S z a b a d i d ő
Yüklə 23,6 Kb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- Nagyon eltérőek a határkövek mondjuk orszá gon - ként vagy kultúránként
- Ön az NKE SE túraszakosztályának vezetője. Igyekszik másoknak is bemutatni a határkövek szépségét a túrázások során
- Milyen rendszerességgel jár ilyen utakra
- Csak saját készítésű fotókat gyűjt a határkö vek ről, vagy másoktól is kap ilyeneket
- Botlott már „véletlenül” határkőbe
- Nyilván rengeteg határkőhöz kapcsolódnak érde- kes és személyes történetek.
- Melyik volt a legrégebbi határkő, amelyikhez személyesen volt szerencséje
- Van olyan hely, ahova mindenképpen szeretne eljutni
- Nem gondolkodott még azon, hogy a témában egy történelmi vonatkozásokkal és saját élmé- nyekkel színesített könyvet adjon ki
- Van ennek a hobbinak olyan fóruma, ahol a ha- sonló érdeklődésűek találkozhatnak
- Mennyit vesztettek mára a jelentőségükből a határkövek
- A határkövek jelentősége gyengült, de értékük tradicionálisan megmaradt.
| 46 // 2014/ 6 47 s z a b a d i d ő s z a b a d i d ő
1982-ben tisztként minden hónapban ellenőriztem a határköveket a rábafüzesi határszakaszon. A határőrőrs működési területének szomszédságában a trianoni dön- tést követően a rönöki Szent Imre-templom Magyar or- szágon maradt, a parókia pedig osztrák oldalra került. Mivel a szomszédos Borosgödör (ma Inzenhof ) osztrák terület lett, a határkő csupán néhány méterre volt a Kőbe vésett hobbi
templomtól. Már akkoriban is nagyon érdekelt, hogy a határkövek hogyan kerülnek a helyükre. Rendkívül erős volt bennem a térképek története iránti szenvedély is, ezért 1990–1992 között térképtörténetet tanultam az akkor a Ludovikán lévő ELTE Térképész Tanszéken, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen doktorál tam térkép- és határtörténetből. Nézegettem a régi térké pe - ket, és arról álmodoztam, hogy egyszer majd bejárom Magyarország történelmi határait. 1994-ben védtem meg a doktorimat, akkor már nagyon szerettem határ- köveket fényképezni. Amikor a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Határőr Tanszékén tantárgy lett a határőrizet története, amelynek én készítettem a tematikáját, az órai előadásoknál nagyon jól jött, hogy be tudtam mutatni azokat a határköveket, amelyekről beszéltem. A gyűjteményem mára több száz képből áll.
A határkövek jellegzetessége az, hogy a rajtuk szereplő jelzésből megtudhatjuk, hol vagyunk. De nagyok a kü- lönb ségek is: van például egyoldalú, kétoldalú és há rom- oldalú határkő, anyagukat tekintve pedig faragott fa, vas és beton. A szláv területeken szeretik nemzetiszínű- re festeni a határfát, de koronként is vannak eltérések. A rómaiaknál a határt még fákkal jelölték és megszen- telték, de voltak olyan időszakok is, amikor a határokat határdombokkal, határhalmokkal jelölték. Ön az NKE SE túraszakosztályának vezetője. Igyekszik másoknak is bemutatni a határkövek szépségét a túrázások során? Az Országos Kéktúra útvonalának bizonyos szakaszai határvonalon húzódnak, ezért sokszor kerülünk határ- kövek közelébe, de a kettő között nincs ennyire direkt összefüggés. Tíz éve székely fiatalok kerestek meg azzal, hogy olyan túrákat szerveznek, ahol felkutatják a kora - beli, 1888-as román–magyar határköveket. Ezeken a túrákon én is részt vettem, és óriási élményt jelentett számomra a történelemi határokon eredeti határ köve ket felfedezni. Milyen rendszerességgel jár ilyen utakra? Volt olyan időszak, amikor rövid időn belül Belgiumba és Tallinnba is kijutottunk, de ezek az utak sajnos nem gyakoriak. Összességében elmondható, hogy minden évben van kutatóút. Most augusztus végén Lengyelor- szág nyugati részére utaztunk, ahol az Odera–Neisse- határt tekintettük meg, de az idén már volt egy nagy- milici túra is a szlovák–magyar határon. Csak saját készítésű fotókat gyűjt a határkö vek ről, vagy másoktól is kap ilyeneket? Kapok képeket kollégáktól, egykori hallgatóktól, a Face- bookon ismeretlenektől is. Az igazán jó érzés persze az, amikor egy határkőre én bukkanok rá. Az egyik ilyen eset az volt, amikor több évig hiába kerestem eredeti román–magyar határköveket, végül a „székely határ”- túrán többet is találtam. Ennek az volt az oka, hogy a Ceauşescu-rezsim felrobbantatta az eredeti határköveket, de a katonák valószínűleg lusták voltak, és a távolabbi hegycsúcsokra már nem mentek fel, így azok a határ- kövek megmaradtak.
Nemrég Meissenben jártunk, amikor a dómhoz vezető úton megláttam egy falba épített határkövet. Kérdez- tem, hogy milyen kő, de senki sem tudta megmondani. Én rögtön láttam, hogy az nem csak egy térelválasztó kő, és nem nyugodtam addig, amíg ki nem nyomoztam az eredetét. A világhálón beazonosítottam a rajta levő kezdőbetűk jelentését, és kiderült, hogy egy szász–bajor határkő volt. Ezt a helyieknek is elmondtuk. Szóval van úgy, hogy éveket kell dolgozni a sikerért, de van, hogy a téma az utcán hever, a szemem előtt.
Az egykori NSZK–NDK–Csehszlovákia határán voltunk, ahol az egész helyet egy szép pihenőparknak rendezték be. A hármas határkövön meghagyták a három eredeti feliratot. Ahogy mentünk fel az egykori NDK-s őrtorony- ba, a mögöttünk levő németek megkérdezték, honnan jöttünk. Azt válaszoltuk, hogy magyarok vagyunk, mire ők csak annyit mondtak: köszönjük. Nagyon szép jelenet volt. Melyik volt a legrégebbi határkő, amelyikhez személyesen volt szerencséje? Belgiumban voltam a lányom barátnőjénél, és ők tud- ták, mi a hobbim, ezért utolsó nap elvittek kerékpározni. Épp a belga–francia (schengeni) belső határon kerék- pároztunk, amikor egyszer csak megálltak, és mutattak egy követ. Egy 1819-es holland–francia határkő volt, tizenegy évvel korábbi, mint Belgium alapításának éve. Azt hiszem, hogy eredetiben ez volt az egyik legrégebbi. Van olyan hely, ahova mindenképpen szeretne eljutni? Régi vágyam bejárni Ázsia és Európa határát. Majdnem lehetőségem is nyílt rá, mert egy osztálytársam Jeka- tye rin burgban volt konzul, de végül nem jutottam ki. Másik álmom eljutni Angliába és Skóciába, hátha ott is találok határköveket, hiszen ott is volt limes (ókori római határvonal) annak idején. Leginkább azonban a kínai nagy falhoz szeretnék eljutni, amely a határőrizet tör- ténetének egyik legmeghatározóbb része.
A Rendészettudományi Karon a migrációs és a határ- rendészet szakirányon tanulnak határőrizet-történetet, ezért azt tervezem, hogy írok egy tankönyvet. A követ- kező éveknek ez lesz az egyik legfőbb feladata.
A térképtörténészek között is vannak, akik érdeklődnek a téma iránt, személyesen is ismerjük egymást, nem vagyunk olyan sokan. Amíg volt határőrség, létezett egy erős kutatói bázis, amelynek tagjai a határőrizet történetét kutatták, de ez a kör mára nagyon leszűkült. Kevesen vagyunk, akik még aktívan foglalkoznak ezzel.
Míg korábban a határkövek nagyon szorosan elválasz- tották az országokat egymástól, ma már ez nem így van. Az Európai Unióban például úgymond légiesültek a határok, így könnyebben átléphetők. Azt figyeltem meg, hogy ma nem a határkövek jelzik igazán, hol já runk, hanem hogy az utakon milyen rendszámú autókkal találkozunk, vagy az Európai Unió nagy táblája, amikor más ország területére lépünk. Ilyen értelemben tehát a határkövek jelentősége gyengült, de értékük tradicio- nálisan megmaradt. A határkövek jelentősége gyengült, de értékük tradicionálisan megmaradt. Régi vágyam bejárni Ázsia és Európa határát. Yüklə 23,6 Kb. Dostları ilə paylaş:
|