Veszélyhelyzetek kezelése Somogyi, Viola Tartalom


Lefolyási viszonyok modellezése



Yüklə 0,8 Mb.
səhifə11/11
tarix18.05.2018
ölçüsü0,8 Mb.
#44671
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11
3.3. Lefolyási viszonyok modellezése

A térinformatika eszköztára lehetővé teszi, hogy síkvidéki területeken a belvízveszélyre hajlamos területeket meghatározhassuk. A Digitális Magassági Modellel (DEM- Digitital Elevation Model) a domborzat ábrázolásával és az abból vonatkoztatott értékek meghatározásával pontos képet kapunk a terepfelszínen történő lefolyási viszonyokról. A DEM földfelszín elemzésének rendkívül hasznos és igen szemléletes eszközei, a Föld fizikai felszínét digitális magassági adatokkal írják le.

A módszer nemcsak az összegyülekezési pontok, felületek meghatározásához alkalmazható, de az erózióveszélyes területek azonosítására is. A technika azon alapszik, hogy a lefolyási irányok konvergenciája, ill. divergenciája megmutatja az összegyülekezés mértékét és a lehetséges belvízfoltok helyét, így meghatározhatóvá válik a túlnedvesedésre hajlamos területek konkrét elhelyezkedése és területe.

A modellek kialakításakor a vizsgált területet szabályos vagy szabálytalan idomokkal, általában négyzetekkel (rács - grid), illetve háromszögekkel (TIN - Triangulated Irregular Network, háromszögesített szabálytalan hálózat) lefedik, s a lefedéshez használt idomok csúcspontjainak magasságát meghatározzák. A rácshálós módszer alapja, hogy a domborzatot szabályos területekre osztjuk fel, így egy pontmátrixot kapunk. Térbeli interpolációval a megfelelő hálózat rácspontjaira vonatkoztatjuk a magasságadatokat. Minél sűrűbb a pontok koncentrációja, annál nagyobb a DEM felbontása. Előnye, hogy szabályos elemekből áll, hátránya, hogy interpolációt kell alkalmazni a szabályos idomok csúcsaihoz tartozó magasságok meghatározásához.

Ezzel szemben a háromszögesített szabálytalan hálózat (TIN) során a szabálytalan eloszlású mintapontokat egyenesekkel kötjük össze, így egy szabálytalan háromszög-hálózatot kapunk. A háromszögek illeszkednek egymáshoz, ezáltal biztosítják, hogy a felület folytonos lesz. Mivel a pontok a mérési adatokra illeszkednek nincs szükség interpolárcióra.

Miután létrehoztuk a digitális magassági modellt, meghatározhatjuk a víz felszínen történő mozgását, a lefolyást a következő lépések szerint.

6.4. ábra - 6.4. ábra. 3D-s magassági modell lefolyási irányokkal [33]

A lejtőtérkép megmutatja a terepfelszín egyes pontjain a lejtőhajlás mértékét. A lejtőhajlás az adott síkidomhoz tartozó legnagyobb meredekségű szakasz dőlésszöge adja meg. Ennek alapján a lejtési irányokból meghatározhatóvá válnak azok a térrészek, ahonnan a felszíni vizek szétterülnek, illetve ahol a vizek összegyülekeznek.

A konvergens térrészek leválogatásával kijelölhetővé válnak a belvízre hajlamos területek. Az összegyülekezés fokozódásának egyik biztos jele a konvergencia növekedése. A konvexitás mértékét úgy lehet számszerűsíteni, hogy az eredeti irányhoz képest való irányszög-váltást százalékban vagy abszolút értékben kifejezzük. Ha az azonos irányváltozású elemi térrészeket izometrikus vonalakkal összekötjük, akkor a konvergencia, ill. a divergencia mértékét tudjuk vizuálisan megjeleníteni. Amíg az elemi térrészről lefolyó víz irányai párhuzamosak egymással, az összegyülekezés kezdeti szakaszaként értelmezhető a folyamat. Vagyis az adott útvonalon haladó és kumulálódó víz nem gyarapszik a szomszédos térrészekből lefolyó vizek mennyiségével. Abban az esetben, ha a lejtő szintvonalai domborúak a lefolyási irányra nézve, az irányok a görbület tetejéről lefelé haladva folyamatosan széttartanak, azaz távolodnak egymástól, így a lefolyó vízmennyiség is szétoszlik (divergencia).

Ha viszont az összegyülekezés a felszín természetes mélyedései felé közelít, a lefolyási irányok fokozatosan összetartanak, vagyis egyre több cella tartalma összpontosul 1-1 egységbe (konvergencia). A konvergencia annál kifejezettebb, minél határozottabb a lefolyás irányának változása.
7. fejezet - Összefoglalás

A veszélyhelyzetekre való felkészülés, azon belül a katasztrófavédelem önálló tudományág, de több más tudományterülettel szoros kapcsolatban áll. A kockázatmenedzsment a várható veszélyeket és azok kockázatait méri fel és a munka-, tűz- és környezetvédelmi eszközök, eljárások segítségével igyekszik a bekövetkezés valószínűségét és mértékét minimalizálni. A kockázatok felmérésére számos módszer létezik, ezek közül a jegyzetben csak néhányat emeltünk ki. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a korábbi adatok különböző módon történő elemzése (idősorok, illetve térbeli értékelés, modellezés) új információhoz juttathatja a vizsgálódót, ezért érdemes ezekre is figyelmet szentelni.



A jegyzetben Magyarországot érintő veszélyhelyzeteket mutattuk be elsődlegesen, más országokra a felsorolásban több vagy kevesebb elem lett volna. Az egyes veszélyekre való felkészülés nem feltétlen hatósági feladat, ezért található több helyen a jegyzetben egyfajta ellenőrzőjegyzék a teendőkre vonatkozóan, mivel ezekben az esetekben a katasztrófavédelmi szerv lehetőségei a megelőzés területén a tájékoztatásra korlátozódik, a feladat maga az egyénre hárul.
8. fejezet - Irodalomjegyzék

  1. 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

  2. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.

  3. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

  4. 26 years, Bhopal gas-Justice now act of god www.theindiadaily.com/special-news/26-years-bhopal-gas-justice-now-act-of-god

  5. Állami Számvevőszék: Jelentés a természeti katasztrófák megelőzésére, elhárítására, következményeinek felszámolására kialakított rendszerek ellenőrzéséről (1107) 2011. május www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/60F6392DAE8E04FBC125789600363D54/$File/1107J000.pdf

  6. ALOHA User’s Manual www.epa.gov/osweroe1/docs/cameo/ALOHAManual.pdf

  7. >Aszódi Attila, Boros Ildikó, Légrádi Gábor A 2003-as paksi üzemzavar műszaki okai és lefolyása Akadémiai Kiadó Budapest. 2007

  8. Autonomous Early Warning System for Forest Fires Tested in Brandenburg (Germany) International Forest Fire News No. 22 - April 2000 www.fire.uni-freiburg.de/iffn/iffn_22/iffn22.pdf

  9. Az árvízmegelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata www.kvvm.hu/szakmai/budapestinitiative/docs/LegjobbGyakDok.pdf

  10. Az EU rendkívüli beavatkozása Magyarországon www.168ora.hu/itthon/az-eu-rendkivuli-beavatkozasa-magyarorszagon-56847.html

  11. Baranya K.: Geológiai eredetű veszélyek. Védelem katasztrófa- és tűzvédelmi szemle 2010. 17. évf. 5. szám 51-53

  12. Bartovics A.: Nagy kiterjedésű hosszantartó erdőtüzek oltásának tapasztalatai, a beavatkozás és a tűzkár környezeti hatásainak elemzése. Gödöllő, 2004

  13. Birkás M., Szemők A., Mesić M.: A klímaváltozás talajművelési, talajállapot tanulságai. „Klíma-21” füzetek Klímaváltozás – Hatások – Válaszok, 2010. 61. 144-152

  14. Bukovics I.: A katasztrófavédelem helye, szerepe a XXI. század elején www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan117.pdf

  15. Bukovics I.: Logikai „nemvalószínűségi” kockázatelemzés www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2006/3/Bukovics_Istvan_Kockazatelemzes.pdf

  16. Cova T. J., Church R. L.: Modelling community evacuation vulnerability using GIS. International Journal of Geographical Information Science, 1997, vol. 11, no. 8, 763-784

  17. Czomba P.: Biztonsági terv tömegrendezvényekhez www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan272.pdf

  18. Dávidovics Zs.: A vegyi balesetekről www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan373.pdf

  19. Dávidovits Zs.: A természeti katasztrófák, a természeti kockázatok és az emberi kiszolgáltatottság elemzése www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan255.pdf

  20. foldrenges.hu

  21. Gyenes Zs. (szerk.): Nemzeti katasztrófa kockázatértékelés, Magyarország. 2011.

  22. Hadnagy I. J.: A terrorfenyegetettség a kiszámíthatatlan pusztító akciók hírnöke www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan102.pdf

  23. Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről. www.vati.hu/static/otk/hun/letoltesekhun.html

  24. Katasztrófa Wikipédia definíció. http://hu.wikipedia.org/wiki/Katasztr%C3%B3fa (letöltés ideje: 2011-05-26)

  25. katasztrofavedelem.hu

  26. Kovács G., Bakó G., Molnár Zs.: A vörösiszap-katasztrófa által érintett terület georeferált légifelvétel-mozaikja. Térinformatika Online 2011. október 29.

  27. Környezet- és természetvédelmi lexikon. Akadémiai Kiadó Budapest, 2002

  28. Kugler Zs.: Vörösiszap-katasztrófa műholdas megfigyelése. Térinformatika Online 2011. június 17.

  29. Leég a Budapest Sportcsarnok (1999) www.hir24.hu/idogep/2010/12/14/leeg-a-budapest-sportcsarnok-1999/

  30. Lits G.: A „Paula” viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan224.pdf

  31. Majorosné Lublóy É., Bánky T., Balázs L. Gy.: Tűz a Budapest Sportcsarnokban: mérnöki tanulságok. Vasbetonépítés 2004/2. www.fib.bme.hu/fib/cikk/v04_2_teljes/cikk04-1-3.php3

  32. MSZ EN ISO 13943:2004 Tűzbiztonság. Szótár (ISO 13943:1999)

  33. Nagy I., Bíró T., Tamás J.: Lefolyási viszonyok vizsgálata Digitális Magassági Modell felhasználásával. Agrártudományi Közlemények, 2007/26. Különszám 124-129

  34. Nagy K., Halász L.: Katasztrófavédelem – Egyetemi jegyzet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2002

  35.  Nagy L., Szlávik L. (szerk): Árvízvédekezés a gyakorlatban, Közlekedési Dokumentációs Kft. Budapest 2004

  36. Nagy L., Takács A.: A 2005. JÚLIUS 19-I SZOLNOKI PARTMOZGÁS VIZSGÁLATA, XXIX. Országos Vándorgyűlés, Eger, 2011. július 6-8.

  37. Nagy L.: Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak? XXVIII. Országos Vándorgyűlés Sopron, 2010. július 7-9. www.hidrologia.hu/vandorgyules/28/dolgozatok/nagy_laszlo4.html

  38. Országos Atomenergia Hivatal: FV-5. sz. Útmutató, Fizikai védelmi zónák meghatározása, Budapest 2011

  39. Országos Nukleárisbaleset-Elhárítási Intézkedési Terv fejezetéhez tartozó OBEIT 7.1. sz. Útmutató. Sürgős óvintézkedések meghozatala, bevezetése és végrehajtása. 2011. január

  40. Önkormányzati Vízügyi Kézikönyv, KvVM, 2003

  41. Páldy A., Kishonti K., Molnár K., Vámos A., Szedresi I., Gramantik P., Csaba K., Bobvos J., Gorove L., Buránszkyné S. M.: A hőségriasztás hazai tapasztalatai Budapesti Népegészségügy 37(2)99-105. 2006

  42. Pálfai I.: A belvizek keletkezése és szabályozása. Hidrológiai Közlöny. 1993/1. 31-33.

  43. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: A katasztrófa kockázatok biztosításának kérdései www.pszaf.hu/data/cms355142/A_katasztr__fa_kock__zatok_biztos__t__s__nak_k__rd__sei.pdf

  44. Rabovszky D.: A katasztrófapszichológia jelentősége a futball huliganizmus kezelésében. www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan362.pdf

  45. Salgótarjáni Polgári Védelmi Kirendeltség: Katasztrófavédelem. http://www.scribd.com/doc/13294143/Katasztrofavedelem (letöltés ideje: 2011-05-26)

  46. Somlyódi László (szerk.): A Hazai Vízgazdálkodás Stratégiai Kérdései. Magyar Tudományos Akadémia, 2002

  47. Szabó G.: Az erdőtűz. –Kézirat. In: Bartovics Attila: Nagy kiterjedésű hosszantartó erdőtüzek oltásának tapasztalatai, a beavatkozás és a tűzkár környezeti hatásainak elemzése. Gödöllő, 2004

  48. Szakál B.: Polgári védelem jegyzet, Szent István Egyetem, Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar, 2005

  49. Szatmáry Zoltán: Súlyos üzemzavar a Paksi Atomerőműben. Fizikai Szemle 2003/8. 266.o.

  50. Szlávik L., Tóth S., Nagy L., és Szél S.: Árvízi kockázatok elemzésének és térképezésnek irányelvei. Vízügyi Közlemények 2002/4

  51. Szlávik L.: A Tisza-völgy árvízvédelme és fejlesztése Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. geography.hu/mfk2001/cikkek/Szlavik.pdf

  52. Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M., Czifra T.: Magyarországi földrengések évkönyve 2006. GeoRisk, Budapest 2007.

  53. Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Kiszely M., Czifra T.: Magyarországi földrengések évkönyve 2011. GeoRisk, Budapest 2012.

  54. Tunyogi D., Földi L.: 2006. évi magyarországi árvíz során végzett elhárítási munkálatok elemzése, különös tekintettel a magyar honvédség szerepvállalására 2007. 2. 50-61

  55. VAHAVA projekt összefoglaló klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf

  56. Veres Gy.: Kiürítés számítógépes modellezése www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan388.pdf

  57. Veres Gy.: Tömeg dinamika a személysűrűség függvényében www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan344.pdf

  58. Vízkárelhárítás – Egyetemi jegyzet, vit.bme.hu/targyak/ttp-vizkar/HEFOP_Vizkar.pdf

  59. VKKI Fogalomtár www.vkki.hu/index.php?mid=326

  60. Winkler G.: Környezeti térinformatika, jegyzet a földmérő és térinformatika szakos hallgatók számára. 2011. www.fmt.bme.hu/fmt/oktatas/feltoltesek/BMEEOFTMK12/kornyezetiterinformatika_msc(sec).pdf

  61. www.met.hu/idojaras/balaton/

  62. www.okoret.hu/okoret/okoret.head.page?nodeid=162

  63. www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan362.pdf

  64. www.vizugy.hu

  65. www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/317/vhte-1107-kivonat.pdf

  66. www.oek.hu

11 A természeti eredetű katasztrófák hidrometeorológiai eredetűek (árvíz, belvíz, hirtelen áradás, szélvihar, aszály, hőség, rendkívüli hideg, felhőszakadás, jégeső, tornádó) és geológiai jellegűek (földrengés, földcsuszamlás) lehetnek. A különböző jellegű katasztrófák (hatásai) gyakran együttesen jelentkeznek.

11 hatályon kívül, 2012. január 1-től felváltotta a 2011. évi CXXVIII. törvény

11 Elhabolás: Part vagy földtöltés elsodródásos megrongálódása a víz (Folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására. Az elhabolást előidéző hullámverés mértéke a szél erősségével, a víz mélységével és a hullámmeghajtási hosszával arányos. [12]

22 Szivárgás: A töltés folyó felőli oldalát borító árvíz a nyomás hatására igyekszik a töltéstestbe, illetve az altaljba behatolni. Mivel abszolút vízzáró talaj nincs, a víz a gát anyagának pórusait bizonyos idő alatt kisebb-nagyobb magasságig kitölti, azokban a mentett oldal felé mozog, végső soron a töltés átázik.

33 Csurgás: A gátba bejutott víznek a mentett oldali rézsűben, altalajban vagy töltésköröm közelében való koncentrált kilépése. A csurgások a töltések inhomogenitására vezethetők vissza. Veszélyes járatos erózióvá fejlődhetnek, mely hatására rézsűcsúszások keletkezhetnek.

44Buzgár: A töltésre ható egyoldalú víznyomás hatására a töltés (gát) mögött, a mentett oldalon alulról fölfelé irányuló szivárgásokból, (áramlásból) kialakult, koncentrált, finom szemcséjű talajjal kevert vízfeltörés. A buzgár közvetve töltésszakadást is előidézhet. Hagyományos védekezés ellene a homokzsákból épített ellennyomó medence.

55 Szádfal: vízben, (talajvízben) alapozandó építmények munkagödrének körülzárására szolgáló, szorosan egymás mellett függőlegesen levert pallókból álló vízzáró gát

66 Akkora vízhozamot a Sajó torkolatánál még nem regisztráltak, mint 2010. májusában.

77 A Közép-Tiszán például minden idők második legnagyobb terhelése érte a védvonalakat.

88 Eketalp betegség: Az évek folyamán azonos mélységben és irányban forgatott talajban a barázda fenekén kemény, tömődött réteg, az eketalp alakul ki.

99 Egy vízzel borított felületen viszonylag gyorsan haladó gépjármű abroncsa előtt kissé feltorlódik a víz. A futófelülettel történő találkozáskor a felfekvési felület elején lévő víz nyomása növekszik. Aquaplaning esetében a víz nyomása meghaladja az abroncs nyomását, ami azt eredményezi, hogy az abroncsok és az útburkolat közötti kapcsolat megszűnik. A tapadás elvesztése miatt a kerekek csúsznak és a jármű nem képes reagálni a kormányzásra, fékezésre és gyorsításra. Ennek eredményeképpen a jármű irányíthatatlanná válhat, elkezdhet csúszni, vagy pörögni.

1010 A pihenéshez hűvösebb levegőre van szükség, enélkül az ember nem tudja kipihenni magát. A hőmérsékleti határ a földrajzi szélességtől (azaz az emberek biológiai beállítódásától) függ, hazánkban 20 °C a küszöb.

1111 Melanoma (bőrrák): A bőr festéktermelő sejtjeiből, a melanocitákból kiinduló rák. A melanoma az ép, a leggyakrabban napfénynek kitett bőrön jelentkező új, kis festékes növedékként kezdődhet, de az esetek csaknem felében már fennálló festékes anyajegyekből indul ki. A többi bőrráktól eltérően gyorsan áttéteket ad a test távoli részébe, ahol tovább növekszik, és roncsolja a szöveteket.

1212 A sugárvédelemmel, a radioaktív anyagokkal, az azokat tartalmazó berendezésekkel, az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel és létesítményekkel, valamint a radioaktív hulladékokkal és azok tárolásával összefüggő hatósági feladatokat az ÁNTSZ bevonásával az egészségügyi miniszter látja a az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerint.

1313 Bővebb információt Szatmári [64] és Aszódi et al [63] tartalmaz.

1414 Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri vagy meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket.

Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége a felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja.



1515 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

1616 A notifikációs eljárás alapján a jogalkotó tagország bejelenti a nem harmonizált területre vonatkozó, műszaki jogszabálynak minősülő tervezeteit az Európai Bizottságnak és a többi tagországnak. A tagállamok és a Bizottság a jogszabály alkotás előkészítési fázisában megvizsgálja a tervezetet, és javaslatot tehet, hogy az adott jogszabály ne akadályozza a szabad kereskedelmet.

1717Tűztávolság: építmények és építmények, építmények és szabadterek vagy szabadterek és szabadterek egymás közötti legkisebb távolságának vízszintes vetülete.

1818Tűzpászta: minimálisan 3 méter széles, minden éghető anyagtól mentes, talajjal fedett terület, melynek folyamatos karbantartásáról, azaz gyomtól és egyéb éghető anyagtól mentes állapotban tartásáról az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. A tűzpásztát a tűzoltó fecskendők az erdőben való mozgása érdekében kell kijelölni.

1919 Olaszországban 2007-ben járvány alakult ki, szúnyog által terjesztett fertőzés, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ javaslatára került hazánkban a bejelentendő betegségek körébe

2020 a katasztrófavédelem jogszabályi változásai miatt várható az aktualizálás.

11 Az Európai Gazdasági Közösségek Tanácsa 1982. június 24.-i (82/501 EGK számú) SEVESO I. Irányelve foglalkozott először átfogóan az egyes ipari (veszélyes anyagokkal foglalkozó) tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokkal. 1996. december 9.-i (96/82/EGK) SEVESO II. Irányelvében a tapasztalatok alapján kiegészítette és újrafogalmazta a határozatot.

22 egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatív hatással jár.

11 a Boole-algebra (vagy Boole-háló) az a kétműveletes algebrai struktúra (egy halmaz, az elemei között értelmezett két művelettel ellátva), amely a halmazműveletek, a logikai műveletek és az eseményalgebra műveleteinek közös tulajdonságaival rendelkezik

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Yüklə 0,8 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə