Tudomány kontra evolúcióelmélet (Tudósok az evolúcióról) Dr. Holovács József



Yüklə 1 Mb.
səhifə1/10
tarix15.08.2018
ölçüsü1 Mb.
#62575
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   10



Tudomány kontra evolúcióelmélet

(Tudósok az evolúcióról)
Dr. Holovács József

holovacs@ektf.hu

(aries.ektf.hu/~holovacs/paradigma)





  1. Az evolúcióelmélet ellentmond az informatikának 2

  2. Az evolúcióelmélet ellentmond a termodinamika második főtételének 11

  3. Paleontológia – hiányoznak az átmeneti formák 13

  4. Mutáció – az evolúcióelméletet naiv „magyarázata” 20

  5. Valószínűségszámítás cáfolja az evolúcióelméletet 22

  6. Evolúcióelmélet, mint vallás, mítosz, áltudomány 26

7. A tudomány alátámasztja az intelligenstervezést 49

8. Evolúcióelmélet társadalmi vonatkozásai 55

Utószó 58

Függelék 1. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása… 62

Függelék 1. Kunafin R.S. A lehetetlen valószínűsége: a tudomány az előítéletek ellen 63

Függelék 3. Tudósok a Teremtőről 71

Az evolucionisták azt állítják, hogy az evolúcióelméletet bebizonyított tény, hogy egy „igazi” tudós nem hisz Istenbe, és hogy „aki nem fogadja el az evolúciót, az analfabéta, és tudománytalan metafizikai spekulációkra hagyatkozik. Aki pedig haladó és modern, az feltétlenül evolucionista is.”



Dawkins R. egyik legismertebb evolucionista, így ír:

„Ha olyan emberrel találkozunk, aki nem hisz az evolúcióba, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy az az ember tompa, műveletlen vagy elmebeteg.”

Csányi Vilmos akadémikus kijelentése:

"Az evolúciós elmélet cáfolata mögött mindig valamiféle röghöz és (bibliai) szöveghez kötött istenelmélet rejlik."

Ezek és más hasonló kijelentések nem felelnek meg a valóságnak, és félrevezetik a társadalmát. A legtöbb tudós jól ismeri a reális helyzetet – a tudomány egyértelműen cáfolja az evolúcióelméletet. Mivel az evolúcióelmélet kritikáját tudományos alapon lehetetlen kivédeni, ezért az evolucionisták tudományos vita helyet spekulatív taktikát választottak: a kritikára ráteszik a „vallási” címkét, és akkor véleményük szerint azt figyelem kívül lehet hagyni, mivel „egy tudós vallási mesékkel nem foglalkozik.” Sokáig ez a taktika eredményes volt – az evolucionistáknak sok évtizeden át sikerült félrevezetni a társadalmat, és reklámozni egy olyan „elméletet”, amely ellentmond a természettudomány szinte mindegyik ágának, és egyetlen tényt sem képes megmagyarázni.

Az evolucionisták nem szeretnek beszélni arról, hogy az evolúcióelmélet kritikája tudományos alapú. Még 1992-ben megjelent Henry Margenau, Roy Abraham Varghese, ed., "Cosmos, BIOS, and Theos", La Salle, IL: Open Court, című könyv, amelyben 53 híres tudós, köztük 24 Nobel-díjas, nyilvánosan kijelentették, hogy hisznek Istenben. Ilyen világnézeti álláspontnak komoly tudományos alapja van – a Világegyetem rendkívül magas rendezettsége, és paramétereinek precíz összhangja, az élet spontán keletkezésének lehetetlensége, a darwinizmus teljes csődje. Nemrég több mint 600 tudós (köztük 200 biológus) egy hivatalos közleményben azt írta:

Mi szkeptikusan értékeljük azokat a kijelentéseket, hogy a bonyolult élő szervezetek keletkezésének oka – a véletlen mutációk és a természetes kiválasztódás”.

Minél mélyebb egy tudós tudása, annál jobban érti azt a harmóniát, rendet, amely megfigyelhető a természetben, a Világegyetemben, és annál természetesebb számára, hogy szükségszerűen létezik egy bizonyos Tervező, Intelligens Elme.

Ezeket az idézeteket azért gyűjtöttem össze, hogy ismertessem a becsületes tudósok véleményét az evolúcióelméletről, hogy az olvasó képes legyen megérteni, hogy hol van az igazság, és hol van a hazugság, képes legyen helyesen értékelni Dawkins és társai provokatív kijelentéseit, és kritikusan viszonyuljon ahhoz, amit „tálal” neki a „szabad” liberális média.


  1. Evolúcióelmélet ellentmond az informatikának

A genetikai kód eredete a biológia számára alapvető, fundamentális probléma, mert az élet összes formájának az alapja.


Abou-Rahme Farid, kreacionista tudós:

„A DNS és a fehérje kapcsolat kezdete komoly problémát jelent az evolucionisták számára. Magukra hagyva, a savbázis reakcióknak az a természete, hogy a DNS és fehérje egységeket mindenféle halálos kombinációban összekeverik. Ez az oka annak, hogy a bonyolult és ellenőrzött laboratóriumi körülmények ellenére is, soha sem sikerült Millernek, Foxnak és másoknak azok a híres kísérletek, amelyek az életnek laboratóriumban történő létrehozását célozták. Amennyiben az időre, a véletlenre és sajátságos kémiai tulajdonságaikra hagyakoznánk, a DNS és a fehérjék bázisai és aminosavai oly módon lépnének reakcióba, hogy szertefoszlatnák az élet létrehozásának minden reményét.”

[Farid Abou-Rahme, Azt mondta Isten…, Hárfa Evangéliumi Kiadó, 2003]
Cohen I. L., amerikai matematikus:

„Matematikai szempontból, a valószínűségelmélet alapján teljesen lehetetlen, hogy az evolúció lenne az a mechanizmus, mely létrehozhatott 6 millió ismert növényt és állatot… Amikor megértették a DNS-RNS rendszer működését, akkor abban a pillanatban az evolucionisták és a kreácionisták közti vitát be kellett fejezni.”

[L.Cohen, Darwin Was Wrong – A Study in Probabilities (P.O.Box 231, Greenvale, New York 11548: New Research Publications, Inc., 1984]
Davies Paul (sz. 1946), híres angol elméleti fizikus, csillagász, 1983-an még agresszív ateista volt, de 1984-ben kijelentette:

„Az az elképzelés, hogy egyszerű „energiainjekció” által létrehozható egy fehérje, azonos azzal a kijelentéssel, hogy egy tégladomb alá helyezett dinamit létrehozhat egy épületet. Ha nem gondoljuk át, hogy hogyan „hangoljuk össze” az energiát a téglákkal, a célunkkal, akkor nem reménykedhetünk abban, hogy létrejöhet valami, ami rendezettebb lesz, mint egy szemétdomb.”

„A kódolt információ önmagában csak szükségtelen adathalmaz, ha nincs egy interpretátor (értelmező), mely azt értelmezi… A genetikai adatok önmagukban – csak egy egyszerű szintaxis. A kódolt genetikai információnak az a csodálatos tulajdonsága, hogy az aminosavak „értik” azt. Az információ, mely a DNS-láncban tárolódik, a biológia szempontból releváns. Az informatika nyelvén fogalmazva a genetikai adatok – szemantikai adatok, és azok megfelelő bonyolultsággal rendelkeznek.”

„Az információ tanulmányozása, mely megfigyelhető a természetben, érdekes következtetésekhez vezet. Régebben úgy véltük, hogy a világ egyszerű anyagi részecskékből ál, az információ pedig másodlagos fenomén, melynek az alapja – speciálisan szervezett anyag. Most már tudjuk, hogy az ellenkezője igaz: lehetséges, hogy a Világegyetem az elsődleges információnak az eredménye – az anyagi objektum az információ másodlagos megnyilvánulása.”


Dembski William Albert (sz. 1960), amerikai matematikus, filozófus:

„Habár a természetes folyamatok képesek komplex, már létező információt átadni, de azok nem képesek információt létrehozni. Tehát a bonyolult információ létezése feltételez egy értelmes erőforrást. Mivel a genetikai információ ilyen jellegű, ezért létezik annak bizonyos értelmes oka. Ez annak a bizonyítéka, hogy hátterében bizonyos intelligencia van.”

[Dembski W., Intelligent Design as a Theory Information, 1997]
Dose Klaus német biokémikus, Johannes Gutenberg Egyetem biokémiai intézetének vezetője:

"A kémiai és molekuláris evolúció több mint harminc éves kutatása inkább kiemelte az élet keletkezésének problémáját, mintsem megoldotta azt. Jelenleg az elméleti feltételezések és kísérletek egyaránt kudarcba fulladtak vagy a teljes tudatlanságunknak a bevallását kényszerítik ránk."

„A biológiai információ, azaz a génekben rejlő információ eredetének kérdése továbbra is rejtély. Még az információ tárolására szükséges anyagi építőelemek sem képződhetnek maguktól. Számos sikertelen kísérlet után ma már valószínűtlennek tekinthető az egyszerű nukleotidok, és a replikáció-képes polinukleotidok spontán képződése a prebiotikus Földön.”

[„International Society for the study of the origin of Life”, Conf., Mainz, 1983]


Evva Ferenc (sz. 1920 ) fiziko-kémikus:

Lehet-e természettudományos kérdéseket filozófiai alapok nélkül művelni? Karl Popper, az USA-ban nemrég elhunyt osztrák filozófus szerint egy kérdés akkor minősíthető tisztán természettudományosnak, ha cáfolható (falzifikálható), vagyis a jelenben legalább elvileg létezik módszer az állítás helyes vagy téves voltának ellenőrzésére. Természettudományok esetén elsősorban kísérleti ellenőrizhetőségről van szó. A kísérleti eredményeket tudni kell logikusan magyarázni. A kísérleteknek megismételhetőnek kell lenniük, hogy azokat bárki, bármikor és bárhol megfelelő feltételek mellett megismételhesse és így ellenőrizhesse. Statisztikus jellegű természeti törvények igazolásánál ezen felül megfelelően sokszor kell a kísérleteket elvégezni, hogy a statisztikus törvényszerűség megállapítható legyen. Az élet abiogén keletkezése csak a Föld bolygón ismeretes, és csak egyszeri esemény volt. Természettudományos elképzelések alapján azt lehet kutatni, hogy az élet hogyan keletkezhetett. Minthogy azonban a kezdeti viszonyok kellően pontos ismeretére elvileg sincs mód, az erre vonatkozó állítások (kémiai evolúció) nem falzifikálhatók. Az élet keletkezése tehát nem kizárólag természettudományos, hanem filozófiai probléma is.”

A genetikai információ eredete és a redukcióizmus. A kémiai evolúció számos megoldatlan problémája közt a genetikai információ eredete a legsúlyosabb. A genetikai kód (GK) kialakulására több kémiai hipotézis ismeretes. A GK azonban nem maga az információ, hanem egy jelrendszer, mellyel a genetikai információ tárolódik. Hasonló a hírközlésben alkalmazott Shannon-féle jelrendszerhez vagy a csupán két jelféleséget alkalmazó morse-ábécéhez. Éppúgy, mint a GK, ezek sem azonosak magával az üzenettel, de eltérően az előbbitől mindkettőnek ismerjük az eredetét és létrejöttét. Hogy próbálnak választ adni az eredetre a különböző biológiai irányzatok?

Neves angol biológus T. H. Huxley, British Association for the Advancement of Science tudományos társaság 1861-ben egyik Oxfordban megtartott ülésén Wilberforce, anglikán püspökkel folytatott vitájában a „véletlen teremtő erejének” bizonyításáért szállt síkra. Huxley állítása a következő volt: „Tételezzük fel, hogy az állati értelemnek olyan magas fokára sikerül majmokat kitenyészteni, hogy képesek írógép mechanikus kezelésére. Az általuk legépelt betűk sorrendje és a jelsorozatok hossza kezdetben teljesen véletlenszerű és értelmetlen, vagyis a szemantikai információ kezdetben zérus. Huxley szerint, ha a majmoknak korlátlan idő és írógéppapír állna rendelkezésre, akkor előbb utóbb, bár továbbra is véletlenszerűen, értelmes szavak is megjelennének az értelmetlen jelsorozatok között, sőt az elképzelést ad abszurdum fokozva, mondatok, versstrófák, végül „Dávid király zsoltárai” is megjelenhetnének. Egy ilyen folyamat lényegében önszerveződés, melynek azonban, legalábbis kezdetben, nincs oka.

Vizsgáljuk meg, hogy ehhez a képzeletbeli folyamathoz milyen feltételek teljesülése lenne szükséges. Egyszerűsítés kedvéért mindjárt kezdetben tekintsünk el három feltételtől:

1. Nincs tisztázva, hogy az értelmes szövegnek milyen nyelven kell megjelennie.

2. Az emberi nyelvek hierarchiájában a jelsorozatok, ha nem vesszük figyelembe az összetett szavakat, általában 1-8 betűből állnak. Összehasonlításul vegyük figyelembe, hogy a biopolimerek egyedeinek száma néhányszor tíztől milliós nagyságrendig terjed.

3. sem a rendelkezésre álló idő, sem az anyagmennyiség nem korlátlan.

Ahhoz, hogy a betűkből versek legyenek, a következők szükségesek:

1. A megjelent információt ki kell válogatni az értelmetlen jelek halmazából.

2. A keletkezett információnak nem szabad eltűnnie, tehát valamilyen módon raktározódnia kell.



3. Ha a kísérlet fázisterének az írógép papírját tekintjük, és annak mennyisége korlátozott, akkor az értelmetlen jeleknek valamilyen módon ki kell radírozódnia.

4. Az információnak fejlődni kell. Ez a következőket jelenti: A szavakat megfelelő sorrendbe kell állítani, hogy a szavakban megnyilvánuló információból értelmes mondatok alakulhassanak. Ez csak úgy lehetséges, ha a szavak értelmük szerint kapcsolatba hozhatók…”

„… De hogyan képzelhetők el a darwini fogalmak a molekulák szintjén? Hogyan keletkezhet biológiai, illetve genetikai információ élettelen környezetben? Hogyan tárolódhat és értékelődhet fel kémiai információ biológiai információvá pusztán kémiai reakciókkal? Eigen és munkatársai szerint a szelekció darwini értelemben a molekulák szintjén is hatékony. A genetikai információ biológiai makromolekulák önszerveződésének és evolúciójának az eredménye a „fejlődő” kémiai rendszeren belül, szakszóval endogén módon.

Eigen és munkatársai a „szelekció”, illetve „túlélés” nevű játékokban megadott szabályokkal kísérlik meg a folyamatokat elvileg utánozni. A véletlen szerintük bele van építve a játékszabályokba. Eigen a játékszabályokat a természeti törvények analógiájának tekinti. Végkövetkeztetése szerint „A természet törvényei alakítják a véletlent!”

Fenti tétel „igazolására” Küppers egy érdekes, számítógépes programot mutat be.  A kiindulás egy 17 betűből álló és 11 féle betűjelet felhasználó sorozat, mely a következő: ELWWSJILAKLAFTYJ. A betűk sorrendjének lehetséges száma: 1026! Ebből az óriási halmazból (német nyelven) egynek van értelmes jelentése: EVOLUTIONSTHEORIE. A kiindulásnál mindössze 100 értelmetlen sorozatot vettek figyelembe. A számítógépes programot úgy szerkesztették, hogy minden betűsorozat, mely közelebb van a végcélhoz (minél több kerül a megfelelő helyére), annál gyorsabban reprodukálódik. Az átlagnál rosszabbul másolódó sorrendek viszont a további lépésekből kizáródnak. A sorozat önmásolódó, de hibák is bele vannak kalkulálva a programba. Utóbbival a mutációkat utánozzák. Az eredmény 30 lépés után a következő volt: 100 kezdeti kópiából 10 maradt, ezek közt az értelmes szó 4 példányban volt megtalálható.

Meglepő dolog, hogy a fenti program éppen az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit tervezői bizonyítani akartak. Az értelmes szó ugyanis nem véletlenszerűen bukkant fel az értelmetlen sorozatok hatalmas tömegéből, hanem egy jól meghatározott algoritmikus információ szerint, kitűzött végcéllal. Az információ programozott, eredete tehát szerkesztőinek fantáziáján, nem pedig a véletlenen alapul. Másrészt az absztrakt rendszerre kívülről van „ráerőszakolva” az információ, tehát nem endogén, hanem exogén. Ugyanez vonatkozik a játékelmélet egyéb ötleteinek alkalmazására is.

Egy másik nehézség az információ tárolódása prebiotikus körülmények között. Ennek állandósulásához és fejlődéséhez tárolásmódra van szükség. A káoszelmélet szerint helyileg, illetve időbelileg bizonyos szakaszokban létesülhet rendeződés, de ez stabilizációs mechanizmusok nélkül nem lehet tartós. Véletlenszerű folyamatokkal nehezen képzelhető el a rendszer, melyben valós információ tárolódhat, sőt fejlődhet. Információ keletkezéséhez, mint az ismertetett Küppers-féle utánzás0zerkesztéssel. A szótárban lévő szavak ennek előfeltételei, de az utóbbi értelme nem vezethető le az előbbiből.

Polányi szerint a DNS alapján történő szerveződés okokat követel, melyek nem fejezhetők ki pusztán fizikai, illetve kémiai fogalmakkal. A szerveződést szerinte két dolog ellenőrzi. Az egyik a keletkezett képződmények alkotórészeire vonatkozik, a másik a már kialakult szerkezetekre. Az alacsonyabb szint törvényei szabják meg a (fizikai, illetve kémiai) határfeltételeket, melyek érvényesek a magasabb (biológiai) szinten is. A szerveződés értelmét azonban csak a magasabb (biológiai) szint adja meg azáltal, hogy szemantikai (értelmi) összefüggésben áll az alacsonyabbal.

Wigner Jenő [magyar elméleti fizikus] kvantumfizikai számításokkal próbálja bizonyítani, hogy élettelen rendszerek önreprodukciója tetszés szerinti mértékben valószínűtlen. Számításai szerint a prebiotikus időszakban a kémiai káosz körülményei között működési rend önként nem jöhetett létre.

A fizikus Lipson a genetikai információ endogén keletkezésének nehézségeit abban látja, hogy a biomolekulák kialakulása lépésről lépésre történő evolúcióval nehezen képzelhető el. Nem léteznek ugyanis 60, 80, vagy 98%-ban alkalmas biopolimerek. A hemoglobinokat említi példaként, melyeknél csupán két aminosav felcserélődése a fehérjeláncban (kb. 0,2%-os hiba) az élő szervezetekben súlyos zavarokhoz vezet.

…Eszerint az élő szervezetek egyre tökéletesebb kísérleti úton történő megismerésével és a bioinformatikai alapok fejlődésével olyan információs rendszerek válnak ismeretessé még a legegyszerűbb mikroorganizmusok esetében is, melyeknek önkéntes létrejötte prebiotikus körülmények között, külső (exogén) információ nélkül gyakorlatilag zérus.”



[Evva F., Az élet keletkezése mint filozófiai kérdés, http://web.axelero.hu/kesz/jel/05_06/evva.html]
Fóti Marcell vezető oktató, a NetAcademia Kft. ügyvezetője. Szakterületei közé tartoznak az Active Directory, a DNS, a Windows 2003, a biztonság, az SQL. 2000 és 2004 között a tech.net magazin főszerkesztője:

„…ha nincs DNS, akkor nincs élet a földön… informatikai vonatkozású a felfedezés (a DNS). Arról ugyanis nincs szó, hogy bárki értelmezni tudná az emberi DNA tartalmát: a hír mögött összesen annyi eredmény áll, hogy sikeresen, ám gépiesen és bután lekörmölték egy emberi sejt örökítő anyagának 12 gigabitnyi információját. Ám az értelmezés még hátra van… A tudóscsoport vezetője be is vallotta: most jön a neheze…

Ahogy a sejtek sokasodnak a megszületendő magzatban, mindegyik megkapja a közös tudás egy példányát, a DNS-t, és mindegyik sejt kiolvassa belőle pontosan azt a szakaszt, ami rá vonatkozik: tüdőgümő legyen belőle vagy nyálkahártya? Vagyis mindegyik sejt rendelkezik egy adathordozóval (ez a DNS) és egy olvasó-berendezéssel, amely kiolvassa az adott sejt felépítésére vonatkozó fejezetet. Olyan, mint egy lyukkártya meg egy olvasó. A DNS információtartalma az evolúció során igencsak megváltozott (ez tehát egyfajta írás), a legelső DNS kialakulásáról azonban sejtelmünk sincs.

Minden élőlény minden sejtének minden fehérjéje a húsz aminosavból épül fel, Alanintól Valinig. Elvileg tehát egy húszbetűs (valójában 21, mert egy STOP jel is kell, amely jelzi, hogy hol ér véget egy mondat) ábécére van szükségünk, vagyis összesen 21 különböző jelet kell ábrázolnunk egy bájton… Tekintve, hogy a DNS kettős spiráljában úgynevezett komplimenter írásmódot „használunk” – hogyha sejtosztódáskor széttekeredik, mindkét fele tökéletesen kiegészülhessen –, csak páros számú „betűnk” lehet. Az 5 bites kódolás 32 különböző lehetőséget jelent, ami elegendő lenne 21 jel tárolásához, de már némi hibadetektáló kód, például paritás képzéséhez kevés. Pedig jó lenne, ha a másolási hibák „kibuknának” még mielőtt háromfejű, egyfogú, szárnyas óriásgiliszták lepnék el a földet. A DNS azonban tartalmaz hibadetektáló kódot, így helyet 6 bit kellene, s már is 20 százalékkal megnöveltük a jelek hosszát, így a DNS-lánc hosszát is… Hát éppen emiatt mondott le a Teremtő a bináris kódolásról, és használ helyette kvaternáris kódot (négyes számrendszer), ahol 1 „bit” nem két értéket vehet fel, hanem négyet… Így a DNS-spirál hossza ezzel éppen feleakkora, mint az előbb, és így már simán elfér a sejtben. Hát nem zseniális?

Nem maga a DNS kettős spirálja a csoda, hanem az általa leírt információ… Annyira zseniális, hogy az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés: az ősleves vajon mennyi idő alatt főz ki egy ilyen komplett rendszert merő véletlenségből? … Az élet alapja, a DNS tervezési okokból read olny. Nekünk nincs írási jogunk, nehogy eltoljunk valamit.

Az információ véletlen születéséről ismerős lehet az a gondolatkísérlet, hogy ha leültetünk egy majmot egy írógép elé, és elkezd véletlenszerűen klimpírozni a billentyűkön, akkor vajon mennyi idő szükségeltetik ahhoz, hogy megírja Tom Sawyer kalandjait. Elvileg előbb-utóbb megírja eredetiben, majd néhány milliárd év múlva magyarul is. Tehát a DNS elvileg véletlenül is keletkezhetett. De van itt egy bökkenő: a majom klimpírozását egy intelligencia dolgozza fel, és dönti el, hogy most éppen zagyvaságot gépel, vagy – merő véletlenségből – éppen nem. Tehát azáltal válik az információ információvá, hogy valaki számára jelent a jelsorozat valamit. Minden egyes sejt számára természetesen jelent valamit a DNS, hisz ez alapján építkezik, tehát megvan a cél-„személy”, aki eldönti, hogy infó-e az infó. A sejt DNS-olvasója is keletkezhetett véletlenül. De annak a valószínűsége, hogy a 12 Gbites lyúkszalag (DNS) és az ezt hibátlanul olvasó kémiai gép egyszerre véletlenül létrejön, kerek nulla. Ha valóban a véletlen művei vagyunk, akkor az egyiknek milliárd évekkel előbb létre kellett jönnie, mint a másiknak. Ennek menete hasonló lenne a következőhöz: képzeljük el Joseph-Marie Jacquard urat, amint éppen a lyukszalagos kötőgép feltalálásának felénél tart, bambán álldogál a műhely közepén kézében egy Budmil póló elkészítését vezérlő lyukszalaggal, és halvány fogalma sincs arról, hogy mire való, mert az olvasó feltalálásánál még nem tart, ergo számára is ismeretlen az általa készített szalag tartalma. Vagy fordítva: éppen tűreszelővel reszeli a mechanikus olvasót, mely majd a kötőgép fejét fogja vezérelni, de még nem tudja, hogy mire lesz jó, mert az egész gép működése, s a szalag kódrendszere még nem állt össze a felében. Ugye badarság?”

[Fóti Marcell, DNS – a Teremtő informatikája, Byte, 2000, 10]
Gates Bill (hivatalos nevén William Henry Gates III) ( sz. 1955) amerikai üzletember, a Microsoft cég alapító-tulajdonosa:

„DNS hasonlít egy számítógépes programra, de a DNS sokkal tökéletesebb, mint bármelyik programtermék, melyet mi valaha is létrehoztunk.”

[Gates B. The Road Ahead. Boulder: Blue Penguin, 1996]
Gitt Werner német informatikus, Fizikai és Technológiai Intézet igazgatója:

„A gyakorlat azt mutatta, hogy az információ keletkezéséhez szükség van egy elme kreativitására és megfelelő akaratra… Egyetlen természeti törvény, folyamat vagy eset sem létezik, amely által az anyagból információ keletkezne.”

[Werner Gitt, Kezdetben volt az információ, Evangéliumi Kiadó, 2004]
Gooding David, nyelvész (klasszikus nyelvek), filozófus, akadémikus, Cambridge Egyetem professzora, Lennox John, matematikus, filozófus, Cambridge Egyetem professzora:

„Minél mélyebben ismerjük az élő sejtet, annál jobban értjük, hogy az hasonlít az emberi intelligencia legmagasabb technológiai produktumaira, például, a számítógépre… Ugyan úgy, mint a számítógép nem képes program nélkül működni, a sejt sem működhet a DNS-ben tárolt információ nélkül... A szöveg tartalmát, értelmét nem lehet a papír és a nyomdafesték kémiai tulajdonságaiból levezetni.”

„Az a tény, hogy az információ – fundamentális fogalom, messzemenő következtetésekhez vezet, melyek alapján megérthetjük a világot és önmagunkat… Ez alátámasztja az intelligens tervezés elvet, mely a Világegyetem eredetéről szol, és annak a legjobb magyarázata. A materialista filozófusok redukcióinizmus jellegű okfejtései hibásak, mivel az anyag és az energia nem képes olyan információs struktúrákat létrehozni, melyek az élethez szükségesek.”

„Nem azért fogadjuk el az intelligens tervezést, mert nem rendelkezünk megfelelő tudományos érvekkel, hanem éppen azért, mert rendelkezünk azokkal. Mivel ismerjük a biológiai információ lényegét, tudjuk, hogy az információ egyetlen erőforrása az intelligencia, és hogy a véletlen és szükségszerűség bonyolult információt nem képes létrehozni, ezért fogadjuk el, hogy az intelligens tervezés az élet legjobb magyarázata… Annak, hogy sok tudós az intelligens tervezést nem képes elfogadni, nincs semmi köze a tudományhoz. Ez nem tudományos, hanem világnézeti kérdés.”

Lewontin egyértelműen kijelentette, hogy filozófiájának az alapja nem a tudományos kutatások eredményei, hanem a Teremtő dogmatikus tagadása. Az ő materialista „hálója” nem képes „kifogni” az Istent, ami csak azt jelenti, hogy Isten létezése továbbra is nyitott. A materialista tudósok gyakran kijelentik, hogy bebizonyították, hogy nincs Isten!… Ha egy műszert azzal a céllal hoznak létre, hogy az a spektrumnak csak a látható részét regisztrálja, akkor értelmetlen az a kijelentés, hogy a kísérletek bebizonyították, hogy nem léteznek ibolyántúli, röntgen, és más sugarak. Már a kísérlet ellőtt is lehetett tudni, hogy milyen lesz az eredmény… Ugyan úgy, ha a tudományos kutatásunkat úgy tervezzük, hogy Isten létezését a priori kizárjuk, akkor abszurd az a kijelentés, hogy a kutatásaink minket az ateizmushoz vezetnek.”


Yüklə 1 Mb.

Dostları ilə paylaş:
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   10




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə