Veszélyhelyzetek kezelése Somogyi, Viola Tartalom
A védekezés elvei, módszerei, lehetőségei
Yüklə 0,8 Mb.
|
|
2.2.6. A védekezés elvei, módszerei, lehetőségei A veszélyes anyag, mely a lakosságra és a beavatkozó állományra egyaránt veszélyt jelent, szinte kivétel nélkül jelen van az ipari balesetek, veszélyes anyagokkal történő szerencsétlenségek, az ipari katasztrófák kialakulása kezdeti fázisában. A veszélyes üzemek üzemeltetőinek eltérő kötelezettségeket állapítottak meg, attól függően, hogy az üzem alsó- vagy felső küszöbértékű üzemnek14 számít. A súlyos ipari balesetek elleni védekezés szabályozásának kialakításánál a jogalkotó figyelemmel volt a szubszidiaritás elvére, amely szerint minden döntést a megfelelő szinten, tehát az érintettekhez (jelen esetben a lakossághoz) legközelebb eső közigazgatási szervnek kell meghoznia. Ezáltal biztosítható a lakossági részvétel az állami döntéshozatalban. A káros hatások elleni védekezés, következő lépése a súlyos balesethez kapcsolódó kárelhárítási (az azokhoz kapcsolódó biztosítási) feladatok meghatározása, tervezése. Ilyenek lehetnek például: tüzek oltása, a kifolyt párolgó mérgező anyag habbal való lefedése, vegyi mentesítése, közömbösítése, ártalmatlanítása, a meteorológiai felderítés, veszélyes anyagok mutatóinak minőségi és mennyiségi kimutatása, a kárelhárító erők egyéni védelmének biztosítása, a kimenekítés, elzárkoztatás, a riasztás, az értesítés, az elsősegélynyújtás, a sérültszállítás, az orvosi ellátás ,a riasztás stb. A feladatok leírását – ahol ez egyáltalán lehetséges – mennyiségileg is el kell végezni. Ez jól elvégezhető például a tüzek oltására vonatkozólag. Az életmentés és a kárelhárítás – többnyire számokkal is jellemezhető-feladataiból következik az erő – eszköz számítás. Erre azért van szükség,hogy az üzemeltető előzetesen felmérje,hogy a rendelkezésre álló erői és eszközei elegendőek a tervezett feladatok elvégzésére. Be kell mutatni azt, is, hogy mire képesek, és ez a képesség több kell,hogy legyen, mint a súlyos balesetek kárelhárításához szükséges minimum. Ezeket az adatokat tartalmazza a védelmi terv. Az elvi igénnyel szemben tehát minden esetben be kell mutatni a rendelkezésre álló kárelhárító erőket –eszközöket, a védelmi szervezetet (az infrastruktúrát), ezek teljesítményét, csoportosítását, felkészültségét és egyéb mutatóit. 3.25. ábra - 3.25. ábra. Mentési gyakorlat. 3.26. ábra - 3.26. ábra. Kárelhárítási gyakorlat. 3.27. ábra - 3.27. ábra. Egyszer használatos vegyvédelmi ruhák és egyéni védőfelszerelések. A terveken és a biztonsági dokumentumokon és a gyakorlatokon kívül a megelőzést szolgálják a lakosság megelőző tájékoztatatása is. A lakosság számára az adott veszélyes üzem kockázatot jelenthet, ezért joga van megismerni az ezzel kapcsolatos veszélyeztető hatásokat, az ellenük való védekezés lehetségese módszereit, az esetlegesen bekövetkezendő baleset során szükséges magatartás szabályait. A súlyos balesetek csökkentése érdekében a hatóság település rendezési módszereit használva, a veszélyes üzem körül veszélyességi övezeteket határoz meg. Három zónát különböztetnek meg. A belső zóna esetén a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. A középső zóna esetén a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év közötti értékű. A külső zóna esetén pedig a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értékű, de nagyobb, mint 3x10-7. A hatóság kezdeményezi az övezetek feltűntetését a településrendezési tervben. A hatóság ítéli meg, hogy a veszélyességi övezetben engedélyezhető- e például új üzem építése, működtetése, vagy hogyan fejleszthető az út,- vasút és közműhálózat. 2.3. Közlekedési balesetek Közlekedési balesetek bekövetkezhetnek más, természeti eredetű katasztrófa hatására, pl. árvíz, szélvihar, földrengés. Az októl függetlenül katasztrófa jellegű közlekedési balesetről beszélünk, személyszállító vonatok ütközése, kisiklása, hajó elsüllyedése, repülőgép lezuhanása esetén, illetve közúti közlekedést tekintve autópályákon tömeges ütközések következtében, közúton veszélyes anyagokat szállító járművek sérülése, ütközése következtében. A közlekedési infrastruktúrára jellemző azok műszaki létesítményei vonalas jellegűek (vasúthálózat, a közutak és magánutak alkotta közúti hálózat). Ugyanakkor a vonalas hálózat csatlakozási pontja, úgymint a közutak egymáshoz való csatlakozása (elágazása, keresztezése), más közlekedési hálózat (vasút, víziút) útvonalaival történő keresztezése, a különböző kialakítású csomópontok, alul- vagy felüljárók, hidak és alagutak pontszerű jelleggel bírnak (vonalas hálózathoz képest kis kiterjedésűek). Az utak kezelése a Magyar Közút Nonprofit Zrt., illetve az önkormányzatok feladata, a bekövetkező balesetek következményeinek felszámolására nem rendelkeznek erőforrással, így az a katasztrófavédelemre, azon belül is a tűzoltóságra, hárul, a mentőkkel és a rendőrséggel együttműködésben. A sérült járművek eltávolítása ugyancsak a tűzoltóság feladata, különösen akkor, ha az veszélyes anyagokat szállított. Robbanó anyag esetén esetlegesen honvédségi tűzszerészeket is igénybe kell venni. Műszaki mentés esetén a feladatok prioritását az alábbiak szerint kell meghatározni:
A káreseményt követő kárfelszámolás veszélyes anyagot szállító jármű balesetét példának véve a gyakorlatban a következőképpen történik (a veszélyeztetettek kimenekítése után). 1. fázis: A sérült tartályból folyó veszélyes anyag szivárgásának megszüntetése, a tartály sérülésének megszüntetése, a környezetszennyezés mértékének minimálisra csökkentése érdekében. 2. fázis: A sérült tartálykocsiban lévő veszélyes anyag átfejtése, és az ehhez szükséges tartálykocsi, illetve egyéb eszközök helyszínre szállítása. 3. fázis: A környezetbe került veszélyes anyag felitatása, és az ehhez szükséges felitató anyagok beszerzése és helyszínre szállítása. Ezért a fázisért a szennyező, illetve akadályoztatása esetén a közútkezelő a felelős. A „szennyező fizet” elv érvényesül. 4. fázis: A veszélyes anyaggal szennyezett felitató és egyéb anyagok elszállítása, és megsemmisítése. Ezért a fázisért a szennyező, illetve akadályoztatása esetén a közútkezelő a felelős. A költségeket természetesen a szennyező fizeti. 3.28. ábra - 3.28. ábra. Közlekedési baleset illusztráció. 2.4. Tűzesetek Az égés összetett kémiai, fizikai folyamat, amelynek során az éghető anyag, megfelelő hőmérsékleten egyesül a levegő oxigénjével és hő, hang és fény formájában energia szabadul fel. A tűz olyan önfenntartó égés, amely időben és térben ellenőrizetlenül terjed [32], illetve az az égési folyamat, mely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, azokban károsodást okoz15. A robbanás igen gyors energiaátalakulással járó kémiai vagy fizikai folyamat. Kémiai robbanásról beszélünk, ha az éghető anyag nagy sebességű hőtermelő reakciója okozza az energiaátalakulást, ami levegő közvetítése nélkül is szétterjed, nagy tömegű gázt termel és térfogatát rövid idő alatt megsokszorozza. A kémiai robbanások jellemzője a rendkívüli pusztító erő, vakító fényjelenség, nagy hőmennyiség felszabadulása - mely a környezet meggyulladását okozza - továbbá a hanghatás. Éghető anyag jelenlétekor tűzveszélyre számítani kell, ezért szervezetten védekezni kell ellene. Tüzet vagy robbanást okozhatnak:
A tűz általi veszélyeztetettséget általában az alábbi tényezők alapvetően befolyásolják, melyek a sebezhetőséget is jelentősen befolyásolják:
Az infrastruktúrák szempontjából megközelítve talán csak a közlekedési utak és az árvízi védművek, gátak esetében nem kell számolni éghető anyag jelenlétével, így a tűzkockázat szinte minden más esetben jelen van. Más infrastruktúrák esetében a tűz keletkezésének a lehetősége kifejezetten nagy, a tűz által veszélyeztetett terület kiterjedése pedig jelentős lehet. A tűz keletkezhet elektromos energia, hőtermelő berendezés, technológiai hiba, nyílt láng, robbanás által, illetve szándékos gyújtogatás révén. Az égés csak akkor indulhat meg és maradhat fenn, ha az éghető anyag, és a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje (oxidáló anyag), valamint ha az égés megindulásához szükséges gyulladási hőmérséklet azonos térben és időben rendelkezésre áll (tűz-háromszög, 3.29. ábra). 3.29. ábra - 3.29. ábra. Tűz-háromszög Azok az anyagok, amelyek oxigénnel hőfejlődés mellett egyesülnek, éghetőnek tekintjük azokat az anyagokat, amelyek tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, szenesednek és a tűzforrás eltávolítása után a fenti jelenségek tovább fennmaradnak. Nehezen éghetőnek nevezzük az anyagokat, ha azok tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak vagy szenesednek, de a gyufa vagy hőforrás eltávolítása után a jelenségek megszűnnek. Nem éghető az anyag, amellyel tűz vagy hő hatására nem történik semmi. 2.4.1. Tűz elleni védekezés módjai A tűz elleni védekezés, vagyis a tűzvédelem a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a tűzesetek megelőzését, a tűzoltási feladatok ellátását, a tűzvizsgálatot, valamint ezek feltételeinek biztosítását takarja. A törvény megadja a tűzvédelem alkotóelemeinek definícióit is:
A tűzesetek jogszabályi, műszaki előírásait az országos tűzvédelmi szabályzatban rögzítették. A szabályzat rögzíti a szabályos és rendeltetésszerű létesítés és használat előírásait. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet tartalmazza, mely a kihirdetését követő 30. napon lépett hatályba. A rendeletre a notifikációs16 eljárás keretében a tagállamoktól észrevétel, módosító javaslat nem érkezett. A korábbi – 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett – Országos Tűzvédelmi Szabályzat óta a gyakorlatban felmerülő szakmai és formai kérdések, a műszaki fejlődés és nem utolsó sorban az ide vonatkozó európai szabványok hazai átvétele indokolttá tette egy új szabályzat kihirdetését. Komoly gondot jelentett, hogy 2008 óta több jelentős változás történt a tűzvédelmet érintő és a kapcsolódó (építészet, építőanyag) területeken, ezért a korábbi szabályozások felülvizsgálata elkerülhetetlenné vált mind tervezői, mind hatósági oldalról. Az uniós szabványokkal való harmonizációs kötelezettség szükségessé tette, hogy az átvett szabványok előírásai a hatályos tűzvédelmi szabályzatban is érvényesüljenek, ezek integrálása vezetett a módosításhoz. A korábbi szabályozástól eltérően az új OTSZ megalkotásakor szempont volt, hogy a műszaki követelményrendszer rugalmasabban kövesse a technológiai változásokat, természetesen a tűzvédelmi érdekek érvényesítése mellett. A korábbi szabályozás során összegyűjtött tapasztalatokat beépítették az új változatba, nagyobb teret engedve a tervezői szabadságnak. Az Új OTSZ-ben a korábbi, eltérő szabályozásból adódó összeférhetetlenséget feloldották, azáltal, hogy a tűzvédelmi műszaki előírások összhangba kerültek a szabványokban foglalt előírásokkal, melyek a megfelelő biztonsági szint elérését voltak hivatottak biztosítani. A szabványokon felül az egyes tagállamokban szerzett tapasztalatok szintén hasznosultak, ezáltal is hozzájárulva az unión belüli egységes szabályozás követelményéhez. A szakmai viták és egyeztetések végeredményeként született meg a jelenlegi, a kor műszaki színvonalának és szabályozási gyakorlatának megfelelő tervezet, mely 2011-től hatályba is lépett. A következőkben a tűzmegelőzésre –és oltásra külön kitérünk, illetve a tűzesetek két nagy csoportjával, az épület- és az erdőtüzekkel is foglalkozunk. 2.4.2. Tűzmegelőzés és -oltás A megelőzés alapját a különböző tűzveszélyességi kategóriák szolgáltatják. Minél nagyobb a tűzveszélyességi fokozat, annál jobban szigorodnak az előírások (3.9. táblázat., ezáltal egyre komolyabb védelmet biztosít a tűz keletkezése ellen. 3.9. táblázat - 3.9. táblázat. Tűzveszélyességi osztályok
A helyiség, illetve a szabadtér tűzveszélyességi kategóriába való besorolásakor a 40%-os szabály érvényesül. Vagyis a vizsgált helyiség, terület, tűzszakasz abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, melybe a terület több mint 40%-a sorolható. Ha több tűzszakaszból áll az épület, akkor a komplexum olyan besorolást kap, amilyet az tűzszakaszainak több mint 40%-a. Az épületek, szabadtéri létesítmények kapcsán a megközelíthetőséget és a tűztávolságot emelnénk ki. A megközelítés az esetlegesen bekövetkező oltás megfelelő kivitelezéséhez létfontosságú, itt elsősorban a felvonulási út minőségére gondolunk, míg a tűztávolság17 több funkciót is betölt. Egyrészt korlátozza a tűz átterjedését, másrészt a beavatkozás lehetőségét és a menekülést biztosítja. A tűzvédelmi oktatás részben megelőző tevékenység, mivel a tűzveszélyes feladatot ellátó személyeket arra készíti fel elsősorban, hogyan végezzék biztonsággal a munkájukat, hogy ne keletkezzen tűz. Ezen felül a tűzoltási módokat, szükséges lépéseket és a menekülési útvonalakat oktatják a képzés során. A tűz-háromszöget alapul véve a tűzoltási módok az égés feltételeinek megszüntetésén, vagy kizárásán alapulnak, vagyis:
Az engedélyezési eljárás során meghatározott műszaki feltételek biztosítása a tűz keletkezés kockázatának minimalizálására és a bekövetkező tűzeset okozta károk csökkentésére szolgál. Ilyen például a hő- és füstelvezetés kialakítása. A hő- és füsthatás nagyban rontja a mentési feltételeket (látási viszonyok lecsökkenése, fulladás, hőterhelés), a magas hőmérséklet pedig az épület szerkezeti elemeit is deformálhatja. Az elvezetés hatására mindezek a problémák jelentősen csökkenthetők (3.30. ábra), és így a keletkezett kár is kisebb lehet. Erre negatív példa a Budapest sportcsarnok esete. 3.30. ábra - 3.30. ábra. A hő- és füstelvezetés hatása tűz esetén. Az erdőkre vonatkozóan az erdőtűzvédelmi tervek nyújtják a megelőzéshez szükséges eszközrendszert, melyek elkészítését a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről ír elő. Az épületeknél alkalmazott tűzveszélyességi osztályokhoz hasonlóan az erdős területekre is léteznek ún. erdőtűz-veszélyességi kategória, ezek alapján az ország összes erdőterületét besorolta a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). Minden erdőgazdálkodónak, akinek 100 ha feletti erdeje van, tűzvédelmi tervet kell készítenie és a katasztrófavédelemhez benyújtania. A tűzesetek megelőzésére a rendelet tűzpászta18, illetve vasút esetén védősáv kialakítását és karbantartását írja elő. Ezen felül a kijelölt tűzrakóhelyek környékét a terület tulajdonosának kell éghető anyagoktól mentesen tartania, és információs táblákat kell elhelyeznie a szükséges helyeken (az erdőben történő tűzrakásra, a nyílt láng használatára, a dohányzás szabályaira és a tűzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztető, tájékoztató táblákat). A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67.§ rendelkezik. Ezek szerint fokozott tűzveszély esetén tűzgyújtási tilalom rendelhető el. Országos veszély esetén a vidékfejlesztési miniszter, kisebb terület veszélyeztetettsége esetén pedig az illetékes erdészeti hatóság hoz határozatot a tűzgyújtási tilalomról. A tilalmat értelemszerűen közzé kell tenni, de érvényessége alatt lehetőség van az erdőbe való belépés korlátozására, illetve megtiltására. A már bekövetkezett erdőtüzekről az erdészeti hatóság gyűjti az adatokat, melyet Országos Erdőtűz Adattárban gyűjt. Ezek alapján történik az adatszolgáltatás az Európai Erdőtűz-információs Rendszerbe (European Forest Fire Information System – EFFIS). Összefoglalva erdészeti hatóság feladata:
2.4.3. Épülettüzek 2.4.3.1. Budapest sportcsarnok esete A Budapest Sportcsarnokot 1982-ben adták át. A csarnok a Népstadion metróállomás közelében épült, 120 m átmérőjű, 26 m magas, kettősfalú henger volt. A sporteseményeken túl több rendezvény, koncert helyszínéül is szolgált. Ezek némelyike, mint például a vásárok, kiállítások, nem szerepeltek az eredeti funkciók között [31]. 1991-től karácsonyi vásárokat is szerveztek. 1999. december 15-én hajnalban ütött ki a tűz a sportcsarnokban. Először az alkalmazottak próbálták eloltani, de a hő- és füstjelző nyílások nyitva tartása miatt (így szellőztettek) a tűzjelző rendszer későn jelzett [29], ezért a tűz elharapózott. A tűzoltók, mire kiértek, nem tudták megmenteni az épületet. A tüzet egyébként egy égve felejtett gyertya okozhatta, de a késlekedés miatt a tűz annyira kiterjedt lett, hogy 5 fokozatú riasztásra módosították a tűzoltók kiérkezésükkor a készültségi szintet. A tartószerkezet károsodott, az előregyártott vasbeton elemek is deformálódtak. Szerencsére a jégpályához tárolt freont nem érte el a tűz [29, 31]. A tűzeset tanulságai közé tartozik, hogy az adott épületet eredeti, a használati engedélyében foglalt funkcióknak megfelelően szabad csak használni. Amennyiben ettől eltérni kívánnak, azt mindenképpen engedélyeztetni kell, hogy a szakhatóságok és az engedélyező hatóság meghatározhatja az eltérő használat műszaki, tűzvédelmi feltételeit. 2.4.3.2. A panelépületek tűzesetei Az iparosított technológiával készült épületek tűzvédelmi szempontból mára elavultnak tekinthetők. Nehezíti a helyzetet, hogy helyhiány miatt a lakók a folyosókon éghető anyagokat tárolnak, illetve a kiürítési útvonalakra, illetve az ajtókra közvetlenül a lakások betörésvédelme érdekében rácsot szerelnek fel, ezzel nehezítve és hátráltatva a lakásokból való kijutás, mentés, menekítés lehetőségét. A lakóépületek tüzeit vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az emberi tényező döntő szerepet játszik. Tipikus keletkezési ok a tűzhelyen felejtett zsiradék túlhevülése és meggyulladása, a felügyelet nélkül hagyott gyertya, mécses, a dohányzás, valamint a lakásfelújítások során gondatlanságból bekövetkezett események. Tűzveszélyt jelent a háztartások megnövekedett áramigénye miatti túlterhelés és a villamos vezetékek elöregedése is. Az épületek elavult gépészeti berendezései, a szellőzőrendszer tisztításának elmaradása önmagában veszélyt hordoz, az egyszerű lakástűz a zsíros lerakódásokkal terhelt szellőzőrendszer miatt az egész épületre kiterjedő katasztrófához vezethet. További problémát jelent, hogy az emberek az alapvető tűzvédelmi szabályokat nem ismerik, illetve figyelmen kívül hagyják azokat (menekülési utak szabadon hagyása, tűzveszélyes anyagok tárolása). 3.31. ábra - 3.31. ábra. Panel tűz 2.4.4. Erdőtüzek Erdőterületnek kell tekinteni az erdő által elfoglalt 1500 m2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet – ideértve a beerdősült, valamint az időlegesen igénybe vett földterületet is – a benne található 6 méternél keskenyebb nyiladékokkal és tűzpásztákkal együtt [12]. Az erdőtüzek legfőbb okozója a villámcsapás, ezt követi az emberi beavatkozás. Aktív vulkánok közelében jellemzően a forró lávafolyam okoz erdőtüzeket. Az emberi beavatkozásokat tekintve megkülönböztetünk szándékos és akaratlan tüzeket. Szándékos tűzgyújtás lehet spekulatív (privatizált erdőterületeken biztosítási csalás miatt szándékosan gyújtott erdőtüzek), de gyakori, hogy a gazdálkodás részeként ellenőrzött tüzeket gyújtanak. A szándékosan okozott erdőtüzek oka több mint 50 %-ban az, hogy a legeltetési gyakorlatban rendszeresen felgyújtják a legelőket, vagy a mezőgazdasági hulladékot, maradékot (tarlóégetés) és ezek a tüzek terjednek át az erdőkre. A nem szándékosan gyújtott erdőtüzek okozói lehetnek például kirándulók által nem megfelelő módon eloltott tábortűz, eldobott cigarettacsikk, ipari létesítmények kazánkéményéből kicsapó szikrák, de a katonai hadgyakorlatok alatt felrobbantott töltetek is okozhatnak erdőtüzet. Amíg a gőzmozdonyok üzemben voltak, addig a vasút mellett is gyakran keletkeztek tábortüzek. Ezek egy része megelőzhető nagyobb odafigyeléssel, fokozott tűzoltósági felügyelettel. A nem szándékosan gyújtott erdőtüzeket okozó emberi cselekedetek a lehető legkülönfélébbek lehetnek. A kirándulók által hátrahagyott még parázsló zsarátnok feléledése és elszabadulása, ipari létesítmények kazánjának kéményéből kicsapó szikrák a szél szárnyán repülve felgyújthatják az erdőt, katonai hadgyakorlat alatt a fel-felrobbanó töltetek is erdőt gyújthatnak. Korábban a gőzmozdonyos vontatásnál az egyik fő okozó a vasút volt. Az erdőtűz viselkedését erősen befolyásolják a környezeti tényezők, csapadékos időben az erdőtüzek kialakulásának valószínűsége jóval kisebb, mint aszály esetén. A szélsebesség és szélirány alapvetően befolyásolja a tűz terjedését. A viharos erejű szél a tűzvonal gyors és kiszámíthatatlan terjedését idézi elő, a még nem égő, távolabbi területeken tűzgócok jöhetnek létre. A tűz hatására keletkező intenzív feláramlás magával ragadja a parazsat, zsarátnokot, majd a szél ezeket jelentős távolságra szállítva okozza újabb területek tűzbeborulását. Ha a szél oltás közben támad fel, a már lefeketített, de még izzó részek lángra lobbanhatnak. Épp ezért a tűzoltáshoz elengedhetetlen az időjárás folyamatos monitorozása. Nagy tüzek esetében előfordulhat, hogy az intenzív égés lokálisan módosítja a meteorológiai körülményeket. Tűzvihar kialakulásakor a forró levegő, füst és egyéb égéstermékek olyan intenzív feláramlása következik be, amely a környező levegő körkörös irányú viharos erősségű odaáramlását idézheti elő. A folyamat következtében az égéstermékek a magaslégkörbe jutva esetleg távolabb hatalmas záporokat és felhőszakadásokat okozhatnak. A domborzat az időjárási viszonyok módosításán, mikroklíma kialakulásán keresztül befolyásolja a tüzek terjedését. A növényzet táplálja az erdőtüzet, tehát annak összetétele és sűrűsége szintén meghatározó tényező. Az erdőtüzeket a következőképp csoportosíthatjuk [47]:
Az erdőtűz és az oltás egyaránt okoz károkat a környezetben. Az elpusztult növényzet és a részben elpusztult, kicserélődött állatvilág a kialakult táplálékláncolat megszakadását jelzi, az új egyensúlyi állapot kedvezőtlen is lehet. A helyi honos fajok helyére szukcessziós társulás alakulhat ki, a megváltozott körülmények, mint pl. a talajba bemosódó hamu más fajoknak kedvez. Az erdőgazdálkodási területeken a faanyagot ért veszteség közvetlen gazdasági kárként is jelentkezik. Az égés következtében mindezek mellett nagy mennyiségű széndioxid és szénmonoxid kerül a levegőbe. A szén-dioxid kibocsátáson túl az erdőtüzek során megritkuló növénytakaró, azaz a lecsökkent fotoszintetizáló felület kevesebb friss oxigént képes termelni. Egyes becslések szerint az erdőtüzek CO2 kibocsátása az összes CO2 kibocsátás 20 %-t adják. [8] 2.5. Terrorizmus A terrorizmus egyértelműen civilizációs veszélyforrás. Magyarország az eddigi elemzések szerint biztonságos régiónak minősül, de tekintettel nemzetközi kapcsolatainkra a fenyegetés valószínűsége fennáll. A terrorcselekmények jellegzetességéből adódóan a terrorizmustól való félelemnek sokkal nagyobb a jelentősége. A terrorizmus ismérveit Hadnagy [22] tanulmánya alapján a következőképp foglalhatjuk össze.
A katasztrófavédelem a terrorizmus következményeinek elhárításával, a feltételrendszer biztosításával foglalkozik. A felkészülés időszakában a szabályozás, a tervezés, más szervekkel való együttműködés kialakítása, fenntartása, a gyakorlatok szervezése stb. jelenti a fő feladatot. A védekezést tekintve kulcsfontosságú a különböző szolgálatok közötti ügyeleti és infokommunikációs rendszerek működtetése, valamint a speciális körülményekre való kiképzés és felkészülés a hagyományos kárfelszámoló tevékenység mellett. A terrorfenyegetettség a következő feladatok elé állítja a hazai katasztrófavédelemben résztvevő szervezeteket:
A terrorizmus által közvetlenül fenyegetett államok nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervei – hagyományos felderítő és elhárító tevékenységük ellátása mellett – a legutóbbi időszakban aktívabban vonták be állampolgáraikat is munkájukba. Ennek nemcsak az a magyarázata, hogy információforrásaikat bővítsék, hanem az a felismerés, hogy a lakosság – a jelenkori terrorizmus elsődleges célpontjaként, illetve lehetséges áldozataként – éppúgy érdekeltté vált a terrorellenes küzdelemben, mint maguk a szolgálatok. A katasztrófavédelem honlapján ennek jegyében találhat az olvasó tanácsokat a terrorista személyek és cselekmények felismerésére. 3.32. ábra - 3.32. ábra. Terrorcselekmény után. Magyarországon a terrorelhárítással a Terrorelhárítási Központ (TEK) foglalkozik. Igen fiatal szervezet, 2010-ben alakult, a belügyminiszter irányítása alá tartozó, országos hatáskörű állami szervezet. Korábban a terrorelhárítási feladatok a polgári titkosszolgálatoknál és rendvédelmi szerveknél voltak, a TEK létrehozásakor egyesítették azokat. Az új szervezet feladata, hogy az esetleges terrorcselekményt és kapcsolódó bűncselekményeket felderítse, megelőzze, vagy megszakítsa azok kivitelezését. Koordináló, elemző szerepkört is betölt, a Központ látja el ezeken felül a kritikus infrastruktúrák védelmét, illetve dolgozza ki a biztonsági intézkedési terveket. 2.6. Tömegrendezvények A különböző rendezvények látogatottsága a rendezvényszervezők szempontjából előnyös, ugyanakkor a nagy tömeg veszélyforrást jelent. Az események zárt helyen, stadionokban, zöldterületen, közterületen zajlódhatnak. A rendezvények eseménymentes lebonyolítása a rendezőktől nagy figyelmet, körültekintést igényel, rendőri biztosításra, mentők, esetleg tűzoltók együttműködésére is szükség lehet. A csoportos emberi magatartás egyik legkatasztrofálisabb megjelenési formája a pánik és a pánik hatására kialakuló tömeges, fejvesztett menekülés. Ez a menekülés gyakran halálos kimenetelű balesetekhez is vezethet, mert a tömeg embereket nyom össze vagy tipor el. A pánikot kiválthat egy életet veszélyeztető szituációk váltják ki, pl. tűzeset egy zsúfolt épületben, természeti katasztrófák stb, de kialakulhat látszólag minden ok nélkül is. Tragikus példák közé tartozik a West-Balkán nevű szórakozóhelyen bekövetkezett katasztrófa, ahol a nem megfelelő biztonsági intézkedéseket tetézte, hogy sokkal befogadóképesség fölött engedtek be vendégeket, vagy a 2006. augusztus 20-án bekövetkezett vihar okozta pánik, mely a nyílt tér nyújtotta menekülési utak miatt „csak” 3 halálos áldozattal járt. Ezek az esetek nagy visszhanggal bírtak, a belőlük levont tanulságok a jogszabályokba beépültek. A lakosság 75-80%-a kiszámíthatatlan és hajlamos a tömeggel együtt mozogni, 20% józan és cselekvőképes marad, képes magát és másokat menteni, 2-3% pedig teljesen leblokkol [44]. 2.6.1. Hogyan alakul ki a pánik? Veszélyhelyzet esetén az ösztönös viselkedés kerül előtérbe. Az agy blokkolja a gondolkodást, „vészhelyzet” üzemmódra kapcsol: menekülni kell. Az ösztönszerű viselkedés sémáját követi az ember a tömegben is, az egyén a sokaság viselkedését mintázza. Veszélyhelyzet esetén (még ha nem is vagyunk tudatában annak, mi az), a menekülési ösztön hatására a haladását mindenki gyorsítaná. A nagy személysűrűség miatt azonban a haladás korlátozott, koordinálatlanná válik. A szűk keresztmetszetet a kijáratok okozzák. Az összepréselődött emberek tömege hatalmas erőt fejt ki. Az egyén ilyenkor úgy látja, hogy a többi ember jelenléte akadályozza a menekülésben, így a versengés kerül előtérbe az együttműködés helyett. A pánik azonban néhány kivétellel (pl. tűz hangja) nem azonnal jelentkezik, hanem bizonyos idő elteltével. Tipikus pánikkeltő tényezők:
A pánikviselkedés jellemzői:
2.6.2. A pánik elleni védekezés módjai A tömeg mozgása előzetesen modellezhető, információt lehet nyerni a kialakuló gócpontokról. Veres [57] munkájában a következőket állapította meg a tömeg mozgásáról:
Összefoglalva a tömeg katasztrófák bekövetkezése négy tényezőre vezethető vissza:
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetésével működő munkabizottság megalkotott egy útmutatót a tömegrendezvények biztosítási tervének összeállításához [17]. 3. Biológiai veszélyek 3.1. Járványok A járvány (epidémia) valamely fertőző betegség viszonylag rövid időn belüli nagyobb számosságú, tömeges előfordulása. A járványos betegség egy meghatározott, korlátozott területen történő rendszeres és tömeges előfordulását endémiának, míg a több országot, a világ nagy részét érintő megjelenését pandémiának nevezik. A fertőző betegségek bejelentési kötelezettséggel bírnak. Az Országos Epidemiológiai Központ a következő fertőző betegségekről nyújt információt honlapján (www.oek.hu): polio, AIDS/HIV, STD (szexuális úton terjedő betegségek, mint pl. szifilisz, gonorrhoea), influenza, SARS (atipusos tüdőgyulladás), calicivírus, chikungunya-láz19, lépfene és Hepatitis E. A járványos állatbetegségekkel az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság foglalkozik. Az influenza kiemelkedő jelentőséggel bír járványügyi szempontból, mert pandémiát okozhat, és több megbetegedést/halálesetet okoz néhány hét alatt, mint az összes többi bejelentendő fertőző megbetegedés egész év folyamán. Az elmúlt fél évtizedben Magyarországon 35 influenzajárvány zajlott le. 1950-2000. között az influenzajárványok közül 10 járványban 1 millióan, illetve 1 milliónál többen betegedtek meg, 3 járványban pedig a 2 millió főt is meghaladta a jelentett influenzás betegek száma [66]. Magyarország 1997 óra rendelkezik influenza pandémiás tervvel, melyet azóta többször átdolgoztak, legutoljára 2009-ben az új influenza miatt20. A terv alapul szolgál a világjárványra való felkészüléshez, hogy a megfelelő intézkedések révén a megbetegedések, szövődmények és halálesetek száma alacsonyabb szinten maradjon. A terv kitér a kommunikációra, mely a lakosság tájékoztatását szolgálja a pánik elkerülése és a megelőzésben való aktív együttműködés elérése érdekében. Tekintettel a világméretű kiterjedésre, az EU országainak pandémiás terveivel, illetve a WHO ajánlásaival összhangban kell lennie a pandémiás tervnek és a járvány esetén végrehajtandó feladatoknak.
1. A katasztrófavédelem szervezete Magyarországon A katasztrófavédelem a Kat. meghatározása szerint „azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, a közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják”. A jogszabály kimondja, hogy a katasztrófavédelem nemzeti ügy, annak ellátásában egyaránt részt vesznek a központi, a területi és a helyi államszervezet intézményei, a helyi és megyei önkormányzatok, a gazdálkodó- és civil szervezetek, valamint az állampolgárok. Az itt felsorolt feladatok ellátásához szükséges hatékony védelem megkívánja a kommunikáció összehangolását és a zökkenőmentes együttműködést országos és nemzetközi szinten egyaránt. A katasztrófavédelem rendszerében kiemelt szerepet tölt be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), amely államigazgatási feladatokat is ellátó rendvédelmi szerv és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter felügyelete alá tartozik. A szervezet 2000-ben alakult a polgári védelem és az állami tűzoltóság országos és területi szerveinek összevonásával. 4.1. ábra - 4.1. ábra. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezeti felépítése – 2011-ig. (szaggatott – felügyeleti jog) A katasztrófavédelem valamennyi felelős szereplője részére a veszélyhelyzet különböző fokozataihoz határozták meg az irányítói hatásköröket. A honvédelem rendszerében helyi, illetve megyei védelmi bizottságok (HVB és MVB) működnek, amelyek a védelmi igazgatás keretében katasztrófavédelmi feladatokat is ellátnak. A honvédelmi körzetben működő HVB-ket a polgármesterek, az MVB-ket a megyei közgyűlések elnökei vezetik államigazgatási hatáskörükben eljárva. E jogkörükben a katasztrófákra való felkészülésben, a védekezés irányításában a központi szervezetek mellett kiemelt szerepük van. A katasztrófavédelmi rendszer alapvető megújításáról döntött 2011. szeptember 19-én, hétfőn az Országgyűlés, amikor elfogadta a katasztrófák elleni védekezésről szóló törvényt (2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról) Év eleje óta egységes rendszerben végzi tevékenységét a katasztrófavédelem, ami amellett, hogy új, illetve gyökeresen megújult szakterületek dolgoznak a szervezet részeként, azt is jelenti, hogy e területek sokkal szorosabban működnek együtt. Mindez nagyobb felelősséget ró a katasztrófavédelem állományára, de az állampolgárok széles körének is kötelezettségei vannak a nagyobb biztonság megteremtésében. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényveszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló IV. fejezetének és végrehajtási rendeleteinek 2012. január 1-én történő hatálybalépésével a BM OKF és területi szervei iparbiztonsági szakterületének feladat- és hatásköre kibővül. A veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési és a területi szervek katasztrófavédelmi feladatai a jövőben kiterjednek több eddig nem szabályozott veszélyes tevékenységre (küszöb alatti üzemek, kiemelten kezelendő létesítmények, veszélyes áru szállítás üzemei létesítményei, stb.) is. A hatósági eljárási rendszer egyszerűsítése érdekében a katasztrófavédelemhez kerülnek a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekkel és veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos szakhatósági hatáskörei is. A katasztrófavédelmi szervek veszélyes áru közúti szállítási feladatköre a jövőben kiterjed a vasúti, vízi és légi veszélyes áru szállítmányok hatósági ellenőrzésére és szankcionálására is. A törvény elfogadásával létrejön az egységes iparbiztonsági hatósági rendszer, és bevezetésre kerül a szabályozás hatálya alá tartozó üzemeltetők katasztrófák elleni védekezést támogató katasztrófavédelmi hozzájárulási intézményrendszere. A katasztrófavédelmi törvény értelmében minden eddiginél erőteljesebb iparbiztonsági munka folyik a katasztrófavédelem berkein belül. Az egységes iparbiztonsági hatóság új hatáskörei révén a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemek igen széles körét, tehát nem csak a SEVESO1 hatálya alá tartozó alsó és felső küszöbértékű üzemeket ellenőrzi és felügyeli. A hatóság látókörébe került a közúton történő veszélyes áru szállítása mellett az ilyen anyagok vízen, légi úton és vasúton történő mozgatása is. Kiemelt szerepet kapott a katasztrófavédelem iparbiztonsági tevékenységében a kritikus infrastruktúrák2 azonosítása és védelme, hiszen ezen elemek zavartalan működése nemzetgazdasági szempontból is rendkívül fontos. Mindezeken túl az OKF felügyeleti hatósági szerepkört is betölt, vagyis irányítja a több hatóság közreműködésével zajló ellenőrzéseket. Kiemelkedően fontos nóvuma e törvénynek, hogy integrálja a korábban különböző jogszabályokban és különböző alapokon álló polgári védelmi és katasztrófavédelmi, illetve tűzvédelmi kérdésköröket. A tűzvédelem állami kézbe történő helyezésével egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer kerül kialakításra, amely a meglévő kapacitások jobb hatásfokú kihasználásával, az erő- és eszközállomány optimális tervezésével és rendszerben tartásával hatékonyabb tűzvédelmet eredményez, az anyagi források ésszerű felhasználását teszi lehetővé. A törvénycsomag elfogadásával megtörténik a tűzvédelmi rendszer korrekciója, a tűzvédelem egységes irányításának biztosítása a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami kézbe vonásával. A törvényben szereplő módosítások eredményeképp egy helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer kerül kialakításra. A törvény alapján az önkormányzatoknak továbbra is lehetőségük nyílik arra, hogy – akár önkéntes tűzoltó egyesületek bevonásával, vagy társulásban – önkormányzati tűzoltóságot (köztestületi tűzoltóság) hozzanak létre. 1.1. Szervezeti változások Az új katasztrófavédelmi törvény értelmében a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszer jelentős mértékben átszervezésre került az egységesítés szellemében. Az így kialakított rendvédelmi szerv megjelölése: hivatásos katasztrófavédelmi szerv. A törvénycsomag céljainak eléréséhez igénybe vett eszközök a vonatkozó törvények módosításai. A módosításokat tartalmazó törvény elfogadását követően nagy volumenű végrehajtási jogszabály (törvény, illetve kormányrendelet) megalkotására kerül sor. A törvényi változás nyomán megalakult egységes katasztrófavédelmi rendszer integráns részévé vált a tűzvédelem, vagyis a műszaki mentés és a tűzoltás, valamint a más típusú tűzoltóságok szakmai irányítása és ellenőrzése ettől kezdve a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok feladata. A tűzoltás és a műszaki mentés állami feladat lett, a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok működési területe az ország teljes területét lefedi, ezek kialakításakor az elsődleges szempont a vonulási idő rövidítése volt. Ezt segítik majd a három év alatt megalakuló katasztrófavédelmi őrsök is. A tűzvédelem részét képezik az önkormányzati tűzoltóságok is, amelyek ezután nem működési, hanem vonulási területtel rendelkeznek. Továbbra is ezek avatkoznak be elsőként, de tevékenységükért a hivatásos tűzoltó-parancsnokság vállal felelősséget. Az önkormányzati tűzoltóságokhoz hasonlóan vonulási területtel bírnak a létesítményi tűzoltóságok, amelyek szintén a tűzvédelem rendszer részeként dolgoznak. Fontos szerepük lesz a továbbiakban is az önkéntes egyesületi tűzoltóknak, az egyesületek közül azok számíthatnak jelentősebb támogatásra, amelyek a hivatásos tűzoltóktól távolabb eső területen látnak el mentő-tűzvédelmi munkát. Az egységes katasztrófavédelem rendszerében megszűnnek az egyes szakterületek közötti éles határok, jó példa erre az, hogy a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok feladatai nem érnek véget a műszaki mentésnél és a tüzek oltásánál, hiszen polgári védelmi feladatokat is végeznek. Szükség esetén a mozgósítás és a lakosság tájékoztatása is ezen a szinten történik. A tűzoltóparancsnok munkáját a polgári védelmi feladatokért felelős helyettes mellett műszaki biztonsági tiszt is segíti, aki a beavatkozások műszaki feltételeit köteles megteremteni és felügyelni. A készenléti gépjárművek száma és elosztása is a közbiztonság szempontjait szem előtt tartva történik meg, a szervezetkorszerűsítés az adott egységek, tűzoltólaktanyák feladatainak mennyiségi mutatóit figyelembe véve megy végbe. Ez sok esetben jelent diszlokációt, országosan 65 katasztrófavédelmi őrs és 47 katasztrófavédelmi iroda jön létre. Az őrsök beavatkozási feladatokat látnak el, az irodákon pedig hatósági munkát végeznek. A főváros esetében például az agglomerációban alakulnak ilyen szervezeti egységek. Mindezzel a cél az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érkezzen mindenhova a segítség. Új bevetés-irányítási rendszer jön létre, az eddigi – hivatásos és köztestületi tűzoltóságokon működő – szétaprózott megoldás helyett a megyékben és a fővárosban alakulnak műveletirányító központok, az ezekben használt szoftver a rendelkezésre álló erők és eszközök optimális bevetését teszi lehetővé. Racionálisabban alkalmazza a katasztrófavédelem a speciális képességekkel bíró egységeit, őket a kapacitás kihasználásának javítása érdekében bevonják az alapfeladatok ellátásába, és szükség esetén hajtják végre egyéb feladataikat, például a kutyás keresést, búvármentést, alpintechnika segítségével történő mentést. 1.1.1. Védelmi Igazgatás A védelem-igazgatás rendszerében a központi szintet értelemszerűen a kormány jelenti, amely legfelsőbb szinten szervezi és irányítja a katasztrófák elleni védekezést, a tervezést, illetve koordinálja a tárcák katasztrófavédelemmel összefüggő feladatait. A kormányzati koordinációs szerv, a korábbi KKB helyébe egy új KKB lépett, a Kormányzati Koordinációs Bizottságot felváltotta a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság. Míg az előbbi elnöke a katasztrófavédelmet felügyelő miniszter volt, utóbbi élén maga a miniszterelnök áll. A KKB intézménye a Tudományos Tanács és a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ, amely nemcsak egy objektum, hanem tartalmazza a védekezési munkabizottsági rendszert is, kinevezett vezetője pedig a BM OKF országos polgári védelmi főfelügyelője. A védelemigazgatás januártól működő rendszerében területi szinten is változás következett be, hiszen már nem a megyei közgyűlés elnöke, hanem a megyei kormányhivatal elnöke irányítja a megyei védelmi bizottságot. A testületnek két, egy katonai és egy katasztrófavédelmi elnökhelyettese van, akik szakértelmükkel segítik a munkát. Utóbbi a megyei katasztrófavédelmi igazgató. A védelmi bizottságok titkárok felét a honvédség, másik felét a katasztrófavédelem adja, a helyettesek mindig a másik állományból kerülnek ki. A területi szintű védelem-igazgatás másik intézményét a helyi védelmi bizottságok jelentik, ezek a megyei védelmi bizottságok irányítása alatt működnek a főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban, illetve a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban. A katasztrófavédelem természetesen a helyi védelmi bizottságokat sem „hagyja magára”, hiszen veszélyhelyzet, vagy katasztrófaveszély esetén a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt tiszt veszi át a HVB irányítását. A védelem-igazgatás helyi szintű letéteményese továbbra is a polgármester, aki az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait. Ebben a tevékenységében a település közbiztonsági referens(ei) van(nak) segítségére, veszélyhelyzetben pedig ezen a szinten is kijelölt hivatásos tiszt veszi át a védekezés irányítását, meghagyva ugyanakkor a polgármester védelem-igazgatási feladatait. Évtizedek óta a legnagyobb változás zajlik most a polgári védelem területén is. Az átalakítás célja élő, riasztható és mozgósítható, eszközökkel ellátott köteles és önkéntes polgári védelmi szervezeteket létrehozni, az abban érintetteket rendszeres gyakorlatokon felkészíteni minden olyan helyzetre, amelyben a katasztrófavédelemnek, a lakosságnak szüksége lehet rájuk. A polgári védelmi szervezetek valamennyi – országos, területi, helyi, munkahelyi – szintje 110-120 ezer embert takar. Szintén fontos polgári védelmi teendő a települések valós kockázatain alapuló értékelések elkészítése, vagyis a települések tényleges veszélyeztetettségét felmérni, valamint ezen ismeretek birtokában a veszély-elhárítási tervezést, szervezést elvégezni. A hangsúly ma már a megelőzésen van, hiszen ideális az, ha a katasztrófák bekövetkezési valószínűségét a nullára lehet csökkenteni. A katasztrófavédelemről szóló törvény egyes végrehajtási szabályai között megalkotásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok közül a néhány jelentősebb tűzvédelmet érinti, ezek közül néhányat kiemelünk a következő felsorolásban. A katasztrófavédelmet érintő hatályos jogszabályokról a katasztrofavedelem.hu oldalon találhatunk egy listát.
1.2. A védelmi igazgatás rendszere – HVB szerepe, felépítése, feladatai 1.2.1. Jogszabályi háttér A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (Kat.) 1. § (1) bekezdése alapelvként rögzíti, hogy a katasztrófavédelem „nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat”. A 2011. április 25-én elfogadott, 2012. január 1-jével hatályos Magyarország Alaptörvénye kimondja „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be” (53. cikk (1) bekezdés).
4.2. ábra - 4.2. ábra. A katasztrófák elleni védekezés irányítása Nem hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek:
4.3. ábra - 4.3. ábra. Hivatásos katasztrófavédelmi szervek 1.2.2. A védelmi igazgatás elvi felépítése A védelmi igazgatás: A minősített helyzetek mindegyike olyan rendkívüli veszély megjelenésével jár, amelynek elhárítása szükségessé teszi a társadalom erőinek koncentrációját. A társadalom védekezési igénye az erők és az irányítás olyan mértékű centralizációját igényli, mely ellentmondásban áll(hat) az alkotmányos alapon szerveződő önkormányzatok függetlenségével, az állampolgárok szabadságjogainak gyakorlásával és a piacgazdaság szereplőinek törekvésével. Yüklə 0,8 Mb. Dostları ilə paylaş:
|
