|
Szkepticizmus, neoplatonizmus Szkepticizmus
|
tarix | 23.11.2017 | ölçüsü | 15,2 Kb. | | #11814 |
|
Szkepticizmus, neoplatonizmus
-
Szkepticizmus:
-
A szkeptikusok lehetetlennek tartják az igaz megismerést.
-
A filozófiai rendszerek és irányzatok elszaporodása odáig vezetett, hogy az emberek kételkedni kezdtek valamennyiben.
-
A szkeptikus filozófiában három szakaszt különböztetünk meg:
-
A régebbi irányzatot az eliszi Pürrhón alapította meg.
-
A középső szakaszt akadémiai szkepszisnek is nevezik, mert ebben az időben a platóni Akadémia volt a szkeptikusok központja. Kiemelkedő képviselői Arkeszilaosz és Karneadész.
-
Az újabb szkepszist Aineszidémosz alapította meg. Ő a Krisztus születése körüli években működött.
Leginkább csonkítatlanul Sextus Empiricus művei maradtak fenn.
-
Az antik szkepszisre jellemző a trópusok elmélete: trópusoknak azokat a szempontokat nevezték, amelyek az igazság megismerhetetlenségét bizonyítják.
-
Aineszidémosz 10 ilyen trópust sorolt fel:
-
általában az élőlények különbözősége
-
az emberek különbözősége
-
a belső, szubjektív állapotok különbözősége
-
egy objektum helyzetének, távolságának, helyi környezetének különbözőségei
-
az észlelt jelenség összekeveredése másik jelenséggel
-
az objektumok különböző hatása kvantumuk (tömegük) és kompozíciójuk (összetételük) szerint
-
a jelenségek és az észlelések viszonylagossága
-
a benyomások gyakorisága vagy ritkasága
-
a neveltetés, szokások, erkölcsök, a vallási és filozófiai nézetek különbözősége.
-
A legtöbb szkeptikus nem öncélúan végezte a munkáját, hiszen a „tartózkodást az ítélettől” tételüket előfeltételnek tekintették ahhoz, hogy a derűs és rendíthetetlen lelki nyugalom megvalósuljon.
-
Neoplatonizmus
-
Rendszeres formában, egységes alapelvek szerint teremt egységet a múlt eszméi között.
-
A neoplatonizmus Kr.u. 2. századtól a 6. századig terjed.
-
Megalapítójának Ammonius Sakkast tartják, de róla semmit sem tudunk.
-
A voltaképpeni rendszert Sakkas nagy tanítványa, Plótinosz alkotta meg.
-
Plótinosz
-
Egyiptomban született 205-ben.
-
Tanulmányútja során érkezett Rómába, ahol iskolát alapított.
-
A nép körében vallásos tisztelet övezte. Életét az istenség keresésének szentelő ember volt.
-
Az volt a terve, hogy Itáliában megalapítsa a filozófusok városát, amelyet Platonopolisznak hívnak majd, és amely megalapítja a platóni eszményi államot. A terv nem valósult meg.
-
54 írását tanítványa, Porphüriosz rendszerezte és adta ki 6, egyenként 9 könyvből álló „enneászban”:
-
Első: etikai tanulmányokat tartalmaz.
-
Második és harmadik: világgal foglalkozik.
-
Negyedik: lélekkel foglalkozik.
-
Ötödik: a szellemmel és az eszmékkel foglalkozik.
-
Hatodik: a legfőbb elvvel és jóval foglalkozik.
-
Plótinosz Platón hű tanítványának és magyarázójának tartja magát.
-
A neoplatonikusok olyan önálló rendszert alkottak, amely szorosan kapcsolódik Platónhoz, de alapvetően különbözik tőle abban, hogy olyan végső ősokból vezet le minden egyedi létezőt, amelybe aztán ezek visszatérnek.
-
Az Egy, az Első, az örökkévaló, vagy bárhogyan is nevezi Plótinosz az isteni lényeget, túl van minden ellentéten és minden érthetőségen.
-
Philón: Isten méltóságával ellenkezne, ha közvetlen érintkezésbe kerülne az anyaggal.
-
Plótinosz hozzáteszi: Elképzelhetetlen, hogy Isten kívánjon, vagy tegyen valamit, mivel önmagában teljes és nyugvó. Vagyis a világ nem lehet Isten akarati aktusa által teremtett.
-
A legfőbb lény mintegy túlcsordul magán, és a bene levő fölösleg megalkotja a mást. Ahogyan a Nap sugározza a meleget úgy, hogy közben mit sem veszít szubsztanciájából, ugyanúgy bocsátott ki a legfőbb lény magából minden fennállót mint önmagának mintegy fénysugarát vagy árnyékát. Ez a kisugárzás fokozatosan megy végbe, ugyanis a különböző létszféráknak létezik valamilyen rangsora, aszerint, hogy melyik milyen közel van Istenhez:
-
Az első kisugárzás a szellem. Az isteni szellem nem Isten maga, Isten az isteni szellemen túl létezik.
-
A második a világlélek.
-
A világlélek és az anyag közé további köztes létezők ékelődnek: az egyéni lelkek.
-
Az anyag az isteninek legkevésbé tökéletes, az Istentől legmesszebbre távolodott megjelenési formája, teljességgel sötét és gonosz.
-
Plótinosz azt mondja, hogy minden individuális lélekben az egész világlélek jelen van. az egész világmindenséget hordozza magában mindegyik.
-
Plótinosz etikája
-
Az ember legfőbb célja és boldogsága abban áll, hogy az emberi lélek újra egyesüljön azzal, amiből keletkezett: az istenivel.
-
A négyfajta Platóni erényt Plótinosz elismeri, de csak mint a legalsó fokokat a legfőbb célhoz vezető úton.
A tulajdonképpeni út szellemi út: nem kifelé vezet, hanem befelé – az ember belseje felé.
-
A legfelső fok az önmagunkba, vagyis az isteniben történő teljes elmerülésben rejlik. Ez elvezet az Istennel való tudattalan, extatikus eggyé válás állapotába.
-
A plótinoszi misztikának az alapja az istenivel való közvetlen egyesülés tana. Az ilyen misztika a legközelebbi rokonságban van az indiai filozófia alaphangulatával.
-
Plótinosz egyik tanítványa arról tudósít, hogy részt akart venni egy perzsák ellen indított hadjáratban azért, hogy megismerje a perzsa és a hindu filozófiát. A hadjárat kudarcot vallott, Plótinosznak vissza kellett fordulnia.
-
A neoplatonizmus végső kiteljesedése, az antik filozófia vége
-
A neoplatonizmus Plótinosz közvetlen tanítványai által továbbélt, egyrészt egy szír iskolában (fő alakja: Jamblikhosz), másrészt egy athéniban (fő alakja: Proklosz).
-
Az athéni iskola a leghevesebben küzdött a fokozatosan uralkodóvá váló kereszténység ellen.
-
Justinianus császár 529-ben bezáratta a Platón óta működő iskolát, vagyonát elkobozta, és betiltotta a görög filozófia további oktatását.
-
Boethius volt a görög filozófia utolsó nagy alakja. Politikai okokból kivégezték 525-ben Teodorik (keresztény) parancsára.
-
A filozófia vigasztalása című írását a börtönben fogalmazta meg.
Dostları ilə paylaş: |
|
|