, amely legyő- zött minket. Mert Franciaország nincs egyedül.” 8 De Gaulle kiindulási pontja valóban különbözött legtöbb francia kortársáétól: Franciaországnak nem egyedül kell há- borút vívnia. Megértette, hogy a háborúnak globális kontex- tusa van. Franciaország felhasználhatja gyarmatbirodalmát, támaszkodhat a brit szövetségesekre és az Egyesült Államok hatalmas iparára. A legtöbb francia és majdnem az összes Vichy-beli politikus európai távlatokban gondolkodott. Csak a német győzelem európai tényét látta és nem számolt azzal, hogy a német erőforrások az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval szemben elégtelennek bizonyulhatnak. „Ez a háború nem bol- dogtalan országunk területére korlátozódik. A háborút nem a francia csata döntötte el. Ez a háború világháború” 9 – mondta de Gaulle. Történészként pontosan értette, hogy ha az Egyesült Államok belép a háborúba, a német vereség hosszú távon elke- rülhetetlen. 8
letölthető az alábbi linken: http://www.charles-de-gaulle.org/pages/l-homme/ dossiers-thematiques/1940-1944-la-seconde-guerre-mondiale/l-appel-du-18- juin/documents/l-appel-du-18-juin-1940.php 9 Uo. Szűcs Anita — Mozgalomból állam? 43 De Gaulle beszédének jelentőségét nem közvetlen hatása adta. A felhívást kevesen hallgatták, és közülük még keveseb- ben cselekedtek. Beszédének négy percében a Tábornok mo- rális és politikai tekintélyét alapozta meg: létrehozta a Szabad Franciaország mítoszát, a kollaboráló állammal szemben egy másik, a fasizmus ellen harcba szálló „állam” alternatíváját. A „kardot”, amely elképzelései megvalósítását segítette. A „Szabad Franciaország” azonban mozgalom volt, és nem az állam legi- tim módon megválasztott vezetése. Ebből a mítoszból terem- tette meg a magát meg nem adó, a németekkel harcban álló francia állam valóságát, így helyezte magát a háború után a győztesek oldalára. Érdekes módon Pétain kiindulópontja és gondolatmene- te nagyon hasonló volt de Gaulle-éhoz. Pétain biztosra vette, hogy azt a német sereget, amely a francia hadakat öt hét alatt megverte, nem fogja megállítani senki. Ő is a leendő győztes mellett kívánta látni Franciaországot, mert Franciaországnak történelmi küldetése a világ sorsának alakítása. A francia for- radalom hozta létre a modern Európa értékeit, így a franciák helye a világpolitikát alakító államok között van. Franciaország és Európa sorsa összefonódott a modernitás megteremtésében játszott francia szereppel. A gondolatmenet hasonló volt, ám a lehetséges következmények különböztek. Pétain mindent meg- tett, hogy Franciaország a németek mellett egyenrangú hata- lomként kapjon helyet Hitler új európai rendjében. Hitler azon- ban nem sokra tartotta a francia erőfeszítéseket. Pétain tehát Franciaország nagyságát a vesztes hataloméhoz kötötte, de Gaulle viszont megteremtette a „mitikus” Franciaországot (ha csak egy mozgalom formájában is), amely a győztesek oldalán kötött ki. A problémát de Gaulle számára a „hogyan?” kérdése jelen- tette. A szövetségeseknek kezdettől fogva komoly fenntartása- ik voltak mind de Gaulle személyével és elképzeléseivel, mind legitimitásával kapcsolatban. A Tábornok első elképzelése egy alternatív kormány felállítása volt, amelyet a szövetségesek elismerése legitimált volna. A tervet még Churchill is kivite- lezhetetlennek tartotta, nem is támogatta. Vichy Köztársaság Yüklə 170,07 Kb. Dostları ilə paylaş:
|