Vezetői tulajdonságok, vezetői készségek, ÉS A vezetői hatékonyság elemzéSE

Károly Róbert Főiskola
Gazdálkodási Kar
Marketing és Vezetéstudományi Tanszék
Gyöngyös

VEZETŐI TULAJDONSÁGOK, VEZETŐI KÉSZSÉGEK,
ÉS A VEZETŐI HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE

A VEZETŐI EREDMÉNYESSÉG NAPJAINKBAN

SZAKDOLGOZAT

Készítette: Karapné Bozóky Ágnes (P7494)

Gazdasági mérnök szak
Kereskedelmi szakirány

Konzulens: Dr. Radó András

Egyetemi docens, tanszékvezető

Gyöngyös
2006.

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1. A vezetés fogalma, vezetői alapviselkedések

1.1. Mi a vezetés?

1.2. Vezetői alapviselkedések

1.2.1. Utasító vezető alaptulajdonságai

1.2.2. Humán erőforrás szemléletű vezető alaptulajdonságai

1.2.3. Formális és informális hatalom

2. A hatékony vezető általános jellemzői

2.1. Tulajdonságelméleti irányzat

2.2. Magatartástudományi nézet

2.2.1. Tannenbaum-Schmidt modell

2.2.2. Vezetői akarat vizsgálat

2.2.3. Ohio State University modell

2.2.4. Vezetői mátrix

2.3. Kontingencia-elméleti modell

2.3.1. Fiedler szituációs modell

2.3.2. Hersey-Blanchard szituációs modell

3. EQ, az érzelmi intelligencia

3.1. Kritikus vezetői készség

3.1.1. Kritikus vezetői magatartás – az érzelmi intelligencia területei

4. A hatékony motiváció

4.1. Megbecsülés és önmegvalósítás

4.2. A kollégák támogatása, bíztatása

4.3. Dicséret, bírálat

5. A munkájával, munkahelyével megelégedett alkalmazott
    eredményesebb munkaerőnek bizonyul

6. Mélyinterjú kiértékelése.
    Sikeres vezető a gyakorlatban.
    Mi a titka az eredményességnek?

6.1. Cél a tökéletesség?

6.2. Megbeszélések nélkül nem megy

6.3. Hatékony vezetői tulajdonságok

6.4. Gyorsan vagy átgondoltan döntsünk?

6.5. A stressz és hatásai

6.6. Hatékony ellenőrzés

6.7. Jutalmazás, elvonás – vezetői ösztönző módszerek

6.8. Érzelem és értelem a munkahelyen

6.9. A kockázatvállalás fontossága

6.10. Testedzés jótékony hatása

Összefoglalás

Irodalomjegyzék

Ábrák jegyzéke

Mellékletek

1. sz. melléklet

2. sz. melléklet

Bevezetés

Szakdolgozatom célja, hogy feltérképezzem azokat a képességeket, tulajdonságokat, amelyek sikeressé tesznek egy vezetőt napjainkban.

Először a vezetés fogalmát próbálom tisztázni, hiszen sokan sokféle képet alkotnak magukban a vezetéstudományról, éppen ezért számos vezetési filozófia is született már.

Majd arra keresem a választ, hogy a vezetői készségeket el lehet-e sajátítani, tanulni vagy egyszerűen eredményes vezetőnek születni kell?

Van-e sikerrecept menedzsereknek, s ha igen, mi az?

Számba veszem a véleményem szerint fontosnak tartott vezetői kompetenciákat, motivációs készségeket. Összefüggést keresek megelégedettség és hatékonyság között, illetve munka­helyi érdektelenség, passzivitás és eredménytelenség viszonylatában.

Végül mélyinterjú formájában megkérdezek vezetőket a non profit és az üzleti szférából, hogy miket tartanak a legfontosabb vezetői tulajdonságoknak, mi szerintük a siker záloga? Arról faggatom őket, hogy ők hogyan lettek sikeresek, milyen motivációjuk volt és milyen kap­csolatot építettek ki beosztottjaikkal?

1. A vezetés fogalma, vezetői alapviselkedések

1.1. Mi a vezetés?

„A vezetés olyan tevékenység, amely – a kommunikációs folyamatra támaszkodva – meg­határozott cél (célok) érdekében befolyásolja az emberek közötti kapcsolatokat és az emberi magatartásokat.” (Bayer J.: Vezetési modellek – vezetési stílusok. Vinton Budapest, 1995)

Más megközelítésben: „A vezetés mások befolyásolása abból a célból, hogy valamilyen fel­adatra közös megoldást találjanak. A vezetés létrejöttéhez szükséges, hogy a vezető el tudja fogadtatni, a vezetett pedig el tudja fogadni a közöttük levő egyenlőtlenséget. E nélkül nem beszélhetünk vezetésről, csupán kényszerítésről vagy elnyomásról.” (Kiss Ákos, pszicholó­gus: Ki a jó vezető? Patika Magazin, 2004)

Általánosságban a vezetés egy olyan folyamat, amely emberek munkáját hangolja össze több tényező együttes figyelembevételével egy irányításra alkalmas, megfelelő vezető által.

Munkamegosztáson alapuló, célra orientáló, feltételeket biztosító, összehangoló komplex és folyamatos tevékenység.

Történelmileg az arisztokratikus gondolkodók úgy gondolták, hogy a vezetési képesség a „kék vér” és „jó gének” következménye. Ezzel ellentétben, a demokratikusabb érzelműek a tehetségen és józan észen alapuló vezetésben hittek, amilyenek a sikeres életpályát befutó napóleoni ezredesek voltak.

A vezetés más történelmi nézetei a vallási és világi vezetés látszólagos elméleti különbségeit mutatták ki. A császári-pápista hitelvek évszázadokon keresztül voltak a támogatók és ellen­zők kereszttüzében. A politikai életben a vezetést az államférfiak gyakorolták.

Az ipari forradalom időszakában, amikor a munkamegosztás elterjedt a termelő szervezetek­ben, szükségessé vált a folyamatok koordinálása, tervezése, ellenőrzése. Ekkor jelent meg a vezető és beosztott viszony a munkafolyamatban és innentől datálódik a modern szervezet kialakulása, ahol a két főszereplő a vezető és a beosztott.

Felmerülhetnek bennünk az alábbi kérdések: Van-e különbség, vezető és menedzser között? Hogyan választhatjuk ki a jó vezetőt? Tanítható-e a vezetés, vagy vezetőnek egyszerűen születni kell?

A vezető és menedzser sokszor nem azonos fogalmak, van olyan, hogy nem ugyanaz a személy látja el a két feladatot. Van, aki szerint a hatékony menedzsment számára szükséges a jó vezetés, míg mások inkább az eredményes vezetés részének tartják a menedzsmentet.

A menedzser jellemző területei az adott projekt előkészítése, döntés és tervezés. A vezetés elemei a csapatmunka, kommunikáció, feladatok kiosztása és az ellenőrzés.

A továbbiakban a menedzser és vezető kifejezéseket rokon értelműként értelmezem.