Társadalomföldrajz Edited by Ferenc Probáld and Pál Szabó Ágnes Bernek József Hajdú-Moharos



Yüklə 12,62 Mb.
səhifə48/48
tarix18.07.2018
ölçüsü12,62 Mb.
#56176
1   ...   40   41   42   43   44   45   46   47   48

1010 Galícia 1772–1918 között osztrák tartomány, Lemberg (Lvov, Lwów) székhellyel. 1918-ban egészében Lengyelországhoz került. 1939 óta keleti fele Ukrajnához tartozik.

1111 Szilézia az Odera felső és középső folyásánál elterülő történelmi tartomány. 1526-tól Habsburg-birtok, 1740-től nagy része német, kisebb része osztrák tartomány. 1919-ben Felső-Szilézia egy része Lengyelországhoz került. 1945 óta Szilézia nagy része a lengyeleké, kis része – délen – Csehországé.

1212 Szczecint az Odera megsüllyedt deltájában kialakult Szczecini-öböl kapcsolja a nyílt tengerhez. Az öböl északi oldalán Uznam (Usedom) és Wolin szigetek találhatók.

1313 Az első köztársaság statisztikája a cseheket és a szlovákokat a „csehszlovák” nemzet részének tekintette. Ez különösen a szlovákság számára volt sérelmes, amely úgy érezte: a magyar uralom alól most cseh uralom alá került.

1414 A müncheni egyezmény aláírói Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország voltak. A német területi igények kielégítésével a franciák és az angolok Hitlert szerették volna „lecsendesíteni”. Csehszlovákiát az aláírók kész helyzet elé állították.

1515 A Szudéta-vidék fogalmát többféle értelemben használják. – A természetföldrajzi beosztásban a Cseh-medence ÉK-i hegységkeretét jelenti, az Elba-völgytől az Odera forrásvidékéig. – Történeti-földrajzi értelemben Csehországnak az 1938–1945 között Németországhoz tartozó, szaggatott karéj alakú, német többségű peremvidéke.

1616 Az első bécsi döntés: a magyar–csehszlovák területi vita megoldását a „müncheni aláírók” Németország és Olaszország döntőbírósága elé utalták; a kijelölt új határ nagyjából a magyar–szlovák nyelvhatárt vette alapul.

1717 1968-ban reformkommunisták kísérletet tettek a szocialista rendszer demokratizálására, az „emberarcú szocializmus” megvalósítására. A reformkísérletnek a Varsói Szerződés, illetve a Szovjetunió katonai beavatkozása vetett véget 1968. augusztus 21-én.

1818 Dél-Szlovákia részletes, új földrajzi feldolgozását lásd a „Kárpát-medence régiói” című sorozat 2. kötetében (Horváth Gy. [szerk.] 2004).

1919 Az egyetem létrehozását egyebek közt az indokolta, hogy a XXI. század küszöbén a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyarok aránya messze elmaradt a szlovákokétól (a 15 éven felüli lakosság körében 3,6%, szemben az országos átlag 8,2%-ával).

2020 A moldvai románok magukat moldovánnak nevezik. A Szovjetunió keretében a moldovánokat a cirill betűs írás kizárólagossá tétele révén is a romántól különböző nemzetté igyekeztek formálni.

2121 Az aromun a különböző balkáni román népcsoportok gyűjtőneve, amelyek Jugoszlávia, Bulgária, Macedónia, Görögország és Albánia területén jórészt már az államalkotó népekbe olvadtak.

2222 Az 1940-es területi változások fő oka Románia patrónusának, Franciaországnak az összeomlása volt. A craiovai egyezményben máig tartó érvénnyel rögzítették a román– bolgár határt. Az 1940-ben a Szovjetunióhoz csatolt területek sorsát jogilag az 1947-es párizsi békében rendezték. A Magyarországgal való területi vitát a második bécsi döntés (Német- és Olaszország döntőbíráskodása) kompromisszumával kívánták rendezni; ez a Nagyszalonta–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Sepsiszentgyörgy vonaltól északra eső, akkor 52%-ban magyar lakosságú területet Magyarországnak ítélte. Az 1940-es határ 1944 végéig volt érvényben.

2323 Az I. világháborút követően mintegy 200 ezer, a II. világháború végén 125 ezer magyar menekült el Erdélyből. Az 1989 és 2002 között áttelepült, kivándorolt magyarok száma pedig 110 ezerre tehető.

2424 Az erdélyi magyarság körében 1982 óta mutatkozó természetes fogyás a székelyeknél csak az 1990-es években jelentkezett, s csekély mértékű maradt; emellett a szülőföldjükhöz való ragaszkodás miatt kivándorlási hajlamuk is kisebb az átlagnál.

2525 Havasalföld a magyar tájszemléletben a Havasokon (a Déli-Kárpátokon) túli terület: Havas-elve... Havas-elföld... Havasalföld. Román megfelelője: Ţară Românească.

2626 Moldva (románul: Moldova) a Keleti-Kárpátok és a Dnyeszter között terül el. A Prut és a Dnyeszter között elterülő Besszarábia, valamint a Moldva északnyugati részén fekvő Bukovina a történeti Moldva szerves részei.

2727 Dobrudzsa (Dobrogea) történetileg Bulgária tartozéka volt; 1878-ban került az akkor még török–bolgár többségű tartomány nagyobbik része Romániához. 1913–1940 között Dél-Dobrudzsa (románul: Cadrilater) is Romániához tartozott.

2828 Erdély területe 103 ezer km² volt; jelenleg – kisebb közigazgatási korrekciók után – a 16 erdélyi megye összterülete 99 838 km², lakosságuk kereken 8 millió fő, ebből a magyarság aránya közel 20%-ra tehető.

2929 Északnyugat-Erdély új, komplex földrajzi feldolgozása: lásd Horváth Gy. (szerk., 2006), a „Kárpát-medence régiói” című sorozat 4. kötetében.

3030 A Partium (Párcium) kiterjedése korról korra változott; legtartósabban a Szilágyság és a Fehér-Körös-völgyi Zaránd vármegye tartozott hozzá. Ma Románia nyugati peremvidékének 7 megyéjét számítják ide; közülük a négy északi tartozik az északnyugati régióhoz, míg Arad, Temes és Krassó–Szörény megyét a délnyugati országrész keretében tárgyaljuk. A történeti Erdéllyel komplementer partiumi régióra a református egyház a Királyhágómellék megjelölést alkalmazza. (A Király-hágót Erdély kapujaként ismerik: a Nagyvárad–Kolozsvár műút e hegynyergen lép Erdély belsejébe.) Ugyanerre a régióra vonatkozik még a magyar tájszemlélet Tiszántúlja is: ezen a Tisza bal partja értendő, Erdély felé a Királyhágóig.

3131 A Bánát, Bánság vagy Temesköz a Duna–Tisza–Maros-köze történeti elnevezése. E terület volt a Kárpát-medencében legtovább, 1716-ig török uralom alatt. 1779-ig Temesi Bánság néven osztrák katonai igazgatás alatt állt, vegyes lakossággal települt újra. Romániai része ma Arad, Temes, Krassó-Szörény és – Orsova (Orşova) városa révén – az olténiai Méhed (Mehedinţi) megye között van felosztva.

3232 Székelyföld új, részletes földrajzi feldolgozása a „Kárpát-medence régiói” című sorozat 1. köteteként jelent meg (Horváth Gy. [szerk.] 2003).

3333 A délszláv háború tetőfokán, 1993 végén a menekültek és lakóhelyükről elüldözött személyek száma meghaladta a 3 milliót; közülük a volt Jugoszlávia területén maradt 2 471 000 fő, mintegy 600 000-en pedig különböző európai országokban kerestek menedéket (Djurdjev, B. S. 1998). Az 1998 végéig hazatért kb. félmillió személy nagy része a bosznia-hercegovinai belföldi menekültek sorából került ki (Fischer Weltalmanach, 1999).

3434 Az ún. Krajinai Szerb Köztársaság ugyan Horvátország területének csaknem 1/4-ét magában foglalta, a háború előtti lakosságnak azonban csak 12,1%-a, az ipari keresőknek 8,4%-a, az ipari termelésnek pedig csak 5,8%-a jutott erre a területre (Crkvencic, I. et al. 1993).

3535 A teljes jogú EU-tagságról való tárgyalások a délszláv háborúban részt vevő és háborús bűnökkel vádolt tábornok, Ante Gotovina a hágai Nemzetközi Bíróságnak való kiadása körüli viták miatt 2005–2006 folyamán akadozva kezdődtek meg.

11 A fenti, balti forrásokból származó adatok mintegy kétszerte nagyobbak azoknál, amelyeket Romsics I. (1998) orosz szerzőre hivatkozva közölt. A balti államok 1940–1955 közötti teljes emberveszteségének ellentmondásos adatairól a legrészletesebb összeállítás Rauch, G. et al. (1994) művében található.

22 Az ignalinai atomerőmű elavult, grafitmoderátoros rendszerű („csernobili típusú”), és környezeti kockázatai miatt egyik reaktorblokkját 2004-ben bezárták, 2009-re pedig a másik is beszünteti működését. Feladatát új hőerőműveknek kell átvenniük.

33 Fehéroroszország szinonimájaként használatos a Belorusszia vagy Belarusz elnevezés is.

44 A városok neve gyakorta változott, ezért a különböző elnevezéseket a fejezet végi függelékben tüntettük fel.

55 Az orosz természetföldrajzi szakirodalom ovragnak nevezi a löszfelszínen keletkező vízmosásos, szuffóziós (kioldásos, alagosodásos) árkokat. A balkák az egykori kisebb ovragokból fejlődtek ki, az idősebbek kialakulásának kezdete a jégkorszakra tehető.

66 Cézium-137, stroncium-90 és plutónium-238, -239, -240.

77 A Donbasz a Donec-medence ukrán nevének rövidítése.

88 Évi közepes torkolati vízhozam.

99 Kolhoz a szövetkezetet, a szovhoz pedig az állami gazdaságot jelentette a Szovjetunióban.

1010 A „-hesz” végződés az ukrán „hidro-elektro-sztancija” szó, azaz a vízerőmű rövidítése. Az erőművet akkor oroszosan Dnyeprogesznek nevezték.

1111 A vócser részjegyet (kupon, bón) jelent, mely a vállalat egy meghatározott részének tulajdonlására ad jogot.

1212 Az utolsó két népszámlálás ideje: 1989 és 2001.

1313 A Fekete-tengerbe futó folyók torkolati völgyszakasza a fiatal kéregmozgások következtében megsüllyedt, s ezekbe benyomult a tenger. Ezek az öblök, limánok többnyire turzáskampókkal záródtak el részlegesen a nyílt tengertől.

1414 Lviv Avto Zavod (autógyár).

1515 Az obscsina jelentése: közösségi legelő. Innen a Bukovinai-Obscsinák neve is.

1616 Az ukrán és orosz névváltozatokat a fejezet végi függelékben állítottuk össze.

1717 Itt kötött szövetséget 1654-ben Bohdan Hmelnickij, a kozákok vezére az orosz cárral, ami egyben Ukrajna és Oroszország szövetségét is jelentette.

1818 Novokramatorszki Nehézgépgyár.

1919 A „-mas” végződés az ukrán „masinobugyivnij” (gépgyár) szó rövidítése.

2020 A Dnyesztermenti Moldáv Köztársaság szinonimája a Dnyeszterentúli Moldáv Köztársaság, továbbá Transznisztria, illetve Pridnyesztrovje is. Az ország hivatalos neve Pridnyesztrovszkij Moldavszkij Reszpublik.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Yüklə 12,62 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   40   41   42   43   44   45   46   47   48




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə