Dániel jövendölése – kommentárok



Yüklə 270,06 Kb.
səhifə1/3
tarix04.12.2017
ölçüsü270,06 Kb.
#13873
  1   2   3


Dániel jövendölése – kommentárok
ELSŐ (történelmi) RÉSZ. (1-6. fejezet.)

1. 1-7. Dániel és három társa Nábukodonozor udvarába kerül.

1-2. Joakim 608-ban lépett Júda trónjára, uralkodásának harmadik esztendeje tehát 606. Dániel könyve itt kiegészíti a Királyok IV. könyvének (24,1-2.) és a Krónikák II. könyvének (36,5-7.) előadását. Kir. IV. 23, 36. és Jeremiás könyvének számos helye azt mutatja, hogy Joakim nemsokára kiszabadult Nábukodonozor fogságából és visszatért Jeruzsálembe. A szent szerző Nábukodonozort már ekkor Babilon királyának, mondja, bár Babilónia trónját csak 604-ben foglalta el. – Krón. II. 36,7. is említi, hogy Nábukodonozor a szent edények (egy részét) Babilóniába ( = Sennaár földére, L. Móz. I. 10,10.) hurcolta és egy meg nem nevezett hamis istennek (valószínűleg Beinek) templomába vitette.

3. Ásfenez (héb. «Áspenáz) helyett a Hetvenes görög fordításban az «Ábiezdri» név áll. Vigyen be ...

4. ifjakat, t. i. a királyi udvarba, Nábukodonozor személyes szolgálatára. A káldeusok írása a babiloni ékírás; a káldeusok nyelve a babiloni vagy a Babilóniában igen elterjedt arámi nyelv volt.

5. Nábukodonozor megkövetelte, hogy az ő szolgálatára rendelt ifjak minden tekintetben különös gondozásban részesüljenek.

6. Dániel nevének jelentése: «Az Isten az én bírám» vagy «Az Isten igazságot szolgáltat nekem». Ananiás (héb. Hánánja): «Az Isten irgalma»; Misáel talán: «Az Isten üdvössége»; Azariás: «Segít az Isten!»

7. A név megváltoztatása kifejezésre juttatta a király tulajdonjogát az ifjak fölött. Baltazár nevét a héber szöveg «Beltsásszár»-nak írja. Babiloni nyelven talán így hangzott: «Balatsu-uszur», és annyit jelentett, mint «(Bel) őrizd meg életét!» Sidrák (héber átírásban Sadrak) és Misák (héber átírásban Mesak) nevének jelentése vitás. Áku a holdistennek sumer neve; a két név talán «a holdisten szolgáját» vagy ehhez hasonlót jelent. Egyesek szerint Sidrák Márduk (Babilon főistene) nevének elferdítése. Abdenágó jelentése valószínűleg: «Nebo (= Merkúr) szolgája».

8-16. Dániel és három társa a királyi palotában is híven megtartja a mózesi ételtörvényeket. A királyi étel és ital azért szennyezte volna be az ifjakat, mert elkészítője nem vette figyelembe a mózesi ételtörvényt (Móz. III. 11; V. 14.), és az eledel a bálványoknak feláldozott állatok húsából is állhatott, vagy olyan étel volt, amelyet a mózesi törvény tiltott.

11. A felügyelő szó a Vulgátában tulajdonnév: Malasar. (Így a 16. versben is.) A szó jelentése vitás; valószínűleg valamilyen udvari tisztséget jelent. A görög szöyeg itt is Ábiezdriről beszél.

17-21. Dániel és három társa a király előtt.

17. Az Isten rendkívüli adományokkal jutalmazta meg Dánielnek és társainak engedelmességét a mózesi törvény iránt, mert igen nagy szerepre szánta őket, mint Dániel könyvének egész további menete mutatja.

18. Mikor pedig elmúlt az az idő: három esztendő múlva (5. v.).

21. Círus perzsa király uralkodása idejét a szent szerző 539-től számítja, mert akkor lett Babilon királya; mint a médek és a perzsák királya már 558 óta uralkodott.

2. 1-12. Nábukodonozor álmát Babilon bölcsei nem tudják megfejteni.

1. Nábukodonozor uralkodásának második esztendeje a Kr. e. 603. esztendő volt.

A 2. vers Babilon bölcseinek különböző osztályait sorolja fel.

3. A király nemcsak álmának megfejtését kívánja a bölcsektől, hanem (igazmondásuk bizonyítékául) azt is megköveteli tőlük, hogy álmát is mondják el. Más magyarázat szerint a király csak álmának megfejtését kívánja a jósoktól.

4. A káldeusokon itt a babiloni bölcsek különböző osztályait kell értenünk (2. v.). Az arámi nyelven kifejezés azt jelzi, hogy Dániel könyvének következő részei (a 7. fejezet végéig) arámi nyelven vannak megírva. (L. a Bevezetést.)

5. Ti elvesztek, az arámi szöveg szerint: «darabokra vagdaltattok». Házaitokat elkobzom: ar. «házaitok szemétdombbá (vagy: mocsárrá) lesznek».

8. Időt akartok nyerni: arra vártok, hogy kívánságomat elfelejtsem.

9. Egy Ítélet vár reátok: egy halálos ítélet vár mindnyájatokra.

13-23. Az Isten kinyilatkoztatja Dánielnek a király álmát.

14. Áriok (babiloni nyelven: Eri-aku) nevének jelentése egyes magyarázók szerint: «A holdisten szolgája». V. ö. Móz. I. 14,1.

18. Az Isten irgalma itt a király álmának kinyilatkoztatását és megfejtését jelenti.

19. Áldotta az ég Istenét: hálát mondott az Úrnak.

21. Az Isten a világtörténelem eseményeinek korlátlan ura és intézője.

22. V. ö. Ján. 1,9; 8,12; Kor. I. 4,5; Ján. I. 1,5.

23. A király ügye: Nábukodonozor álma és ennek jelentése.

24-36a. Dániel elmondja Nábukodonozor álmát.

26. Baltazárról L. 1,7.

29. Nábukodonozor álma a világtörténelem nagy eseményeinek és következő korszakainak kinyilatkoztatása volt.

31. Magas, az arámi szöveg szerint: «igen fényes». A látomás magyarázata a 37-45. versben olvasható.

34. A hegyről kifejezés az arámi szövegben nem olvasható, de megvan a Hetvenes fordításban, Teodotion szövegében és a 45. versben.

36. Nábukodonozor álmának magyarázata szorosan összefügg Dániel látomásaival és a neki adott kinyilatkoztatásokkal, melyekről a 7-12. fejezet beszél. Mind az álomnak, mind a látomásoknak az az alapgondolata, hogy az ókori történelem folyamán Nábukodonozortól kezdve négy világhatalom fogja egymást felváltani, illetve megsemmisíteni, míg végre eljő a messiási ország, mely az egész világra kiterjedő és örökké fennmaradó ország lesz. A próféta szeme előtt a közelebbi és a távolabbi jövő eseményei sokszor összefolynak, főleg a messiási ország rajzában.

36b-45. Dániel megfejti Nábukodonozor álmát.

37. Az első világbirodalom az asszír-babiloni hatalom, melynek képviselője Nábukodonozor. A királyok királya: a leghatalmasabb király. (A perzsa királyok még ma is viselik ezt a címet.)

38. L. Judit 11,5. V. ö. Jer. 27,6; Bár. 3,16; Ez. 31,6.

39. Az egyre kisebb értékű ércek felsorolása azt jelenti, hogy az asszír-babiloni birodalom után következő világhatalmak ereje fokozatosan csökken. A második világhatalom a méd-perzsa birodalom, a harmadik pedig Nagy Sándor makedón-görög birodalma.

40. Számos magyarázó szerint a negyedik világhatalom a római birodalom. E magyarázat szerint a 41-43. vers arra vonatkozik, hogy ez az utolsó világhatalom idővel a keleti és a nyugati római birodalomra oszlik, belőlük pedig a népvándorlás viharai közt az egyes európai államok keletkeznek. Erre a magyarázatra főleg az adott okot, hogy a Jelenések könyvében a keresztényüldöző Róma az összes istenellenes hatalmaknak előképe. Valószínűbb azonban, hogy Dániel könyvében a negyedik nagyhatalom a Szeleukida szír birodalom. L. 7-12. fejezet.

41-42. A Szeleukida szír birodalom belső válságai, melyekről a 11. fejezet részletesen beszél.

43. A próféta a Szeleukida uralkodóház ismételt házasságairól beszél az egyiptomi Ptolemaida uralkodó családdal, melyek azonban nem tudták tartósan összefűzni a két országot. Ezekről a házasságokról a 11, fejezet szól részletesebben.

44. Ezeknek a birodalmaknak az idejében: a szent szerző prófétai távlatban összeköti a világbirodalmak idejét a messiási ország eljövetelével. Az ég Istene által támasztott, soha meg nem szűnő birodalom (a hegyről leszakadó kő) a Messiás országa, mely az összes földi birodalmakat egy egységbe olvasztja össze.

46-49. Nábukodonozor hódol az igaz Isten előtt, és felmagasztalja Dánielt. Figyelemreméltó, hogy Dániel könyve történelmi részének szinte minden elbeszélése azzal végződik, hogy a pogány király ünnepélyes vallomást tesz az igaz Isten mellett. (3,95-100; 4,31-34; 6,25-27; v. ö. 14,40-42.)

3. 1-23. Dániel három társa nem imádja a Nábukodonozortól felállított aranyszobrot, miért is a király őket a tüzes kemencébe vetteti.

1. A görög szövegek szerint az itt leírt esemény Nábukodonozor uralkodásának tizennyolcadik esztendejében (586.), Jeruzsálem elfoglalásának évében történt. A Hetvenes fordítás azt is megemlíti, hogy Nábukodonozor hatalma Indiától Etiópiáig terjedt. – Hatvan könyök körülbelül harminc méternek felel meg. A szobor (valószínűleg Bel szobra) nyilván igen magas emelvényen állott; a régiek azonban különben is nagyon szerették a nagyméretű szobrokat. Az aranyszobor valószínűleg aranylemezekkel bevont fa- vagy agyagszobor volt. (V. ö. 14,6.) Dúra (Teodotionnál: «Deeira») mezeje talán a Babilon környékén elterülő síkság neve volt.

2. Az arámi szöveg a főtisztviselőknek hét osztályát sorolja fel; a felsorolás utolsó tagja talán «főurak»-at (mások szerint bölcseket) jelent.

4. Népek, törzsek és nyelvek: a Babilóniában lakó, illetve oda telepített összes népekből mindazok, kik jelen voltak a szobor felavatásán.

5. A hangszerek közül háromnak (citara, hárfa, koboz) az arámi szövegben görög eredetű neve van.

6. A megégetés Babilonban a halálbüntetésnek szokásos neme volt. V. ö. Jer. 29,22.

9. Király, örökké élj: a keleti uralkodók szokásos megszólítása alattvalóik részéről.

12. Dániel az egész fejezetben nem szerepel; lehetséges, hogy tt leírt esemény idején nem tartózkodott az ország fővárosában.

16. A vers végével v. ö. Iz. 36,19. 20.

19. A hetes szám kerek szám: sokkal jobban, mint máskor.

21. Nadrágostul, mások szerint: «köpenyegestül».

A 23. vers után olvasható megjegyzés Szent Jeromostól való; a 24-90. versben olvasható szöveget Szent Jeromos Teodotion görög fordításából vette át. L. a Bevezetést.

24-45. A három ifjú bűnbánó imádsága a tüzes kemencében.

A 26. verset az Egyház gyakran imádkozza a papi zsolozsma utolsó imaórájában. Ezzel a verssel kezdődik a három ifjú imádságának alázatos bűnvallomása (26-45. v.), melyet az egész zsidó nép nevében mondanak. Ez az imádság számos gondolatban természetszerűen megegyezik Dániel (9,4-19.), Báruk (Bár 1,15-3,8.) és Nehemiás (Neh. 9,6-37.) bűnbánó imáival.

28. Jeruzsálem pusztulása és a babiloni fogság a zsidó nép bűneinek igazságos büntetése volt.

32. Azariás azért mondja Nábukodonozort az egész föld legigazságtalanabb (= legistentelenebb) és leggonoszabb királyának, mert az Isten templomát és a szent várost elpusztította s a választott népet a fogságba hurcolta.

A 33. vers második része a Hetvenes görög fordítás szerint így hangzik: «Szégyen és gyalázat lett szolgáid és tisztelőid osztályrésze».

34. Tennevedre kérünk: az Úr választott népének romlását a pogányok az Isten gyengesége jelének tekinthetnék.

36. L. Móz. I. 12,3; 13,16; 15,5; 18,18; 22,18; 26,4; 28,14.

38. Találó jellemzése a zsidók szomorú állapotának a babiloni fogság idején. – Nincs ez időben próféta: Ezekiel a babiloni fogság idejében működött ugyan, de távol az ország fővárosától; Dánielt és Bárukot pedig a zsidók nem tekintették szorosan vett prof étáknak.

40. Áldozatunk: imádságunk áldozata.

43. Dicsőítsd meg nevedet: L. a 34. v. magyarázatát.

46-50. A három ifjúnak semmi bántódása sem esik a tüzes kemencében.

47. Negyvenkilenc a hetes szent számnak önmagával való szorzata; a szent szerző azt mondja, hogy a láng igen magasra csapott ki.

Az 51. verssel kezdődik a három ifjú imádságának hálaadó része. Az 52-56. vers ennek bevezetése, melyben az ifjak a maguk személyében közvetlenül dicsérik az Urat; az 57-90. versben pedig a világegyetem minden teremtményét szólítják fel az Isten magasztalására. Mindkét részt az Egyház felvette liturgiájába (a papi zsolozsmába és egyes miseszövegekbe).

53. Az Isten dicsőségének széni temploma a szövegösszefüggés szerint a mennyország.

55. A mélységek: L. Móz. I. 1,2. Ki a kerubok fölött trónolsz: L. Móz. II. 25,18-22. stb.

56. Az ég erőssége az égboltozat. (V. ö. Móz. I. 1,6-8.)

57-90. A három ifjú az Istennek minden teremtményét felszólítja az Úr marasztalására. A felsorolás az egyes lények megteremtésének (Móz. I. 1.) sorrendjét követi (v. ö. Zsolt. 148.); az egyes versek sorrendjében a görög és a latin szövegek néhol eltérnek.

57. Általános felszólítás az Úr minden művéhez (teremtményéhez), hogy áldják, dicsérjék és felelte magasztalják őt mindörökké. Ez a refrain az ének minden versében megismétlődik.

58. Felszólítás az angyalokhoz, és

59. az ég összes lakóihoz.

60. A babiloni világkép szerint, melyet a régi zsidók is átvettek, az égboltozat felett terül el az égi óceán. V. ö. Móz. I. 1,7; Zsolt. 148,4. stb.

61. Az Úr erői a természet csodás erői és tüneményei.

62-63. Felszólítás az égitestekhez és

64-73. a természet összes tüneményeihez, hogy magasztalják az Urat.

A 74. versben a szent szerző lelke a földre száll le, és a

75-81. versben a földnek élettelen teremtményeit és állatait, a

82. versben pedig az emberek fiait szólítja fel az Úr dicséretére, majd a

83. versben a választott néphez fordul (84-87.)

85. Az Úr szolgái a papok és a leviták;

86. az igazak,

87. a szentek és az alázatos szívűek az összes jámbor zsidók.

88. A három ifjú önmagát és egymást lelkesíti az Úr magasztalására, ki megszabadította őket a biztos halál veszedelméből. A szent szerző a halált megszemélyesíti.

89. V. ö. Judit 13,21; Zsolt. 105,1; 106,1; 117,1.

90. Az istenek Istene: az egyedül igaz Isten. A vers végéhez tett megjegyzésre nézve L. a 23. v. magyarázatát.

91-97. Nábukodonozor hódol az igaz Isten előtt. L. 2,46-49. jegyzetét.

92. A negyedik férfiú az Úr angyala volt; ezt jelenti az Isten fia kifejezés is. V. ö. 49. v.

94. A nagy csoda meggyőzte Nábukodonozort az egyedül igaz Isten végtelen hatalmáról.

96. Vesszen el, az arámi szöveg szerint: «daraboltassék fel».

98-100. Nábukodonozor levele birodalmának minden nemzetéhez. Ezek a versek a 4. fejezetben leírt eseményt vezetik be.

99-100. Az Isten jeleit és csodáit, melyeket az Úr Nábukodonozor-ral művelt, a 4. fejezet adja elő. A 99. vers az arámi szöveg szerint így hangzik: «A jeleket és a csodákat, melyeket velem művelt a fölséges Isten, jónak látom hirdetni».

4. 1-15. Nábukonozor álma a nagy fáról.

1. A Hetvenes fordítás szerint a 4. fejezetben leírt esemény Nábukodonozor uralkodásának tizennyolcadik évében (586.) történt. Palotámban, a görög szövegek szerint: «trónomon»,

2. V. ö. 2,1. Az álmot a király a 7-15. versben beszéli el Dánielnek.

3-4. V. ö. 2,2 skk.

5. Úgy látszik, hogy Dánielt csak a legnehezebb esetekben kérdezték meg az álmok és a látomások jelentéséről. Társuk így is fordítható: «társam» (t. i. legfőbb hivatalnokom). Az arámi szövegben ez a szó hiányzik. Az én istenem nevéhez hasonlóan: Dánielnek babiloni nevét Nábukodonozor összefüggésbe hozza «Bel» nevével. A szent istenek lelke: szent isteni lélek, t. i. a jövendölés és az álomfejtés adománya.

6. A halld szó csak Teodotion görög fordításában olvasható.

8. Az arámi szöveg szerint ez a vers így hangzik: «A fa növekedett és erőssé lett» stb. így a 17. versben is.

9. Tanyáztak, az arámi szöveg szerint: «árnyékában pihentek.»

10. Az őr szó itt angyalt jelent. Egy szent őr, szószerint: «egy őr és szent».

11. Az őr az Isten végzését hirdeti a többi angyalnak, kik az isteni határozatot végrehajtják.

12-13. Az álom és annak jelentése a leírásban összefolyik. Hét idő: hét év.

14. Az örök és a szentek kifejezések jelentése ugyanaz: az angyalok. Ez a szentek szava és kívánsága: az ég angyalai azért kívánják a babiloni király megalázását, hogy megtérjen, és megadja az Úrnak az őt megillető tiszteletet. A vers végéhez v. ö. Kir. I. 2,8.

15. A hamar szó az arámi szövegben hiányzik.

16-24. Dániel megfejti a király álmát.

16. Közel egy óráig: Dániel nem az álom jelentésén gondolkozott, melyet az Isten azonnal közölt vele, hanem annak jelentése döbbentette meg. Az arámi szöveg szerint Dániel «egy órára megdermedt a rémülettől».

17-19. Az égig érő fa találó jelképe Nábukodonozornak, ki Babilonját világhatalommá tette; az igen szép ágak és a felette sok gyümölcs Babilónia erejét, jólétét és gazdagságát, a fa alatt tanyázó mezei vadak és égi madarak pedig a Babilóniában lakó (részben oda hurcolt) népeket és néptörzseket jelentik. – Az egész föld határáig: Egyiptom leverése és Kisázsia meghódítása óta Babilon hatalma valóban az egész akkor ismert világra terjedt. Az egész szó az arámi szövegben nem olvasható.

20-23. Az álom jelentése szerint Nábukodonozor egy időre megőrül és állatok módjára él; ez idő alatt bilincsekbe kell őt verni, hogy önmagában és másokban kárt ne tegyen. A babiloni történeti emlékek Nábukodonozornak ily szörnyű betegségéről nem beszélnek; de azt megemlítik, hogy Nábunáid, Babilóniának jog szerint utolsó királya életének végén Teima városába záratott, és ebben az időben fia, Baltazár, Babilóniának tényleges utolsó királya vezette az ország ügyeit. (V. ö. Dán. 5. fej.) Egyes magyarázók szerint a 4. fejezetben leírt esemény voltaképen Nábunáiddal történt meg, kinek nevét egy leíró az ismeretesebb «Nábukodonozor» névvel cserélte fel. Bár ez a magyarázat nem lehetetlen, a babiloni emlékek hallgatása Nábukodonozor őrültségéről még nem szól az eseménynek történeti hitelessége ellen; a nemzetükre szégyenletes tényeket a régi emlékek (a Szentírást kivéve) többnyire elhallgatják.

21. Az arámi szöveg szerint: «Ez a megfejtés, ó király és ez a Fölséges határozata» stb.

A 23. vers utolsó része az arámi szöveg szerint így hangzik: «... országod megmarad számodra, miután megismerted, hogy hatalmasak az egek!»

24. Dániel tökéletes megtérésre szólítja fel Nábukodonozort. A vers vége az arámi szövegben így hangzik: «... ha (azt akarod, hogy) jóléted tartós legyen».

25-30. Nábukodonozor felfuvalkodottsága és betegsége.

26. Palotájában, az arámi szöveg szerint: «palotáján», t. i. a királyi palota lapos fedelén.

27. Erőm, az arámi szöveg szerint: «gazdagságom».

28. A szózat az Istentől vagy egy angyaltól jött.

29. Hét idő: L. a 13. v. jegyzetét.

30. Mint a sas tolla, a görög szövegekben: «mint az oroszlán (oroszlánok) szőrén.

31-34. Nábukodonozor meggyógyul és visszanyeri az uralmat országa fölött. – 31-32. A rettenetes büntetés megtanította Nábukodonozort arra, hogy minden hatalom az Istentől van.

31. Visszanyertem értelmemet, az arámi szöveg szerint: «értelmem visszatért hozzám».

32. A vele szemben kifejezés az arámi szövegben nem olvasható. Az égi hatalmakkal, ár. «az ég seregével». Nincs senki sem, ki kezének ellenállhatna, ár. «nincs senki sem, ki kezére üthetne».

33. Az arámi szöveg szerint: «... visszatért hozzám, és birodalmam dicsőségére visszatért reám a felség és a fényesség» stb. Nábukodonozor főemberei meg hivatalnokai örömmel helyezik vissza a királyt uralmába, mert jól tudják, hogy minden erőszakos trónváltozás a birodalmat alapjaiban rendíthetné meg.

34. V. ö. 2,46-47.

5. 1-4. Baltazár király lakomája.

1. Baltazár király neve különbözik Dániel melléknevétől (1,7.). A király nevét az arámi szöveg «Belsasszár»-nak írja; babiloni nyelven talán így hangzott: «Bel-sar-uszur», és annyit jelentett, mint: «Bel, oltalmazd a királyt!» Baltazár király uralkodására vonatkozólag L. 4,20-23. magyarázatát. 5,31. azt mutatja, hogy az itt leírt lakomát azon az éjjelen tartották, amelyen az ellenséges méd-perzsa hadsereg Gobriás (Gubaru) hadvezér alatt Babilont elfoglalta, Kr. e. 539. Tisri hó 17-én (körülbelül október hó elején). És az ezrek előtt itta a bort (arámi sz.) t. i. a király. A Vulgáta szerint: «és kiki ivott a maga életkora szerint».

2. A szent szerző (és a 11. meg a 13. versben maga az anyakirályné és a király is) Nábukodonozort Baltazár atyjának nevezi, mert Nábukodonozor tette Babilóniai világhatalommá, és így utódai voltaképen neki köszönhették trónjukat. Baltazárnak atyja Nábunáid volt. (L. 4,20-23. magyarázatát.) A jeruzsálemi arany és ezüst templomi edényeknek különböző időkben történt elhurcolásáról L. 1,2; Kir. IV. 24,13; 25,13-17; Krón. II. 36,7. 18; Jer. 52,17-23.

5-12. A falon megjelenő írást a bölcsek nem tudják megfejteni.

5. Az írás tartalmát a 25. v. adja elő. Felületére, az arámi szöveg szerint: «mészfelületére».

6. A király arca elváltozott, t. i. a rémülettől. Az egész vers igen elevenen szemlélteti a király ijedtségét.

10. A királyné, Baltazár anyja (neve a görög történetírók szerint Nitokris), nem vett részt a dőzsölésben.

11. A szent istenek lelke a jövendőmondás és az álomfejtés adománya (4,5.). Atyád: L. a 2. v. magyarázatát.

12. Kiváló szellem, a Hetvenes fordítás szerint: «szent lélek».

13-28. Dániel megfejti a falon megjelent írást.

25. Máne, Tekel, Fáresz, az arámi szöveg ebben a versben így szól: «Mene, mene, tekel ufárszín», de a 26-28. versben megmagyarázott szavak az arámi szövegben is ugyanazok, mint a Vulgáta szövegében és Teodotionnál. Az itt olvasható szavakat sokféleképen magyarázzák. Egyes értelmezők szerint jelentésük: «Pontosan megszámlált, megmért és megosztottak». Más vélemény szerint a három arámi szó súlymértékeket jelent: «Megmért egy minát, egy sekelt és két fél-minát». (Egy mina kb. 850 grammnak felel meg, egy sekel kb. 17 grammnak.) A jövendölést a 26-28. vers magyarázza meg. Az arámi «fárszín» kifejezés egyszersmind szójáték a perzsa nép nevével (ár. «párász»), mely (a médekkel együtt) Babilóniai elfoglalta és hatalmát még azon éjjel megsemmisítette.

29-31. Dániel szavai még azon éjjel teljesedésbe mennek. – A méd-perzsa hadsereg éjnek idején váratlanul hatolt be a mit sem sejtő Babilonba; Baltazár a királyi vár védelmében esett el.

31. A méd Dárius (a szírben: «a perzsák királya») neve az ékirodalomban még nem került elő. Egyes magyarázók szerint a méd Dárius azonos az utolsó méd királlyal, Asztiágessel, mások szerint a Babilont elfoglaló Gobriással. A 31. verset a Hetvenes fordítás így adja vissza: «És az uralmat elnyerte a méd Ártáxerxes és (= azaz) Dárius, magas korban és dicsőséges öregségben».


Yüklə 270,06 Kb.

Dostları ilə paylaş:
  1   2   3




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə