Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ?

Naturalista filozófia

• Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ?

• Sipos Péter

• Budapest, 2007 október 10.

Tartalom

• A naturalizmus különféle értelmezései, megközelítései

• A metafizika mibenléte

• A metafizikai álláspontok áttekintése

• A naturalizmus, ateizmus és a szkepticizmus elhelyezése a térképen

Naturalista filozófia

• A filozófia naturalista képe (aka. naturalista ismeretelmélet, metodológiai naturalizmus tradicionális értelemben)

• Filozófiai naturalizmus (aka. naturalista metafizika, ontológiai naturalizmus)

• Módszertani naturalizmus (aka. metodológiai naturalizmus világnézeti vitákban, tudományos naturalizmus)

A filozófia naturalista képe

• A filozófia egésze, mint emberi vállalkozás, nem kitüntetett az igazságok keresésében (pl. empirikus/naturalista ismeretelmélet)

• Párhuzamosan fejlődik a tudományokkal, azok eredményeit belátás szerint átveszi, vagy szükség esetén kritizálja

• Feladata, hogy a tudományok fogalmait, módszereit és eredményeit analizálja, értelmezze, rendszerezze és továbbgondolja

Filozófiai naturalizmus

• Az a (metafizika) álláspont, amely szerint a természet a valóság egésze (kifejtés később…)

Módszertani naturalizmus

• Az a módszertani feltételezés, hogy a természetben megfigyelhető jelenségek legjobban természetes okokkal magyarázhatóak, a természetfelettire való mindenféle hivatkozás nélkül – Robert T. Pennock

• A filozófiai naturalizmus feltételezése a természettudományos vizsgálódás során, anélkül, hogy azt elfogadnánk vagy elutasítanánk (mint metafizikai állítást) – Steven D. Schaphersman

• A tudományos módszertanra vonatkozó tézis, miszerint az világnézetileg és vallásosság szempontjából semleges – Paul Draper

Filozófia

• Ismeretelmélet (episztemológia)

• Metafizika

• Etika

• Logika

• Politikafilozófia

• Esztétika

Metafizika 1 - szóelemzés

• A „meta” különböző szóösszetételekben: „át”, „túl”, „mögött” – a fizikán túl?

• A „meta” logikai értelemben: valami saját magáról (a tárgyról szóló lesz a tárgy) – a fizika törvényszerűségeit vizsgáló?

• Eredete a görög „ta meta ta phusika” – a „fizika” után

Metafizika 2 – mi a tárgya?

• Antik és középkori értelmezés

• Arisztotelész metafizikája: ontológia, teológia, végső tudomány
• létezés, mint olyan; első okok; a dolgok, amik nem változnak

• Középkor

• a létezés kategóriái, univerzálék, szubsztancia (elsődleges létezők)

• Modern

• A létezés módjai (modalitás)
• A tér és idő problémái
• mentális és fizikai
• szabad akarat
• rész-egész és felépülés

Hogyan épül fel a világ?

• Az ontológia alapvető kérdései: Mik a létezők? Hogyan kategorizálhatóak a létező dolgok? Milyen formái vannak a létezésnek?

• Monista vs dualista (pluralista) ontológia:

• Monizmus: a világ egylényegű; egyféle szubsztancia létezik; minden egy egységes rendszerben írható le
• Dualizmus: léteznek a fizikaitól lényegében különböző dolgok, pl. mentális jelenségek, Isten, absztrakt objektumok (univerzálék); két vagy több alapvető szubsztancia létezik

Kauzális zártság avagy milyen dolgoknak lehet fizikai (ok-okozati) hatása?

• Newtoni mechanika: mind testetlen erők, mind fizikai ütközések kifejthetnek hatást

• Fejlődő fizika: mozgási energia megmaradása, lendület-megmaradás, kinetikus + potenciális energia megmaradása  az erőket törvényszerűségek szabályozzák, nem „léphetnek fel” önkényesen

• Termodinamika I. főtétele: megjelenik a hőenergia

• Speciális relativitáselmélet: energia és tömeg megmaradása

A filozófiai naturalizmus története

• Thalész

• Atomizmus

• Tudományos forradalom

• Francia materializmus

• Az anyag fogalma

• Fizikalizmus

Ateizmus?