3.3. Lefolyási viszonyok modellezése
A térinformatika eszköztára lehetővé teszi, hogy síkvidéki területeken a belvízveszélyre hajlamos területeket meghatározhassuk. A Digitális Magassági Modellel (DEM- Digitital Elevation Model) a domborzat ábrázolásával és az abból vonatkoztatott értékek meghatározásával pontos képet kapunk a terepfelszínen történő lefolyási viszonyokról. A DEM földfelszín elemzésének rendkívül hasznos és igen szemléletes eszközei, a Föld fizikai felszínét digitális magassági adatokkal írják le.
A módszer nemcsak az összegyülekezési pontok, felületek meghatározásához alkalmazható, de az erózióveszélyes területek azonosítására is. A technika azon alapszik, hogy a lefolyási irányok konvergenciája, ill. divergenciája megmutatja az összegyülekezés mértékét és a lehetséges belvízfoltok helyét, így meghatározhatóvá válik a túlnedvesedésre hajlamos területek konkrét elhelyezkedése és területe.
A modellek kialakításakor a vizsgált területet szabályos vagy szabálytalan idomokkal, általában négyzetekkel (rács - grid), illetve háromszögekkel (TIN - Triangulated Irregular Network, háromszögesített szabálytalan hálózat) lefedik, s a lefedéshez használt idomok csúcspontjainak magasságát meghatározzák. A rácshálós módszer alapja, hogy a domborzatot szabályos területekre osztjuk fel, így egy pontmátrixot kapunk. Térbeli interpolációval a megfelelő hálózat rácspontjaira vonatkoztatjuk a magasságadatokat. Minél sűrűbb a pontok koncentrációja, annál nagyobb a DEM felbontása. Előnye, hogy szabályos elemekből áll, hátránya, hogy interpolációt kell alkalmazni a szabályos idomok csúcsaihoz tartozó magasságok meghatározásához.
Ezzel szemben a háromszögesített szabálytalan hálózat (TIN) során a szabálytalan eloszlású mintapontokat egyenesekkel kötjük össze, így egy szabálytalan háromszög-hálózatot kapunk. A háromszögek illeszkednek egymáshoz, ezáltal biztosítják, hogy a felület folytonos lesz. Mivel a pontok a mérési adatokra illeszkednek nincs szükség interpolárcióra.
Miután létrehoztuk a digitális magassági modellt, meghatározhatjuk a víz felszínen történő mozgását, a lefolyást a következő lépések szerint.
6.4. ábra - 6.4. ábra. 3D-s magassági modell lefolyási irányokkal [33]
A lejtőtérkép megmutatja a terepfelszín egyes pontjain a lejtőhajlás mértékét. A lejtőhajlás az adott síkidomhoz tartozó legnagyobb meredekségű szakasz dőlésszöge adja meg. Ennek alapján a lejtési irányokból meghatározhatóvá válnak azok a térrészek, ahonnan a felszíni vizek szétterülnek, illetve ahol a vizek összegyülekeznek.
A konvergens térrészek leválogatásával kijelölhetővé válnak a belvízre hajlamos területek. Az összegyülekezés fokozódásának egyik biztos jele a konvergencia növekedése. A konvexitás mértékét úgy lehet számszerűsíteni, hogy az eredeti irányhoz képest való irányszög-váltást százalékban vagy abszolút értékben kifejezzük. Ha az azonos irányváltozású elemi térrészeket izometrikus vonalakkal összekötjük, akkor a konvergencia, ill. a divergencia mértékét tudjuk vizuálisan megjeleníteni. Amíg az elemi térrészről lefolyó víz irányai párhuzamosak egymással, az összegyülekezés kezdeti szakaszaként értelmezhető a folyamat. Vagyis az adott útvonalon haladó és kumulálódó víz nem gyarapszik a szomszédos térrészekből lefolyó vizek mennyiségével. Abban az esetben, ha a lejtő szintvonalai domborúak a lefolyási irányra nézve, az irányok a görbület tetejéről lefelé haladva folyamatosan széttartanak, azaz távolodnak egymástól, így a lefolyó vízmennyiség is szétoszlik (divergencia).
Ha viszont az összegyülekezés a felszín természetes mélyedései felé közelít, a lefolyási irányok fokozatosan összetartanak, vagyis egyre több cella tartalma összpontosul 1-1 egységbe (konvergencia). A konvergencia annál kifejezettebb, minél határozottabb a lefolyás irányának változása.
7. fejezet - Összefoglalás
A veszélyhelyzetekre való felkészülés, azon belül a katasztrófavédelem önálló tudományág, de több más tudományterülettel szoros kapcsolatban áll. A kockázatmenedzsment a várható veszélyeket és azok kockázatait méri fel és a munka-, tűz- és környezetvédelmi eszközök, eljárások segítségével igyekszik a bekövetkezés valószínűségét és mértékét minimalizálni. A kockázatok felmérésére számos módszer létezik, ezek közül a jegyzetben csak néhányat emeltünk ki. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a korábbi adatok különböző módon történő elemzése (idősorok, illetve térbeli értékelés, modellezés) új információhoz juttathatja a vizsgálódót, ezért érdemes ezekre is figyelmet szentelni.
A jegyzetben Magyarországot érintő veszélyhelyzeteket mutattuk be elsődlegesen, más országokra a felsorolásban több vagy kevesebb elem lett volna. Az egyes veszélyekre való felkészülés nem feltétlen hatósági feladat, ezért található több helyen a jegyzetben egyfajta ellenőrzőjegyzék a teendőkre vonatkozóan, mivel ezekben az esetekben a katasztrófavédelmi szerv lehetőségei a megelőzés területén a tájékoztatásra korlátozódik, a feladat maga az egyénre hárul.
8. fejezet - Irodalomjegyzék
-
18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
-
1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.
-
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
-
26 years, Bhopal gas-Justice now act of god www.theindiadaily.com/special-news/26-years-bhopal-gas-justice-now-act-of-god
-
Állami Számvevőszék: Jelentés a természeti katasztrófák megelőzésére, elhárítására, következményeinek felszámolására kialakított rendszerek ellenőrzéséről (1107) 2011. május www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/60F6392DAE8E04FBC125789600363D54/$File/1107J000.pdf
-
ALOHA User’s Manual www.epa.gov/osweroe1/docs/cameo/ALOHAManual.pdf
-
>Aszódi Attila, Boros Ildikó, Légrádi Gábor A 2003-as paksi üzemzavar műszaki okai és lefolyása Akadémiai Kiadó Budapest. 2007
-
Autonomous Early Warning System for Forest Fires Tested in Brandenburg (Germany) International Forest Fire News No. 22 - April 2000 www.fire.uni-freiburg.de/iffn/iffn_22/iffn22.pdf
-
Az árvízmegelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata www.kvvm.hu/szakmai/budapestinitiative/docs/LegjobbGyakDok.pdf
-
Az EU rendkívüli beavatkozása Magyarországon www.168ora.hu/itthon/az-eu-rendkivuli-beavatkozasa-magyarorszagon-56847.html
-
Baranya K.: Geológiai eredetű veszélyek. Védelem katasztrófa- és tűzvédelmi szemle 2010. 17. évf. 5. szám 51-53
-
Bartovics A.: Nagy kiterjedésű hosszantartó erdőtüzek oltásának tapasztalatai, a beavatkozás és a tűzkár környezeti hatásainak elemzése. Gödöllő, 2004
-
Birkás M., Szemők A., Mesić M.: A klímaváltozás talajművelési, talajállapot tanulságai. „Klíma-21” füzetek Klímaváltozás – Hatások – Válaszok, 2010. 61. 144-152
-
Bukovics I.: A katasztrófavédelem helye, szerepe a XXI. század elején www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan117.pdf
-
Bukovics I.: Logikai „nemvalószínűségi” kockázatelemzés www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2006/3/Bukovics_Istvan_Kockazatelemzes.pdf
-
Cova T. J., Church R. L.: Modelling community evacuation vulnerability using GIS. International Journal of Geographical Information Science, 1997, vol. 11, no. 8, 763-784
-
Czomba P.: Biztonsági terv tömegrendezvényekhez www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan272.pdf
-
Dávidovics Zs.: A vegyi balesetekről www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan373.pdf
-
Dávidovits Zs.: A természeti katasztrófák, a természeti kockázatok és az emberi kiszolgáltatottság elemzése www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan255.pdf
-
foldrenges.hu
-
Gyenes Zs. (szerk.): Nemzeti katasztrófa kockázatértékelés, Magyarország. 2011.
-
Hadnagy I. J.: A terrorfenyegetettség a kiszámíthatatlan pusztító akciók hírnöke www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan102.pdf
-
Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről. www.vati.hu/static/otk/hun/letoltesekhun.html
-
Katasztrófa Wikipédia definíció. http://hu.wikipedia.org/wiki/Katasztr%C3%B3fa (letöltés ideje: 2011-05-26)
-
katasztrofavedelem.hu
-
Kovács G., Bakó G., Molnár Zs.: A vörösiszap-katasztrófa által érintett terület georeferált légifelvétel-mozaikja. Térinformatika Online 2011. október 29.
-
Környezet- és természetvédelmi lexikon. Akadémiai Kiadó Budapest, 2002
-
Kugler Zs.: Vörösiszap-katasztrófa műholdas megfigyelése. Térinformatika Online 2011. június 17.
-
Leég a Budapest Sportcsarnok (1999) www.hir24.hu/idogep/2010/12/14/leeg-a-budapest-sportcsarnok-1999/
-
Lits G.: A „Paula” viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan224.pdf
-
Majorosné Lublóy É., Bánky T., Balázs L. Gy.: Tűz a Budapest Sportcsarnokban: mérnöki tanulságok. Vasbetonépítés 2004/2. www.fib.bme.hu/fib/cikk/v04_2_teljes/cikk04-1-3.php3
-
MSZ EN ISO 13943:2004 Tűzbiztonság. Szótár (ISO 13943:1999)
-
Nagy I., Bíró T., Tamás J.: Lefolyási viszonyok vizsgálata Digitális Magassági Modell felhasználásával. Agrártudományi Közlemények, 2007/26. Különszám 124-129
-
Nagy K., Halász L.: Katasztrófavédelem – Egyetemi jegyzet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2002
-
Nagy L., Szlávik L. (szerk): Árvízvédekezés a gyakorlatban, Közlekedési Dokumentációs Kft. Budapest 2004
-
Nagy L., Takács A.: A 2005. JÚLIUS 19-I SZOLNOKI PARTMOZGÁS VIZSGÁLATA, XXIX. Országos Vándorgyűlés, Eger, 2011. július 6-8.
-
Nagy L.: Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak? XXVIII. Országos Vándorgyűlés Sopron, 2010. július 7-9. www.hidrologia.hu/vandorgyules/28/dolgozatok/nagy_laszlo4.html
-
Országos Atomenergia Hivatal: FV-5. sz. Útmutató, Fizikai védelmi zónák meghatározása, Budapest 2011
-
Országos Nukleárisbaleset-Elhárítási Intézkedési Terv fejezetéhez tartozó OBEIT 7.1. sz. Útmutató. Sürgős óvintézkedések meghozatala, bevezetése és végrehajtása. 2011. január
-
Önkormányzati Vízügyi Kézikönyv, KvVM, 2003
-
Páldy A., Kishonti K., Molnár K., Vámos A., Szedresi I., Gramantik P., Csaba K., Bobvos J., Gorove L., Buránszkyné S. M.: A hőségriasztás hazai tapasztalatai Budapesti Népegészségügy 37(2)99-105. 2006
-
Pálfai I.: A belvizek keletkezése és szabályozása. Hidrológiai Közlöny. 1993/1. 31-33.
-
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: A katasztrófa kockázatok biztosításának kérdései www.pszaf.hu/data/cms355142/A_katasztr__fa_kock__zatok_biztos__t__s__nak_k__rd__sei.pdf
-
Rabovszky D.: A katasztrófapszichológia jelentősége a futball huliganizmus kezelésében. www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan362.pdf
-
Salgótarjáni Polgári Védelmi Kirendeltség: Katasztrófavédelem. http://www.scribd.com/doc/13294143/Katasztrofavedelem (letöltés ideje: 2011-05-26)
-
Somlyódi László (szerk.): A Hazai Vízgazdálkodás Stratégiai Kérdései. Magyar Tudományos Akadémia, 2002
-
Szabó G.: Az erdőtűz. –Kézirat. In: Bartovics Attila: Nagy kiterjedésű hosszantartó erdőtüzek oltásának tapasztalatai, a beavatkozás és a tűzkár környezeti hatásainak elemzése. Gödöllő, 2004
-
Szakál B.: Polgári védelem jegyzet, Szent István Egyetem, Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar, 2005
-
Szatmáry Zoltán: Súlyos üzemzavar a Paksi Atomerőműben. Fizikai Szemle 2003/8. 266.o.
-
Szlávik L., Tóth S., Nagy L., és Szél S.: Árvízi kockázatok elemzésének és térképezésnek irányelvei. Vízügyi Közlemények 2002/4
-
Szlávik L.: A Tisza-völgy árvízvédelme és fejlesztése Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. geography.hu/mfk2001/cikkek/Szlavik.pdf
-
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M., Czifra T.: Magyarországi földrengések évkönyve 2006. GeoRisk, Budapest 2007.
-
Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Kiszely M., Czifra T.: Magyarországi földrengések évkönyve 2011. GeoRisk, Budapest 2012.
-
Tunyogi D., Földi L.: 2006. évi magyarországi árvíz során végzett elhárítási munkálatok elemzése, különös tekintettel a magyar honvédség szerepvállalására 2007. 2. 50-61
-
VAHAVA projekt összefoglaló klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf
-
Veres Gy.: Kiürítés számítógépes modellezése www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan388.pdf
-
Veres Gy.: Tömeg dinamika a személysűrűség függvényében www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan344.pdf
-
Vízkárelhárítás – Egyetemi jegyzet, vit.bme.hu/targyak/ttp-vizkar/HEFOP_Vizkar.pdf
-
VKKI Fogalomtár www.vkki.hu/index.php?mid=326
-
Winkler G.: Környezeti térinformatika, jegyzet a földmérő és térinformatika szakos hallgatók számára. 2011. www.fmt.bme.hu/fmt/oktatas/feltoltesek/BMEEOFTMK12/kornyezetiterinformatika_msc(sec).pdf
-
www.met.hu/idojaras/balaton/
-
www.okoret.hu/okoret/okoret.head.page?nodeid=162
-
www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan362.pdf
-
www.vizugy.hu
-
www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/317/vhte-1107-kivonat.pdf
-
www.oek.hu
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Dostları ilə paylaş: |