Gazdasági elemzés



Yüklə 55,04 Kb.
tarix26.01.2018
ölçüsü55,04 Kb.
#22439

Gazdasági elemzés
A gazdasági elemzés szükségessége

A gazdasági elemzés a vezetés nélkülözhetetlen eszköze.



  • egyrészt a gazdálkodás belsı folyamatainak és eredményességének értékeléséhez

  • másrészt a tulajdonosok, partnerek számára a tevékenység elemzése révén a szükséges információk biztosításához


Az elemzés fogalma

  • „A gazdasági elemzés a gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eszköze, lényegében olyan módszer, amelynek segítségével a vezetők részére elengedhetetlenül szükséges tájékozottság elérhető, a gazdálkodás megismerhető, értékelhető, fejleszthető” (Lukács L., 1989)

  • Elemzés görög eredetű szó → analize szóból, jelentése elemekre, részekre bontás. A vállalkozásról információval kell rendelkezni (befektetők, tulajdonosok, vevők, versenytársak, szállítók, hitelezők, biztosító társaságok, állami intézmények, bank)

  • A vállalkozási tevékenység gazdasági elemzése mindazon tevékenységek összessége, amelyek a társadalmi gazdasági folyamatok által meghatározott vállalkozási értékteremtési folyamat összefüggéseinek feltárására irányulnak.


A gazdasági elemzés tárgya

  • A vállalkozás piaci, fejlesztési, beszerzési, termelési tevékenysége, valamint a tevékenységek komplex értékelése

  • Az elemzés alapjául szolgáló információkat a számvitel, a statisztika, a tervek és a különböző szabályzatokban rögzített nyilvántartások, külső és belső információk, valamint hatályos jogszabályok tartalmazzák.


A gazdasági elemzés célja

  • Feltárni és számszerűleg értékelni azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek előkészítését, a megtett intézkedések végrehajtását, a fejlesztések hatékonyságát, az eredmény növekedését


Célok, feladatok

  • A vállalkozási döntések előkészítése, megalapozása

  • A kitőzött célok, feladatok teljesítésének mérése, az eltérések okainak feltárása

  • A vállalkozási tevékenység átfogó elemzése

  • A belső felelősségi és érdekeltségi rendszer kialakításának, működésének segítése


A gazdasági elemzés feladata

  • A hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése

  • A gazdasági döntések megalapozása, a vállalkozás gazdasági feladatainak előkészítése, megalapozása

  • A fejlődés tendenciáinak mérése

  • A kitőzött feladatok végrehajtásának minősítése, az eltérés okainak feltárása

  • A kapacitáskihasználás mérése, az erőforrások hasznosításának színvonala, a belsı tartalékok feltárása

  • A termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének vizsgálata

  • A gazdasági beavatkozások ökonómiai hatásainak felmérése

  • A gazdálkodás ellenőrzése

A gazdasági elemzés fajtái, szakaszai

1. Az elemzés időpontja szerint:

a) A vezetői döntéseket előkészítő elemzés:

Mintegy előkalkulációs jelleggel készül, célja a döntéselőkészítés, és ez alapján az intézkedés.

b) A végrehajtás szakaszában készített elemzés:

Operatív elemzésnek is nevezzük, és célja feladat optimális teljesítésének a biztosítása.

c) Az időszaki elemzés:

A feladat végrehajtását követően utókalkulációs jelleggel készül, revíziós jellegű elemzésnek is nevezzük.

A vezetés számára az elemzés mindhárom szakasza fontos.


Döntésmegelőző szakasz:

Cél: az optimális döntés

Módszer: gazdasági számítások, gazdasági döntéseket megelőző elemzések
Végrehajtási szakasz:

Cél: kitűzött cél megvalósulásának biztosítása

Módszer: a végrehajtás állásáról szóló folyamatos információk elemzése → operatív elemzés
Utólagos szakasz:

Cél: a tényleges eredmények elemzése

Módszer: összehasonlítás, ill. tényezőkre bontás → revíziós jellegű elemzés
Az elemzés különböző szinteken valósul meg:


  • A döntéseket előkészítő elemzéseknek a döntési szintekhez kell igazodni

  • Operatív célból különösen az alsó szintű elemzések hasznosíthatók, hiszen minél közelebb vagyunk elemzésünk során a vizsgált tevékenységhez, általában annál konkrétabbak, mélyrehatóbbak a megállapítások is, és azok annál inkább alkalmasak a céltudatos beavatkozásra.

  • A revíziós jellegű elemzéssel minden vezetési szinten találkozunk


2. Az elemzés időtávja, időhorizontja alapján beszélhetünk:

a) Stratégiai, távlatos elemzésről

b) Rövid távú, az operatív ügyvitelt támogató elemzésről
3. Az elemzés periodicitása alapján beszélhetünk:

a) Periodikusan ismétlődő: üzleti évenként a beszámoló elemzése

b) Aperiodikusan jelentkező: a HR alkalmankénti felülvizsgálata

c) Egyszeri döntés-előkészítő elemzésről: egyedi beruházáshoz kapcsolódó vizsgálatok


4. Az elemzés terjedelme szerint:

a) Átfogó elemzés: ha a vállalat, gazdasági rendszer egészének komplex elemzését végezzük, vagy egy-egy témát részletesebben, teljes egészében vizsgálunk, pl. tárgyi eszköz-gazdálkodás

b) Részleges elemzés: csak bizonyos tevékenységet, üzletágat vagy munkakört vizsgálunk, ill. a gazdasági rendszer egyes alrendszereit elemezzük, pl. tárgyi eszközökön belül a járművek kapacitás-kihasználásának elemzése
5. Az elemzési folyamat állapota szerint:

a) Statikus elemzés: pillanatnyi, adott időpontban végezzük

b) Dinamikus elemzés: folyamatában vizsgáljuk a gazdasági eseményeket, pl. mérlegelemzés
6. A felhasznált adatok alapján lehet:

a) Műszaki-gazdasági elemzés: számviteli adatokra + műszaki paraméterekre támaszkodik, pl. üzemanyag-fogyasztás vizsgálata

b) Gazdasági elemzés: számviteli adatokra támaszkodik
7. Az elemzés jellege szerint:

a) Leíró elemzés

b) Döntéselőkészítő elemzés
Az elemzés nem egyenlő az ellenőrzéssel. Az elemzés az ellenőrzés egyik fontos eszköze, de az elemzés nem helyettesíti az ellenőrzést.
A gazdasági elemzés módszerei

Az elemzést végrehajthatjuk:



  • Deduktív módon (levezető elemzés), amely a gazdasági események vizsgálatánál célszerű alkalmazni, amikoris egy átfogó, összetettebb eredményből indulunk ki, és a végeredmények felé haladunk. Ezek során a vizsgált jelenséget először elemekre bontjuk, majd azokat részelemekre.

  • Induktív módon (felépítő elemzés): az egyszerű tevékenységből az összetettebb, átfogóbb felé halad a vizsgálat. A kiindulás a részelemekből történik, kalkulációs segítségével lehet eljutni a jelenségek elemeihez, majd magához a jelenséghez.


Értékelésük:

  • Kölcsönös kapcsolatukban

  • Egymástól való függőségükben

  • Fejlődésük irányában

A gazdasági elemzésnek tehát fel kell tárnia a gazdasági összefüggéseket.
A gazdasági elemzés három szakaszának elemzési céljait és módszereit a köv. táblázat foglalja össze:

Szakaszok
Elemzés

Döntést megelőző szakasz

Végrehajtás szakasza

Utólagos szakasz

Célja

Optimális döntés

Kitűzött cél megvalósításának biztosítása

Tényleges eredmények elemzése

Módszerei

Gazdasági számítások, gazdasági döntéseket megelőző elemzések

A végrehajtás állásáról szóló folyamatos információk elemzése

Összehasonlítás, tényezőkre bontás



Az elemzési feladat végrehajtása

Az elemzési folyamat fontosabb elemei:

Fontos, hogy homogén adatokat gyűjtsünk, és átfogóan tükrözzék az adott gazdasági jelenséget. Fontos, hogy az elemzéshez alkalmasság tételük ne kerüljön sok időbe.


  1. Az elemzéshez szükséges adatok kijelölése, gyűjtése, ellenőrzése

    • Az elemzéshez szükséges adatokat az elemzés céljának megfelelően kell kijelölni és összegyűjteni

    • Az elemzés megkezdése előtt meg kell győződni az adatok megbízhatóságáról, számszerségük helyességéről

    • Az elemzéshez felhasznált adatok egyszerűsíthetők

  2. A rendelkezésre álló adatok feldolgozása

  3. Az adatok csoportosítása, összehasonlítása

  4. Különféle számítások, értékelések előkészítése

  5. Az eltérések okainak számszerűsítése

  6. Megállapítások, eredmények összefoglalása, intézkedési tervek, javaslatok kidolgozása


1. Az elemzéshez szükséges adatok kijelölése, gyűjtése, ellenőrzése

  • Az elemzéshez szükséges adatokat az elemzés céljának megfelelően kell kijelölni és összegyűjteni

  • Az elemzés megkezdése előtt meg kell győződni az adatok megbízhatóságáról, számszerségük helyességéről

  • Az elemzéshez felhasznált adatok egyszerűsíthetők


3. Az adatok csoportosítása, összehasonlítása

Az elemzéshez rendelkezésre álló adatokat az elemzés céljának megfelelően, különböző csoportképző ismérvek alapján csoportosíthatjuk. Ezek lehetnek területi (megyék, Debrecen, Miskolc), időbeli, minőségi (szemszín, hajszín) és mennyiségi ismérvek (életkor, magasság, testsúly).

Az adatok csoportosításának eredményeként az összehasonlítás végrehajtásához az adatok felsorolásának eredményeként különböző statisztikai sorokat kapunk.

Statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége.


  • álló sokaság: Hajdú-Bihar megye lakosai 2009. január 1-jén

  • mozgó sokaság: betegállomány alakulása februártól májusig, moziba látogatók száma egy adott napon

Statisztikai adat: a megfigyelés eredményeként keletkező szám vagy a sokaság egyéb számszerű jellemzője.

Statisztikai sor csoportosítása:

  • Egynemű adatokból álló sorok

    • Mennyiségi sor

    • Minőségi sor

    • Idősor: állapot idősor, tartam-idősor

    • Területi sor

  • Különnemű adatokból álló sorok

  • Leíró sor: adatai különböző fajtájúak, eltérő mértékegységűek, de ugyanarra a statisztikai sokaságra vonatkoznak.

Az elemzés folyamatában a statisztikai sorok egymással összekapcsoltan statisztikai táblák formájában jelennek meg. Megkülönböztetünk:

  • egyszerű tábla: nem tartalmaz csoportosításból származó adatot, ill. összegrovatot sem

  • csoportosító tábla: egy ismérv szerinti csoportosítást tartalmaz

  • kombinációs tábla: legalább két ismérv szerint csoportosítja az adatokat.

Az elemző munkában rendkívül fontos szerepe van a jól megszerkesztett, áttekinthető táblázatoknak.
A táblaszerkesztés kritériumai:

  • cím → tükrözze a táblázat tartalmát

  • valós adatokat tartalmazzon

  • legyen fejléce

  • sorok, oszlopok megnevezése

  • mennyiségi, minőségi egység

  • hivatkozás, forrás


Az összehasonlításon két vagy több adatnak az egymáshoz viszonyítását értjük.

Az összehasonlítás lehet:



  • terv- és tényadatok összehasonlítása

  • időbeli összehasonlítás

  • rész összehasonlítása az egésszel

  • a szükséglet és a fedezet összehasonlítása

  • a tényleges és az optimális összevetése

  • azonos feltételekkel gazdálkodó társaság adataival való összevetés

  • regionális összehasonlítás, az átlagos illetve a legjobb egység adataival


A mutatószámok képzése, az átlagok és indexek számítása, a trend- és korrelációszámítás

A mutatószám gazdasági jelenségeket, összefüggéseket és eredményeket mennyiségileg jellemző szám. Az elemzés során megkülönböztetünk:



  • abszolút számokat

  • származtatott számokat (abszolút számokból számított számok) → viszonyszámok, átlagok, indexek


Viszonyszám: két egymással valamilyen kapcsolatban lévő adat hányadosát viszonyszámnak nevezzük. Felírható: a/b alakban

Egynemű adatokból:



  • megoszlási viszonyszám: kifejezi a résznek az egészhez való viszonyát → xi/∑xi

  • dinamikus viszonyszám: az időbeli változást elemezhetjük a segítségével → bázis xi/x0, lánc xi/xi-1

  • teljesítmény viszonyszám → xtény/xterv

  • koordinációs viszonyszám: akkor jön létre, ha a csoportosítás során keletkezett statisztikai sor részadatait viszonyítjuk egymáshoz.

  • területi összehasonlító viszonyszám: területi sorokból számított viszonyszám → xi/x0

Különnemű adatokból:

Intenzitási viszonyszám: az egyik sokaság mennyiségi jellemzőiből mennyi jut a másik sokaság mennyiségi jellemzőire → ellátottsági mutató, színvonal mutató, arányszám mutató, sűrűségmutató


Középérték (átlag): azonos fajtájú adatok számszerű jellemzésére szolgálnak. Valamely mennyiségi ismérvnek egy statisztikai sokaság jellemzésére kiválasztott értékét középértéknek nevezzük. A középértékeket az átlagolandó értékek elhelyezkedési rendje alapján határozzuk meg. Ezek helyzetüknél fogva jellemző értékek.

  • Számított középérték

    • Számtani átlag

      • Egyszerű: az átlagolandó értékek egyszer fordulnak elő, pl. (25+30+35)/3=30 év az átlagos életkor

      • Súlyozott: figyelembe vesszük, hogy egy-egy átlagolandó érték többször is előfordulhat, pl. (3x25+2x30+1x35)/6 → ∑fx/∑f

        • Harmonikus átlag: akkor alkalmazzuk, ha az átlagolandó értékek reciprokértékei-összegének van tárgyi értelme

          • Egyszerű:


          • Súlyozott:



            • Mértani átlag: akkor alkalmazzuk, ha az átlagolandó értékek szorzata közvetlen tárgyi jelentéssel bír.

            • Négyzetes átlag: akkor használjuk, ha az átlagolandó értékek négyzetösszegének van tárgyi értelme.

            • Kronologikus átlag: állapot-idősoroknál használjuk





  • Helyzeti középérték:

  • Módusz: a legtipikusabb, legáltalánosabb, leggyakrabban előforduló elem

  • Medián: ugyanannyi nagyobb van, minta amennyi kisebb (középső elem)

Me = (n+1)/2




Yüklə 55,04 Kb.

Dostları ilə paylaş:




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə