A középkori angol államszervezet



Yüklə 141,18 Kb.
tarix23.01.2018
ölçüsü141,18 Kb.
#22175

Eájt alapvizsga 2008 – 28-29. témakör Farkas Ádám

28. A középkori angol államszervezet és abszolutizmus

  1. Az angol alkotmányozás a polgári forradalom korában

A középkori angol államszervezet

A középkori angol állam több egyedi sajátossággal is rendelkezik. Egyrészt a kontinenstől elkülönült szigeten helyezkedi el. Emiatt több száz évig Európa peremterületének számított.

A másik ok a kevert népesség. Az 1066os normann hódítást megelőzően már több nép is járt a szigeten, ezért mind etnikailag, mind jogszokásaiban a tk.-t idézve „meglehetősen tarka képet mutat. ”Pl a Danelaw(danisch law) még a XV. században is élt néhol. A normann hódítás a kontinens Normandia hercegségének viszonylag centralizált rendszerét ültette át a szigetországba. Nagy előnye származott abból a Plantagenet dinasztiának, hogy épp normandiai származása okán még évszázadokon keresztül bírt hűbérbirtokokat a középkori Franciaország területéről (pl Normandiát, Anjout, Aquitániát)---->szellemi és katonai utánpótlás a normandiai rendszer átültetéséhez. Ugyanakkor ezt a rendszert, már a kontinensen tapasztalt hiányosságok miatt Angliában megfelelő korrekcióval tudták alkalmazni.

Ezért is tért el az angol „hűbériség” és fejlődés Európa más országaitól. Míg a kontinensen a feudalizmus feudális széttagoltságot, jogi partikularizmust eredményezett, addig Anglia sokáig meg tudta őrizni a korai centralizáció (központosítás eredményeit). Lényeg, hogy míg Európában széttagoltság, addig Angliában erős központi hatalom és viszonylag egységes jog volt.


1.A királyi adomány elsősorban ideiglenes jellegű. Örök adományt (feudumot) csak egyházi célra adnak.

2.Tartósan a király a legnagyobb birtokos. Ezt jól mutatja az angol korona közjogi fogalma is az 1100as években.

A koronát megillető jogok


-igazságszolgáltatás

-bizonyos fontos birtokoknak és gazdagabb egyházaknak a koronához való tartozása
3.A király sokáig meg tudja őrizni katonai hatalmát.(Az uralkodóval betelepülő normannok idegenek számítottak az angolszászok között, azaz fokozattan rá voltak utalva a királyi támogatásra az „őslakossággal” szemben.)
4.Megmarad a király közvetlen katonai utasítási joga, amit 1086-ban a Salisbury gyűlés rögzít. Annyit jelent, hogy bárkit, bárhol utasíthatott a hűbéri láncol belül, nem csak a közvetlenül alatta állókat.
5.Másik jogosítványa, hogy a szabadok nem csak katonai szolgálattal tartoztak, hanem pénzszolgáltatást is kellett teljesíteni az uralkodónak. Egyszerűen fizetni a hadi kiadásokra.
6.A jogszolgáltatás koncentrálásával a központi kormányzatot erősítik. Korán kialakul az udvari bíráskodás(a korona joga!!), ill. kialakult több központi bíróság is.
7.Másrészt mind a vidékre kiküldött utazóbírák, mind a békebírák kinevezése végig királyi jogkör maradt.
8.Common law (a szokásjog) egységesítése.
9.A központi illetve a királyi bíráskodást erősítette, hogy az 1614es Clarendoni Constitutiok és az 1179es Clarendoni Assisa szerint az egyház ügyeinek nagy része(világi birtokpereik és a büntetőügyek) az uralkodó illetve a királyi bíróságok elé tartozónak.


10.Az uralkodó mellett nagyon hamar állandósul egy a központi közigazgatással, és annak írásbeliségével foglalkozó réteg eleinte a klerikusok közül..(innen a „klerk” elnevezés),majd a klerk önálló központi hivatalnokká vált. Ezek szintén az uralkodói hatalom feltétlen támogatói voltak.
11. Az angol uralkodónak a kontinensen lévő birtokaikról átszármazó híveinek sora. A Normandiából, Aquitániából átkerülő, gyakran csak szerencsét próbáló lovagok a Plategenet ház feltétlen híveinek számítanak, a központi kormányzatot erősítik. Ez a réteg, az angol hűbérjogi gyakorlat, illetve a szigetországi birtokok kis területe(és azok megtartása) miatt az angol uralkodók előszeretettel használták a kamarai hűbért. Az uralkodó bizonyos jövedelmet, vagy konkrét évi pénzösszeget adott úgymond hűbérbe.Pl Angol király perkált 500fontot a Flandriai grófnak,, akinek katonai segítségként 500 lovast kellett adnia, ha erre az angol királynak szüksége volt.
12. A hűbéri rendszer ezen sajátos jellege miatt fokozott jelentőséget nyertek a pénzügyek. Így már korábban kiemelkedik a királyi kúriából az Exchequer Hivatala, amely a királyi jövedelmek kezelését látja el. Sőt külön e jövedelmek alapján keletkező perekre külön bíróság alakult.--->Court of Exchequers. Az általános udvari bírósággal (Court of Common Please) és a királyi táblával (Kings Bench) a 3 nagy common law bíróság.
13.A külön pénzügyi hivatal önállósodását az is szükségesé tette, hogy az angol király már az 1200-as években lehetőséget ad a hűbéri hadi kötelezettségek pénzen való megváltására. Ez a „scutagium” magyarul pajzspénz.

Az Exchequeri hivatal tovább differenciálódott kincstárra(Treasury) és Főszámvevőszére.



A királyi hatalom gyengülése


Az eddig erősnek tűnő királyi hatalom az 1200as évekre komoly pénzügyi válságba került. Különböző külpolitikai tényezők az okai.

1.Richárd osztrák fogságba esett Szentföldi hadjárata alkalmával. Csak hatalmas váltságdíj árán tudott szabadulni.(óriási adóteherrel tudta Anglia kifizetni)

2.Földnélküli János a franciákkal harcolva sorra elveszíti az Európai területeket.

3.A király és a pápa közti vita a canterbury érseki szék betöltése kapcsán.--->Csak a pápai hűbériség elismerésével és hűbéradóval menekülhetett.
Országos felháborodást, elégedetlenséget vált ki. Az ekkor induló politikai mozgalom 1215ben a Magna Charta kiadásával véli a központi kormányzatot lecsillapítani. Ez indítja el az angol rendi fejlődést.


Nagyvonalakban a Magna Chartáról


  • Bevezetésből és 63 részből áll, tartalma szerint kilenc részre osztható.

  • Szavatolja az egyházi rend, a nemesség, a bérlők és a városok jogait és kiváltságait.

  • Szabályozza a kereskedelmet, a vám- és pénzügyeket, a jog és az igazságszolgáltatás reformját. -Rendelkezései szerint az igazságszolgáltatást senkitől nem tagadhatják meg, illetve nem lehet késleltetni.

  • Szabad embert tárgyalás nélkül nem lehet elítélni; jogszerű ítélet nélkül nem lehet letartóztatni, bebörtönözni, megfosztani birtokától, száműzni vagy más módon zaklatni.

  • Nevezetes záró rendelkezése szerint egy 25 báróból álló bizottság a királyt erőszakkal is rászoríthatja a Magna Charta betartására


Angol rendiség



1.Prelátusok rendje

Angliában a hűbéri rendszer sajátosságaiból következően egyes rendek szerepe másként jelentkezett. A prelátusok(egyháziak) hagyományos rendje kicsit eltér a kontinens hasonló rendi szervezeteitől.




  • Az egyház korai időktől fogva szoros állami felügyelet alatt állt. A főpapi szék megüresedésekor a kánoni választást (canonica electio) gyakran a királyi udvarban tartották meg.-->A korona így érvényesíteni tudta a jelölttel kapcsolatos akaratát.




  • Számos gazdag egyház korai időktől fogva királyi kegyuraság alá tartozott. Erős, közvetlen uralkodói felügyelet érvényesült, ami akár anyagi javak elvonását is jelenthette.

  • Oka: Anglia hosszú ideig pápai hűbériség alá helyezkedett. A szentszéknek emiatt külön adót fizetett Anglia, amelynek egy részét az angol egyháziaktól is igyekezhetett beszedni a kincstár.

  • Jó példa erre a ius spolii. A koronát és a kincstárat illette meg az üresedésben (vacantiában) lévő egyházi javadalmak évi haszna. lásd: I.Erzsébet akár évtizedekig is betöltetlenül hagyott komolyabb püspöki székeket. Előszeretettel használták a ius spolii-t az egyház közvetett adóztatására.




  • Angliában a korabeli keresztény térítés sajátosságaiból adódóan egyes tekintélyes apátok(a kolostorok vezetői) is legalább olyan, sőt néha nagyobb egyházpolitikai súllyal bírtak ,mint a püspökök. Ők végezték főleg a térítéseket, innen az egyházpolitikai súly. Az egyházi vagyon jelentős része a kolostoroknál csapódott le. Az angol reformáció során VIII.Henrik alatt bekövetkezett szekularizáció elsősorban a kolostori vagyont érte. Velük szemben az un. püspöki vagyon nagyjából érintetlenül megmaradt. A püspökök féltették a megmaradt egyházi vagyonukat, így az uralkodó vallási orientációjának megfelelően közülük számosan voltak épp katólikusok, vagy aktuálisan ismét protestánsok.




  • Így a reformációval előálló Ecclsia Anglicana (Anglikán egyház) püspöki vezetői(éppen az apátok szekularizáció miatti kiesése miatt lényegesen meggyengültek. Erre több dolog is utal.

  • pl. VIII.Henrik alatt igen korán törvényileg legalizált protestantizmus Angliában csak 1571-ben,I.Erzsébet uralkodása alatt fogalmazhatja meg a maga hittételeit, az un 39 hitcikkelyt.

  • Angliában számos biblia fordítás készült, de csak az 1600as években I. Jakab alatt rögzült a máig használatos Jakab-féle biblia.(Book of Common prayer)

  • Míg az anglikán egyház külső megjelenésében a protestantizmus lutheri ágával rokon, míg dogmatikailag a kálvinista vallásnak számít a hittételek kései megfogalamzása miatt.

  • A megerősödő puritanizmus épp a püspökök tagságát függeszti fel pár évtizedre a lordok házában.

2.Peerek

Az angol parlament másik jelentősrendje volt a peerek-é. Egyszerűen fogalmazva nemesek, de mint kiderül Angliában ez is másképp volt kicsit.




  • Az angol arisztokrácia sem légyszámában, sem birtokait tekintve nem mérkőzhetett a kontinens arisztokráciájával. Még akár a magyarral sem!! A szigetország kicsinysége és a szeparálódás az elaprózódás irányába hatott.

  • A ”nagyszámú és szegényes” arisztokrácia fogalmát csak erősítette az angol birtokadományozási gyakorlat. Feudumot csak ritkán és nehezen adományoztak a normann uralkodóktól kezdve. Ezért lett olyan közkedvelt a minster (kolostor) alapítás. Az uralkodó csak kolostor alapításához adott eleinte végleges adományt. Az arisztokrácia így próbált örökbirtokhoz jutni. Nem csoda, ha számos esetben csak „virtuális minsterek” léteztek, amelyek legfeljebb egy-egy család örökbirtokát legalizálták.

  • Az uralkodók tudatosan törekedtek arra, hogy egy-egy bárói család kezében összefüggő nagyobb birtoktestek ne koncentrálódjanak, hanem a birtokok szerte az országban helyezkedjenek el Ez egyfajta mobilitást adott az angol arisztokráciának.(Utazgattak a birtokaik közt)A racionális gazdálkodás okán kénytelen értékesíteni a különböző szétszórt birtokokon megtermelt javakat. Korán gyökeret vert egyfajta kommercializációs szellem. Náluk nem volt tabu kereskedelemmel foglalkozni.

  • Másik sajátossága az angol arisztokráciának a nyitottság. Ugyanis az angol hűbéri rendszer sajátosságaiból következően mindig a család elsőszülött, illetve legidősebb tagja örökölte a birtokot, a többi csak a főnemesi rangot. A bárói család fiatalabb tagjai a commons-ba, azaz a köznemesség soraiba tartoztak. Ugyanakkor ez egy várományosi helyzet is volt, mert az idősebb ág kihalásával a fiatalabb ág automatikusan örökölte a család főnemesi rangját, illetve használhatta birtokát.------->Ennek is betudhatjuk, hogy a Lordok házában összegyűlő peer-ek politikailag önmagukban nem elég súlyosak. Ugyanakkor ezen sajátos öröklési jog miatt az alsóházban (House of Commons) a lordoknak közeli rokonaik, gyakran fiatalabb testvéreik ültek. Lehetőség volt a két ház szokásosnál szorosabb együttműködésére. Az alsóház domináns politikai csoportja, a grófságok által delegált lovagok, a commonerek. Gyakran híres bárói családok fiatalabb ágából származtak, ami egyfajta politikai tekintélyt kölcsönzött számukra.

  • A commonerek rendje lefelé nem alkotott zárt egységet, abba külön királyi adomány nélkül is később beszámítódhattak a tekintélyes bérlők, és más vagyonosabb elemek. Növelte ezt a


lehetőséget a tisztségek adásvétele. Angliában XV-XVI. századtól kezdődően. A lovagrendűek szívesen vállaltak királyi megbízatásokat (nobile officium)Fizetés nélküli állami szolgálatnak minősültek. Ezek távlatilag viszont, éppen az ismertség révén meghozhatták a maguk anyagi hasznát is. Különösen ilyen jellegzetességnek tartották a békebírói és az utazóbírói tisztségért való „tülekedést”. A commonerek körében a gazdasági életben való részvétel ugyanúgy nem számított dehonesztálónak, akárcsak az angol arisztokrácia körében. Szervesebben beilleszkedtek(„beágyazódtak”) a társadalomba. A commonerek társadalmi státusából és vagyoni helyzetéből következően közülük számosan vannak jelen a középkori angol szellemi élet központjaiban, a különböző college-okban, illetve az egyetemeken.

Középkori angol városok

Már létszámuk is feltűnő e kis szigetországban. Közülük is London fontosságával korán kiemelkedik. Nemkülönben stratégiai szerepük miatt néhány kikötő az ún. „Öt város vagy Öt kikötő”. Ezek autonómiájuk mellett is gazdaságilag kénytelenek a központi hatalom rendelkezésére állni. A Borough statust, ami a kiváltságolt városnak felelt meg, királyi adománylevelekkel, un. charterekkel lehetett elnyerni. Az ilyen status itt is közvetlen királyi földesuraságot eredményezett, aminek kincstári szempontból elengedhetetlen haszna volt a városok közvetlen adóztatása. A Borough status a parlament kialakulásával közvetlen képviseleti jogot is jelentett. A charterek adományozásának hosszú ideig törvényi korlátja nem volt. Az uralkodó ezekkel ellensúlyozhatta a parlament hatalmát.pl Egy-egy engedetlen parlament esetében hirtelen megugrik nemcsak a meghívott városok, de az általuk küldött követek száma is. Így a városok képviselete láthatólag már a XVI. századtól kezdve egyfajta alkupozíciót jelent, hiszen éppen velük tudja majd befolyásolni az uralkodó a House of Commonsban a döntéshozatalt.

Az angol abszolutizmus

Az angol abszolutizmus kezdetei I. Tudor Erzsébet uralkodásának kezdeteire nyúlnak vissza. A királynő elunta, hogy minden parlamenti ülésszak, amíg Erzsébet fiatalabb volt a leendő férjével, majd öregedvén az uralkodónő örökösének kijelölésével kívánt elsősorban foglalkozni. Mivel saját bevételeit az uralkodói birtok hasznán, valamint bizonyos vámokon és más kisebb jövedelmeken túl nem voltak, így elméletileg rá volt kényszerítve a parlament több évtizedig. Kieső adójövedelmét pedig, lassan feledésbe merülő, hűbéri címen járó szolgáltatás pénzen való befizetésével pótolja, illetve kedvenc tanácsosa Cecil javaslatára elkezdi a monopóliumok kiárusítását. Ezek együttes haszna jó ideig lehetővé teszi a királynő számára a parlament nélküli kormányzást.

Utódai, a Stuartok sajátos szituációban kerültek Anglia trónjára.(Számukra mintegy menekülés volt a brit korona, a skót klánok által belpolitikailag kiszámíthatatlanná tett Skóciából.)Ezenkívül megerősödött a skót reformáció, és az egyik harcos-prédikátor Knox hirdette, hogy a Király nem feje, csak tagja a presbiteriánus protestáns egyháznak. A skót presbiteriánus egyház, nemhogy megerősödött, de gyakran a király összehívása nélkül is ülést tartott, a General Assembly-t.

A Stuartok uralkodásuk során 3 nagy irányzatba ütköztek.

1:Angliában a több évszázados parlamenttel való kormányzás révén kialakult egy tényleges és egyúttal közjogi hatalommegosztás az uralkodó és a parlament közt. A Stuartok ostoba módon ezt nem vették figyelembe.

2:I.Jakab államelméleti műveiből tudjuk, hogy az abszolút hatalom hívei, hatalmukat Istentől származtatják, s épp ezért korlátozhatatlannak tarják.

3:Ekkorra erősödik meg a Reformáció dinamikusabb ága Angliában, a puritanizmus, amely viszont a kálvinista tanok alapján korlátozott uralkodói hatalmat ismer el, illetve a zsarnok uralkodóval szembeni fellépést hirdeti. Skót presbiteriánusok-angol puritánok szorosabb kapcsolatba kerültek egymással. Londonban neves protestáns egyházi személyiségek jelentek meg, az angol puritánok szellemi támogatására.pl Comenius Kiéleződik az ellentét a korona és a parlament között.

A Stuartok intézkedései

Erősíteni akarták a saját pozícióikat a parlamenttel szemben. Gazdasági téren a helyzet nem javult, ami a korona jövedelmeit illeti, viszont a kincstár pénzügyi helyzete további megoldásra ösztönözte őket. A parlament összehívásának halogatásával elestek az adójövedelmektől, vagy ha hívtak is össze parlamentet (I.Jakab alatt csak 4et),az Erzsébet korinál is lényegesen kevesebb adót szavazott meg a királynak). Az így kieső jövedelmeket az Erzsébet-féle módszerekkel pótolták, így bizonyos hűbéri szolgáltatások felelevenítése,( pl az Öt kikötő katonai segélye),vagy a monopóliumok további
kiárusítása. További jövedelemforrás lett a gyámsági adó. Ha meghalt egy koronahűbéres, és kiskorú volt az örököse, akkor őt a király által kiküldött gyám felügyelte a kiskorúság idejére. Ezért nekik fizetni kellett. Adók hiányában a király ráfanyalodott kölcsönök felvételére. Olyan mértékben eladósodott az udvar, hogy állítólag, hogy a londoni kereskedők gyakran inkább ajándékba adtak a megszorult Stuart királynak bizonyos összegeket, minthogy kölcsönt nyújtsanak. A gyarmatokról se számíthatott komolyabb jövedelemre, a kis lakosságuk miatt.

Great Contract

Említésre méltó Robert Cecil kincstári tervezete.Great Contractnak is nevezték.(I.Erzsébet tanácsosa, még I.Erzsébet alatt született a terv)A tervezet szerint ha a parlament a király udvarának eltartására hajlandó megszavazni egy rendszeres évi összeget, akkor cserébe a király lemondott volna az összes monopóliumról, illetve a regálé jogon szedett jövedelemekről. De a parlamentnek nem tetszett, mert az adómegajánlási jogát sorvasztotta volna el. Így a Great Contract nem jött létre.


A polgári forradalom közvetlen előzményei

Az uralkodók egyre inkább ellentétbe kerülve a parlamenttel időnként erőszakos módszerekhez is folyamodtak. Így pl gyakran fordult elő parlamenti képviselő szólászabadságának a megsértése. I.Jakab kiélezte a helyzetet az egyházzal is.Az angol presbiteriánusok tőle várták, hogy a skót minta alapján felszámolja a püspöki hierarchiát megőrző anglikán egyházi szervezetet, és kiépítse itt is a presbiteriumokat. A puritán követelésekből csak a bibliafordítást és az általános imakönyvet véglegesítette, presbiteriumokról hallani se akart. Ezenkívül a megújított liturgikus szövegek használatára esküt tettet le az anglikán papokkal, és egyes puritán érzelmű lelkészekből ellenérzést váltott ki és nem akarták letenni az esküt. Ezeket a király elmozdította helyükről. Az udvar egyre szorosabb kapcsolatot épített ki az anglikán püspökökkel, akik újra tisztségeket kaptak, és közülük olyan hangadó személyiségek voltak a király oldalán, akik a katolikusokkal való szimpátiájukról voltak ismertek. Különösen erősödött ez az Arminiánus mozgalom megjelenésével. Ez egy holland kálvinista irányzat volt, többen azt hitték róla, hogy uniót hoz létre a protestánsok és Róma között. Sőt fia, a későbbi I.Károly számára katolikus feleséget keresett. Nagy problémát jelentett I.Károly nyílt abszolutizmusba hajló kormányzása. Uralkodása során kormányzati ügyekben legfeljebb a titkos tanácsot (Privy Concuil) kérdezte meg, a parlamentet egyre inkább mellőzte. II.Károly alatt tovább nőtt a feszültség. Az összehívott, majd pár nap után felosztott parlamentek, és az a hit az uralkodóról, hogy titokban katólikus, általános elégedetlenséget váltott ki. Ugyanakkor háborúba keveredett Francia és Spanyolországgal, a hadiállapotnak megfelelően járt el. A polgári személyek felett is katonai bíróság kezdett el ítélni, ami eddig szokatlan, sőt tilos volt, mivel a hadsereg vezetőinek a civilek felett eddig sosem volt hatásköre. Csak a saját katonái felett!! Adó híján kényszerkölcsönöket vetett ki még a nemességre is. A rendkívüli bíráskodást szinte általánossá tette, hogy az ellenállást letörje. A rendkívüli bíróságokra azért volt szükség, mert a hagyományos common law bíróságokra nem lehetett az uralkodói akaratot rákényszeríteni. Így már az eddig is működő különbíróságok, mint a Stair Chamber(Csillagkamara) egy sor újat hoztak létre.:



-Egyházügyi főbizottság

-Északi Tanács

-Walesi Tanács

Közös jellemzőjük, hogy hatáskörük fokozatosan bővült, ugyanakkor az előttük folyó büntetőperekben nem alkalmazták a hagyományos jury rendszert.(jury=esküdtszék )II.Károly ezenkívül 18 évig nem írt ki választásokat.(I. Károly 11 évig nem tartott parlamentet). A nyílt abszolutizmusba hajló kormányzás felkorbácsolta az indulatokat. Ezeket a hibákat fokozta, hogy a viszony erősnek mondható, majdnem szolidáris volt az egyes parlamenti rendek között. Ez lett az alapja a királlyal szembeni nyílt fellépésnek.


Az angol polgári átalakulás
Az angol polgári átalakulás,az angol polgári forradalom,és az angol alkotmányfejlődés


  • Az alkotmány egy törvény,a jogforási hierarchia legteteje




  • Rögzíti az általános emberi jogokat, illetve az állami hatalomgyakorlás szerveit (közhatalommal rendelkező állami intézmények)




  • tv hozó, végrehajtó és bírói hatalom elválasztása egymástól




  • a hatalmi ágak egymást kiegyensúlyozó szerepe (angliában ez nem. lásd később a parlament túlsúlya)




  • Föderális(magyarán szövetségi) államok esetében rögzíti a föderáció és a tagállamok viszonyát



Formai megjelenése

Több formája is lehet. Az az alapvető modell, mikor egy dokumentumban próbálnak rögzíteni mindent. Klasszikus példa rá a francia alkotmány, vagy az Usa alkotmánya. Egy kartában foglalják össze az alkotmányos kérdéseket.(kartális)

Az idő múlásával módosítani kell ezen kartális alkotmányokat, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott társadalmi viszonyokhoz. Történhet ez az alk. szövegének átírásával(de a szerkezete megmarad)ilyen pl a magyar alkotmány. A francia példa: csinálnak egy új alkotmányt. Az Usa-ban alkotmánykiegészítések formájában történtek a módosítások. Az 1789ben kelt. alapszöveghez nem nyúlnak hozzá, ehhez írnak módosításokat.

ANGLIA:alkotmányok másik nagy csoportja a történeti alkotmány. Így jutottunk el az angolokhoz és az angol alk.fejlődéshez. Nincs kartális alkotmányuk.(A miénkhez hasonló alkotmányt hiába keresünk Angliában!!)Nem egy alaptörvényben szabályozzák az alkotmányos kérdéseket. Egymástól időben elkülönülő, és egymást követő törvények láncolata. Angliában 4 ilyen alapvető jelentőségű tv. van.

Ezek...




1628-Jogok kérvény

1679-Habeas Corpus Act

1689-Jogok törvénye(Bill of Rights)

1701-Trónöröklési törvény




Mivel Angliában „nincs alkotmány”(Nincs törvények felett álló törvény, nincsennek összefoglalva)... a törvénynél magasabb szintű jogforrás nincs!!

A Cromwell-i alkotmányok nem tartoznak hozzá a történeti alkotmányhoz. Egyrész, miután megtörténik a királyság restaurációja, ezeket eltörlik, másrészt ez kartális alkotmány volt. Csak egy kisérlet, amit meg kell említeni.



Az angol abszolutizmus sajátosságai




  • Angliában a polgári forradalomig(Egy fennáló feudális jellegű rendszert dönt meg) volt abszolutizmus.

  • Általában az abszolutizmusról:

  • A király hatalam független a rendi hatalomgyakorlás szerveitől.Franciaországban a király nem hív össze rendi gyűlést.




  • A rendekkel nem szavaztat meg hadiadót,helyette állandó hadiadót szavaztatott meg,így a rendek hozzájárulására többé nem volt szükség




  • Rendeletekkel kormányoz


Angliában az abszolutizmus is más. Nincs az uralkodónak a törvényektől és rendektől független hatalma. Az uralkodó és a rendek közti hatalommegosztás érvényesül.

Rendek:(A parlament)Mint törvényhozó rendi gyűlés, csak Angliában!!

Mind a parlamentnek, mind az uralkodónak megvannak a hatalommegosztási szervei

A parlament folyamatosan ülésezik



Jogai

-törvényalkotás,adók megszavazása

-az állami tisztviselőket a parlament felelősségre vonhatja

Az igazgatás többi ágán is megtaláljuk a parlament befolyása alatt álló szerveket

A legfontosabb a 3common law bíróság -King's Bench

-Court of Common Leaves

-Court of Exchequers(kincstári bíróság)

Az uralkodó bíróságai: -Kancellária bírósága

-Méltányosság bírósága (Equity)

Ezek a bíróságok nem a common law-t alkalmazzák. Sajátos jog jellemzi őket.pl az Equity-t is.


A király alá tartoztak még az önkénybíróságok. Az első és legfontosabb a Csillagkamara volt. Rendkívüli bíróságnak számított.

  • A király személyét érintő ügyekben (hűtlenség, hazaárulás)

  • katonai ügyekben

  • és egyházpolitikai ügyekben

járt el. De állandósult a működésük. Ilyen önkénybíróságok voltak még:

  • Északi tanács,

  • Walesi tanács,

  • Egyházügyi főbizottság.

A common law bíróságok ellenpólusaiként működtek. Informális eljárást alkalmaznak. (Van egy királyi ügyész, aki informál) Ezért lesz a későbbiekben fontos a common law alkalmazása. A parlament befolyása alatt álló 3 bíróság alkalmazza. A parlament befolyása alatt álló igazgatás legalsóbb szintjén a békebírák és az utazóbírák álltak. A helyi szintű hatalomgyakorlás ellen az uralkodó nem tudott tenni. De kihasználta, hogy egyes területeken katonák állomásoztak. A hadijogot alkalmazták, nem a common law-t. A katonákkal szemben még Ok, de a civilekkel szemben igazságtalanság. Az volt a célja, hogy kiszorítsák a békebírókat.

1603-1625.ig uralkodott Stuart I. Jakab. Francia típusú abszolutizmust kívánt bevezetni. Uralkodása alatt csupán 4x hívta össze a parlamentet. Nem volt rá törvény, hogy meddig kell neki ülésezni, hányszor kell a parlamentet összehívni.


Az adómegszavazás hiányában különböző középkori jogosítványokat élesztett fel.


  • gyámsági adó

  • illeték

  • királyi monopóliumok kiárusítása

  • kényszerkölcsönök kivetése a parlament tagjaira

  • Jakab intézkedései közé tartozott még, hogy a kancellária bíróság letilthatja a 3 common law bíróság ítéletét

  • Ezenkívül a hadijogot is ő terjesztette ki a civilek ügyeire

Ezzel mellőzte a parlament szerveit, akik természetesen ezt sérelmezték. Ez indítja el az angol polgári forradalmat.

1625ben I.Jakab helyett 1. Károly került a trónra.


Jogok kérvénye(Petition of Rights)

Az1628-as parlament alkalmával a rendek összegyűjtötték az I. Jakab alatti sérelmeiket. Így született meg a jogok kérvénye. Egy 8 pontból álló beadvány volt. A történeti alkotmány része lett. Visszautalt az 1215ös Magna Chartára.




  • Kimondja a common law alkalmazásának kötelezettségét. Főleg a büntető eljárásjogi ügyleteknél volt nagy jelentősége. A személyes szabadságot korlátozták, ezért volt különösen fontos.(letartóztatás, jogfosztás stb...)Ezek az ügyek a common law bíróság elé kerültek, nem a katonai bíróságok elé. Hatalmi, politikai szempontból is ezek voltak a legkényesebb ügyek.

  • Visszautalt régebbi törvényekre.(Magna Charta...ezért mondhatjuk, hogy szellemi, történeti alapon része az angol alkotmánynak)

  • A sérelmeket sorolták fel

  • A parlament jóváhagyása nélkül ne lehessen semmilyen adót kivetni

  • Szabad embert ne lehessen előzetes ítélet nélkül lefogni. Büntetőeljárásjogi ügyletekben a common law szabályai.(A személyes szabadság garanciáit, majd a Habeas Corpus Act részletezi)

  • Hadi jog alkalmazásának megszüntetése a civilekkel szemben

  • A katonák törvénytelen beszállásolásának a megszüntetése.

  • A hadi joggal kapcsolatos visszaélések megszüntetése

A Petition of Rights munkálataiban parlamenti oldalról nem kis szerepet játszhatott a kor kiváló jogásza Edward Coke, aki egy időben a parlament alsóházának is elnöke, tehát „Speaker” volt. Egyrészt ő fogalmazta meg, hogy a törvények is felülbírálhatók, mégpedig akkor, ha azok ellenkeznek a common law és a természetjog elveivel. Másrészt szintén első megfogalmazója a bírói függetlenségnek is. A bíró szerinte csak a törvényeknek és a szokásoknak van alárendelve, annak ellenére, hogy megbízását a királytól kapta.--->A bírói függetlenségről majd külön parlamenti határozat rendelkezik Angliában.

Az önkénybíróságokkal kapcsolatos eddigi rossz tapasztalatok feltétlen hozzájárultak, hogy az uralkodónak a bíróságokkal kapcsolatos jogait korlátozzák.


  • A bíró addig maradhat hivatalban, amíg jól viseli magát.(„Quam diu se, bene gesserint”)

  • elmozdítására csak parlamenti hozzájárulás birtokában kerülhetett sor

  • a pénzügyi befolyásolás elkerülése érdekében a bírák fizetését ezúttal mindig a parlament állapítja meg



1629:Three Resolution(3 cikkelyes törvény)

  • Ha valaki a parlament által meg nem szavazott adó befizetésére buzdít, az közellenségnek számít.

  • Aki ilyen adót önként befizet, az is közellenség

  • (Maga az uralkodó is buzdított néha ilyenre, tehát azok is közellenségnek számítanak, akik fizettek az uralkodónak)

  • A vallás terén újításokat bevezetni tilos.(A Stuartok katolikus dinasztiáját akarták visszaszorítani)


Az angol polgári forradalom fontosabb eseményei

1640ben volt egy kísérlet a király és a parlament közti kompromisszumra. De az uralkodó elszökött, hadsereget szervezett. A parlament és a királypártiak közt kitört a polgárháború, ami 1649-ben Cromwell Marston Moore-i győzelmével és I. Károly kivégzésével ér véget. Innentől kezdődött Cromwell egy- személyi uralma és a katonai diktatúra kiépítése folyt egészen Cromwell 1658-as haláláig (2évig utána a fia),és az 1660-as Stuart Restaurációig.

A 49-től 60ig terjedő időszakot az angol alkotmányosság nem ismeri el, ugyanis az alkotmányosság egyik alappillére, az uralkodó hiányzik. Lordprotektorátusnak nevezett sajátos államforma volt. Az időszaknak két meghatározó dokumentuma az 1653-as Cromwell-i alkotmány, ami a köztársasági államformát realizálta és az 1656-os Humble Petiton and Advice (Alázatos kérelem és tanács).Ez a rendek kéréseit tartalmazta.

A polgárháború alatt a parlamentet többször próbálták összehívni.1640 április 13-május 5.ig volt az 1. kisérlet. Ez az un. rövid parlament.

1640ben november 3.án ült össze újra a parlement.1653 ápr.20-ig tartott. Ez az un. hosszú parlament. Volt egy olyan időszak, mikor a Lordok háza nélkül ülésezett.(Csonka parlament)

Rengeteg törvényt hozott, amik lebontották a feudális kötöttségeket, és megteremtették az angol polgári átalakulás legfontosabb feltételeit.


1640:Triannial Act

  • 3évente kötelező összehívni a parlamentet.(A király így nem tudta többé szabotálni)

  • Ha már egyszer összeült a parlament, akkor 50napig nem lehetett feloszlatni.50 nap után is, csak a parlament hozzájárulásával lehetett ezt megtenni.

  • a parlament nem osztható fel az ő hozzájárulása nélkül

1641-ben megszüntették az önkénybíróságokat. 1642ben kizárták a püspököket a lordok házából.1645-ben megszüntették a királyi főhűbéri jogot és a királyi gyámságot.3 alappillérét verték szét a királyi hatalomnak. Az uralkodó csak a parlament által megszabott kereteken belül gyakorolhatta a hatalmát. Így alakult ki a parlamentáris monarchia.

1648-ban Marston Moore-nál Cromwell győzött. Korának legjobb hadvezére volt. /New Modell Army,vasbordájúak/ Nagyon erős, és modern hadsereg volt. Cromwell ennek köszönhette a hatalmát.1649ben,I.Károly kivégzése után nem volt új király. Még ebben az évben feloszlatták a Lordok házát. Csonka parlament időszaka. Nem volt kincstár és admiralitás. Megszüntettek minden királyi szervet. Olyanokat is, ami a monarchia alapeleme volt. Helyette Cromwell mint Lord Protektor (államfő).Az állam legfőbb szerve a tisztjeiből álló 41fős államtanács volt.1653ban emellett még vergődő,1kamarás parlament, amiből folyamatosan kizárta a mérsékelteket.

„Az 1653-mas Instrument of Goverment Cromwell alkotmánya volt.” A kartális alkotmány sajátos angol kísérlete volt. Stabilizálta a helyzetet. Általánossá vált a common law, 400fős 1 kamarás parlament, államfő, és államtanács. Minden elemében ellentétes a klasszikus angol monarchiával.



1656:Humble Petition.: A parlament egykori politikusai a királyság visszaállítását kérték Cromwelltől. A királyság lenne a biztosíték, hogy a rendszer ne menjen át katonai diktatúrába. Azt kérték, hogy Cromwell maga koronáztassa magát királlyá.

Ezenkívül a parlament hozzájárulása nélkül nincs adómegszavazás, illetve tisztviselők kinevezése.

Cromwell 11 katonai körzetre osztotta Angliát, és élükre saját embereit állította. Oka: A katonai ereje túl stabil volt. 1658-ban Cromwell meghalt.
A Stuart restauráció és a dicsőséges forradalom

’60-ban a hadsereg Monk tábornok vezetésével úgy döntött, hogy restaurálják a királyságot és a Stuart házat. Két új skót uralkodó következett:



  • 1660tól II.Károly

  • 1685-1689:II.Jakab

  • végül Orániai Vilmos

Az új Stuartok is ugyanazokat a hibákat követték el, mint a régiek 50 évvel ezelőtt.

  • Nem hívták össze a parlamentet, és a saját embereiket próbálták oda beültetni.

  • 1672ben született egy türelmi rendelet, ami a katolikusok számára állami hivatalok ellátását engedélyezte.

  • A parlament emiatt hozta meg 1763ban a Test Act nevű törvényt.

  • Minden állami tisztviselőt egy próba alá vettek, hogy kiderüljön, nem katolikus-e? A próba során meg kellett tagadni a katolikus dogmákat. Ezt a már akkor hivatalban lévőkkel is megcsinálták.

  • Aki nem volt rá hajlandó, azt kizárták a hivatalából.

  • Teszt alá vették :

    1. a hadsereg tisztjeit

    2. a bírákat

    3. a parlament tagjait

    4. egyéb állami tisztviselőket

A Stuartok újra elkezdtek önkénybíróságokat szervezni. II.Károly létrehozta a Vallásügyi megbízottak bíróságát.

1679ben jött létre az angol alkotmány egyik legfontosabb része a
Habeas Corpus Act

Büntetőeljárásjogi garanciákat és az emberi jogok garanciáit is tartalmazta. (b.ej mellett szabadság, emberi jogok védelme jellemző rá. A legkorábbi szabályai a személyi szabadsággal(azaz a törvénytelen letartóztatással kapcsolatban) visszanyúlnak a Magna Chartára, illetve a Petition of Rightsra. Angliában ez a kérdés azért nyert különös jelentőséget, mert az uralkodók kiépített abszolutista adminisztráció híján a bírságokkal kívánták kormányzati akaratukat érvényre juttatni. A rendes bíróságok előtt való idézés és megjelenés szabályai a common law szerint is régtől szabályozottak voltak. Ám az önkénybíróságok előtti megjelenésre csak kényszeríteni lehetett az alattvalókat, rendszerint törvénytelenül. A Habeas Corpus Act tulajdonképpen egy büntetésvégrehajtási szabályt, az előzetes letartóztatást emeli alkotmányos garancia szintjére. A Habeas Corpus writ eredetileg egy olyan bírói parancs volt, amely éppen a gyanúsított személynek a királyi bíróság elé állítását célozta. Az idők folyamán ebből alakult ki az a gyakorlat, amely az alapos és törvényes okra alapítva ismeri el a letartóztatás jogosságát. Így az lesz a bírói gyakorlat és szokás, hogy a fogvatartott kérelmére a majdan eljáró főbíróság megvizsgálhatta a fogvatartás okait, jogosságát. A Stuart abszolutizmus ezt a szokást sértette meg számos alkalommal. Az is jellemző volt, hogy a foglyok őrzői gyakran késlekedtek az efféle bíró parancsok továbbításával, vagy a foglyokat nem Anglia területén helyezték el előzetes letartóztatásban.(Skócia,gyarmatok) A még II.Károly uralkodása alatt született törvény számos garanciát tartalmaz egyrészt az alapos ok nélküli letartóztatásokkal szemben, másrészt jogosnak tűnő vád esetén is a szabadlábon való védekezést kívánta elősegíteni.


Főbb szabályai a következők:


  • A vádlottnak letartóztatása esetén hat órán belül joga volt kérni, hogy adják kezéhez az elfogatási parancsot

  • Az elfogási parancs birtokában (vagy ha a kiadás megtagadását esküvel tudta bizonyítani) a letartóztatott illetve „nevében bárki más” kérhette a Habeas Corpus writet, azaz bírói előállítási parancsot, a letartóztatás jogosságának megvizsgálása végett a londoni főbíróságoktól (Courth of Chancery=Kancellária Bíróság, Court of Exchequer=Kincstári bíróság, King's Bench=Királyi tábla,Court of Common Please=Általános polgári bíróság).

  • Ha a jogosult főbíróságok vagy bíráik megtagadják e törvény alapján a Habeas Corpus Writ kérelmezését, akkor 500 font bánatpénzt kellett nekik egyenként fizetni a fogolynak.

  • Ha a fogoly maga két törvénykezési szakban szándékosan elmulasztja a H.C. writ kérelmezését, akkor elveszti jogát ilyen bírói parancs későbbi kiállítására.

  • A hc. writ-et kiküldték a fogvatartó szervnek, amely köteles volt jelentést tenni a kiállító bíróságoknak 3 napon belül a fogvatartás okairól, illetve záros határidőn belül elő kellett állítani a bebörtönzött személyt.

  • amennyiben a fogvatartók megtagadnák az elfogatási parancs vagy az illető személy előállítását, úgy pénzbüntetéssel súlytandók. (1.alkalommal 100 font,2.alkalommal 200font, 3.alkalommal alkalmatlanná válik hivatalának betöltésére.

  • ha ugyanazon vétségért ismételt letartóztatást rendelnének el, akkor a gyanúsított védelme érdekében a törvény az ilyen ismételt fogvatartást 500fontal bünteti.

  • Az előállított személy fogvatartásának okairól a bíróság 3féleképpen dönthet

1:Indokolatlan--->szabadon bocsátás

2:Indokolt---->vissza az őrizetbe.

3:Indokolt a fogvatartás,de bizonyos okokra tekintettel óvadék ellenében szabd lábra helyezés.(Ezen óvadék túlzott volta miatt tiltakozik majd a Bill of Rights)
A Habeas Corpus Act hatálya

  • Nem terjedhet ki a hatálya: hűtlenség,felségsértés eseteire

  • Nem terjed ki a hatálya: nem bűncselekmény miatti őrizetbe vételre

  • Területi hatálya: egész Anglia területe(beleértve Wales-t, valamint a Jersey és Guernsey szigeteket)

  • Őrizetes személy nem küldhető ezentúl fogvatartásra más ,nem angol területekre, vagy más tengerentúli területekre. Tehát TILOS A FOGLYOK DEPORTÁLÁSA!!



1816ban történt a Hc. Act újraszabályozása és kiegészítése

  • magát az eljárást egyszerűsítik.

  • kiterjesztik mindenfajta fogvatartásra

  • lecsökkentik az óvadék összegét

A Stuartokkal nem lehetett megfelelő államszervezetet létrehozni. A monarchia nem volt működőképes. Két megoldás jöhetett számításba.



1 - Köztársaság. De nem akartak még egy Cromwell rendszeréhez hasonló diktatúrát.

2- (és ez valósult meg) - A Stuartok leváltása, és utána új uralkodót hívnak be. Bár II.Károly trónra kerülésekor gyakorlatilag a forradalom összes rendelkezését érvényben hagyták, ami a korábbi feudális gazdasági struktúra felszámolását jelentette a földtulajdonban és a kereskedelemben egyaránt. Bebiztosítják a királyságnak ezt a sajátos, parlamentáris formáját. Az uralkodást feltételhez kötötték.1688-89 Dicsőséges forradalom. Orániai Vilmos vér nélkül szerzi meg az angol trónt. A királyság egy sajátos, csak Angliában megvalósuló formája alakult ki, a parlamentáris királyság. Vilmos alatt keletkezett az angol kartális alkotmány 2 jelentős része.:

  • 1689-Bill of Rights

  • 1701-Trónöröklési törvény

Visszatérve a parlamentáris királyságra, nem tévesztendő össze az alkotmányos királysággal.

Mindkettő polgári környezetben tartja meg a királyság intézményét. Alkotmányos királyság esetén a királyi hatalom az alkotmány szabályai által körülhatárolt. Tényleges jogosítványai vannak az állam kormányzásában. Elsősorban a végrehajtó hatalom terén. De ezt keretek közé szorítják.

Parlamentáris monarchia esetén a klasszikus értelemben vett hatalmi ágak egyensúlya nem valósul meg. Parlamenti dominancia és parlamenti szuverenitás érvényesül. /parlamenti szuverenitás: A parlamentet egyik hatalmi ág sem korlátozhatja./
Bill of Rights

A parlamentáris monarchia szabályait foglalja össze. Akkor keletkezett, mikor egy idegen uralkodó (Orániai Vilmos) átvette az angol trónt. ”A parlamentáris monarchia kodifikálását jelentette” Az eddigi közjogi forradalom alkotmánylevélszerű összegzése. Elsőként a főhatalommal kapcsolatos szabályokat szokás kiemelni az okmányból.


A Bill of Rights rendelkezései

  • A Stuartok fiú ágának elűzésével a hatalmat a leányági leszármazóiknak juttatják.

  • Lényeges újdonság, hogy az uralkodó pár, Orániai Vilmos és felesége Stuart Mária a parlamentben összegyűlt, még a középkori fogalmaknak is megfelelő rendek hozzájárulásával és akaratával került hatalomra.(Tehát nem isteni jogon és nem öröklés jogán) Szerződésszerűen adják át a hatalmat. Ui: Stuart Mária II. Jakab leánya volt.

  • Tehát a hatalom forrása tulajdonképpen a nép, illetve az őket képviselő parlament lesz.

  • A későbbiekben továbbra is örökléssel kívánják betölteni a trónt, mégis szigorú szabályokat alkalmaznak a trónörökléssel kapcsolatosan. /öröklésbe oltott választás/

  • Előírják, hogy a tényleges királyi hatalmat Orániai Vilmos gyakorolhatja, haláluk után az Stuart Mária vér szerinti örököseire szálljon. Ennek hiányában következnek Anna dán hercegnő (Szintén II. Jakab leánya) és örökösei. Ezek kihalása esetén pedig Orániai Vilmos vér szerinti örököseire szálljon a korona.

A Bill of Rights ugyanakkor a királyi hatalom számos korlátját is felsorolja




  • A királynak nincs hatalma a törvények alól kivételt tenni.(a privilégium adományozás tilalmát jelentette, illetve azt az elvet, hogy a törvény a királyt is köti.

  • A király a parlament nélkül semmiféle adót nem szedhet, illetve annak szedése törvénytelen.

  • Az alattvalókat megilleti a petitionálás, magyarán az uralkodóhoz való kérelmezés joga.

  • Béke idején a király állandó hadsereget nem tarthat.

  • szabad fegyverviselés joga, de csak a protestánsoknak!!

  • túlzott óvadékot követelni, vagy bírságot kiszabni nem lehet, illetve a kegyetlen és rendkívüli büntetéseket alkalmazni tilos.


Az ualkodót ,mint egyik szerződő felet megillető jogosítványokkal szemben felsorolja a másik szerződő fél az alattvalók jogosítványait is.


  • Tulajdonképpen jogegyenlőséget fogalmaz meg azzal a Bill, hogy tiltja az uralkodónak a törvények alóli kivételezés gyakorlatát.

  • bár korlátozottan, csak a parlament tagjaira vonatkoztatva, de már deklarálja a szólásszabadságot

  • Az esküdtek kiválasztásának szabályozásával tulajdonképpen a törvényes bírósági eljárást garantálja

  • Törvénytelen letartóztatások tilalma, a Habeas Corpus Act ismételt megerősítése


A parlament jogai


  • Törvényt csak a parlament hozhat. Régebben: „hozzon csak a parlament törvényt, az uralkodó nem engedte végrehajtani. A Bill óta ez törvényellenes.

  • Nincs adó parlament nélkül. Szó szerint idézve a B.O.R-ot,” A parlament akaratától eltérő módon és hosszabb ideig történő adószedés törvényellenes. A későbbi költségvetési jogot vetíti elő. Egy adókat megszavazó törvénynek van időbeli kerete.

  • A parlamentnél meg kell még említeni az 1323mas Modus Tenedi Parlamentum-ot.A szabályozás a Magna Chartára nyúlik vissza.

  • A commonerek nélkül érvényes parlament nem tartható, ugyanakkor kimondják, hogy a commonerek megjelenése esetén, a meghívott, de meg nem jelent, tehát távol lévő lordok nélkül is tartható törvényes parlament.

  • Adómegszavazás, és törvényalkotás jogának a megerősítése

  • Politikai perekben rögzül a parlamentnek, mint legfelsőbb bíróságnak a bíráskodási jogköre


Költségvetési jog

Az 1672es parlamenti határozatra vezethető vissza. Ekkor alakítja ki a parlament a költségvetés meghatározásának kettő, illetve hármas lépcsőjét. Úgy rendelkezett a parlament, hogy:



  • Az alsóház jogosult megszavazni a költségvetési kiadásokat

  • Ugyanígy az ő joga, az ennek fedezetéül szolgáló adó megszavazása

  • A már megszavazott költségvetést csak külön felhatalmazási határozat alapján után lehet végrehajtani, azaz a beszedett adót elkölteni. Ezt hívják Appropriation Bill-nek, azaz Költségvetés-végrehajtási törvénynek.

  • 1694-ben rögzítik, hogy a Költségvetési törvényt mindig az Alsóházban kell előterjeszteni, és a Lordok háza ezen nem eszközölhet változást.

Mindezek ellenére az angol közjogi szóhasználatban a parlamentet három tényező együttműködését jelentette.(király + lordok háza + alsóház) Erre használták az angolok a „King in Parliament” (király a parlamenttel) kifejezést, amely elsősorban a közös jogalkotásban nyilvánult meg. Így lesz azután a törvény, egyúttal a parlamenti szuverenitás megtestesítője.


Trónöröklési Törvény(Act of Settlement) 1701

Meghalt II. Jakab, s a törvényes angol király Orániai Vilmos már özvegyen és leszármazók nélkül élt. A Bill of Rights és a körülmények miatt Anna dán hercegné örökölte volna a trónt. Anna esetleges trónra kerülése és az ő utód nélküli halála utáni időre rendezni kellett a trónöröklés kérdését. Meghatároztak egy öröklési sorrendet.

Anna után II.Jakab lánya Mária, majd ő utána a Hannoveri választófejedelem leszármazottai következzenek. Így került hatalomra a Windsor ház.(A Hannoveri ház, mint a Stuartok leányági utódja = ma is Windsor ház néven alkotják az angol királyi családot) Mindezek a szabályok alkalmasak voltak arra, hogy egyrészt a király hatalmát a parlamentáris monarchia keretei közé szorítsák, illetve arra, hogy az államkormányban a parlament dominanciáját és az uralkodóval szembeni elsőbbségét megerősítsék.
Az Act of Settlement szabályai
1.Ha katolikus lesz, vagy katolikussal köt házasságot a királyi család egy tagja, akkor a királyi családból kizárják, és képtelen lesz „örökölni, birtokolni vagy élvezni a koronát és a királyi kormányzás jogát”

2.A „koronát birtokló bármely személynek” csatlakozni kell az Anglikán egyházhoz

3.A trónra kerülő uralkodónak koronázási esküt kell tenni. Meg kellett esküdni neki a Bill of Rightsra.


  • Ha nem angol születésű lesz a király, akkor Anglia csak a parlament hozzájárulásával kötelezhető arra, hogy olyan területekért folytasson háborút, amelyek nem tartoznak az angol koronához.

  • A jövőben az uralkodó csak a parlament hozzájárulásával hagyhatja el Anglia területét.

  • Minden kormányzati ügy, amely az ország törvényei vagy szokásai alapján a Titkos Tanács (Privy Council) hatáskörébe tartozik, ezentúl is mindig csak ott intézhető el, a tanács javaslata és határozata alapján.

  • Nem Angliai születésű személy ezentúl nem lehet a Titkos tanács és az alsóház tagja, illetve semmiféle közhivatalt és tisztséget nem tölthet be.

  • A király kegyelmezési jogát is korlátozzák. A parlament által felelősségre vont személynek nem adhat az uralkodó kegyelmet.

  • Az uralkodó köteles megtartani Anglia törvényeit:” Mivel Anglia törvényei egyben a nép veleszületett jogai”


Kabinetkormányzás

Kezdete feltehetően az 1600-as évek első felének arra a gyakorlatára vezethető vissza, hogy elsőként Thomas Cromwell, egy felsőházi politikus, látva az alsóház szerepének növekedését megválasztatja magát képviselőnek a House of Commonsba. Egy főrendi tagnak a commons-ban való megjelenése világosan jelezte a politkia viszonyok átalakulását. A kabinetkormányzás megerősödéshez az a tény is hozzájárult, hogy az angol Uralkodók Orániai Vilmostól kezdve ún „absentia”, azaz távollévő uralkodók voltak. Előszeretettel tartózkodtak Anglián kívüli birtokaikon, a kontinensen. Így az angol parlament és a kormány szükségszerűen rá volt utalva - éppen emiatt a viszonylagos önállság miatt - egyfajta sajátos kormányzati mechanizmus kialakítására, mondhatni a fővárosban csak időnként megjelenő, néha angolul még jól sem beszélő Uralkodóval szemben. A kabinet fogalmilag a Titkos Tanácson belül (Privy Concuil) kialakított szervezet .A Titkos Tanács a Tudorok óta az államkormányzat legfontosabb központi szerve. Ám összetétele és létszáma mindig uralkodói elhatározás eredménye. Viszonylag nagy létszámú, akár az 50 főt is elérő testületté duzzadt a Privy Concuil, így a mindennapi kormányzásban nehézkes a működtetése. Így alakult ki, hogy a legfontosabb ügyágazatokat vezető királyi titkárokat egy kisebb csoportba, a Kabinetbe tömörítik, és közülük rangban az elsőt majd Prime Minister azaz miniszterelnök elnevezéssel illetik. A kabinet, tehát a kormány elsősorban a parlament irányába tartozott felelősséggel.



Tagjai:

  • belügyi

  • külügyi

  • hadügyi

  • gyarmatügyi államtitkárai

  • India, illetve Írország ügyeinek államtitkárai

  • Skócia lord-helytartója

  • A kabinet feje az uralkodó távollétében a prime minister. Az uralkodó és a kabinet közt megoszlik a külügyi hatáskör gyakorlása.


A kabinet működésének legfontosabb elvei


  • György óta élő gyakorlat az uralkodótól független kabinet működése. Az uralkodó ezentúl nem elnököl személyesen.

  • Az uralkodó már nemcsak a törvényekhez, de a kabinet véleményéhez is van kötve.

  • Az uralkodó az államtitkárok(miniszterek) közül egyet a parlamenttel egyetértésben, a választáson győztes párt tagjai közül szokott kinevezni prime ministernek. Eleinte a kincstár (Treasury) 1.lordjár bízta meg, aki később rendszeresen a pénzügyminiszter funkcióját látja el. A kincstárnak 5 lordja volt

  • A kabinet tagjai alá vannak rendelve a prime minister irányításának

  • A kabinet tagjaival szemben, ha bizalmatlanság nyilvánul meg a parlamentben, akkor le kell mondania.

  • A prime minister lemondása az egész kabinet lemondásával jár.


Parlamenti szuverenitás

A parlamenti szuverenitás = A parlamentnek az az uralkodóval szembeni elsőbbség, és ennek alkotmányos elvként való rögzülése.




  1. King in Parliament elve: Az angol parlamentet közjogilag 3 tényező határozza meg: a király, a Lordok Háza és a Képviselőház (House of commons)

  2. Ez a közjogi értelemben vett parlament Angliában törvény alkotására, és törvények eltörlésére egyaránt jogosít.

  3. A palamentem kívül nincs semmilyen más szerv vagy személy, akinek törvény alapján joga lenne a parlamenti törvényhozást megsemmisíteni, vagy eltávolítani

  4. Minden parlamenti határozatot, amely jogot alkot, eltöröl, vagy megváltoztat az angol bíróságok alkalmazni fognak.

  5. A parlamenti törvényhozást senki nem bírálhatja felül (nincs alkotmánybíráskodás)

  6. A Parlament törvényhozó hatalom korlátlan.

  7. Az uralkodónak tilos kivételezni a törvény alól (lásd Bill of Rights), addig a parlamentnek ez megengedett. pl indemnity törvények (Ha az elkövetett cselekmény az elkövetés idején büntetendő volt, de bizonyos politikai okok indokolttá tehetik az eu alól való kivételes parlamenti felmentést)

  8. A parlamenten kívül nincs más konkuráló törvényhozó hatalom.(Magyarán más nem hozhat törvényt, csak ők!!)

  9. Önállóan a parlament egyik háza sem alkot törvényt

  10. A parlament mindegyik háza önállóan bírálja saját ügyeit.

  11. A parlament jogalkotására a választók akarat közvetlenül nincs befolyással, az ő joguk csak a képviselők megválasztása

  12. A bírói jogalkotás alárendelt a parlamenti jogalkotásnak.

  13. Nincs törvény, amit a parlament meg ne változtathatna

  14. Angliában nincs különbség rendes törvény, és alkotmánytörvény között. Az alkotmánytörvényeket is bármikor megváltoztathatja a parlament

  15. Parlamenti határozatot senki sem nyilváníthat hatálytalannak.

Yüklə 141,18 Kb.

Dostları ilə paylaş:




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə