Rumi pedagógiai program tervezet
Végzett tanulók utánkövetése
Yüklə 2,81 Mb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- 9.6.7. Személyi feltételek a szakiskolában
- 1. számú melléklet
9.6.6. Végzett tanulók utánkövetéseA szakképzés során figyelemmel kell lennünk arra, hogy az intézmény befejezése utáni tanulóink milyen módon tudnak a társadalomba beilleszkedni. Számunkra ez nagyon sajátos feladat, mert többnyire védett munkaerő piacra, vagy családba, szociális intézménybe kerülnek tanulóink. Követésük során elsődleges szempont az, hogy milyen mértékben tudják hasznosítani az intézményünkben tanultakat. 9.6.7. Személyi feltételek a szakiskolábanA megszilárdító szakaszban 9-10. évfolyam 2 csoport a szakképző szakaszban 2 – 2 csoport indítása esetén. Túlmunka nélkül: 176 órára 9 fő pedagógus 6 tanulónként 1 fő ped. asszisztens= 9 fő
A több évtizedes gyógypedagógiai tapasztalatok alapján a súlyosan és halmozottan fogyatékos, valamint az értelmi akadályozottság tüneteit mutató autista tanulók az általunk alkalmazott pedagógiai eljárásokkal optimálisan fejleszthetőek. Egyéni sajátosságaikat figyelembe véve, a fejlesztő foglalkozásokon, illetve differenciált óravezetés során kell egyéni bánásmódot alkalmazni esetükben. A súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók esetében a kultúrtechnikák megtanítására csak nagyon ritkán és korlátozott mértékben kerülhet sor. Ezeknél a tanulóknál az egyéni fejlesztés, mozgásfejlesztés, bazális stimuláció eszköztárát kell felhasználnunk. Az autista tüneteket mutató tanulók esetében a kommunikációs gát felszabadítását követően, személyiségstruktúrájuk figyelembevételével a tanulók képesek az értelmileg akadályozott tanulók helyi tanterve szerint a többiekkel együtt haladni. Ezt igazolja az a tény is, hogy az autista tanulók közül a középsúlyos értelmi fogyatékosság tünetét mutatók esetében, minden esetben ezt tekintettük vezető fogyatékossági oknak. A súlyosan, halmozottan fogyatékos, valamint az autista és autisztikus tanulók esetében alkalmazott módszereket és eszközöket a pedagógiai program mellékletében rögzítettük. Csoportbeosztás elvei: Egy csoportban a beintegrált tanulók aránya nem haladhatja meg a csoportlétszám 30%-át. Az integrációt segítő kerettantervi irányelvek a pedagógiai program mellékletében megtalálhatóak. A Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának programja a 12. számú mellékletben, az Autista, középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók integrált fejlesztésének programja a 13. számú mellékletben található.
11.1. A kollégium működésének jogi alapjai A kollégium működéséről az 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról 32.§ -a 43.§ (2) pontja, a fogyatékos tanulók kollégiumának működésével kapcsolatos speciális szabályokról a 2/2005 (III.1) OM rendelet, a Kollégiumok Országos Alapprogramjának Kiadásáról a 46/2001 (XII. 20.) OM rendelet rendelkezik. 11.2. A kollégiumi felvétel és a működés rendje Intézményünk kollégiumában elhelyezési lehetőséget biztosítunk minden olyan gyermeknek és fiatalnak, aki az intézményünkben működő óvoda, eltérő tantervű általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola tanulója, és szülője, gondviselője, vagy gyámja kérte kollégiumi felvételét. Ennek következtében intézményünk kollégiumának alapvető részegységei
A kollégiumi felvétel a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kijelölése alapján történik. A kollégium az iskola szorgalmi idejében működik, de tekintettel a gondozottak speciális helyzetére, igény esetén, a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával önköltség számításával táborokat szervezünk. 11.3. A kollégiumi nevelés alapelvei és célkitűzései
Az intézmény működési specifikumai, valamint a középsúlyosan értelmi fogyatékosok nevelésének sajátosságai következtében intézményünkben a kollégiumi nevelés alapvetően átszövi, a komplex rendszer esetében részben átfedi az óvodai, iskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatást és nevelést. A kollégiumi nevelés szabályozása során a kötött felhasználású kollégiumi foglalkozások pedagógiai tartalma az iskola nevelési programjában került szabályozásra. A kollégium hozzájárul az iskolai nevelés és oktatás sikerének biztosításához és azt speciális lehetőségeivel ki is egészíti. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók szocializációjának jellegzetessége, hogy a szükséges szokások nem spontán alakulnak ki a tanulókban, hanem azt a mindennapok során folyamatos, tudatos fejlesztéssel, gyakoroltatással kell ezeket kialakítani. A kialakult helyes szokások nehezen rögzülnek, és csak következetes és állandó gyakorlás után interizálódnak a gyermekekben. A kollégium legfontosabb feladata a szokások kialakítása és elmélyítése. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek és fiatalok problémamegoldó képessége nagyon fejletlen. A speciális pedagógia egyik legfontosabb feladata, hogy olyan jól alkalmazható probléma megoldási sémákat tanítsunk meg a növendékeknek, amelyek a legtöbb általános élethelyzetben jól alkalmazhatók. Ezzel ugyan nem tudjuk minden eshetőségre felkészíteni a tanítványokat, de az élet legtöbb szituációjában jobb eligazodási lehetőséget tudunk biztosítani számukra. Erre is alkalmas szintér a kollégium. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók csak részben képesek önmagukat ellátni. Ebből adódnak a kollégium speciális gondozási és ápolási feladatai. A középsúlyos értelmi fogyatékosság általában egy komplex tünet együttes (szindróma), amelynek összetevői nem csak a tanulási folyamatra kiható akadályozó tényezők és az érzékelés működési zavarai lehetnek, de biológiai egészségügyi tüneteket is hordozhatnak. A biológiai és egészségügyi tünetek kezeléséhez a kollégium ápolónői és orvosi segítséget is biztosít. A tünet együttes szimptómája lehet az egyes betegségekre való fokozott érzékenység is, ezért kell fokozott figyelmet fordítani gondozottjaink egészségi állapotára. A központi idegrendszer sérülésének gyakori velejárója a váratlanul bekövetkező görcsroham, ami lehet epilepszia, de lehet más görcskiváltó hatás (pl.: allergia stb.) következménye is. Különösen veszélyesek az éjjel, alvás közben fellépő ilyen típusú rohamok. A kollégium fokozott felügyelettel igyekszik az ilyen rohamok esetleges tragikus következményeit megelőzni, kivédeni. Ezért éber éjszakai felügyeletet biztosítunk. A készségfejlesztő speciális szakiskola tanulói, a szakiskolában tanult praktikus ismereteket a kollégiumban is gyakorolhatják, elmélyíthetik. A kollégium programjában és felszereléseiben is szükséges a speciális szakképzés eszközrendszerének megfelelő eszközök biztosítása. A szakkollégiumi rendszer fejlesztése jelenti a garanciát az életre felkészítés, szakmai orientáció és a szakmatanulás sikeréhez. A kollégium akkor működik jól, ha az ott kialakított életmód nem szakad el a természetes élethelyzetektől és életmódtól. Kiemelten így van ez a hétvégeken a kollégiumban maradó növendékek esetében is. A faluban szokásos életmód természetes része az arra igényt tartó tanulók templomlátogatásának, a környező faluközösség egyéb programjain való részvételének biztosítása. Az önkiszolgálás természetes programja az iskolai életnek is. A kollégiumban fokozottan törekedni kell arra, hogy egyéni képességeik szerint az ott élő gyermekek és fiatalok fokozottan aktívan vegyenek részt önmaguk ellátásában, környezetük alakításában, rendben-tartásában, gondozásában.
Az iskola komplex csoportos programjába integráltan épül be a kollégium fejlesztő foglalkoztató rendszere. A komplex csoport 14 órája a kollégium kötött órakeretének felel meg. A fennmaradó 10 órában a gondozás, ápolás és az önkiszolgálás feladatait kell elvégezni a foglalkozásokon. Ez a 10 óra általában már kötetlenebb, mint ami a komplex programba illeszkedik. Megtervezése a felügyeletet ellátó nevelő, vagy szakképzett pedagógiai asszisztens feladata. Nem szabad elfelejteni azt, hogy ha ez a 10 óra nem fedezhető le pedagógus dolgozókkal, a pedagógiai asszisztensek számát ezzel az óraszámmal. (4 csoportonként 1 fő) növelni kell. A kollégiumi időkeretbe illeszkedhet be a nem kötelező óraszámok terhére tartott foglalkozás és szakkör, valamint a kollégiumi órakeret terhére kell biztosítani az egyéb módon nem biztosítható mindennapos testnevelési órák megszervezését is. Amennyiben a csoport nem komplex rendszerű szervezésben tanul a kollégiumi órák beosztása a komplex rendszernek megfelelő tartalommal az abban leírt foglalkozások megtartásával történik, de a kötött kollégiumi foglalkozásokat a tanítási idő után közvetlenül kell megtartani. A kollégiumi foglalkozást gyógypedagógiai tanár irányítása és iránymutatása esetén vezetheti gyógypedagógiai asszisztens, vagy szakképzett gyermekfelügyelő is. A szakiskola kollégiumi foglalkozásait a gyógypedagógiai specializációk, és a mindennapos tevékenységek egységes rendszere kell, hogy jellemezze. A játék, a tanulás és a munka arányos feladatelosztása, az együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés fejlesztése és az egészség megőrzésének eszközrendszere, valamint a szabadidős programok, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek, kell hogy lefedjék a csoportonként kötött heti 14 órát és a részben kötött 10 órát. A munkaszervezés során figyelemmel kell lenni az iskolai képzés sajátosságaira és azok megerősítésére a szakkollégiumi rendszer fenntartására. A kollégiumi csoportok összevonására a hasonló fejlettségi szint, a gondolkodási sajátosságok, az együttes feladatmegoldás szervezése miatt van szükség. A középsúlyosan értelmi fogyatékos fiatalok között a csoportok kialakítása csak úgy lehetséges eredményesen, ha az állandóságot, az egymáshoz való alkalmazkodás nélkülözhetetlen igényét is figyelembe vesszük. A szabad és kötött formájú foglalkozások befejeztével a KT melléklete szerinti magasabb felügyeleti csoportlétszámok legfeljebb két-két csoport összevonásával alakíthatók ki, hiszen a nálunk tapasztalható fokozott gondozási igény nagyobb csoportok ellátását nem teszi lehetővé. Az éjszakai éber ügyelet során a kertészetben elhelyezési helyenként 1-1 fő, a kastélyban nemenként és elhelyezési helyenként 1-1 fő teljesít ügyeleti szolgálatot. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, önálló életkezdését segítő tevékenységek: A kollégium működését meghatározó alapelvekben is rögzítettek szerint szükséges fokozott figyelmet fordítani a tanulók egyéni fejlődési ütemét is figyelembevevő fejlesztő tevékenységrendszer kialakítására. Ennek érdekében a kollégiumi foglalkozásokon használhatják a tanulók mindazokat a fejlesztő eszközöket, terápiás termeket, helyiségeket, amiket az iskolai időszakban is használnak. A tehetség relatív fogalom, a mi viszonyaink között is előfordulnak olyan gyerekek és fiatalok, akik egyes területeken a többiekhez képest jobb teljesítményt nyújtanak. Az iskolához hasonlóan és azzal együttműködve kell megszervezni azokat a foglalkozásokat, amelyek segítik ezeknek a képességeknek kibontakoztatását. A mi sajátosságaink között természetes dolog az egyenlőtlen fejlődési ütem. Szinte minden tanulónk és szinte minden területen egyéni sajátosságok szerint képes fejlődni. Ugyanakkor előfordul az is, hogy saját fejlődési ütemétől is elmarad a tanuló, betegség, hiányzás, más, esetleg lelki eredetű probléma miatt. Törekedni, kell ilyenkor arra, hogy nem természetes elmaradását mielőbb behozza a tanuló. Ennek segítési lehetősége az egyéni foglalkozás. Egyéni foglalkozások a kollégiumban elsősorban „átfedéses” időszakokban, illetve akkor szervezhetők, ha a csoport egy része más, például szakköri foglalkozáson vesz részt. Növendékeink általában nem lesznek alkalmasak az önálló életvitelre a társadalomban, de a jobb képességűek, kis segítséggel, „megtámogatással” részben önálló életet élhetnek. A kollégiumi foglalkozásokon, kiemelten a hétvégi programokon, különösen törekedni kell arra, hogy gyakorolhassák a gyerekek az önálló és önellátó életformát. Lehetőleg az intézményen kívül szervezett, család-közeli programokkal igyekezzünk előkészíteni a későbbi önállóbb életet.
A sport –és kulturális rendezvények is általában közösen kerülnek megszervezésre. Az iskolai sportprogramok lebonyolításának ideje jellemzően a kollégium működési idejére esik. A kollégium dolgozói és az iskola pedagógusai ilyenkor megosztják feladataikat. 11.7. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelem tevékenységi rendszerét szintén az iskola koordinálja. A diákotthon szerepe elsősorban jelző szerep. A kollégium oldottabb légköre gyakran őszintébb megnyilatkozásokra sarkalja a gyerekeket, ahol esetleg olyan sérelmek is felszínre kerülnek, amik másutt rejtve maradnának. Fontos, hogy intézkedés mindig csak a gyermek érdekében történjen. Vigyázni kell arra, hogy ne veszítsük el a bizalmát a gyereknek. Az intézkedés diszkrét volta mellett nem elhanyagolható a megelőzés, mint szempont sem. Probléma észlelésekor a diákotthonban dolgozó konzultál az iskolai nevelővel, illetve az intézkedésért felelős dolgozóval, vagy vezetővel. A megtett intézkedésekről tájékoztatni kell a kezdeményező kollégiumi nevelőt is.
A szülők képviselete, illetve az iskolaszék is közös az iskolával és a szakiskolával. A diákotthoni nevelők, különösen a gondozásban közreműködő, pedagógiai munkát segítő dolgozók az azt igénylő szülőkkel szinte napi kapcsolatot tartanak fenn, főként telefonon. A diákotthoni dolgozók részt vesznek az évi három szülői értekezleten. A hétvégén a családokhoz hazautazó tanulókat pedagógiai munkát segítő dolgozók kísérik Szombathelyre, illetve a hét első tanítási napján Szombathelyről az intézménybe. Az utazás költségeit a szülők kötelesek megelőlegezni, de ezt az intézmény által kiállított igazolás alapján a társadalombiztosítás megtéríti számukra. A kísérő nevelők utazási költségét az intézmény saját költségvetéséből téríti meg.
Az intézmény egységes minőségbiztosítási rendszert vezetett be, melynek alapja a vállalt feladatok teljesítésének mérése, valamint az intézmény használóinak megkérdezése az intézmény munkájáról. Az egyes intézményegységek együttműködésének természetes része a munka közös kiértékelése és intézkedési terv készítése a hiányosságok felszámolásáról. Az intézmény kollégiumi része működésében leginkább egy bentlakásos szociális intézményhez hasonlít. Esetleges önálló minőségbiztosítási rendszerét is egy ilyen intézményre kidolgozott rendszer adaptált változataként lehetne alkalmazni. 11.10. A kollégiumi működés óraszámai A kollégiumban valósan kialakított csoportok számát a mindenkori kollégiumi tanulólétszám határozza meg a komplex szervezésű csoportok kivételével.
*iskolánál tervezve
1 fő igazgató helyettes 7 fő nevelőtanár(nem komplex csoportok, spec. 8, 9, 10, 11. a -b,12. a- b 9 fő pedagógiai munkát segítő munkanapra (9 csoporthoz) 2 fő pedagógiai munkát segítő hétvégére 6 fő éjszakai gyermekfelügyelő 5 fő ápolónő A kollégium dolgozói létszáma alapvetően függ a tantárgyfelosztás szerint indított kollégiumi csoportok számától. Az eszközszükségletet a kollégiumban a 14. számú melléklet tartalmazza. A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény Pedagógiai programjának felülvizsgálatát követőn a javasolt módosításokat az iskolai diákönkormányzat a 2011. március 30-án tartott ülésén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2011. március 31. Szenczi Krisztina a diákönkormányzat vezetője
Kelt: 2011. március 30. Czédli Csabáné az Iskolaszék elnöke
Kelt: 2011. március 29. Domjánné Éder Marietta igazgató
1. számú mellékletA Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveÁltalános elvek Yüklə 2,81 Mb. Dostları ilə paylaş:
|