S z a b a d i d ő



Yüklə 23,6 Kb.

tarix17.11.2017
ölçüsü23,6 Kb.


46   

 

//      2014/





47   

 

s z a b a d i d ő

s z a b a d i d ő

Mióta tart ez a különleges hobbi, honnan jött ez  

a szenvedély?

1982-ben tisztként minden hónapban ellenőriztem a 

határköveket a rábafüzesi határszakaszon. A határőrőrs 

működési területének szomszédságában a trianoni dön-

tést követően a rönöki Szent Imre-templom Magyar or-

szágon maradt, a parókia pedig osztrák oldalra került. 

Mivel a szomszédos Borosgödör (ma Inzenhof ) osztrák 

terület lett, a határkő csupán néhány méterre volt a 

Kőbe vésett hobbi

Határkövekről készített fotókat gyűjt több évtizede Sallai János, a Nemzeti 

Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának professzora. Gyűjtemé­

nyé ben olyan határkőről is van kép, amelyet személyesen ő maga fedezett fel,  

de legnagyobb álma eljutni a kínai nagy falhoz. Élményeit, tapasztalatait most 

a Bonum Publicum olvasóival is megosztja. 

Szöveg: Szabadkai Pál

templomtól. Már akkoriban is nagyon érdekelt, hogy a 

határkövek hogyan kerülnek a helyükre. Rendkívül erős 

volt bennem a térképek története iránti szenvedély is,  

ezért 1990–1992 között térképtörténetet tanultam az  

akkor a Ludovikán lévő ELTE Térképész Tanszéken, majd  

a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen doktorál tam  

térkép- és határtörténetből. Nézegettem a régi térké pe -

ket, és arról álmodoztam, hogy egyszer majd bejárom 

Magyarország történelmi határait. 1994-ben védtem 

meg a doktorimat, akkor már nagyon szerettem határ-

köveket fényképezni. Amikor a Kossuth Lajos Katonai 

Főiskola Határőr Tanszékén tantárgy lett a határőrizet 

története, amelynek én készítettem a tematikáját, az 

órai előadásoknál nagyon jól jött, hogy be tudtam 

mutatni azokat a határköveket, amelyekről beszéltem. 

A gyűjteményem mára több száz képből áll.

Nagyon eltérőek a határkövek mondjuk orszá gon -

ként vagy kultúránként?

A határkövek jellegzetessége az, hogy a rajtuk szereplő 

jelzésből megtudhatjuk, hol vagyunk. De nagyok a kü-

 lönb ségek is: van például egyoldalú, kétoldalú és há rom-

oldalú határkő, anyagukat tekintve pedig faragott fa,  

vas és beton. A szláv területeken szeretik nemzetiszínű-

re festeni a határfát, de koronként is vannak eltérések.  

A rómaiaknál a határt még fákkal jelölték és megszen-

telték, de voltak olyan időszakok is, amikor a határokat 

határdombokkal, határhalmokkal jelölték.



Ön az NKE SE túraszakosztályának vezetője. 

Igyekszik másoknak is bemutatni a határkövek 

szépségét a túrázások során?

Az Országos Kéktúra útvonalának bizonyos szakaszai 

határvonalon húzódnak, ezért sokszor kerülünk határ-

kövek közelébe, de a kettő között nincs ennyire direkt 

összefüggés. Tíz éve székely fiatalok kerestek meg azzal,  

hogy olyan túrákat szerveznek, ahol felkutatják a kora -

beli, 1888-as román–magyar határköveket. Ezeken a  

túrákon én is részt vettem, és óriási élményt jelentett  

számomra a történelemi határokon eredeti határ köve ket 

felfedezni.



Milyen rendszerességgel jár ilyen utakra?

Volt olyan időszak, amikor rövid időn belül Belgiumba 

és Tallinnba is kijutottunk, de ezek az utak sajnos nem 

gyakoriak. Összességében elmondható, hogy minden 

évben van kutatóút. Most augusztus végén Lengyelor-

szág nyugati részére utaztunk, ahol az Odera–Neisse-

határt tekintettük meg, de az idén már volt egy nagy- 

milici túra is a szlovák–magyar határon. 



Csak saját készítésű fotókat gyűjt a határkö vek ről, 

vagy másoktól is kap ilyeneket?

Kapok képeket kollégáktól, egykori hallgatóktól, a Face-

bookon ismeretlenektől is. Az igazán jó érzés persze az,  

amikor egy határkőre én bukkanok rá. Az egyik ilyen 

eset az volt, amikor több évig hiába kerestem eredeti  

román–magyar határköveket, végül a „székely határ”-  

túrán többet is találtam. Ennek az volt az oka, hogy a  

Ceauşescu-rezsim felrobbantatta az eredeti határköveket,  

de a katonák valószínűleg lusták voltak, és a távolabbi  

hegycsúcsokra már nem mentek fel, így azok a határ-

kövek megmaradtak.

Botlott már „véletlenül” határkőbe?

Nemrég Meissenben jártunk, amikor a dómhoz vezető 

úton megláttam egy falba épített határkövet. Kérdez-

tem, hogy milyen kő, de senki sem tudta megmondani. 

Én rögtön láttam, hogy az nem csak egy térelválasztó 

kő, és nem nyugodtam addig, amíg ki nem nyomoztam 

az eredetét. A világhálón beazonosítottam a rajta levő 

kezdőbetűk jelentését, és kiderült, hogy egy szász–bajor 

határkő volt. Ezt a helyieknek is elmondtuk. Szóval van 

úgy, hogy éveket kell dolgozni a sikerért, de van, hogy 

a téma az utcán hever, a szemem előtt.

Nyilván rengeteg határkőhöz kapcsolódnak érde-

kes és személyes történetek.

Az egykori NSZK–NDK–Csehszlovákia határán voltunk, 

ahol az egész helyet egy szép pihenőparknak rendezték  

be. A hármas határkövön meghagyták a három eredeti 

feliratot. Ahogy mentünk fel az egykori NDK-s őrtorony-

ba, a mögöttünk levő németek megkérdezték, honnan 

jöttünk. Azt válaszoltuk, hogy magyarok vagyunk, mire ők 

csak annyit mondtak: köszönjük. Nagyon szép jelenet volt.



Melyik volt a legrégebbi határkő, amelyikhez 

személyesen volt szerencséje?

Belgiumban voltam a lányom barátnőjénél, és ők tud-

ták, mi a hobbim, ezért utolsó nap elvittek kerékpározni.  

Épp a belga–francia (schengeni) belső határon kerék-

pároztunk, amikor egyszer csak megálltak, és mutattak 

egy követ. Egy 1819-es holland–francia határkő volt, 

tizenegy évvel korábbi, mint Belgium alapításának éve. 

Azt hiszem, hogy eredetiben ez volt az egyik legrégebbi.



Van olyan hely, ahova mindenképpen szeretne 

eljutni?

Régi vágyam bejárni Ázsia és Európa határát. Majdnem  

lehetőségem is nyílt rá, mert egy osztálytársam Jeka-

tye rin burgban volt konzul, de végül nem jutottam ki. 

Másik álmom eljutni Angliába és Skóciába, hátha ott is  

találok határköveket, hiszen ott is volt limes (ókori római  

határvonal) annak idején. Leginkább azonban a kínai 

nagy falhoz szeretnék eljutni, amely a határőrizet tör-

ténetének egyik legmeghatározóbb része. 

Nem gondolkodott még azon, hogy a témában 

egy történelmi vonatkozásokkal és saját élmé-

nyekkel színesített könyvet adjon ki?

A Rendészettudományi Karon a migrációs és a határ-

rendészet szakirányon tanulnak határőrizet-történetet, 

ezért azt tervezem, hogy írok egy tankönyvet. A követ-

kező éveknek ez lesz az egyik legfőbb feladata.

Van ennek a hobbinak olyan fóruma, ahol a ha-

sonló érdeklődésűek találkozhatnak?

A térképtörténészek között is vannak, akik érdeklődnek 

a téma iránt, személyesen is ismerjük egymást, nem 

vagyunk olyan sokan. Amíg volt határőrség, létezett 

egy erős kutatói bázis, amelynek tagjai a határőrizet 

történetét kutatták, de ez a kör mára nagyon leszűkült. 

Kevesen vagyunk, akik még aktívan foglalkoznak ezzel.

Mennyit vesztettek mára a jelentőségükből a 

határkövek?

Míg korábban a határkövek nagyon szorosan elválasz-

tották az országokat egymástól, ma már ez nem így 

van. Az Európai Unióban például úgymond légiesültek 

a határok, így könnyebben átléphetők. Azt figyeltem 

meg, hogy ma nem a határkövek jelzik igazán, hol já runk,  

hanem hogy az utakon milyen rendszámú autókkal 

találkozunk, vagy az Európai Unió nagy táblája, amikor 

más ország területére lépünk. Ilyen értelemben tehát  

a határkövek jelentősége gyengült, de értékük tradicio-



nálisan megmaradt.

A határkövek 

jelentősége 

gyengült, 

de értékük 

tradicionálisan 

megmaradt.

Régi vágyam 

bejárni Ázsia 

és Európa 

határát.



Dostları ilə paylaş:


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2019
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə