Rumi pedagógiai program tervezet
Yüklə 2,81 Mb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- Szociális beilleszkedés
- Kultúr-technikák
- Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció
JátékA játék a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára a gyógypedagógiai nevelés leghatékonyabb eszköze, az egyik legfontosabb és legfejlesztőbb pedagógiai tevékenység, amely a fogyatékos gyermek személyiségének alakítására a legnagyobb hatással van. A játék nevelő-fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. A játék kiemelt jelentőségének az iskolai tevékenységben a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások időbeosztásában, valamint a diákotthonok napirendjében is meg kell mutatkoznia. A játék váljon örömforrássá. A játéktevékenység során a tanulók ismerjék meg a játékszereket, megfelelően és növekvő időtartamban használják azokat. A szerep- és szabályjátékok járuljanak hozzá, hogy a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek csoportban is együttműködők, irányíthatók legyenek. Legyenek képesek utánzásos cselekvésre. Szerepjátékban használják a dramatizálás eszközeit (báb, zene, mozgás). A játék teremtette együttes élmény segítse, hogy közös játékokba, társasjátékokba bekapcsolódjanak, egyszerű játékszabályokat betartsanak. Építő, konstruáló játékot – többszöri gyakorlás után – önállóan is tudjanak elvégezni. A didaktikus játékok alkalmazása járuljon hozzá az elemi pszichés funkciók fejlesztéséhez, a tanulás iránti pozitív beállítódáshoz, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek alakításához.
A követelmények kialakításánál figyelembe kell venni a tanulók fejlődésbeli sajátosságait, tanulási jellemzőit és erősen behatárolt felnőttkori életpályájukat. Képességeik függvényében ismerjék meg, sajátítsák el, és normakövetéssel alkalmazzák az emberi együttélés, a társas érintkezés alapvető szabályait. Alakuljanak ki a köznapi helyzeteknek megfelelő magatartási szokások. Tevékenységeikben (játék, tanulás, munka), kapcsolataikban legyenek együttműködők, segítőkészek. Alakuljon helyes önismeretük, erősödjön önbizalmuk. Törekedjenek önmaguk ellátására, járuljanak hozzá elemi szükségleteik biztosításához. Törekedjenek viselkedésük, magatartásuk irányítására, indulataik szabályozására. A lehetőségeiknek, fejlettségüknek és önállóságuknak megfelelően legyen igényük szabadidejük hasznos eltöltésére. A NAT-ben meghatározott műveltségi területek helyett fejlesztési területeket határozunk meg. Ezek:
-Anyanyelv és kommunikáció -Társadalmi környezet -Életvitel és gyakorlati ismeretek -Természeti környezet -Művészetek -Testi nevelés Képesség szerint differenciált csoportok szervezése a kultúrtechnikai és egyéb foglalkozásokon A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek különböző fejlődési lehetőségei miatt a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása váljon az egyéni képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé.
A kultúr-technikai foglalkozások előkészítésére megfelelő időt kell biztosítani. Amennyiben a tanuló az alapozó szakasz befejezésekor, ezeken a fejlesztési részterületeken a csoport nagy többségével nem tud együtt haladni, egyéni és kiscsoportos formában vagy a csoportos differenciált foglalkoztatás keretében kell megkapnia a számára szükséges fejlesztést. Hasonlóan kell eljárnunk egyéb ismeretek elsajátításának akadályoztatása esetén. Az adott foglalkozási keretben, a korábbi ismeretek szinten tartása mellett a praktikus tevékenységek végzésére, életviteli és gyakorlati ismeretek elsajátítására kell törekedni. Amennyiben a tanuló képességfejlődésében, terhelhetőségében pozitív irányú változás figyelhető meg, az egyéni fejlesztése során arra kell törekedni, hogy csatlakozhasson a többiekhez. A tanulók értékelését, minősítését, az egyes évfolyamoknál való továbbhaladás feltételeit ennek alapján szabályoztuk. Így lehetővé válik, hogy a súlyosabban sérült, gyengébb képességű tanulók magasabb évfolyamba lépése automatikus legyen. Ebben az esetben, a meghatározott követelmények teljesítésére képtelen tanuló számára a pedagógus új, csak az ő számára érvényes, elérhető követelményeket tűz ki, és ezek teljesítésére programot készít. Ezeket a követelményeket, illetve az eltérő fejlődésű tanuló számára készített programokat írásban, a tanmenetek mellékleteként kell rögzíteni. A követelményeket nem teljesítő tanuló automatikus továbbhaladásáról az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dönt.
A középsúlyosan értelmi fogyatékosokkal végzett pedagógiai munka teljes tartalmában rehabilitációs foglalkozásnak minősül. Ezen túlmenően szükség van arra, hogy lehetőleg egyéni, vagy kiscsoportos formában tudatos speciális egyéni fejlesztést is alkalmazzunk tanulóink oktatása során. Ezt a célt szolgálják az órarendi rehabilitációs foglalkozások. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók habilitációs és rehabilitációs foglalkozásainak célja, hogy az iskolai fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő, szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek tervezését előzze meg pedagógiai diagnózis elkészítése. A folyamatos diagnosztizálás segítse a fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálását, az egyéni fejlesztési program kidolgozását. A habilitáció és rehabilitáció kijelölt szakaszai iránymutatók, a szakaszhatárok a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően átjárhatóak. Ezeknek a foglalkozásoknak a feladatai ajánlások a tevékenységi formák megszervezéséhez.
Kezdő szakasz
Alapozó szakasz
Fejlesztő szakasz
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelésében a tantárgyi célok és feladatok aprólékos felbontásban, értelmezésben és árnyaltabb szakmai reflexióban nyernek értelmet. A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő adottságok miatt az egyes tantárgyaknál jelentkező tartalom elsősorban tevékenységet jelez. A tevékenységek – helyzetek, szituációk, a közvetlen tapasztalati, érzékszervi megismerés – széles skáláját sorakoztatják föl. A tantárgyhoz kötődő speciális tevékenységek egyben utalnak arra is, hogy általuk mely képességek, készségcsoportok fejlesztése, kialakítása kínálkozik. A tanulók egyéni szükségleteinek ismeretében kerülhet sor a képességfejlesztés apró lépésekre bontott kimunkálására és megjelenítésére, a követelmények egyéni szintre történő lebontására a helyi a fejlesztési tervekben, tanmenetekben. Ezek elkészítése az osztálytanító gyógypedagógiai tanárok feladata minden tanévben. A tanmeneteket, fejlesztési terveket a tanulócsoport összetétele alapján ők –készítik el, és a munkaközösség vezetők javaslatára az intézmény igazgatója, illetve az általa megbízott szakmai vezető, hagyja jóvá. 8.10. Az iskolában tanított tantárgyak rendje, az előírt tananyag, és követelmények 1–8. évfolyam teljes tantárgyrendszere:
Az intézmény a szakmaiság biztosítása érdekében igyekszik minél több évfolyamon komplex csoportszervezést bevezetni, de tudomásul vesszük, hogy a komplex csoportok száma az intézmény személyi feltételeinek alakulásától függ. Az intézmény speciális működési jellegzetessége a komplex csoport. A komplex csoport az iskola-otthonos szervezési forma jellegzetes megvalósulása az értelmileg akadályozott tanulókat nevelő és oktató, kollégiumi ellátást biztosító intézményekben. A komplex csoportban az iskolai tanítási órák és foglalkozások mellett bizonyos számú, a KT 53.§ (7) bekezdésében meghatározott tanórán kívüli foglalkozást, az iskola pedagógusai, az iskolai órákkal komplex szervezésben megtartanak. Az iskolai foglalkozásba beépített tanórán kívüli foglalkozások száma és órarendi beillesztése a tanév rendjének kialakítása során az intézmény éves munkatervében, tantárgyfelosztásában kerül pontos meghatározásra.
A tanulócsoportok egyéni fejlesztési szintjének megfelelő tartalommal. A foglalkozások tematikus beosztását a nevelő végzi az éves tanmenet készítésekor.
A rehabilitációs tevékenység a teljes tanítási szakaszt áthatja, az minden órába beleépül. A KT.52. § (6) szerint az intézmény az alapóraszám 15%-nak megfelelő óraszámban külön rehabilitációs foglalkozást köteles szervezni. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló részére a rehabilitációs órakeret óraszámai tanítási óra keretében szervezhetőek meg, mely óraszám hozzáadódik a (3) bekezdés kötelező óraszámaihoz. Az egyes osztályokban tervezhető rehabilitációs órakeret elosztását az éves munkatervben a munkaközösségek javaslata alapján a nevelőtestület dönti el, figyelembe véve a csoportok összetételét, az egyedi csoportsajátosságokat. A rehabilitációs órakeret elosztása során egy csoportban nem szervezhető a kötelező óraszám 10%-nál kevesebb, illetve 20%-nál több rehabilitációs óra. A rehabilitációs órakeret figyelembevételével, az adott évre, az órarend megalkotása során a foglalkozást tartó pedagógus dönti el, hogy az alábbiak közül milyen óraként szervezi a rehabilitációs foglalkozást:
A rehabilitációs órakeret osztályfokonként
Teljes évfolyam indulása esetében az összes rehabilitációs óra: 28 óra A rehabilitációs órakeret felhasználása során az órákon diagnosztikus, fejlesztő, korrektív, terápiás eljárások alkalmazhatók. A fejlesztés folyamatára tervet kell készíteni.
A KT 52.§ (11) szerint az összes kötelező {52.§ (3) szerinti} órakeret 10%-a használható fel erre a célra. Az egyéni fejlesztéseket a tanulók közötti különbségek csökkentésére, egyéni sérülés specifikus terápiára lehet intézménytípusunkban felhasználni. Egyéni fejlesztésre használható az összes órakeret (177,5 óra) 10%-a, azaz 18 óra Az egyéni fejlesztésre használható órakeretből
A KT. 52.§ (7) szerint az iskola a tanuló igénye és érdeklődése szerint választható ill. nem kötelező foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális, illetve kiegészítő ismeretek megszerzésére. Az órakeret a tanórán kívüli foglalkozások egy részének megtartására is felhasználható. Ezen foglalkozások terhére kell biztosítani a KT. 1.sz. melléklet, harmadik rész II. 7. szerinti osztályfőnöki és csoportvezetői órákat, valamint a KT 52.§ (9) (10) szerinti sportkört és testnevelés órákat.
Ebből kötelezően felhasználandó csoportvezetői tevékenységre: 14 óra Intézményi sportköri foglalkozásra, testnevelésre, gyógytornára: 10 óra (A gyógytornával és a mindennapos testneveléssel)
Lehetőség szerint
A fennmaradó óraszámot a nevelőtestület döntése alapján évenként kell elosztani, és az éves munkatervben rögzíteni. Az iskola óraszám összesítője: (elméleti)
Az iskola részletes helyi tanterve a 3 számú mellékletben, az iskolai taneszköz és felszerelési jegyzék a 4. számú mellékletben található meg.
Az iskolában teljesítendő óraszámot, abban az esetben, ha minden csoport működik, az alábbi személyi feltételek szerint lehet ellátni: Túlóra felhasználása nélkül: 1 fő igazgató helyettes 16 fő pedagógus 1 fő könyvtáros – részmunkaidőben Pedagógiai munkát segítő dolgozó 15 tanulónként 1 fő, azaz 6 fő asszisztáló gyermekfelügyelő
9.1. Az intézmény működésének jogszabályi alapjai A készségfejlesztő speciális szakiskola működésének jogi alapjait a KT 27.§ és a SZT. vonatkozó rendelkezései, valamint az iskolatípus általánosan képző szakaszára a 2/2005 (III.1.) OM rendelet középsúlyosan értelmi fogyatékosok készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatására vonatkozó utalások szabályozzák. A kerettanterv az OM honlapján megjelent a Győri Bárczi Gusztáv Iskolai kerettanterv adaptációja. A szakmai tematikát az intézmény által kidolgozott az NSZI által szakértetett és az OM által engedélyezett tematika, valamint a NSZFI által készítetett szakértetett és az OM által engedélyezett tematikák alapján, állítottuk össze. A KT 27.§ (1) határozza meg azt, hogy a szakiskola / a KT 27.§ (9) alapján a készségfejlesztő speciális szakiskola is az/ 9. és 10 évfolyammal és legalább két szakképző évfolyammal működik. Ugyancsak a 27.§ pontosítja a működés egyéb szabályait. A bevezető fejezetben meghatározottakon túli célok és feladatok a készségfejlesztő speciális szakiskolában. A társadalmi rehabilitáció elengedhetetlen útja a társadalomba munkaerő-piaci szinten való beilleszkedés, vagy a mi szakmai területünkön beillesztés (habilitáció). Az elsődleges munkaerőpiacon növendékeink megjelenése esetleges. A másodlagos (támogatott) munkaerőpiacon az értelmi fogyatékos fiatalok gyakran hátrányba kerülnek az egyéb rokkantakkal szemben. Versenyképességük megőrzésére a pozitív diszkriminációt jelentő szakmai előképzés is hatásos eszköz lehet. A másodlagos munkaerő-piacra bejutni képtelenek számára is jelentős szerepe van a készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésnek, az életminőség javításában, az otthoni, vagy intézményi tevékenységekre való felkészülésben, illetve a munkavégzés és a munkára nevelés személyiség fejlődésére gyakorolt transzfer hatása sem elhanyagolható. A készségfejlesztő speciális szakiskola 9.-10. évfolyamában folyó pályaorientációs, közismereti képzés a NAT ismereti területei szerint a középsúlyosan fogyatékos tanulók számára az elvárhatóan megszerezhető ismeretek teljes skálájában az alapfokú ismeretek befejezését jelenti. A munkavégzés és a munkára nevelés az értelmileg akadályozottak pedagógiájának kezdeteitől fontos része. A készségfejlesztő speciális szakiskola a gyógypedagógiai iskolarendszer legfiatalabb intézménytípusa, a munkára felkészítő tagozatok átalakításával jogszabályi változások következtében jött létre. Egy új struktúra gyakran hordoz kezdeti szabályozásbeli anomáliákat. Ez sajnos fokozottan érvényes erre az iskolatípusra is. A képzési idő a készségfejlesztő speciális szakiskolában, a többi szakképző intézményhez hasonlóan négy év, amiből kettőben közismereti tananyag alapján dolgozunk, és két évfolyamon szakképzés jellegű oktatás folyik. (KT 27.§) A közismereti évfolyamokon nincs jelentősebb probléma azzal, hogy ki és mit tanítson, hiszen a „fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiről szóló 2/2005 (III.1) OM rendelet nagyon szakszerűen és részletesen tartalmazza. A probléma a szakképző évfolyamok tartalmi szabályozásánál jelentkezik. Erre a területre még nem jelent meg a teljes körű tartalmi szabályozás. Az Országos Közoktatási Intézetben, egy munkacsoport elkészítette azt a tantervi ajánlást, ami széles körű publikálásra sajnos nem került, de mi munkánk során tudjuk alkalmazni. Ahhoz, hogy megtervezhessük oktató munkánkat ebben az iskolai szakaszban, számos dolgot át kell gondolnunk. 9.2. A készségfejlesztő speciális szakiskola tanulói Általában a készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóiról az alábbiakat lehet elmondani:
9.3. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés sajátosságai A középsúlyosan értelmi fogyatékosok, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatásának célja:
Ennek keretében:
A középsúlyosan értelmi fogyatékosok készségfejlesztő speciális szakiskoláiban folyó pedagógiai munka sajátosságai:
9.4. A szakmai képzés lehetőségei és a törvényes időkeretek Az időrendi kereteket a Közoktatási törvény határozza meg, Az alap óraszám a Kt. 52.§ (5) bekezdése alapján legfeljebb napi öt, vagy hat, heti átlagban 5,5 óra lehet, amiből kiszámítható, hogy 27,5 órát tervezhetünk egy hétre. Ehhez hozzá adhatjuk a Kt. 52.§ (6) bekezdése szerinti 4 rehabilitációs órát is. Ebből adódik a tematikákban is alapként szolgáló 31 órás tervezési óraszám. Ezen belül is vannak megkötések. Kötelezően megtartandó közismereti óra a szakképzésben a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet 10§ (7) szerint legalább évi 222 óra. Ez heti hat órát jelent. A közoktatási törvény 27§ (11) bekezdése szerint legalább heti 15 óra gyakorlati képzésben kell részt venni a tanulóknak, de mivel ez a képzés lényege, ajánlott ennél magasabb óraszámot erre használni. Szükséges még néhány órában szakmai elméletet is beilleszteni a tematikába, ahol a munka folyamán használt anyagokról, eszközökről, szerszámokról, a munka folyamatáról és a balesetek megelőzéséről kapnak ismereteket a tanulók. Természetesen ez a gyakorlati tevékenységbe ágyazottan, de attól adminisztratívan elkülönítve, a tapasztalatokra építve történhet meg a mi tanulóink esetében. 9.5. A közismereti tantárgyak tanításának tartalmi sajátosságai
Az alacsonyabb évfolyamokon megszokottak szerinti készségfejlesztés helyett ebben az iskolatípusban az értelmi fejlesztésre is transzferálóan ható kiegészítő tevékenységeket javasolom megvalósítani az egyéni fejlesztés és a rehabilitáció során. Ilyenek lehetnek:
Természetesen a tanulók egyéni képességeinek és érdeklődési körének figyelembe vételével. A továbbhaladás feltételei a készségfejlesztő speciális szakiskolában: A készségfejlesztő speciális szakiskolában is érvényes az alapfokú iskolában meghatározott „automatikus továbbhaladás” elve, az egyéni szakmai érdekek és a tanuló érdekei szerinti a nevelő testület döntése alapján az évfolyam ismétlése is kezdeményezhető. A szakképző szakasz végén a tematika szerinti záróvizsgán a „Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola” záró bizonyítványa adható ki. A tankönyvek kiválasztásának elvei a készségfejlesztő speciális szakiskolában A készségfejlesztő speciális szakiskola 9.-10. évfolyamára várhatóan készülnek a későbbiekben cél-tankönyvek. Ezek elkészüléséig segédkönyveket, illetve a más iskolatípushoz írt, de nálunk is használható tankönyveket lehet felhasználni. 9.6. Az előkészítő készségfejlesztő speciális szakiskola óraterve Yüklə 2,81 Mb. Dostları ilə paylaş:
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||