Veszélyhelyzetek kezelése Somogyi, Viola Tartalom


A védelmi igazgatás elemei



Yüklə 0,8 Mb.
səhifə9/11
tarix18.05.2018
ölçüsü0,8 Mb.
#44671
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11

A védelmi igazgatás elemei

  1. Központi elemek

  • Országgyűlés

  • Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága

  • Köztársasági Elnök

  • Kormány

  • Honvédelmi Tanács

  • Minisztériumok

  1. Területi elemek

  • Megyei (fővárosi) Védelmi Bizottságok

  • Helyi (városi, fővárosi kerületi) Védelmi Bizottságok

  1. Helyi elemek

  • polgármesterek

1.2.2.1. A területi és helyi igazgatás

A védelmi igazgatás területi és helyi szintű szervei

Az országvédelem katonai elemeinek irányítására csak az Alaptörvényben megjelölt központi védelmi igazgatási szervek jogosultak.

Az országvédelem civil rendszerében meghatározott védelmi feladatok tervezése, szervezése és megvalósítása az ország településein működő közigazgatási és gazdasági szervek útján, valamint az állampolgárok közreműködésével történik.

A védelmi igazgatás hatékony működésének kulcsa a települési, helyi szint.

4.4. ábra - 4.4. ábra. A védelmi igazgatás elvi felépítése



A Megyei Védelmi Bizottság (MVB)

MVB a honvédelmi törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő közigazgatási szerv. Illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat.

MVB Elnöke: a kormánymegbízott

MVB Elnök helyettesei: honvédelmi, katasztrófavédelmi

Megyei Védelmi Bizottság tagjai: a megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város polgármestere, a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője, a megyei rendőrfőkapitány, egészségügyi államigazgatási szerv vezetője, vízügyi igazgatási szerv képviselője,a MVB Titkára állandó meghívottak, eseti meghívottak. A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.

4.5. ábra - 4.5. ábra. A Megyei Védelmi Bizottság felépítése



A Helyi védelmi Bizottság (HVB)

HVB működik:



  • a főváros kerületeiben

  •  a megyei jogú városokban

  • MVB által kijelölt városokban

Illetékességi területét (honvédelmi körzet) a MVB állapítja meg.

HVB Elnöke: a megyei jogú város, a város, fővárosi kerület polgármestere

HVB Elnök helyettesei: honvédelmi, katasztrófavédelmi

Az akár több közigazgatási területet átölelő helyi védelmi bizottság illetékességi területét:



  •  a települések természetes gazdasági-társadalmi vonzáskörzetének,

  •  más állami feladatok illetékességi területének,

  •  az érintett polgármesterek véleményének figyelembevételével

a megyei védelmi bizottság állapítja meg.

A megyei védelmi bizottság közvetlen irányításával a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a védelmi felkészítés és az országmozgósítás helyi feladatainak végrehajtását.

A helyi védelmi bizottság a felkészülés időszakában és minősített időszakban egyaránt testületi szervként működik.

A helyi védelmi bizottság jogkörében:



  •  irányítja és összehangolja a fegyveres erők mozgósításával és kiegészítésével kapcsolatos közigazgatási feladatokat;

  •   közreműködik a polgármester és a védelemben résztvevő helyi szervek védelmi feladatainak központi irányításában;

  •  közreműködik a rendkívüli intézkedésekből adódó helyi feladatok végrehajtásában;      

A HVB elnök katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatai:

  • meghatározza a védekezés helyi feladatait, ellenőrzi azok végrehajtását, elrendeli a települési pv. erők bevonását;

  • koordinálja a védekezésben résztvevő polgármesterek tevékenységét;

  • gondoskodik a helyreállítás meghatározott sorrendjének és ütemének megvalósításáról;

  • intézkedik a lakosság alapvető ellátásának biztosításáról;

  • vezetési pontot tart fenn;

A HVB elnöke a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos előterjesztésekről és döntésekről tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetőjét.

Helyi Védelmi Bizottság tagjai



  • A megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző;

  • A honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által  megválasztott polgármester;

  • A hivatásos katasztrófavédelmi szerv kivételével a rendvédelmi szervek és a központi államigazgatási szervek területi szerveinek a honvédelmi körzet szerint illetékes vezetője

  • A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének képviselője

  • A honvédelmi körzetben lévő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg.

4.6. ábra - 4.6. ábra Helyi Védelmi Bizottság felépítése


5. fejezet - Katasztrófák és veszélyhelyzetek modellezése

A veszély egy anyag vagy helyzet elválaszthatatlan tulajdonsága, illetve valamilyen eltérés, mely balesethez, meghibásodáshoz, kár keletkezéséhez vezet. A katasztrófa a korábbi definíciók alapján valamely veszélyhelyzetből eredeztethető olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit. A katasztrófák egy része (elméletben) megelőzhető (pl. rendezvény helyszínén a pánik kialakulásának megelőzése a menekülési utak biztosításával és a vendégek számának kontrollálásával), más részükben okok nem megszüntethetőek (pl. tavaszi áradás, villámárvizek), de a következmények mérséklésére bevett gyakorlat alkalmazható. Ezen felül vannak azok a katasztrófák, melyek bekövetkezte és lezajlása az információhiány miatt egyáltalán nem befolyásolható. Erre tipikus példával szolgálnak a különböző („sikeres”) terrorcselekmények.

1. Katasztrófák bekövetkezésének modellezése

A katasztrófák bekövetkeztének, az okok és események magyarázatára két elméletet (modellt) vázolunk. Az első a “nyomás és felszabadulás” (pressure and release - PAR) modell [19] (5.1. ábra) szerint az emberek sebezhetősége a társadalmi folyamatokban és az ezek mögött lévő okokban gyökerezik, melyek nem feltézetlenül állnak közvetlen okozati kapcsolatban magával a katasztrófa eseményével. A társadalmi folyamatok és okaik értelmezésével a katasztrófa bekövetkezésének okai is értelmezhetővé válnak. Az emberek egyrészt valamilyen okból sebezhetővé válnak, másrészt az adott veszélynek ki vannak téve. A katasztrófa mértéke csökkenthető, ha a sebezhetőséget csökkenteni vagyunk képesek. Ez három különböző szinten lehetséges.

5.1. ábra - 5.1. ábra. PAR model

Az első szint az „alapvető okok”, társadalmi, gazdasági, demográfiai folyamatok eredményeként kialakuló helyzet. A sebezhetőséget tekintve a perifériára szorult népesség a veszélyeztetettebb. A következő lépcső a „dinamikus feszültségek”. Ezek az alap okokat veszélyes körülményekké alakítják át. Hogy megvilágítsuk az előző mondat értelmét, vegyük az éhínséget. Egy előzőleg egészséges, jól táplált népességcsoport ellenállóbbak az éhezés negatív hatásaival szemben, mint egy krónikusan alultáplált vagy beteg populáció. A „veszélyes körülmények” pedig a népesség közvetlen sebességére vonatkozik az adott veszélytípussal szemben.

A “megközelítési modell” ezzel szemben a veszély forrását nem különíti el a sebezhetőségtől, a katasztrófát nem tekinti a társadalmi rendszertől független természeti események eredményeinek. Rávilágít, hogy a veszélyek önmagukban is megváltoztatják annak a mintázatát, ahogy a veszélynek kitett emberek bizonyos csoportjai hogyan reagálnak a katasztrófára és regenerációs képességre is befolyással vannak.

Egyes katasztrófák (pl. 2001. szeptember 11-i terrortámadások okozta katasztrófák) bekövetkezési esélye valószínűségszámítási alapokon nem értelmezhető. Ez esetben a „nem-valószínűségi kockázatról” (nonprobalistic risk) és nem-valószínűségi kockázatelemzésről beszélhetünk. Bukovics [15] meghatározása szerint a „nemvalószínűségi kockázat” esetében egy olyan esemény, jelenség, történés tekintetében áll fenn bizonytalanság, amelynek nem értelmezhető a valószínűsége, vagyis annak feltételezése, hogy az eseménynek van valószínűsége, önellentmondásra vezet. A nemvalószínűségi kockázatelemzés feltételezése, hogy egy esemény akkor is kockázatos lehet, ha a valószínűsége nem létezik. A statisztikai alapon végzett kockázatelemzés bizonyos eseményeket, melyeknek nagyon kicsi a valószínűsége, az elemszám kezelhetőségének érdekében elhanyagolhatónak tekint. A nemvalószínűségi kockázatelemzésre ezzel szemben „jellemző, hogy egyszeri, (egyedi, azonos körülmények között meg nem ismételhető) véletlen jelenségekkel foglalkozik és nem törekszik számszerűsítésre. Arra törekszik, hogy valamely nemkívánt esemény bekövetkezésére olyan szükséges és elegendő feltételeket találjon, amelyek közvetlen emberi hatáskörben vannak. Módszerére jellemző a közvetlen logikai eseményleírás.” [15] A következőkben néhány nem valószínűségszámításon alapuló módszert mutatunk be.

2. Kockázatértékelés

A kockázatértékelés úgy definiálható, mint egy rendszer szerkezetének (struktúrájának) és funkcióinak szisztematikus vizsgálata a potenciális veszélyek azonosítására és az általuk kiváltott kockázat értékelésére, hogy ennek alapján a kockázat nagysága becsülhető legyen, a szükséges kockázatcsökkentő intézkedések megtétele, továbbá azok végrehajtásának ellenőrzése céljából.

A kockázatértékelés a következő alaplépésekre vezethető vissza:



  1. A kockázatértékelés előkészítése: ide értendő a folyamat tervezése, a szükséges adatok, információk (a környezetről, technológiáról, vizsgált tevékenységről) összegyűjtése. A kockázatértékelés megkezdése előtt fel kell mérni, hogy mik a vizsgálandó rendszer határai (térben és időben egyaránt). Az elemzés részletességét is ebben a fázisban határozzák meg, a kötelezően elvégzendő kockázatelemzések esetében az anyagi ráfordítás mértéke meghatározza az elemzés mélységét.

  2. Veszélyazonosítás: Ez a lépés magában foglalja a rendszer leírását, a lehetséges kezdeti események csoportosítását és szűrését. Ehhez a lépéshez vehetjük a veszélyeztettek (érintettek) meghatározását is.

  3. Baleseti forgatókönyvek: a veszélyforrás hatására bekövetkező lehetséges balesetek feltérképezése. A lehetséges kimenetelek számbavétele szolgáltatja azok kockázatának meghatározását.

  4. Kockázatok becslése: a következmények bekövetkezési valószínűségének és a károk súlyosságának meghatározása. A vizsgálat legtöbbször minőségi elemzést takar, mivel nem biztosított az adatok számossága, hogy statisztikai alapon megfelelő pontosságú és megbízhatóságú következtetést lehessen levonni. A módszertani korlátokon túl a rendelkezésre álló költség is behatárolja a mennyiségi értékelés lehetőségét, tekintve, hogy az ezekhez szükséges adatok gyűjtése, elemzése rendkívül költséges folyamat is lehet. Kísérletek elvégzése szintén korlátozott, veszélyes anyagoknál az engedélyezési fázisban írnak elő toxikológiai vizsgálatokat. A kockázat értékelésekor fokozott figyelemmel kell lenni az emberi tényezőre is.

  5. A kockázat elfogadhatóságáról való döntés: Az előző lépések eredményeit összegzi , és meghatározza, szükséges-e beavatkozni. A kockázat nemcsak a bekövetkezési gyakoriságtól függ, az okozott kár, a sérülés nagysága jelentős mértékben befolyásolja az intézkedés sürgősségét. (5.1-5.2. táblázat példa a munkabalesetek súlyosságának és gyakoriságának kategorizálásához, a 5.3-5.4. táblázat a kockázat nagyságától függő beavatkozás szükségességére ad javaslatot). Ez a fázis szolgáltat alapot a tényleges intézkedések meghozatalára.

  6. Beavatkozás: a kockázati szint csökkentésére lépések foganatosítása. Ez a lépés magában foglalja az ellenőrzést és a dokumentációt, illetve az eredmények kommunikációját is.

5.1. táblázat - 5.1. táblázat. Munkabalesetek súlyosságának osztályozása


Fokozat

Következmény

1. fokozat

Nincs következmény, amely életet vagy egészséget károsítana.

2. fokozat

Jelentéktelen következmény, amely legfeljebb három nap munkanap kiesésével jár és orvosi beavatkozás nélkül is gyógyul.

3. fokozat

Sérüléses és betegségi következmények, amely három munkanapnál hosszabb munkaképtelenséget okoz, orvosi kezelést igényel.

4. fokozat

Enyhe maradandó egészségkárosodás, következmény legfeljebb 20%-os munkaképesség csökkenéssel jár.

5. fokozat

Súlyos, maradandó egészségkárosodás vagy halál

5.2. táblázat - 5.2. táblázat. munkabalesetek gyakoriságának osztályozása - példa


Fokozat

Gyakoriság

1. fokozat

igen ritka: <10-5/év

2. fokozat

viszonylag ritka: ~10-4/év

3. fokozat

ritka: ~10-3/év

4. fokozat

lehetséges: ~10-2/év

5. fokozat

gyakori: >10-1év

5.3. táblázat - 5.3. táblázat. Kockázatértékelési mátrix


 

Következmény

1

2

3

4

5

 

Valószínűség

 

 

 

 

 

 

 

1

 

0

0

2

3

6

Kockázati

értékek


2

 

0

1

3

4

6

3

 

0

1

4

6

8

4

 

0

2

5

7

9

5

 

0

3

6

8

10

5.4. táblázat - 5.4. táblázat. Intézkedés sürgősségi osztályok a kockázati mátrix alapján


1. osztály (0 - 2)

A kockázat jelentéktelen, nincs szükség intézkedésre

2. osztály (3 - 5)

A kockázat olyan mértékű, hogy intézkedést igényel, de sürgősség nélkül

3. osztály (6 - 7)

A kockázat olyan mértékű. hogy sürgős intézkedést igényel

4. osztály (8 - 9)

A kockázat olyan mértékű, hogy azonnali beavatkozást, intézkedést igényel

5. osztály (10)

A kockázat olyan mértékű, hogy azonnali leállítást, vészkikapcsolást igényel

Tekintettel arra, hogy a teljes biztonság nem elérhető, ezért a kockázatelemzés és kezelés folyamata a vállalható kockázat és a költségek közötti kompromisszumra építő döntési folyamat akkor is, ha elméletileg az összes szükséges információ rendelkezésre állt. A fennmaradó kockázat egy részére, melynek felszámolása meghaladja a lehetőségeket, de bekövetkezési valószínűsége nem kizárt, lehetőség van biztosítást kötni. A biztosítással díj ellenében a szolgáltatást nyújtó félre hárítjuk a kárfelszámolás anyagi terhét. Természetesen vannak olyan kockázatok, melyek a jelenlegi gyakorlat szerint nem biztosíthatóak, ilyen például a katasztrófális (mértékű) károk, bár a természeti katasztrófák ellen (pl. árvíz, villámlás) köthető megfelelő körülmények közt biztosítás (ha az épület nem a közvetlen ártéren fekszik, ahová nem kaphatott volna építési engedélyt sem), de a teljes megsemmisülés lehetősége nem tartozik a biztosítható károk közé. Érdekességképp jegyeznénk meg, hogy a FLEXA típusú biztosítás kártérítést fizet repülőgép becsapódás esetén is (Fire, Lighting, Explosion and Aircraft).

A kockázat értékelésére az utóbbi években nagyon sok módszert dolgoztak ki, az egyszerű rendszerek értékelésére alkalmas ellenőrző jegyzéken át a különböző tűz- és robbanásveszélyességi indexen keresztül a hibamód és –hatáselemzésig. Ezek közül több csak minőségi értékelésre alkalmas, önkényesen meghúzott skálahatárokkal, míg mások nagy adathalmaz esetén lehetőséget nyújt a statisztikai elemzések kiegészítésére. A következőkben olyan módszereket mutatjuk be, amelyek általánosan használhatóak különböző típusú veszélyhelyzetek és kockázatok elemzéséhez, és minőségi vizsgálatra alkalmasak, így olyan eseményekhez is megfelelőek, amelyek valószínűség-számítási alapon nem értelmezhetőek.

2.1. Nem valószínűség alapú modellezési technikák

Mi lenne, ha…” elemzés

A „mi lenne, ha” vagy „mi van, ha” elemzés döntéstámogató rendszereknél elterjedt módszer, szcenárió (forgatókönyv) alapú elemzésnek is hívják. Sokparaméteres rendszerek vizsgálatára alkalmas, egy-egy paraméter módosításával új forgatókönyv alakul ki, ennek eseménysorozatait, ok-okozati rendszerét értékeli a technika, gyakoriság vagy valószínűségi értékek hozzárendelése nélkül. Különösen alkalmas a módszer, ha a vizsgált rendszer új, ezért nem áll rendelkezésre adatbázis a tájékozódáshoz és összehasonlításhoz.

HAZOP (HAZard and OPerability analysis) – Működőképesség- és veszélyelemzés

Az eljárást vegyipari technológiák, műveletetek veszélyeinek feltérképezésére fejlesztették ki eredetileg. Az elemzést egy csapat végzi, mely tagjai különböző szakterületről származnak. Az adott folyamatrész vizsgálata a következőképp zajlik: kiválasztanak egy műveleti paramétert (áramlás, hőmérséklet, információ stb.), ehhez hozzárendelnek egy úgynevezett vezényszót (vagy vezérszót, pl. nem/nincs, kevesebb, több, később stb. 5.3. ábra). A műveleti paraméter és a vezérszó párosításával az üzemszerű működéstől való eltéréseket generálnak, és ezek okait és következményeit határozzák meg, majd az okok és következmények ismeretében megállapítsák a szükséges biztonsági intézkedéseket. A módszer a többszörös iterációs folyamat miatt igen időigényes és ebből adódóan költséges, de a szisztematikus ellenőrzés miatt alkalmas veszélyes üzemek vizsgálatára. A végeredmény rendszerint egy táblázatos forma, ahol feltüntetik a műveleti paramétert, a vezérszót, az ebből generált eltérést, az okokat, következményeket és a javaslatokat is.

5.2. ábra - 5.2. ábra. HAZOP menete

5.3. ábra - 5.3. ábra. HAZOP vezérszavak



Hibafa-elemzés

Egy adott eseményhez (csúcsesemény), mely lehet baleset vagy meghibásodás, vezető okok meghatározása a cél. Grafikus eljárás, a csúcseseményhez vezető eseményeket gráfként ábrázolja. Az egyes csomópontokon berendezés meghibásodások, emberi hibák és nem független meghibásodások szerepelnek. A minimális metszethalmazok meghatározásához a Boole-algebra1 szabályai alkalmazhatók. Minél rövidebb úton jutunk el a vizsgált meghibásodáshoz, balesethez, annál nagyobb a bekövetkezés lehetősége, ezeken a pontokon érdemes beavatkozni. A módszer alkalmas kvantitatív elemzésre is, az egyes események valószínűségét meghatározva kiszámítható a csúcsesemény bekövetkezési valószínűsége is. A módszer általánosan alkalmazható bármilyen rendszer vagy folyamat, esemény kiértékelésére.

5.4. ábra - 5.4. ábra. Hibafaelemzés

Bukovics [15] a hibafa módszert javasolja a nemvalószínűségi kockázatelemzés módszerének, természetesen statisztikai adatok nélkül, illetve grafikus megközelítés elhagyásával.

Eseményfa elemzés

Az eseményfa egy adott eseményből következő okozatokat, a kiindulási pont hatására bekövetkező következményeket vizsgálja. Hasonlóan a hibafához ez a módszer is alkalmazható statisztikai adatokkal kiegészítve és grafikusan ábrázolható. Ha technológiai folyamatot veszünk alapul, az esemény következménye két szélsőérték, a biztonsági rendszer üzemszerű működése és adott baleset bekövetkezte között bármilyen végső kimenet előfordulhat. Az eseményfa alkalmazásával módszeresen felmérhetővé válik egy adott kezdeti esemény hatására bekövetkező baleseti eseménysor és az egyes események közti összefüggés.


Yüklə 0,8 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə