Veszélyhelyzetek kezelése Somogyi, Viola Tartalom

Ezen felül a katasztrófák feloszthatók időtartamuk, kialakulásuk sebessége, térbeli kiterjedésük, az általuk érintett személyek száma, az okozott kár nagysága alapján [63].
3. fejezet - Veszélyhelyzetek Magyarországon

1. Természeti eredetű veszélyek

Az ember a civilizációs folyamatok során egyre inkább eltávolodott természeti közegétől. A technológiai vívmányok lehetővé tették, hogy ideig-óráig figyelmen kívül hagyhassa a környezeti elemek hatásait, azonban hosszútávon épp a fókusz áthelyezésével megnőtt a sérülékenység a környezeti tényezőkkel szemben. Ezek közül is elsősorban az időjárási és éghajlati folyamatok szerepét kell kiemelni. Az éghajlati katasztrófák okozta károk a világ bruttó nemzeti termékéhez viszonyítva a XX. második felében jelentősen növekedtek. A legmagasabb összegű károk 2005-ben, a Katrina-hurrikán miatt keletkeztek (rekordot megdöntötte a 2011-es fukusimai katasztrófa, de ez részben civilizációs eredetű katasztrófa).

1.1. Geológiai

1.1.1. Földrengés

A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló energia rengéshullámokat kelt, amely hullámok elérik a Föld felszínét. Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak, és a távoli országok is mindinkább elérhetővé válnak a magyar turisták számára is. Érdemes tehát a földrengéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat megismerni.

3.1. táblázat - 3.1. táblázat. Érezhető földrengések Magyarország területén 2011-ben [53].

Dátum és időpont	Helység	Magnitúdó (ML)	Intenzitás (EMS)
2011-01-26 20:23:22	Bana	2,1	4-5
2011-01-29 17:41:38	Oroszlány*	4,5	6
2011-01-30 20:58:45	Oroszlány	2,7	4-5
2011-07-11 06:05:59	Környe	3,5	5
2011-09-03 07:30:31	Pusztahencse	2,7	4-5
2011-09-07 22:38:20	Kisbágyon	2,3	4
2011-11-01 22:56:34	Rábapatona*	3,5	5-6

Példaként a 3.1. táblázatban a 2011-ben Magyarországon kipattant érezhető földrengések listáját tüntettük fel. A csillaggal jelölt események épületkárokat is okoztak. A megadott időpontok világidőben (UTC) értendők, melyhez képest Magyarországon a helyi idő a téli időszámítás idején +1, nyári időszámítás esetén +2 óra. A maximális epicentrális intenzitást az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) szerint adtuk meg. A Magyarországi Földrengési Információs Rendszer (MFIR) (www.foldrenges.hu) oldalán 1995-ig visszamenőleg az összes rögzített magyarországi földrengés adata hozzáférhető. A 2006. december 31-i, gyömrői földrengés 4,1 ML magnitúdójú volt. Elsősorban az öreg, rossz minőségű épületek sérültek, de az érintett lakosok száma az átlagosnál nagyobb volt, tekintettel arra. hogy a földrengés a fővárosban is észlelhető volt [52].

3.1. ábra - 3.1. ábra. Magyarország földrengésveszélyeztettsége [20]

A földrengéseket keletkezési módjuk szerint 3 fő csoportba oszthatjuk:

1. 
   Tektonikus rengések (tektonikusan aktív területeken rugalmas feszültség felhalmozódás következtében jönnek létre). A tektonikus rengések csoportjába tartozik minden nagyobb méretű, de az összes kipattant földrengés 90%-a,
   
2. 
   vulkánok működésével kapcsolatos rengések (pl. kitörés, gázrobbanás). Ezek a rengések ritkán fordulnak e1ő, gyengék és helyi jellegűek.
   
3. 
   Beszakadásos rengések (a karsztjelenség néha kiterjedt beszakadást okozhat, amely ilyenkor rugalmas hullám energiaforrásként működik).
   

A tektonikus földrengések keletkezését a földkéreg valamely részén bizonyos erők hatására a kőzetszerkezetben fellépő lassú deformáció növekedés előzi meg. A deformáció növekedést rugalmas potenciális energia felhalmozódás kíséri. Ha a fokozatosan növekvő rugalmas feszültségek túllépik a kőzetszilárdságot meghatározó erők nagyságát, akkor tektonikus földrengés következik be.

Kőzeteltolódások miatt is keletkezhetnek kisebb földrengések – ezzel kapcsolatban megemlíthetők az ún. külső erőhatások. Ezek:

1. 
   kőzetek mállásánál (letorotás és erózió) fellépő táj terhelés eloszlás lefolyása;
   
2. 
   légnyomásváltozás;
   
3. 
   égitestek hatása (hold- és napvonzás)
   

Ezek azonban csak másodlagos jelentőségűek.

A földrengés kipattanásakor (3.2. ábra) a kőzetben roncsolási zóna és maradandó deformáció jön létre. A föld belső részét, ahol rengés esetén maradandó deformáció keletkezik, földrengés-fészeknek nevezzük. A fészekben a folyamat egy közelítőleg pontszerű területen kezdődik, és ezután terjed ki az egész fészekre. Az a pont, amellyel a földrengés fészke helyettesíthető a hipocentrum.

A hipocentrum merőleges vetülete a Föld felszínén a rengés epicentruma.

Előrengések: valamely fészekben keletkezett nagyobb rengést néha kisebb rengések vezetik be. Ezeket a kis feszültség feloldódásokat nevezzük előrengéseknek.

3.2. ábra - 3.2. ábra. A földrengés gócának vázlata [34]

Utórengések: nagyobb földrengéseket rendszerint utórengések kísérhetnek, amelyek gyakoriságban és erősségben fokozatosan csökkennek. Ez a folyamat addig ismétlődhet, amíg a kőzet egyensúlyba nem kerül.

Földrengéskor kezdetben gyenge rezgést érzünk, amelyet intenzív, többirányú, akár körkörös mozgású rázkódás követ, és morajló vagy bőgő hang kísér. Mindez nem tart tovább néhány, vagy néhány tíz másodpercnél. Az eseményt megelőzni, elkerülni nem lehet, de felkészülni rá lehetséges és szükséges is, főként a földrengésveszélyes területeken. Ezáltal a sérülések és az anyagi kár minimalizálható. A felkészülés része, hogy 3 napig képesek legyünk magunk önellátására (ez a többi veszélyhelyzet esetén is előnyös, főleg az infrastruktúrák zavara esetén).

Felkészülés

A felkészülés lépései [25]:

• 
  Tegyük biztonságossá lakásunkat; jelöljünk ki menekülési útvonalakat, és ügyeljünk arra, hogy ezen a szakaszon rögzítetlen, önállóan mozdulni képes tárgyak ne legyenek.
  
• 
  Készítsünk elő 3 napra elegendő létfontosságú eszközöket, élelmiszereket, sőt autónkban is tartsunk veszélyhelyzeti felszereléseket.
  
• 
  Próbáljuk ki a védekezési, menekülési lehetőségeket.
  

Mi rejthet veszélyt az épületben?

• 
  Megrepedezett falak, gyenge kémény, laza vagy hiányos tetőcserepek.
  
• 
  Falra rögzített, ill. nehezebb tárgyak (pl. tükör, festmény, polc) – ezeket erősítsük meg; az ágyakat ezektől távol helyezzük el.
  
• 
  A törött ablaküvegszilánkoktól függönnyel védekezhetünk.
  
• 
  A fontos iratokat tűzbiztos dobozban tároljuk.
  
• 
  A menekülési útvonalakat: minden személy ismerje, mindig hagyjuk szabadon; próbáljuk is ki, hogy felidézhető legyen vészhelyzetben!
  

Legyen készenlétben:

• 
  Vastag ruha, cipő, kesztyű (ezek megvédhetnek meneküléskor az éles törmelékektől, szilánkoktól, hideg időjárástól)
  
• 
  Elsősegély doboz
  
• 
  Tűzoltó készülék
  
• 
  A családtagok és a segítő szervek telefonszámai (pl. a telefonkönyv borítóján)
  
• 
  Generátor a létfontosságú elektromos eszközök (pl. kerekesszék) működtetéséhez
  

Veszélyhelyzeti csomagok:

• 
  A 3 napos önellátást biztosító családi csomag előre elkészítve, biztonságos helyen tárolva (élelmiszer, 12 liter víz/fő, váltóruha, fényképek a családtagokról, barátokról)
  
• 
  Kitelepítési csomag, amit induláskor állítunk össze (gyógyszerek, iratok, pénz, a gyerekek kedvenc játékai)
  
• 
  Az autóban túlélőcsomag az utazás biztosításához a család és a jármű részére (rendkívüli időjárás – hideg, hőség, vihar –, illetve rossz útviszonyok esetére)
  
• 
  Munkahelyünkön is állítsunk össze túlélőcsomagot: vastag ruhanemű, takaró, elemlámpa, rádió, elemek, síp, nem romlandó, magas energia tartalmú élelmiszerek (szárított gyümölcs, mogyoró, csokoládé), személyes irataink.
  
• 
  Legyen megfelelő biztosításunk! A szomszédokkal is egyeztessünk (pl. egymás segítése, háziállatok elhelyezése)
  

Ismerjük meg, mit kell tennünk földrengés bekövetkeztekor, és készítsük fel gyermekeinket is. Ha az iskolában éri őket földrengés, kövessék a pedagógusok útmutatásait, semmiképp se maradjanak egyedül!

Magatartási szabályok földrengés esetén

1. 
   A rengés ideje alatt:
   

1. 
   Ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (Pl. ledőlő kémény, lehulló vakolat, üvegcserép miatt)
   
2. 
   Az épületen belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. A konyhából biztonságosabb helyre (pl. nappaliba) meneküljünk.
   
3. 
   Keressünk menedéket az asztalok alatt, ajtókeretben, a szoba sarkában.
   
4. 
   Ne használjuk a telefont feleslegesen csak életveszély esetén, mert a hatóságoknak szükségük van minden szabad vonalra.
   

2. 
   A földrengést követően:
   

1. 
   Figyeljen az esetleges utórengésekre. A főrengést követő utórengés általában kevésbé veszélyes, de az erőssége hasonló lehet a főrengéshez. Az utórengés a meggyengült épületekben további károkat okozhat, és a mentési munkálatokat is veszélyeztetheti. Az utórengés a főrengést követően azonnal, de akár órákkal, napokkal, hetekkel vagy akár egy hónappal később is lehetséges. Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb el kell hagyni. Liftet használni tilos!
   
2. 
   Kisebb kezdeti tüzet elolthatunk kézi tűzoltó készülékkel vagy letakarással. Gázok és füst ellen védjük arcunkat, szemünket, a szabad bőrfelületet nedves ruhával.
   
3. 
   Vegyünk fel vastag ruhát, cipőt, kesztyűt, hogy védjük magunkat. Vigyük magunkkal a kitelepítési és veszélyhelyzeti csomagunkat.
   
4. 
   Hallgassa a rádiót, vagy az akkumulátorral működő televíziót. Hallgassa meg a veszélyhelyzeti híradásokat.
   
5. 
   Telefonját - vezetékest vagy mobilt - CSAK veszélyhívásra használja.
   
6. 
   Óvatosan mozogjon a lakásban. A meglazult és elmozdult bútorok balesetet okozhatnak.
   
7. 
   Maradjon távol a romos területektől. Csak akkor közelítse meg az összedőlt vagy károsodott területet, ha erre a rendőrség, a tűzoltóság vagy a katasztrófavédelem munkatársai kérik. Visszatérni a lakásba csak a hatóságok engedélyével lehet.
   
8. 
   Segítsen a bajba jutott embereken. Amennyiben kiképezték, segítsen az elsősegélynyújtásban. NE mozdítsa a súlyosan sérülteket, kivéve, ha közvetlen életveszélynek vannak kitéve. Ha ilyet észlel, kiáltson segítségért!
   
9. 
   Takarítsa fel a kiömlött üzemanyagot, vegyszert vagy az egyéb gyúlékony anyagokat. Elemlámpával ellenőrizzük, majd zárjuk el a gáz- és elektromos készülékeket, az elektromos főkapcsolót. A gázvezeték főkapcsolóját csak szivárgás gyanújakor szabad elzárni, visszakapcsolni pedig csak szakembernek lehet!
   
10. 
    Nyugtassuk meg a riadt állatokat. Ha lehet, őket is menekítsük ki.
    

3. 
   Tömegtartózkodásra alkalmas helyeken (pl. bevásárló központban, színházban):
   

Vigyázzunk, nehogy a pánikba került tömeg összetaposson. Maradunk védett helyen, amíg tart a rengés.

4. 
   Autóban:
   

Álljunk meg az út szélén, távol hidaktól, felüljáróktól. Maradjunk az autóban.

Fő szabálynak a különböző helyzetekben a következőt vehetjük: Őrizzük meg nyugalmunkat, és segítsünk másokon!

1.1.2. Földcsuszamlás

Hazánkban 909 település belterületén lehet számolni pincerendszerek beszakadásával vagy természetes partfalak leomlásával, Somogy megyében például 57 település érintett [11].

Földcsuszamlást több tényező is okozhat:

• 
  földrengés
  
• 
  robbantási műveletek,
  
• 
  a talaj eróziója (a túlzott fakitermelés, intenzív legeltetés, szántás, felégetés következtében),
  
• 
  heves esőzés.
  

A talaj rendkívül sérülékennyé válik, ha a felette lévő elpusztul a növénytakaró, a víz és a szél szabad prédájává válik. Emellett a magaslat tetején összegyűlő vízfelesleg megnöveli az alatta lévő laza föld- és kőrétegre nehezedő nyomást. A talaj szerkezete meglazul, így földcsuszamlás következhet be.

Ha a talaj összeomlik, mindent elpusztít, ami útjába kerül. A törmelék akár 77 km/h-s sebességgel is zúdulhat lefelé. A földcsuszamlás áldozatait sok tonnányi iszap és törmelék temetheti maga alá. A mozgó föld magával sodorja a nehéz sziklákat és a növényzetet, lerombolja az épületeket, az utakat, elszaggatja a villanyvezetékeket, otthon, villanyáram és víz nélkül hagyva a túlélőket. A mentési munkálatokat gyakran nehezíti, hogy elpusztulnak az útvonalak és a vasúti sínek, és sokan halnak meg a földcsuszamlásokat követő járványok és éhínség következtében.

A természet által évezredek alatt kialakított földfelszín akkor válik veszélyessé, amikor a folyamatos eróziós folyamatba az ember a maga tevékenységével beavatkozik, illetve az extrém időjárási hatások az eróziót felgyorsítják. Mindezek együttes hatásaként a meglévő löszfalak meglehetősen nagy számban egyre erőteljesebb kockázatot jelentenek.

Általában a helyszíneken valamilyen ember által végzett építési tevékenység zajlott. Az alap építési tevékenységek általában rendelkeztek engedéllyel, viszont minden egyes helyszínen folytattak engedély nélküli tevékenységet is, legtöbbször a terület méreteinek növelését célzó munkák, amelyek engedély, szakértelem és hozzáértés nélkül történtek.

3.3. ábra - 3.3. ábra. Földcsuszamlás Arendalban (Norvégia). Fotó: Gunnar Danielsen

Fontos feladat az érintett lakosság tájékoztatása a követendő magatartásról, a tilos tevékenységekről az őket fenyegető kockázatok megismertetésén keresztül. A kirándulóknak érdemes az meglátogatandó területről e szempont szerint is tájékozódni, hogy a fokozottan veszélyes területeket pl. az esős időszakban elkerüljék. A csuszamlások elleni védekezés megvalósulhat mérnöki tervezés során létrejött műszaki létesítmények segítségével, mint például az utat védő fal, de vannak helyek, melyeket az építkezések során jobb elkerülni.

A földcsuszamlás megelőzésére a következő módszerek alkalmazhatók:

• 
  a potenciálisan csúszás veszélyes területek feltárása, nyilvántartása,
  
• 
  vízelvezető árkok, csatornák építése (olvadék-, eső- és öntözővíz keltette csúszások megelőzésére),
  
• 
  hó letakarítása a tavaszi gyors olvadás előtt a földcsúszás veszélyes és csatlakozó területekről,
  
• 
  Földalatti vizek okozta földcsúszások megelőzésére a vízzáró réteget átmetsző vagy támpilléres drenázsok (vízelvezető) alkalmazása,
  
• 
  a potenciálisan veszélyes lejtős területek fásítása a fedőtalajok vízmérlegének javítása érdekében,
  
• 
  vasbeton vagy fém ékek telepítése a csúszás veszélyeztetett területen,
  
• 
  tereprendezés, lejtéscsökkentés.
  

1.2. Hidrológiai

Magyarországon a legjelentősebb természeti eredetű kockázatot az ár- és belvíz-veszélyeztetettség jelenti. Az ország lakosságának 55%-a van eltérő mértékben árvíz- és belvízveszélynek kitéve, ez 1259 települést érint. Ezek közül 700 település, több mint 2 milliós népességgel a mértékadó árvízszint alatt fekszik, amiből egyenesen következik a nagyfokú kockázat minden egyes áradási időszakban. A megművelt földek 30%-a, a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a is ártéren helyezkedik el [23, 51].

1.2.1. Árvíz

Árvíz: a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzés miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a környező területet. Víz alá kerülhetnek lakott települések, ipari és más objektumok, termőföldek; sérülhetnek a víz-, gáz- villamos és hírközlő berendezések; fertőzés és járványveszély alakulhat ki.

Gátszakadás: A gát a víz útjába állított mesterséges létesítmény, amely nagy mennyiségű víz nyomásának van kitéve. Heves esőzés, hóolvadás vagy földmozgás, esetleg állatok rongálása a gát összeomlását okozhatja, amely következtében hirtelen nagy mennyiségű víz zúdul a környezetre. [25]

3.4. ábra - 3.4. ábra. Áradás – Lánchíd (Csatári Gergely, 2006)

A vízügyi szervek elemzése szerint a földrajzi és éghajlati adottságaink miatt az ország bármely területén, az év bármely időszakában keletkezhetnek árvizek, illetve belvizek. Kisebb árvizekre és a belvizek elleni védekezésre országosan 2-3 évente, jelentősebb árvizekre 5-6 évente, míg rendkívüli (olykor pusztító) árvizekre 10-12 évenként kell számítani. Az árvizek által veszélyeztetett területeken található a megművelhető területek 40%-a, ott él a lakosság 23%-a [34]. Mind a védművek hossza, mind az általuk mentesített árterek kiterjedése tekintetében Magyarország, sőt önmagában a Tisza védelmi rendszere a legkiterjedtebb Európában. A 2005-ben indult Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése projekt keretében a Tisza-menti térség terület- és vidékfejlesztési, tájgazdálkodási és természetvédelmi feladatain belül kiemelt cél a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának megteremtése. A vizek kártételeinek megelőzésére 2007-2009 között évente 38,1-53,4 Mrd Ft támogatást használtak fel. [5]

Hazánkban 2010 május-június hónapban özönvízszerű esőzések árasztották el a folyók, patakok vízgyűjtőit, hatásukra 11 megyében mintegy 320 lakóingatlan összedőlt vagy lakhatatlanná vált. Ezzel összefüggésben a Kormány a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdés g) és j) pontja szerinti árvízi veszélyhelyzetet hirdetett ki (3/a. sz. melléklet). A védekezés során honvédségi erők igénybevételére is sor került. Az állami kárenyhítés összege több mint 3 Mrd Ft volt. A védekezés során, illetve a helyreállítás költségeihez való hozzájárulásnál támaszkodunk a nemzetközi együttműködésre, továbbá az EU segítségére. [5]

Az EU Szolidaritási Alapja (EUSZA) a tagállamoknak és a csatlakozási tárgyalásokat folytató országoknak nyújthat anyagi támogatást súlyos természeti katasztrófa esetén, ha a katasztrófa okozta közvetlen kár összértéke meghaladja a (2002-es árakon számított) 3 Mrd eurós összeget. Az EUSZA éves költségvetése 1 Mrd eurót tesz ki, melynek 7,5%-a (75 M euró) áll rendelkezésre rendkívüli regionális katasztrófák esetére. Az Alap azokat a tagállami ráfordításokat egészíti ki, amelyek révén az érintett tagországok létfontosságú sürgősségi intézkedéseit finanszírozzák, így pl. az infrastruktúra, valamint az energiaellátás, ivó-vízellátás és szennyvízgazdálkodás, távközlés, közlekedés, egészségügy és oktatás szervezeteinek, intézményeinek működését, azok helyreállítását, átmeneti szállás és a segélyhívó szolgálatok működtetését a lakosság azonnali szükségleteinek kielégítése érdekében.

1.2.1.1. Árvízi jelenségek

3.5. ábra - 3.5. ábra. Felsőzsolca: épülő beton-föld gát (Forrás: Borsod-online)

A magyarországi árvízvédelmi létesítmények túlnyomó része földgát. Az épített támfalaktól eltérően, melyeken az árvízvédekezés viszonylag biztonságosabb, a földgátaknál számos problémával találkozunk. Ezek a változatos építőanyagra, hibás építési technológiára továbbá az ún. öregedésre, vezethetők vissza. A beépített föld ásványos és szerves anyag tartalma az idő folyamán megváltozik, átázások, átfagyások, kiszáradások okozta duzzadásos, zsugorodásos mozgás keletkezik. A káros elváltozások a gátak tömörségcsökkenéséhez is vezethetnek. Mindemellett komoly gondokat okozhatnak az állatjáratok, állatfészkek üregei is. A földgátakat gyakran szilárd burkolattal látják el, de többségükben a gyepburkolatot alkalmazzák a rézsűk védelmére.

A gátszakadások oka a védmű (töltés és az alatta lévő talajtömb) rossz állapota. A degradációt egyrészt a védőtöltés magasságát tartósan vagy időszakosan (hullámzás) meghaladó vízszintek váltják ki, másrészt a tartósan magas vizek nagy nyomása okozza, amely a töltéstestben, illetve az alatta lévő talajtömbben, más szóval az altalajban idéz elő mozgást.

A földgátaknál fellépő jelenségek tehát a vízmagasságtól és annak tartósságától függnek. Ezek a jelenségek három csoportba foglalható össze [35]:

1. 
   A víz és a jég elragadó erejének hatására a védőtöltés felszínének megbontása:
   

• 
  vízoldali elhabolásos erózió¹
  
• 
  átbukó víz – a töltéskoronát és a mentett oldali rézsűt megbontva hátrarágódásos eróziót okoz
  

3.6. ábra - 3.6. ábra. A leggyakoribb tönkremeneteli mechanizmusok [37] – elhabolás és átbukó víz

2. 
   A töltéstestbe kerülő víz mozgásának hatására kialakult jelenségek:
   

• 
  szivárgás, átázás²
  
• 
  csurgás³
  
• 
  járatos (belső) erózió
  
• 
  rézsűcsúszás
  

3.7. ábra - 3.7. ábra. A leggyakoribb tönkremeneteli mechanizmusok [37] – töltésromlás és súvadás

3. 
   Altalajon keresztül történő vízmozgás hatására kialakult jelenségek:
   

• 
  mentett oldali felpuhulás, felpúposodás
  
• 
  mentett oldalon fedőréteg felszakadás
  
• 
  buzgár⁴
  
• 
  altalaj folyósodás.
  

3.8. ábra - 3.8. ábra. A leggyakoribb tönkremeneteli mechanizmusok [37] – altalajtörés és külső behatás