Alapismereti jegyzet ifjú polgárőröknek (2015.) Írta: Dr. Christián László tanszékvezető egy docens



Yüklə 208,29 Kb.
səhifə1/8
tarix14.12.2017
ölçüsü208,29 Kb.
#15862
  1   2   3   4   5   6   7   8

Alapismereti jegyzet ifjú polgárőröknek (2015.)

Írta: Dr. Christián László tanszékvezető egy. docens


A jegyzet elkészítésében közreműködtek: dr. Rottler Violetta (1. fejezet), dr. Kovács Sándor (4, 5.), Dr. Freyer Tamás (7.), dr. Gápár Miklós (8.), Nagy Zsuzsanna, Trikkal Lajos (9. , Polgárőr Intézkedéstaktikai Tagozat)

http://www.hmpsz.eu/wp-content/uploads/2015/07/ifj%c3%ba_fogadalom15.jpg

Tartalomjegyzék




1

Alapismereti jegyzet ifjú polgárőröknek (2015.) 1

Írta: Dr. Christián László tanszékvezető egy. docens 1

Előszó 3


3

1.Alkotmányjogi, honvédelmi alapismeretek; a haza és hazafiság, kapcsolat a határon túli magyarsággal; lokálpatriotizmus. 5

2.Magyarország bűnügyi helyzete 8

3.A polgárőrség helye, szerepe a rendvédelemben 12

3.1.A polgárőrség történetéről röviden 12

3.2.A polgárőrség legfontosabb alapértékei 13

3.3. A polgárőri tevékenység jogi alapjai 14

4.Az ifjú polgárőr 15

4.1.Ifjú polgárőr jogai és kötelezettségei 16

4.2.Az ifjú polgárőri munka a gyakorlatban 16

5.A polgárőrség együttműködő partnerei 19

6.Közlekedési alapismeretek 21

7.Sporttevékenység 24

8.Légpuska lövészeti felkészítés 26

9.Önvédelem 27

Mellékletek: 28

1.számú melléklet: A célzás (légpuskalövészet) 28

2.számú melléklet: A lövészeten betartandó biztonsági rendszabályok 30

3.számú melléklet: A lövészeti technikai képzés részelemei 31

Felhasznált források: 35

Internetes források: 35

Legfontosabb felhasznált jogszabályok: 36




Előszó


Tisztelt Olvasó, kedves Ifjú Polgárőr!

Először is őszinte örömünkre szolgál, hogy ifjú polgárőrként csatlakozol a szervezetünkhöz. Isten hozott a polgárőrség népes családjában, amely immár több, mint 50.000 főt számlál Magyarországon, ezzel hazánk legnagyobb, ismert és elismert, egységes, jól szervezett társadalmi bűnmegelőzési szervezete. Ráadásul azt mondhatjuk, hogy nemzetközi összehasonlításban a polgárőrség sajátos, egyedi megoldás a bűnmegelőzés terén, egyfajta hungarikum.

A jegyzet, amelyet most a kezedbe veszel, azért készítettük el, hogy iránytűként szolgáljon számodra az ifjú polgárőri szolgálatod során. Olyan ismeretek gyűjtöttünk össze, amelyek egyrészt konkrét eligazodást biztosítanak a polgárőri munka során, másrészt hasznosak lehetnek számodra bármikor az életben, harmadrészt pedig érdekes és fontos információkat is megtudhatsz belőle.

Tudnod kell, hogy a polgárőri munka egy nemes szolgálat, amelyet önkéntesen, társadalmi munka formájában (azaz fizetés nélkül), a közösség, a település rendjének, biztonságának a fenntartása, az ott lakók biztonságérzetének javítása érdekében vállal a több tízezer polgárőr. A polgárőri munka sok áldozattal és lemondással is jár, mégis a saját közösségéért és településéért jó szívvel vállalja a polgárőr, ez pedig önmagában tiszteletre és elismerésre méltó magatartás. A polgárőrség eddigi bő két évtizedes tevékenysége, társadalmi ismertsége és elfogadottsága, kormányzati támogatása okán azt mondhatjuk, hogy egy sikeres, komoly szervezethez csatlakozol.

Tudnod kell, hogy Te személy szerint is sokat tehetsz azért, hogy ez hosszú távon így maradjon és további kimagasló eredményeket érhessen el a polgárőrség hazánkban. Érezd jól magad a polgárőrök között, érezd magadénak a feladatot, a küldetést, és mutasd meg, hogy Te is hozzá tudsz tenni a szervezet sikeréhez, és példamutatóan osztozol e nemes szolgálatban. Meggyőződésünk szerint az ifjú polgárőr mozgalomból kiváló leendő polgárőrök és polgárőr vezetők kerülhetnek ki, reméljük Te is közéjük tartozol majd.

Budapest, 2015. augusztus 28.

Dr. Túrós András OPSZ elnök,

Dr. Christián László Polgárőr Akadémia igazgató




  1. Alkotmányjogi, honvédelmi alapismeretek; a haza és hazafiság, kapcsolat a határon túli magyarsággal; lokálpatriotizmus.



Történelmünk során több jogforrás tartalmazta az alkotmányos joganyagot, királyi dekrétumokban, jogszabály-gyűjteményekben, törvényekben voltak megtalálhatóak. Hazánk első írott alkotmánya a Magyar Tanácsköztársaság 1919-es alkotmánya volt, ez azonban csak pár hónapig maradhatott hatályban. Ezt követte az ún. sztálini alkotmány, az 1949. évi XX. törvény, amit jelenleg hatályos Alaptörvényünk (2011. április 25.) váltott fel. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvényen kívül a jogszabályok közé tartoznak még a törvények és a rendeletek (ezeknek a típusait most nem részletezzük). Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. Az Alaptörvényünk szerint Magyarország államformája köztársaság. Magyarország független, demokratikus jogállam. Mit jelent mindez? Többek között azt, hogy önálló kultúránk és nyelvünk van, szuverén ország vagyunk, ezért jogunk és kötelességünk határaink védelme. A demokrácia szó a démosz=nép uralmát jelöli, amely az elhatárolja az önkényuralmi, autoriter (=tekintélyelvű) diktatúrától. A jogállamban a mindennapi élet kiszámítható mederben zajlik, a törvények és más alacsonyabb szintű jogszabályok betartását az állam akár erőszakkal is megköveteli, kikényszeríti. A neves felvilágosodás kori francia filozófus, Montesquieu mondta egyszer, hogy ha egy országba utazik, nem azt nézi, hogy jók-e az adott ország törvényei, mert jó törvények mindenhol vannak, hanem azt, hogy a törvényeket betartatják-e? A demokratikus államokban a hatalommegosztás elve érvényesül, tehát elkülönülnek a tövényhozói (=parlament, országgyűlés), az igazságszolgáltatói (=bíróságok), és végrehajtói (=közigazgatás, élén a kormánnyal) hatalmi ágak egymástól.
Most tekintsük át az állam legfontosabb szerveit nagyon röviden.

Az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv, hiszen az országgyűlési képviselőket a választópolgárok választják. Az Országgyűlés legfontosabb feladatköre a törvényalkotás és a kormány ellenőrzése.

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.

A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, tehát a teljes közigazgatás rendszerét a Kormány működteti. A Kormány tagjai a miniszterelnök (=kormányfő) és a miniszterek. Hazánkban 2015 nyarán 9 minisztérium működik. A Kormány általános hatáskörű területi végrehajtó szervei a megyei, fővárosi Kormányhivatalok.

Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása és helyi önkormányzatok működnek. Tehát az egyes településekhez szorosan kapcsolódó közügyeket a lakosság érdekében a települési önkormányzatok saját hatáskörben intézhetik, valamint ennek érdekében önkormányzati rendeletet is alkothatnak. Ezt nevezzük a közhatalom decentralizált (helyi szinten történő) gyakorlási formájának. A helyi önkormányzatok között megkülönböztetünk települési és megyei önkormányzatokat.

A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, többek között döntenek az emberek –magánjogi- jogvitáiban, büntető ügyekben hoznak döntést és közigazgatási döntéseket vizsgálnak felül. A legfőbb, egyben legfelső bírósági szerv a Kúria, a megyei szinten a törvényszékek, míg helyi szinten járásbíróságok működnek. Az ügyészség az igazságszolgáltatásban működik közre, történetesen érvényesíti az állam büntetőigényét. Az eljáró ügyész legfontosabb feladata mások mellett, hogy aktívan közreműködik a nyomozásban és képviseli a vádat a bírósági eljárásban.

Az Alkotmánybíróság nem tévesztendő össze az általános bírósági rendszerrel, attól el kell határolni, ugyanis előbbi az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Fő feladata annak folyamatos figyelemmel kísérése, hogy az egyes jogszabályok összhangban vannak-e az Alaptörvénnyel.

Rendvédelmi szerveknek nevezzük: a rendőrséget, büntetés-végrehajtási szervezetet, a hivatásos katasztrófavédelmi szervet, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat.

A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség működését a Kormány a Belügyminiszter útján irányítja.


Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, békefenntartó feladatok ellátása, valamint humanitárius tevékenység végzése. A honvédséget a Kormány a Honvédelmi Miniszter útján irányítja.

Alaptörvény XXXI. cikke kimondja, hogy minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. Magyarországon 2004 óta nincs már kötelező sorkatonai szolgálat, helyette önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tartunk fenn. A Magyar Honvédségben hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos (műveleti és védelmi) katonák teljesítenek szolgálatot. A katonák a feladataikat: önkéntes vállalás alapján, szigorú függelmi rendben (parancsok alapján), életük és testi épségük kockáztatásával, egyes alapjogaik korlátozásának elfogadásával teljesítik.


A hazafiság és hazaszeretet legmélyebb tartalmát talán Kölcsey Ferenc alábbi sorai fogalmazzák meg a legérzékletesebb módon.

” Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül” (Kölcsey Ferenc: Huszt részlet 1831.)

„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökűl ha kihúnysz: A haza minden előtt.”(Kölcsey Ferenc: Emléklapra 1833.)

Bizonyosan megdobban az igaz magyar emberek szíve, ha az 1848/1849-es szabadságharcosokra, a világháborúban életüket vesztő magyar katonákra vagy az 1956-os forradalom áldozataira gondol. Ők olyan hősök, akik a hazájukért áldozták az életüket. A hazaszeretet persze nem csak az élet feláldozásával fejezhető ki. Számos nagy alakja van történelmünknek, akik példamutató cselekedeteikkel, életútjukkal tettek tanúbizonyságot a hazaszeretetükről.

A XXI. századra persze kissé átalakult, megváltozott a hazaszeretet fogalma és jelentése. Manapság a magyarság egy része már nem az anyaországban él, hanem Magyarország határain kívül. Ennek elsődleges oka az I. világháborút lezáró, 1920. június 4-én megkötött Kis-Trianon palotában aláírt békediktátum, amelynek révén az ország területe az 325.000 négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt számított) 93.000 négyzetkilométerre, lakóinak száma 21 millióról 8 millióra csökkent.

Elsősorban a trianoni békeszerződés után elcsatolt területeken (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) élő magyarokat nevezzük határon túli magyaroknak. A magyar népesség több mint egyharmadát –három milliónál több honfitársunkat- elcsatolták az anyanemzettől.

A hazaszeretet, a magyarságtudat, a kultúránk, hagyományaink és nyelvünk megőrzése és továbbörökítése a határon túli, kisebbségbe szorult magyarságnak sok áldozatot követelő állandó erőfeszítés.

Ezért nekünk, az anyaországban élőknek kötelességünk minden eszközzel támogatni, segíteni ezt a nemes erőfeszítést.

A rossz emlékű és a határon túli magyarságnak joggal fájó, 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló ügydöntő népszavazást követően, 2010-ben, a második Orbán-kormány idején a parlamenti képviselők elsöprő többsége megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvénymódosítást, kifejezve az anyaország szolidaritását és felelősségvállalását a határon túli magyarságért.

Az Alapörvény D.) cikke alapján Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

Mindenképpen érdemes tudni azt is, hogy a magyar zászlóban a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.

Egy magyar ember azzal is tisztában van, hogy melyek a nemzeti ünnepeink.

a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;

b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;

c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.

Végül ejtsünk néhány szót a lokálpatriotizmusról is. A latin nyelvből átvett, de német eredetű szó, jelentése helyi érdekű hazafiság, szűkebb környezet szeretete, a helyi érdekeknek az országos ügyek elé helyezése. A nagy költő, Kölcsey Ferenc után szabadon úgy is megfogalmazható, hogy ha mindenki a saját környezetében egy apró mécsesként jót tesz, akkor az az egész emberiség javára válik. A lokálpatrióta kifejezés tehát azt jelenti, hogy az ember ragaszkodik szülőföldjéhez, lakóhelyéhez és valóban érdekli annak, illetve az ott élő emberek sorsa, boldogulása. Mindez azért fontos, mert a lokálpatriotizmus a polgárőrség egyik meghatározó alapeszméje, hiszen a helybeliek kiveszik a részüket a település és embertársaik boldogulása érdekében.



  1. Yüklə 208,29 Kb.

    Dostları ilə paylaş:
  1   2   3   4   5   6   7   8




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə