Rumi pedagógiai program tervezet
Intézményünkben alkalmazott személyiségfejlesztő eljárások
Yüklə 2,81 Mb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
- Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelés programja a tananyagban
- Egészségügyi ellátás
- Környezettudatos nevelés
- Mindennapos testmozgás, levegőzés
- Káros élvezeti cikkek, drog, alkohol
Intézményünkben alkalmazott személyiségfejlesztő eljárások
A személyiségfejlesztő eljárások az egyéb pedagógiai eljárások integráns részét képezik, és hatásaikat is komplex módon, az egyéb eljárásokkal együtt fejtik ki.
A középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos gyermek, és fiatal számára különösen fontos szerepe van a közösségeknek. Mivel életvitele során kisebb-nagyobb mértékben szüksége lesz egyéni megsegítésre a fiatalnak, nagy valószínűséggel hosszabb, rövidebb ideig kénytelen lesz speciális közösségekben való életet élni. Ehhez nélkülözhetetlen a csoportszerep gyakorlása, az alkalmazkodás és az érdekérvényesítés képességeinek kialakulása. Az intézményben az alapvető közösség a tanulócsoport közössége. Ezen túlmenően fontos közösség a lakószoba közössége. Spontán baráti kapcsolatok következtében gyakran szerveződnek informális baráti csoportok is. A közösség tudatos szervezésének egyik formája a diákönkormányzat. A diákönkormányzat az intézményben, speciális formában, és fokozott megsegítés mellett működik. A diákönkormányzat működését a SZMSZ és a Házirend szabályozza részletesen. A közösségi nevelés mellett igyekszünk növendékeink családjukkal való kapcsolatát is erősíteni. A család pozitív nevelő hatását nem nélkülözhetjük munkánk során. Programjainkat úgy szervezzük, hogy lehető legrövidebb időre kerüljenek ki tanulóink a családi kötelékből.
Az egészségnevelés és a környezeti nevelés intézményünk pedagógiai rendszerébe szervesen beépült. Szakmai feldolgozása során érvényesülnek a speciális nevelési szükségletből adódó jellegzetességek. Jelentős eltérés, a „normál programoktól”, hogy a jelen iskolatípusban a környezeti és az egészségnevelés tantárgyi szintre lebontottan, tanórai keretben épül be a tananyagba.
Az intézmény sajátos pedagógiai rendszere következtében a normál iskolától eltérően környezeti és egészségnevelési tananyag beépül az „Életvitel és gondozási ismeretek” elnevezésű fejlesztési terület tantárgyi programjaiba és tananyagába. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló oktatásának ez a szakmai részterület szerves része, így ennek kifejtése a helyi tanterv tantárgyi részében történik.
Az intézmény teljes munkaidőben alkalmaz ápolónőt és részmunkaidőben orvost. Az intézmény orvosa, részben, mint körzeti orvos, részben, mint intézményi orvos és iskolaorvos látja el a feladatát. Iskolafogászat a Rum községi fogorvosi rendelőben üzemel.
Az intézmény olyan földrajzi környezetben helyezkedik el, amely környezetből adódik a természet megismerésének és megszeretésének képessége. Az intézményt körbevevő 8 ha-s park friss levegőjével, csendet, nyugalmat sugárzó légköre terápiás jelentőséggel bír. A hagyományosan megrendezésre kerülő „madarak, fák napja” rendezvényünk. A madarak szokásos téli etetése, a környezet növényeinek gondozása kiemelkedő adottság a színvonalas környezeti nevelésre.
A helyi tanterv tananyagrendszere, valamint az időbeosztása is lehetővé, sőt megfelelő időjárás esetén kötelezővé teszi a napi sétát, mozgást a parkban, játszótéren, sportudvaron. A mindennapos testmozgás az intézményi tevékenység része. Beépül a délelőtti tanórákba és a délutáni kollégiumi foglalkozásokba.
Tanítványaink korlátozott mentális állapota sajátos feladatot ró számunkra az alkohol és drog-prevenciós munkában. Szakmai alapelv, hogy ne hívjuk fel tanulóink figyelmét ezekre az élvezeti cikkekre. Ezért nem felvilágosító előadásokkal (ami pontosan felhívná a tanulók figyelmét a drogokra) hanem fokozott figyelemmel, és egyéni, szükség és mentális képesség szerint differenciált nevelési hatásokkal előzzük meg az élvezeti cikkek használatát. Óvatosan kell bánnunk ezeknek a területeknek az adekvát kezelésével, mert számos esetben, a nem megfelelően prezentált ismeretek, a tanulók sajátos intellektusából és személyiségéből adódóan, torzultan, vagy hibásan rögzülhetnek növendékeinkben. Az ismeretek elsajátítása során csak a tanulók számára is érthető ismereteknek gyakorlati elsajátításra van lehetőség elsősorban. A konkrét, gyakorlatorientált és alaposan algoritmizált információátadás is csak differenciáltan, a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges ezen a területen. A társadalmi ismeretek tantárgy teljes ismeretanyaga átfogja azt az ismereti kört, ami ezen a területen nyújtható tanulóink számára.
Az intézmény sajátosságaiból adódóan a beilleszkedési és magatartási problémák kezelése is integráns része a gyógypedagógiai fejlesztő munkának. A beilleszkedési és magatartási zavarok, a személyiségfejlődés egyéb problémáival összhangban gyakran a következményes sérülések következtében alakulnak ki, de nem ritka az, hogy a negatív környezeti hatások következtében jönnek létre. Kezelésükre a személyiség fejlesztéséről szóló fejezetben említett eljárásokat használjuk fel. Beilleszkedési és magatartási zavarok problematikájának megoldásába, ha arra lehetőség van, be kell vonni a családot is. A szülők együttműködésének hiánya esetén, ha működik a tanuló lakóhelyén, a gyermekjóléti szolgálatot, de más, együttműködésre hajlandó társadalmi szervezetet is be lehet vonni.
Ha a tehetséget viszonyfogalomként értelmezzük, a mi intézménytípusunkban is vannak olyan gyermekek, akik egyes tevékenységeiket az átlagosnál jobban képesek végrehajtani. A tehetséges gyermekek fejlesztésére a „választható foglalkozások” keretében szervezhető szakkörök, sportkörök és egyéb foglalkozások állnak rendelkezésre. Az értelmi fogyatékos tanulók speciálisan értelmezett tehetségének kibontakozását az alábbi külső szervezetekben való részvétel is segíti:
Az alkotó művészeti tevékenység jellegzetes formája a szőnyegkészítés, a kerámia és dísztárgyak készítése, a kézműves tevékenységek. A hagyományos tánccsoport lehetőséget teremt az ilyen irányú tehetség kibontakoztatására. Az éneklés, és a speciális zenekar is a tehetséggondozás eszköze. Az igények alapján felmérjük, és éves munkatervünkben tervezzük meg, a tehetséggondozást biztosító programok és foglalkozások éves tervét. A tervet esetlegesen, az intézményünkbe kerülő, más irányú tehetséggel megáldott tanuló szükségletei szerint módosítjuk.
Az intézmény egy időben lát el gyermekvédelmi alapellátáshoz kapcsolható (iskolai megelőző gyermekvédelem) és gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolható (gyermekotthoni) szakfeladatot. A megelőző illetve alapellátáshoz tartozó gyermekvédelem az intézmény működési sajátosságaiból adódóan az osztályfőnökök, a lakásotthoni nevelők, valamint a gyám elsődleges feladata, amit a gyermekvédelmi feladattal megbízott vezető koordinál. Az intézményes gyermekvédelem tevékenységi körében az osztályfőnök, valamint a lakásotthonban dolgozó nevelők feladata a gyermekvédelmi intézményekkel való együttműködés. A preventív gyermekvédelmi feladatok: a veszélyeztetettség felderítése, kommunikáció az érintettek esetében a gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve a szülőkkel szintén az osztályfőnökök és a kollégiumi nevelők feladata. A lakásotthonban dolgozó nevelők feladata az illetékes vezető irányításával a gyermekvédelmi feladatok ellátása, az előírt dokumentáció vezetése. Az intézmény minden dolgozójának feladata, hogy jelzéssel éljen, ha tudomására jut, gondozottunk veszélyeztetett helyzete. A gyermekvédelem célja nem elsősorban a szankciók alkalmazása, hanem, a veszélyeztetettség megszüntetése.
A középfokban értelmi fogyatékos, (értelmileg akadályozott) gyermekek oktatását szabályozó tantervi irányelvek lehetőséget biztosítanak az egyéni bánásmód, és az egyéni haladás biztosítására iskolatípusunkban. Helyi tantervünkben a továbbhaladás feltételeként nem elsősorban a követelmények teljesítését, hanem a tanuló önmagához viszonyított fejlődését és személyiségfejlődésének optimális voltát kívánjuk feltételként szabni. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban lehetőséget biztosít a program a kultúr - technikák tanítása alóli mentesítésre, illetve az eltérő ütemű haladásra. A rehabilitációs órakeret egy részét a pedagógus, belátása szerint, a betegség, vagy más okból lemaradó tanuló felzárkóztatására fordíthatja.
Az intézmény rendkívül kedvező feltételek mellett tudja biztosítani szolgáltatásait. Térítési díjként, a valóban felhasznált élelmezési költség 50%-át kell befizetni. A tanulók utazását a TB megtéríti. Az intézmény a tankönyveket ingyenesen biztosítja tanulói részére. A szociális hátrányok enyhítésére konkrét eszközök nem állnak rendelkezésünkre. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók esetében meg kell keresni a tanuló lakhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot, javaslatot tenni a támogatásra. Amennyiben az intézmény adományból, vagy más forrásból elosztható szociális segítség nyújtására alkalmas eszközökhöz jut, úgy a rászorultság elvet kell érvényesíteni.
A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók teljesítménye egymástól biológiailag meghatározott okból lényegesen eltér. A tanulási-oktatási folyamat során a ráfordított munka minőségével és mennyiségével gyakran nem arányos a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló tudásszintjének emelkedése. Gyakran intenzív pedagógiai tevékenységgel is, csak a dementálódás lassulását érhetjük el. Ennek alapján a „hozzáadott érték” mérése sem adhat reális képet a minőségi munkáról. Tudomásunk szerint nincs a közreadott minőségbiztosítási rendszerek között, az értelmileg akadályozott tanulók esetében javasolt adaptált eljárás. Ettől függetlenül nélkülözhetetlen, hogy megfelelő minőségbiztosítási rendszert ne dolgozzunk ki, saját céljainkra. Ebben a rendszerben a Comenius 2000 programból kiindulva a partnerközpontúság alapján elsősorban partnerek keresésére és „elégedettség” mérésekre van lehetőségünk. Az elégedettség mérést az intézmény használói (szülők, fenntartó, pedagógusok, gyerekek) körében végzett kérdőíves felmérésekkel, és kontrolmérésekkel kívánjuk eszközölni. A minőség változására az elégedettség-elégedetlenség arányainak változásából következtethetünk. A folyamat ellenőrzés hagyományos módszere a tanítási órák látogatása. Ezzel az eszközzel korszerűen a minőségi körökké átalakuló munkaközösségek élhetnek, úgy hogy felváltva célirányosan látogatják egymás foglalkozásait, és megbeszélik tapasztalataikat. A tapasztalatok alapján minőségi értékelés születik, célkorrekcióra tesznek javaslatot. A szakaszhatárok esetében, főként állapotfelmérésre a munkaközösségek által kidolgozott egyedi intézményi felmérést készítünk. Ezt kitöltjük beérkezéstől kezdődően minden évfolyam végén. Nem összehasonlító, de információt adó mérési rendszer a PAC, amelyet első évfolyamtól kezdődően kétévente végzünk el tanulóinkkal. Tanulóink fejlődési szintjének adminisztrálásához egyéni fejlődési lapot töltünk ki minden tanév zárásakor.
A nevelő, oktató munka végzéséhez szükséges taneszközök és felszerelések minimális mennyiségét a 11/1994 (VI.13.) MKM rendelet melléklete tartalmazza. Az intézmény egyes egységeinek működéséhez szükséges tárgyi feltételek részben biztosítottak. A szükséges tantermek egy része csak, mint szükségtanterem, áll rendelkezésre. A tantermek egy része felújításra, átalakításra szorul. A tantermek felszereltsége jó - közepesnek mondható, az eszközszükséglet a pedagógiai program melléklete.
Az intézmény használóinak együttműködése nélkülözhetetlen az eredményes munkavégzéshez. A szülők képviselete, az intézményfenntartó, és az intézmény együttműködését szolgáló szervezet az iskolaszék. Az iskolaszék az együttműködés fő koordinátora. A szülők és a pedagógusok szinte napi kapcsolatban vannak a gyermek érdekében. Az intézmény speciális volta következtében a szülő gyakran keresi az intézményt. Sajnos a szülők egy szűkebb köre kevéssé érdeklődik gyermeke, illetve az iskola felől. Szükséges lenne az aktív szülők körét bővíteni egyéni szervezésekkel, érdekes programokkal. Az évi három alkalommal rendezett szülői értekezleteken az érdeklődés és a részvétel jónak mondható. A szülői értekezletekkel párhuzamosan szervezett programok növelik a részvételt ezeken a fórumokon. Külső előadó meghívásával (jogi, speciális szakmai stb.) még nagyobb érdeklődés indukálható. A gyermekfelügyelők és a tanárok rendszeresen megbeszélik problémáikat. Az intézményben az egy gyermeket nevelő és gondozó munkatársak együttműködése és kommunikációja is jónak mondható, köszönhető ez a közeli munkakapcsolatnak. Javítható lenne minőségében ez a kapcsolat, ha megteremtenénk az információk átadásának tematikus formáját.
A tanórán kívüli foglalkozásokra az előzetes felmérések szerint a tanév megkezdésekor jelentkezhetnek a tanulók. A foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy az adott területen tehetséget mutató tanulók részt tudjanak venni akár több programon is, ugyanakkor lehetőleg minden érdeklődőnek biztosítani kell, hogy valamilyen foglalkozáson részt vehessen. A foglalkozásra már beírt tanuló rendkívül indokolt eset kivételével nem maradhat ki a foglalkozásokról. A tanórán kívüli foglalkozáson való részvételt az állandó felügyeletet biztosító nevelő köteles elősegíteni. A tanórán kívüli foglalkozást tartó köteles gondoskodni a gyermekek foglalkozásra való kíséréséről, a foglalkozás alatti felügyeletéről és a foglalkozásról való visszakísérésről az állandó felügyeletet adó nevelőhöz. A tanulók érdekében az intézmény biztosítja a sportolás lehetőségét és a mindennapos testmozgást. Ennek színterei:
Az intézmény sporttevékenysége során részt vesz a diákjai számára megrendezésre kerülő sportrendezvényeken, amelynek koordinálását, lebonyolítását a sportkör vezető tanára látja el.
A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése az időben elkezdett korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe véve olyan képességfejlesztést kell megvalósítani, mely kellő időt, alkalmat biztosít az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére, a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, a grammatikai rendszer kiépítésére, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál a rendszerességre nevelésnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek van kiemelt szerepe. A szociabilitás - az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés - fejlesztése a csoportos foglalkoztatáson valósul meg. A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelési programjának kidolgozása során figyelembe kell venni:
A foglalkozási óraterv alapján a tanmenetet a csoport nevelője, a csoport tanulói összetétele és fejlettségi szintje alapján, a rehabilitációs célok biztosítása mellett tanév kezdéskor állítja össze. A nevelési programban biztosítani kell az egészséges életmód kialakítására, az érzelmi nevelésre, és a szocializáció biztosítására, az értelmi nevelés megvalósítására szükséges tevékenységeket. Az alapprogramban rögzített foglalkozások szervezése során figyelembe kell venni az első bekezdésben meghatározott alapelveket. Az óvodai csoportba a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján lehet gyermekeket felvenni. Az óvodai nevelésben résztvevő gyermek iskolai tankötelezettségi koráig, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján azt egy évvel meghaladóan maradhat a csoportban. A csoportba a legalább 3. életévét az adott tanítási évben betöltő, legalább minimális kommunikációra és kooperációra képes gyermek vehető fel. Az óvoda nevelési programja az 1. számú mellékletben, a helyiségek eszközszükséglet a 2. számú mellékletben található meg.
A helyi tanterv a 2/2005 (III.1) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének irányelvei II. sz. mellékletének „Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése” fejezete alapján készült. A helyi tanterv készítése során az intézmény az OM honlapján megjelent Győri Bárczi Gusztáv Általános Iskola kerettantervi ajánlását adaptálta. A fejezet kidolgozása során az óraszámok vonatkozásában, a KT 52.§(3) szerinti órakeret; rehabilitációs órakeret meghatározásában a KT 52.§ (6); a szabadon felhasználható órakeret vonatkozásában a KT 52. §.(7) bekezdését, Tehetség kibontakoztatására a KT 52. § (11) c. szerinti órakeretet. A törvény 1. sz. melléklete Harmadik rész II. 7. szerinti órakeretet pedig az osztályfőnöki és csoportvezetői tevékenység vonatkozásában. Komplex szervezésű csoportok esetében az iskolai nevelésbe integrálódik be a KT 53.§ (7) szerinti órakeretből a kollégiumi felkészítő foglalkozások szervezésére biztosított kötelező órakeret.
Az iskolába felvett értelmileg akadályozott gyerekeknél a 8 évfolyamos iskolai képzés során, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban – módosult fejlődésmenet,a sajátos tanulási képességeket, valamint a behatárolt felnőttkori életlehetőségeket figyelembe véve, a speciális nevelési szükségletre, a különleges gondozási igényre építve, az egyéni bánásmód elvét alkalmazva a kommunikációs és szocializációs képességek kiemelt fejlesztésével, praktikus ismeretek közvetítésével, a teljes képzési időben fel kell őket készíteni arra, hogy az alapképzés befejezése utáni életközösségben, ( készségfejlesztő speciális szakiskolában, ÉNO csoportjában stb.) a szociális integrálódásuk eredményes legyen, elemi szintű munkavégzésre képesek legyenek. Az iskola:
A foglalkozások szervezése során figyelembe kell venni a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók egyéni sajátosságait és különleges fejlesztési igényeit. Ennek figyelembevételével a csoportok szervezése során, az intézmény személyi feltételeinek, és a tanulók speciális fejlesztési igényeinek figyelembevételével kell a programot szervezni. A szervezés során előnyben kell részesíteni az iskolaotthonos szervezési formához hasonlító komplex csoportszervezési lehetőséget. A komplex csoportban két gyógypedagógus egymást váltva ciklusos rendszerben, egész napos formában látja el nevelői feladatát úgy, hogy a diákotthoni óraszámban felkészítő foglalkozásokra engedélyezett foglalkozásokat az órarendbe integrálva, a kötelező napi tanulási óraszámmal együtt, azok közé illesztve tartja meg. A hagyományos szervezésű csoportok esetében a tanítási időt délelőtti foglalkozásokkal kell megoldani. A délutáni programot teljes egészében a kollégiumi szervezés biztosítja. A hagyományos szervezésű és a komplex csoportok számarányát a mindenkori személyi feltételek figyelembevételével a tantárgyfelosztás elkészítésénél történő fenntartói egyeztetés alapján kell meghatározni. A szabadon felhasználható órakeret terhére megtartott szakkörök és egyéb foglalkozások szervezése során törekedni kell arra, hogy minél több tanuló vehesse igénybe ezeket a foglalkozásokat. A tanulócsoportok létszámkerete az 1993. évi LXXIX trv. 3.sz. melléklete alapján
Az intézmény iskolai tagozatába a tanulókat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakvéleménye és intézmény kijelölése alapján lehet felvenni a tanulókat. Ismételt szakértői vizsgálatot kell kérni, ha megállapítható, hogy a tanuló értelmi szintje jelentősen eltér az intézményben adekvát szinttől. El kell tanácsolni a tanulót, illetve ismételt elhelyezési javaslatot kell kérni, ha az intézménybe utalt tanuló állapota olyan módon változik, hogy önmagára, vagy társaira tartósan komoly veszélyt jelent, illetve kommunikációs képessége olyan mértékben sérült, hogy vele alapfokon sem lehet kapcsolatot teremteni, a legalapvetőbb jelzéseket és utalásokra sem képes reagálni. A tanuló felvételének további eljárási szabályait az SZMSZ szabályozza.
A tanulók évfolyamba sorolására a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményben hoz határozatot. A tapasztalatok alapján, a szülővel (gyámmal) egyetértésben a tanuló más csoportba való sorolására az osztályfőnök tesz javaslatot, és a nevelőtestület dönt. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló fejlődése a követelmények meghatározásával nem szabályozható, a tanulók egyéni fejlődési üteme miatt a tanulók általában az évfolyam befejezése után magasabb évfolyamba lépnek. (Automatikus továbbhaladás) Abban az esetben, ha a tanuló személyiségfejlődése érdekében az alacsonyabb évfolyamú csoportban jobban biztosított a tanuló fejlesztése, vagy a szülő kéri, hogy a tanuló megismételhesse az évfolyamot, úgy az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület döntése alapján, illetve a szülő kérésére a tanuló egyszer, vagy többször megismételheti az évfolyamot. A tanulók értékelése az automatikus továbbhaladás mellett is szükséges. A tanulók értékelése során osztályzatokat és szöveges értékelést egyaránt használunk. Szóbeli értékelést használunk a mindennapi pedagógiai tevékenység során. Alkalmazzuk továbbá a különféle szimbólumokat, (például: csillag, piros pont, szimbolikus ajándék kép, stb.) A tanulók teljesítményét átfogóan szöveges és numerikus értékeléssel minősítjük. Az értékelés szempontja, és viszonyítási alapja a helyi tantervünkben rögzített tantárgyi követelmények teljesítése. Jeles /5/ a minősítése annak a tanulónak, aki a követelményeket maradéktalanul teljesítette, jó /4/ a minősítése annak a tanulónak, aki a követelmények túlnyomó többségét teljesítette. Közepes /3/ a minősítése annak a tanulónak, aki a követelményeket csak részben teljesítette. Elégséges /2/ a minősítése annak a tanulónak, aki a követelmények kisebb részét tudja teljesíteni. Csak szöveges személyre szabott értékelést kap az a tanuló, aki az adott tantárgyból nem képes a követelményeket teljesíteni, de a szocializációs érdeke az automatikus továbbhaladás alkalmazását kívánja. Az automatikus továbbhaladás biztosításának tényét, illetve a tanév megismétlésének indokát és tényét az értékelésben megjegyzésként fel kell vezetni. Az értékelés során kiemelten figyelembe kell venni a tanuló önmagához képest mutatott fejlődését is. A tanuló magatartását és szorgalmát félévkor és a tanítási év végén numerikus-értékeléssel minősítjük. Magatartásból példás /5/ a minősítése az osztályban példát mutató, a felnőttekkel udvariasan, társaival kulturáltan viselkedő tanulónak. Jó /4/ a minősítése a többnyire megfelelően és kulturáltan viselkedő tanulónak, aki általában önként, de néha felnőtt utasítására részt vesz a tevékenységekben. Változó /3/ a minősítése annak a tanulónak, akinek viselkedése gyakran kívánnivalót hagy maga után, csak többszöri utasításra hajlandó tevékenykedni. Környezetére csak kevéssé ügyel. Rossz /2/ a minősítése annak a tanulónak, aki a közösség szabályait nem tartja be. Utasításra sem hajlandó együttműködésre. Társainak és környezetének rendszeresen szándékosan kárt okoz. A gyermekközösség munkáját, pihenését, szórakozását rendszeresen zavarja. Példás /5/ a szorgalma annak a tanulónak, akinek a munkavégzése jó, megbízható. A kapott feladatokat, esetleg önkéntes többletfeladatokat is elvégez. Képességeinek megfelelően igyekezettel vesz részt a munkában és a tanulásban. Jó /4/ a szorgalma annak a tanulónak, akinek munkavégzése általában megbízható, a kapott feladatot többnyire elvégzi, utasításra mulasztását korrigálja. Képességeinek megfelelően többnyire jó teljesítményt ér el a munkában és a tanulásban. Változó /3/ a szorgalma annak a tanulónak, aki munkáját csak állandó felszólításra hajlandó elvégezni. Felügyelet és ellenőrzés nélkül nem tevékenykedik. Képességeihez képest teljesítménye alacsony. Hanyag /2/ a szorgalma annak a tanulónak, aki feladatait utasításra sem végzi el. Tevékenységekbe, hasznos munkába, tanulásba nem vonható be. Képességei volnának, de motiváció hiányában inkább a helytelen dolgok érdeklik, a közösség számára közömbös. Mind a magatartás, mind pedig a szorgalom értékelése során figyelemmel kell kísérni, és értékelni kell, ha a tanuló magatartása, vagy szorgalma pozitív irányban változik. Legfeljebb egy fokozattal magasabb értékelést kaphat a tartósan ilyen tendenciát mutató tanuló.
A tanulók tankönyvének kiválasztása során a választott szakmai programhoz írt tankönyveket kell használni. Egyéb tankönyvek kiválasztása során olyan kiadványokat kell használni, amiket tankönyvvé minősítettek és részben, vagy egészében felhasználhatóak tanulóink oktatásában. Az egyéni fejlődésmenetre való tekintettel a tanulóink szükséges tankönyveit egyénileg is kiválaszthatja a tanulót oktató pedagógus.
Az iskolai fejlesztés szakaszai Bevezető szakasz (1–2. évfolyam): A pszichés funkciók fejlesztése, képesség- és szokásrendszerek kialakítása a játékos fejlesztési formák dominanciájával. Kezdő szakasz (3-4. évfolyam): A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása, kiemelve a napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készség fejlesztést. A fejlesztő munkának ki kell térnie a jel- és szimbólumértés képességének kialakítására. Alapozó szakasz (5.-6.évfolyam): A környezet megismerésének, a környezet problémáinak megoldásához való alkalmazkodás szakasza. Fejlesztő szakasz (7.-8. évfolyam) Előtérbe kerül az ismeretek bővítése, alapvető kultúr-technikai ismeretek differenciált alkalmazása, a munkaképességek kialakítása és a normakövetés egyszerű szociális kapcsolatokban. Gyakorlati jellegű tevékenységek, életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi a fejlesztés központi feladatát. Megszilárdító szakasz (9.-10.évfolyam) Készségfejlesztő szakiskolában Az eddig szerzett ismeretek megszilárdítását a munka és a mindennapi élet során való adekvát alkalmazását szolgálja ez a szakasz. Szakképzettség megszerzésére felkészítő szakasz (11. 12. évfolyam) Kfs. szakiskolában Bevezetés a munka világába. A munka világában való részvételhez szükséges alapvető készségek elsajátítása (munkafegyelem, balesetmentesség, termelés stb.) Egyes munkafolyamatok, munkatevékenységek elsajátítása.
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésében sem a NAT- ban meghatározott műveltségi területek, sem az általános iskolák részére készült kerettantervben meghatározottak nem alkalmazhatóak és nem adaptálhatóak. A nem fogyatékos tanulónépesség számára kidolgozott alapműveltségi anyag tehát a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóknál nem vehető át, de nevelésük, oktatásuk – a társadalmi beilleszkedést segítő pedagógiai programokon keresztül – kötődik mindazon emberi értékek kialakításához, melyeket a közoktatás központi dokumentumainak fejlesztési követelményei megjelölnek. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére kidolgozott tantárgyi rendszer olyan képességek kialakítását célozza meg, amelyek elősegítik, hogy a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, szociális, kommunikációs képességeik fejlődjenek, azokat megfelelően tudják felhasználni, ismerjék közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, azt alakítani is képesek legyenek. Mindezekben céltudatra és bizonyos önállóságra tegyenek szert, dönteni is tudjanak. A közös követelmények A NAT-ban megfogalmazott közös követelmények csak egyszerűsítéssel alkalmazhatók, s kiegészülnek a Játék és a Szociális beilleszkedés közös követelménnyel.
|