Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ?



Yüklə 460 b.
tarix06.02.2018
ölçüsü460 b.
#26194


Naturalista filozófia


Tartalom

  • A naturalizmus különféle értelmezései, megközelítései

  • A metafizika mibenléte

  • A metafizikai álláspontok áttekintése

  • A naturalizmus, ateizmus és a szkepticizmus elhelyezése a térképen



Naturalista filozófia

  • A filozófia naturalista képe (aka. naturalista ismeretelmélet, metodológiai naturalizmus tradicionális értelemben)

  • Filozófiai naturalizmus (aka. naturalista metafizika, ontológiai naturalizmus)

  • Módszertani naturalizmus (aka. metodológiai naturalizmus világnézeti vitákban, tudományos naturalizmus)



A filozófia naturalista képe

  • A filozófia egésze, mint emberi vállalkozás, nem kitüntetett az igazságok keresésében (pl. empirikus/naturalista ismeretelmélet)

  • Párhuzamosan fejlődik a tudományokkal, azok eredményeit belátás szerint átveszi, vagy szükség esetén kritizálja

  • Feladata, hogy a tudományok fogalmait, módszereit és eredményeit analizálja, értelmezze, rendszerezze és továbbgondolja



Filozófiai naturalizmus

  • Az a (metafizika) álláspont, amely szerint a természet a valóság egésze (kifejtés később…)



Módszertani naturalizmus

  • Az a módszertani feltételezés, hogy a természetben megfigyelhető jelenségek legjobban természetes okokkal magyarázhatóak, a természetfelettire való mindenféle hivatkozás nélkül – Robert T. Pennock

  • A filozófiai naturalizmus feltételezése a természettudományos vizsgálódás során, anélkül, hogy azt elfogadnánk vagy elutasítanánk (mint metafizikai állítást) – Steven D. Schaphersman

  • A tudományos módszertanra vonatkozó tézis, miszerint az világnézetileg és vallásosság szempontjából semleges – Paul Draper



Filozófia

  • Ismeretelmélet (episztemológia)

  • Metafizika

  • Etika

  • Logika

  • Politikafilozófia

  • Esztétika



Metafizika 1 - szóelemzés

  • A „meta” különböző szóösszetételekben: „át”, „túl”, „mögött” – a fizikán túl?

  • A „meta” logikai értelemben: valami saját magáról (a tárgyról szóló lesz a tárgy) – a fizika törvényszerűségeit vizsgáló?

  • Eredete a görög „ta meta ta phusika” – a „fizika” után



Metafizika 2 – mi a tárgya?

  • Antik és középkori értelmezés

    • Arisztotelész metafizikája: ontológia, teológia, végső tudomány
    • létezés, mint olyan; első okok; a dolgok, amik nem változnak
  • Középkor

    • a létezés kategóriái, univerzálék, szubsztancia (elsődleges létezők)
  • Modern

    • A létezés módjai (modalitás)
    • A tér és idő problémái
    • mentális és fizikai
    • szabad akarat
    • rész-egész és felépülés


Hogyan épül fel a világ?

  • Az ontológia alapvető kérdései: Mik a létezők? Hogyan kategorizálhatóak a létező dolgok? Milyen formái vannak a létezésnek?

  • Monista vs dualista (pluralista) ontológia:

    • Monizmus: a világ egylényegű; egyféle szubsztancia létezik; minden egy egységes rendszerben írható le
    • Dualizmus: léteznek a fizikaitól lényegében különböző dolgok, pl. mentális jelenségek, Isten, absztrakt objektumok (univerzálék); két vagy több alapvető szubsztancia létezik


Kauzális zártság avagy milyen dolgoknak lehet fizikai (ok-okozati) hatása?

  • Newtoni mechanika: mind testetlen erők, mind fizikai ütközések kifejthetnek hatást

  • Fejlődő fizika: mozgási energia megmaradása, lendület-megmaradás, kinetikus + potenciális energia megmaradása  az erőket törvényszerűségek szabályozzák, nem „léphetnek fel” önkényesen

  • Termodinamika I. főtétele: megjelenik a hőenergia

  • Speciális relativitáselmélet: energia és tömeg megmaradása





A filozófiai naturalizmus története



Ateizmus?






Yüklə 460 b.

Dostları ilə paylaş:




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2022
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə