Magyarország fa- és cserjefajai dr. Bartha, Dénes Magyarország fa- és cserjefajai
Yüklə 1,53 Mb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- 1. fejezet - A fa- és cserjefajok bemutatásának szempontjai
- 7.1. Bükkösök
- 7.2. Gyertyános–tölgyesek
- 7.3. Cseres–tölgyesek
- 7.4. Mészkerülő tölgyesek
- 7.5. Mészkedvelő tölgyesek
- 7.6. Szikladomborzatú erdők
- 7.7. Erdős-sztyepp erdők
- 7.8. Ligeterdők
- kocsányos tölgy , magyar kőris,simalevelű mezei szil , vénic-szil
- 7.9. Láperdők
- szőrös nyír
- 2. fejezet - A fajok ismertetése 1. Pinaceae, Abies
|
Magyarország fa- és cserjefajai dr. Bartha, Dénes Magyarország fa- és cserjefajai dr. Bartha, Dénes Publication date 1999 Szerzői jog © 1999 dr. Bartha Dénes Tartalom Előszó Error: Reference source not found 1. Jelmagyarázat Error: Reference source not found 1. A fa- és cserjefajok bemutatásának szempontjai Error: Reference source not found 1. Nevezéktan Error: Reference source not found 2. Alaki jellemzők Error: Reference source not found 3. Biológiai jellemzők Error: Reference source not found 4. Ökológiai jellemzők Error: Reference source not found 5. Elterjedés Error: Reference source not found 6. Előfordulás Error: Reference source not found 7. Élőhely Error: Reference source not found 7.1. Bükkösök Error: Reference source not found 7.2. Gyertyános–tölgyesek Error: Reference source not found 7.3. Cseres–tölgyesek Error: Reference source not found 7.4. Mészkerülő tölgyesek Error: Reference source not found 7.5. Mészkedvelő tölgyesek Error: Reference source not found 7.6. Szikladomborzatú erdők Error: Reference source not found 7.7. Erdős-sztyepp erdők Error: Reference source not found 7.8. Ligeterdők Error: Reference source not found 7.9. Láperdők Error: Reference source not found 8. Egyéb Error: Reference source not found 2. A fajok ismertetése Error: Reference source not found 1. Pinaceae, Abies Error: Reference source not found 2. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found 3. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found 4. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found 5. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found 6. Aceraceae, Acer Error: Reference source not found 7. Simaroubaceae, Ailanthus Error: Reference source not found 8. Betulaceae, Alnus Error: Reference source not found 9. Betulaceae, Alnus Error: Reference source not found 10. Betulaceae, Alnus Error: Reference source not found 11. Rosaceae, Amelanchier Error: Reference source not found 12. Fabaceae, Amorpha Error: Reference source not found 13. Rosaceae, Amygdalus Error: Reference source not found 14. Berberidaceae, Berberis Error: Reference source not found 15. Betulaceae, Betula Error: Reference source not found 16. Betulaceae, Betula Error: Reference source not found 17. Ericaceae, Calluna Error: Reference source not found 18. Corylaceae, Carpinus Error: Reference source not found 19. Corylaceae, Carpinus Error: Reference source not found 20. Fagaceae, Castanea Error: Reference source not found 21. Rosaceae, Cerasus Error: Reference source not found 22. Rosaceae, Cerasus Error: Reference source not found 23. Rosaceae, Cerasus Error: Reference source not found 24. Ranunculaceae, Clematis Error: Reference source not found 25. Ranunculaceae, Clematis Error: Reference source not found 26. Fabaceae, Colutea Error: Reference source not found 27. Cornaceae, Cornus Error: Reference source not found 28. Cornaceae, Cornus Error: Reference source not found 29. Fabaceae, Coronilla Error: Reference source not found 30. Corylaceae, Corylus Error: Reference source not found 31. Anacardiaceae, Cotinus Error: Reference source not found 32. Rosaceae, cotoneaster Error: Reference source not found 33. Rosaceae, Cotoneaster Error: Reference source not found 34. Rosaceae, Cotoneaster Error: Reference source not found 35. Rosaceae, Crataegus Error: Reference source not found 36. Rosaceae, Crataegus Error: Reference source not found 37. Rosaceae, Crataegus Error: Reference source not found 38. Thymelaeaceae, Daphne Error: Reference source not found 39. Thymelaeaceae, Daphne Error: Reference source not found 40. Thymelaeaceae, Daphne Error: Reference source not found 41. Elaeagnaceae, Elaeagnus Error: Reference source not found 42. Ephedraceae, Ephedra Error: Reference source not found 43. Celastraceae, Euonymus Error: Reference source not found 44. Celastraceae, Euonymus Error: Reference source not found 45. Fagaceae, Fagus Error: Reference source not found 46. Rhamnaceae, Frangula Error: Reference source not found 47. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found 48. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found 49. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found 50. Oleaceae, Fraxinus Error: Reference source not found 51. Araliaceae, Hedera Error: Reference source not found 52. Elaeagnaceae, Hippophaë Error: Reference source not found 53. Cupressaceae, Juniperus Error: Reference source not found 54. Fabaceae, Laburnum Error: Reference source not found 55. Pinaceae, Larix Error: Reference source not found 56. Oleaceae, Ligustrum Error: Reference source not found 57. Caprifoliaceae, Lonicera Error: Reference source not found 58. Caprifoliaceae, Lonicera Error: Reference source not found 59. Caprifoliaceae, Lonicera Error: Reference source not found 60. Loranthaceae, Loranthus Error: Reference source not found 61. Solanaceae, Lycium Error: Reference source not found 62. Rosaceae, Malus Error: Reference source not found 63. Tamaricaceae, Myricaria Error: Reference source not found 64. Rosaceae, Padus Error: Reference source not found 65. Rosaceae, Padus Error: Reference source not found 66. Pinaceae, Picea Error: Reference source not found 67. Pinaceae, Pinus Error: Reference source not found 68. Pinaceae, Pinus Error: Reference source not found 69. Salicaceae, Populus Error: Reference source not found 70. Salicaceae, Populus Error: Reference source not found 71. Salicaceae, Populus Error: Reference source not found 72. Rosaceae, Prunus Error: Reference source not found 73. Rosaceae, Pyrus Error: Reference source not found 74. Rosaceae, Pyrus Error: Reference source not found 75. Rosaceae, Pyrus Error: Reference source not found 76. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found 77. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found 78. Fagaceeae, Quercus Error: Reference source not found 79. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found 80. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found 81. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found 82. Fagaceae, Quercus Error: Reference source not found 83. Rhamnaceae, Rhamnus Error: Reference source not found 84. Rhamnaceae, Rhamnus Error: Reference source not found 85. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found 86. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found 87. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found 88. Grossulariaceae, Ribes Error: Reference source not found 89. Fabaceae, Robinia Error: Reference source not found 90. Rosaceae, Rosa Error: Reference source not found 91. Rosaceae, Rosa Error: Reference source not found 92. Rosaceae, Rosa Error: Reference source not found 93. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found 94. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found 95. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found 96. Rosaceae, Rubus Error: Reference source not found 97. Liliaceae, Ruscus Error: Reference source not found 98. Liliaceae, Ruscus Error: Reference source not found 99. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 100. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 101. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 102. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 103. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 104. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 105. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 106. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 107. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 108. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 109. Salicaceae, Salix Error: Reference source not found 110. Caprifoliaceae, Sambucus Error: Reference source not found 111. Caprifoliaceae, Sambucus Error: Reference source not found 112. Fabaceae, Sarothamnus Error: Reference source not found 113. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found 114. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found 115. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found 116. Rosaceae, Sorbus Error: Reference source not found 117. Rosaceae, Spiraea Error: Reference source not found 118. Rosaceae, Spiraea Error: Reference source not found 119. Staphyleaceae, Staphylea Error: Reference source not found 120. Taxaceae, Taxus Error: Reference source not found 121. Tiliaceae, Tilia Error: Reference source not found 122. Tiliaceae, Tilia Error: Reference source not found 123. Tiliaceae, Tilia Error: Reference source not found 124. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found 125. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found 126. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found 127. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found 128. Ulmaceae, Ulmus Error: Reference source not found 129. Ericaceae, Vaccinium Error: Reference source not found 130. Ericaceae, Vaccinium Error: Reference source not found 131. Ericaceae, Vaccinium Error: Reference source not found 132. Caprifoliaceae, Viburnum Error: Reference source not found 133. Caprifoliaceae, Viburnum Error: Reference source not found 134. Loranthaceae, Viscum Error: Reference source not found 135. Vitaceae, Vitis Error: Reference source not found 136. Vitaceae, Vitis Error: Reference source not found 3. Festő- és cserzőnövények Error: Reference source not found 4. Mérgező fa- és cserjefajok Error: Reference source not found 5. Pollenallergiát okozó fa- és cserjefajok Error: Reference source not found Irodalomjegyzék Error: Reference source not found Előszó Az utóbbi években magyar nyelven több olyan illusztrált kiadvány látott napvilágot, melyek fa- és cserjefajokkal foglalkoztak. Ezek azonban valamely külföldi kiadónál megjelentetett művek magyar fordításai csupán, nincsenek hazai viszonyokra alkalmazva, jónéhány hazánkban élő faj hiányzik belőlük, ugyanakkor több olyan fajt is tartalmaznak, melyek a Kárpát-medencében nem élnek, s nem is ültetik itt őket. Ez a tény, s az ebből fakadó hiányérzet késztette e sorok íróját arra, hogy Magyarország fa- és cserjefajait az érdeklődőknek jelen könyv keretében bemutassa. Bár teljességre törekedtem, néhány nehezen azonosítható, specialistát igénylő fajt összevontan, gyűjtőfaj keretében tárgyalok. Fölvettem minden, a hazai dendroflórára őshonosnak bizonyuló fajt, melyeket a gyakrabban termesztett vagy elvadult, nem őshonosokkal is kiegészítettem. Itt a határt nehéz volt megvonnom, így nem kerültek bemutatásra a nehezen azonosítható nemes nyárak sem. S kimaradtak a már kipusztult, de egykor őshonos állományokkal jelen lévő fajok is, mint a bérci ribiszke (Ribes petraeum), feketedő fűz (Salix nigricans), tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata), komlógyertyán (Ostrya carpinifolia). A leírásoknál, jellemzéseknél tömörségre törekedtem, az ábrákon könnyen felismerhető bélyegekre külön nem tértem ki. Gyakorlatias okokból a fajokat tudományos nevük sorrendjében mutatom be. A rajzok válogatásában Hóber Balázs volt segítségemre, Bókon Sándorné és dr. Csanády Eteléné a szöveges rész gépelését végezte. Bölöni János pedig értékes kiegészítéseket tett. Fogadják mindannyian hálás köszönetemet. Úgyszintén köszönet illeti a kötet lektorait, kik észrevételeikkel, kiegészítéseikkel, javításaikkal tették tökéletesebbé e munkát. Ajánlom e könyvecskét a természet iránt érdeklődő és a természetért aggódó honfitársaimnak. Sopron, 1998 szeptemberében Bartha Dénes 1. Jelmagyarázat ♂– hímivarú ♀ – nőivarú f. – forma (alak) var. – varietas (változat) ssp. – subspecies (alfaj) agg. – aggregatum (gyűjtőfaj) cv. – cultivar (fajta) ± – többé-kevésbé
1. Nevezéktan Valamennyi fajnál megadjuk a rendszertani besorolást (család, nemzetség), a magyar nevet és a leggyakoribb társneveket, a tudományos nevet a szerzőnévvel együtt, szinoním nevet (ha van), az angol és német neveket. Kitérünk továbbá az eltérő rendszertani besorolásokra (pl. agg., ssp., cv.) is. CSALÁDNÉV, NEMZETSÉGNÉV Magyar név, társnév
a: angol név, n: német név 2. Alaki jellemzők Az alaki jellemzők ismertetését a termettel kezdjük, amit a könnyebb elsajátíthatóság érdekében tipizálunk: A. Fák – föld feletti részük ± fölálló törzsre és különböző magasságban szétágazó koronára oszlik
B. Cserjék – föld feletti részük a gyökfőnél közvetlenül vagy rövid, rendszerint görbe törzs után gazdagon szétágazik d) nagyobb cserje – 2–5 m magas e) kisebb cserje – 0,5–2 m magas f) törpecserje – 0,5 m-nél alacsonyabb C. Félcserjék – csak a szár alsó része fásodik el, a felső rész ősszel elhal. (Közülük e kötetben csak a Rubus-okat tárgyaljuk.) D. Liánok – száruk hosszú, megnyúlt, kúszó, illetve támaszték (pl. fa, szikla) esetén fölkapaszkodó E. Epifitonok – teljes életciklusukat fenn, a fán élik le, a hazai fajok a gazdanövénytől vizet és ásványi sókat vonnak el (félélősködők) Az alaki jellemzők bemutatását a törzs, kéreg sajátosságainak ismertetésével folytatjuk, majd a vessző, rügy leírása következik. Fontos ismertető bélyeg a levél-(rügy-)állás, ahol három alaptípust különíthetünk el:
A levél bemutatása után a virág, virágzat és a termés ismertetése következik. Amenynyiben a szövegben nincs rá külön utalás, úgy kétivarú virágokról van szó. Az egyivarú virágoknál külön jelöltük az egylaki és kétlaki virágot hozó fajokat. 3. Biológiai jellemzők Az életkor az átlagos termőhelyi viszonyok közt elérhető felső határt jelöli. Minél magasabb életkort érhet meg egy faj, annál nehezebb ezt a határt megadni. Az életkornál az alábbi tipizálást alkalmaztuk: Fafajok
Cserjefajok a) rövid életű cserjefajok (< 30 év) b) hosszú életű cserjefajok (> 30 év) A virágzási idő kezdetét a lombfakadáshoz viszonyítjuk, majd hónapokra lebontva is megadjuk. Úgyszintén hónapokkal, vagy azon belüli bontással jelöljük a termésérést, s ha ettől eltér, a terméshullást is. Az őszi lombszín megadása után a vegetatív felújulóképességre térünk ki, ahol két típust lehet elkülöníteni: a) Tő-(tuskó-)sarjak – rendszerint a föld feletti rész eltávolítása után törnek fel. b) Gyökérsarjak – a gyökereken kialakuló járulékos rügyekből keletkeznek, s gyakran már a faj életében megjelennek. Gyökérsarjakkal az egyed nagyobb területeket hódíthat meg, s sarjtelepeket (polikormonokat) képezhet. A fafajokat magassági és vastagsági növekedésmenetük alapján két fő kategóriába lehet sorolni: a) gyorsan növő fafajok – intenzív magassági és vastagsági növekedési szakaszukat hamar, 50 éven belül befejezik; b) lassan növő fafajok – intenzív magassági és vastagsági növekedési szakaszuk elhúzódik, 50 év fölötti. A fa- és cserjefajoknál életstratégiájuk alapján kétféle elkülönítést lehet tenni: a) pionír fajok – rövid életűek, gyors növekedésűek, kisebb méretűek, korán termőre fordulók, magvaik aprók, rendszerint repítőkészülékkel ellátottak és szélterjesztésűek, rendszeresen termők, tág ökológiai tűrőképességűek (generalisták), fényigényesek. A rendelkezésre álló, nyílt területeket gyorsan meghódítják, de később a zárterdei fajok előretörése miatt kiszorulnak; b) zárterdei fajok – hosszú életűek, lassú növekedésűek, nagyobb méretűek, későn termőre fordulók, nagymagvúak, rendszertelenül termők, szűkebb ökológiai tűrőképességűek (specialisták). A rendelkezésre álló területet lassan hódítják meg, tartósan fennmaradnak. Megj.: Átmeneti típusok lehetségesek. 4. Ökológiai jellemzők Az ökológiai jellemzőket és az ezekkel kapcsolatos termőhelyi igényt – a generális ökológiai tényezők alapján – tipizálva adjuk meg: A. Fény
Megj.: A fás növények fiatal korukban általában jobban elviselik az árnyalást. B. Hőmérséklet
C. Víz
a) szárazságtűrő (xerofil) fajok – száraz talajon vagy száraz klímában élő, az aszálynak ellenálló, xeromorf felépítésű fajok; b) közepes vízigényű (mezofil) fajok – alakilag és ökológiailag a két csoport (a, c) között vannak, kiegyenlített vízgazdálkodású, üde termőhelyeket kedvelnek; c) vízigényes (higrofil) fajok – nedves talajon és/vagy állandó párás klímában élő, higromorf felépítésű fajok. Megj.: További köztes kategóriák, így a xeromezofil és mezohigrofil fajoké is elkülöníthető. D. Talajkémhatás
Megj.: A talajkémhatás szoros kapcsolatban áll a talajok tápanyagtartalmával, illetve a tápanyagok felvehetőségével. A savanyú kémhatású talajok általában tápanyagokban szegények, s a rendelkezésre álló tápanyagokat is nehezebben veszik fel a növények. f) sótűrő fajok – főleg a nátriumsókat elviselő, szikes talajokon is élő fajokat jelöljük így; g) nitrogénkedvelő (nitrofil) fajok – bolygatott, nitrogénben dús talajokon találhatók. 5. Elterjedés A fajok természetes elterjedési területét elsősorban a makroklíma határozza meg, ezen belül a fajt őshonosnak mondjuk. Az eredeti elterjedési területén kívül telepített vagy elvadult fajokat adventívnek nevezzük. Az elterjedési területet (areát) nagyobb természetföldrajzi egységekkel adjuk meg. 6. Előfordulás A hazánkon belüli, horizontális előfordulást természetföldrajzi tájainkkal jellemezzük. A vertikális előfordulásnál (a Kárpát-medencére vonatkoztatva) az alábbi tipizálást alkalmazzuk:
Megj.: A magashegységekben (Alpok, Kárpátok) elkülöníthetők még az alhavasi (szubalpin), illetve havasi (alpin) fajok is, melyek az 1200-1600 m tszf., illetve 1600-2000 m tszf. magassági régióikra jellemzők; e) dealpin, ill. dekárpáti faj – az Alpokból, ill. a Kárpátokból, általában a patakok, folyók segítségével hozzánk leereszkedett faj. 7. Élőhely A fajok élőhelyeit elsősorban a természetes-természetközeli erdőtársulás-csoportok szerint mutatjuk be. Az élőhely szerkezeti és termőhelyi viszonyainak érzékeltetésére a fontosabb fa- és cserjefajokat itt föl is soroljuk: Jelmagyarázat: A – lombkoronaszint B – cserjeszint E – előfordulás, termőhely • – a vastagon kiemelt fajok állományalkotó szerepet töltenek be 7.1. Bükkösök Bükkösök
A: bükk, gyertyán, hegyi juhar, magas kőris, hegyi szil, nagylevelű hárs, (korai juhar, kocsánytalan tölgy) B: farkasboroszlán, babérboroszlán, borostyán, köszméte, csodabogyók, (vörös bodza, málna, borzas szedrek) E: Északi- és Dunántúli-khg., Nyugat- és Dél-Dunántúl hegy- és dombvidékén kiegyenlített, üde termőhelyeken, főleg a magasabb régiókban Mészkerülő bükkösök A: bükk, kocsánytalan tölgy, bibircses nyír, rezgő nyár, madárberkenye B: –
E: Északi-khg., Dunántúli-khg. (Bakony, Balaton-felvidék), Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl (Mecsek) üde, de mészmentes alapkőzetű termőhelyein, főleg a magasabb régiókban 7.2. Gyertyános–tölgyesek Gyertyános–kocsánytalan tölgyesek A: kocsánytalan tölgy, gyertyán, madárcseresznye, kislevelű hárs, mezei juhar, korai juhar, (cser, magas kőris) B: cseregalagonya, vörösgyűrűsom, borostyán, farkasboroszlán, fagyal, mogyoró, csíkos kecskerágó E: Északi- és Dunántúli-khg., Nyugat- és Dél-Dunántúl hegy- és dombvidékén üde, kiegyenlített termőhelyeken Mészkerülő gyertyános–kocsánytalan tölgyesek A: kocsánytalan tölgy, gyertyán, kislevelű hárs, rezgő nyár, bibircses nyír, madárberkenye, szelídgesztenye B: – E: Északi-középhegység, Nyugat-Dunántúl mészmentes alapkőzetű, üde termőhelyein Gyertyános–kocsányos tölgyesek A: kocsányos tölgy, gyertyán, madárcseresznye, magyar kőris, kislevelű hárs, korai juhar, mezei juhar, vadalma B: cseregalagonya, borostyán, mogyoró, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, tatár juhar E: az Alföld és Kisalföld, Belső-Somogy, Dráva-sík üde, elöntésmentes termőhelyei 7.3. Cseres–tölgyesek Cseres–kocsánytalan tölgyesek A: cser, kocsánytalan tölgy, mezei juhar, vadkörte, angol szil, kislevelű hárs, ezüst hárs, barkócaberkenye, (olasz tölgy) B: egybibés galagonya, cseregalagonya, fagyal, ostorménbangita, varjútövisbenge, húsos som, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, bibircses kecskerágó, kökény, mogyoró, gyepűrózsa, molyhos szeder, tatár juhar, szúrós csodabogyó E: Északi- és Dunántúli-khg., Dél-Dunántúl hegy- és dombvidékén félszáraz termőhelyeken Cseres–kocsányos tölgyesek A: cser, kocsányos tölgy, mezei juhar, vadkörte, angol szil, kislevelű hárs B: egybibés galagonya, kökény, gyepűrózsa, fagyal, varjútövisbenge, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, mogyoró, boróka E: Kisalföld, Bakonyalja, Somogy félszáraz termőhelyein 7.4. Mészkerülő tölgyesek Fenyőelegyes tölgyesek A: erdeifenyő, kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, rezgő nyár, bibircses nyír, gyertyán B: közönséges boróka, kutyabenge, seprőzanót, füles fűz E: Nyugat-Dunántúl (Vasi-hegyhát, Őrség, Vend-vidék, Göcsej, Hetés) mészmentes alapkőzetű, félszáraz-üde termőhelyein Mészkerülő tölgyesek A: kocsánytalan tölgy, rezgő nyár, bibircses nyír, madárberkenye, szelídgesztenye B: kutyabenge, seprőzanót E: Északi-khg., Dunántúli-khg. (Visegrádi-hg., Budai-hg., Bakony), Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl (Mecsek) mészmentes alapkőzetű, száraz termőhelyein 7.5. Mészkedvelő tölgyesek Mészkedvelő tölgyesek A: molyhos tölgy, olasz tölgy, cser, kocsánytalan tölgy, vadkörte, barkócaberkenye, házi berkenye, déli berkenye, angol szil, mezei juhar, virágos kőris B: húsos som, fagyal, ostorménbangita, kökény, bibircses kecskerágó, egybibés galagonya, varjútövisbenge, ükörkelonc, pukkanó dudafürt, sóskaborbolya, csepleszmeggy, cserszömörce E: Északi- és Dunántúli-khg., Soproni-dv., Mecsek, Villányi-hg. meszes alapkőzetű, sekély termőrétegű, száraz termőhelyein Bokorerdők A–B: molyhos tölgy, virágos kőris, sajmeggy, házi berkenye, déli berkenye, (kocsánytalan tölgy, magas kőris) B: tatár juhar, sajmeggy, madárbirsek, csepleszmeggy, cserszömörce, kökény, húsos som, ostorménbangita, sóskaborbolya, egybibés galagonya, bibircses kecskerágó, pukkanó dudafürt, molyhos szeder, jajrózsa, aranyeső, bokros koronafürt, fanyarka, törpe mandula, szirti gyöngyvessző E: Északi- és Dunántúli-khg., Mecsek, Villányi-hg. meszes alapkőzetű, nagyon sekély termőrétegű, nagyon száraz termőhelyein 7.6. Szikladomborzatú erdők Sziklaerdők A: magas kőris, kislevelű hárs, nagylevelű hárs, hegyi juhar, korai juhar, mezei juhar, bükk, lisztes berkenye, barkócaberkenye (kocsánytalan tölgy, gyertyán, virágos kőris) B: szirti gyöngyvessző, madárbirsek, köszméte, ükörkelonc, bibircses kecskerágó, húsos som, mogyoró, pukkanó dudafürt E: Északi- és Dunántúli-khg. csúcsain, gerincein, sziklás részein, félszáraz-üde, sekély termőrétegű termőhelyein Törmeléklejtő-erdők A: nagylevelű hárs, kislevelű hárs, hegyi juhar, korai juhar, magas kőris, madárcseresznye, bükk, gyertyán, lisztes berkenye B: mogyorós hólyagfa, mogyoró, húsos som, vörösgyűrű som, fekete bodza, borostyán, erdei iszalag E: Északi- és Dunántúli-khg., Mecsek, Villányi-hg. kőzettörmelékes, üde lejtőin Szurdokerdők A: bükk, gyertyán, hegyi juhar, korai juhar, nagylevelű hárs, kislevelű hárs, hegyi szil, magas kőris, madárcseresznye B: fekete bodza, fürtös bodza, mogyoró, köszméte, mogyorós hólyagfa, borostyán, erdei iszalag, havasi iszalag E: Északi- és Dunántúli-khg., Kőszegi-hg., Mecsek, Villányi-hg. üde-félnedves szurdokaiban 7.7. Erdős-sztyepp erdők Homoki tölgyesek A: kocsányos tölgy, fehér nyár, mezei juhar, simalevelű mezei szil, vadkörte B: közönséges boróka, egybibés galagonya, fagyal, kökény, mogyoró, tatár juhar, vörösgyűrűsom, csíkos kecskerágó, varjútövisbenge, gyepűrózsa E: az Alföld és Kisalföld homokvidékei száraz-félszáraz termőhelyein Borókás–nyárasok A: fehér nyár, vadkörte, (kocsányos tölgy) B: közönséges boróka, fagyal, varjútövisbenge, egybibés galagonya, kökény, sóskaborbolya E: Duna-Tisza köze homokvidéke nagyon száraz termőhelyein Lösztölgyesek A: kocsányos tölgy, olasz tölgy, mezei juhar, vadkörte, vadalma B: törpemandula, csepleszmeggy, egybibés galagonya, bibircses kecskerágó, csíkos kecskerágó, kökény, parlagi rózsa, tatár juhar, fagyal, varjútövisbenge, vörösgyűrűsom E: az Alföld és Kisalföld löszhátai, ma már csak néhány maradványállomány Sziki tölgyesek A: kocsányos tölgy, olasz tölgy, mezei juhar, simalevelű mezei szil, vadkörte B: tatár juhar, vörösgyűrűsom, egybibés galagonya, csíkos kecskerágó, kökény, fagyal E: az Alföld és Kisalföld szolonyec szikesei, ma már csak néhány maradványállomány 7.8. Ligeterdők Folyó menti bokorfüzesek B: csigolyafűz, mandulafűz, kosárkötő fűz E: főleg a sík vidéken szerte az országban, az ártér alacsony térszintjén Folyó menti fűz-nyár (puhafás) ligeterdők A: fehér fűz, törékeny fűz, vénic-szil, fekete nyár, fehér nyár / zöld juhar, amerikai kőris, fehér eper B: vörösgyűrűsom, hamvas szeder, kányabangita, kutyabenge, ligeti szőlő / parti szőlő, gyalogakác E: jelentősebb folyók mentén az egész országban, az ártér középső térszintjén Folyó menti tölgy-kőris-szil (keményfás) ligeterdők A: kocsányos tölgy, magyar kőris,simalevelű mezei szil, vénic-szil, fehér nyár, vadalma, zselnicemeggy, mezei juhar B: vörösgyűrűsom, mogyoró, kányabangita, kutyabenge, varjútövisbenge, csíkos kecskerágó, hamvas szeder, tatár juhar, vörös ribiszke, borostyán, ligeti szőlő E: nagyobb folyók mentén az egész országban, az ártér magasabb térszintjén Patak menti ligeterdők A: mézgás éger, magas kőris, törékeny fűz, zselnicemeggy, vadalma, (hegyi szil) B: kutyabenge, kánybangita, fekete bodza, vörösgyűrűsom, vörös ribiszke, farkasboroszlán, hamvas szeder, erdei iszalag E: hegy- és dombvidékek patakjai mentén az egész országban 7.9. Láperdők Égerlápok A: mézgás éger, zselnicemeggy, magyar kőris, (vénic-szil, szőrös nyír, rezgő nyár) B: kutyabenge, kányabangita, rekettyefűz, füles fűz, hamvas szeder, vörös ribiszke, fűzlevelű gyöngyvessző E: sík vidéki és alacsony dombvidéki területeken az egész országban szórványosan, pangóvizes termőhelyeken Fűz- és nyírlápok A: szőrös nyír, babérfűz, rezgő nyár B: rekettyefűz, füles fűz, kutyabenge E: nagyon szórványosan az egész országban pangóvizes termőhelyeken 8. Egyéb Ennél a csoportnál elsősorban a faanyag tulajdonságait, felhasználhatóságát, a faj egyéb célra való alkalmazhatóságát, kertészeti jelentőségét ismertetjük. Itt térünk ki a 12/1993. (III. 31.) KTM rendelet alapján az esetleges védettségre is. 2. fejezet - A fajok ismertetése 1. Pinaceae, Abies Közönséges jegenyefenyő
a: european silver fir, n: Weißtanne Alaki jellemzők • örökzöld, nagy termetű fa (35–40 m) • törzse egyenes, hengeres, ágai örvösen állnak, koronája fiatalon kúpos, idős korban ellaposodó („gólyafészek”), kérge sokáig sima, szürke, gyantadudoros • hajtása világosbarna, finoman szőrös, rügyei kicsik, világosbarnák, nem gyantásak • tűi kétoldalt, fésűsen állnak, 12–30 mm hosszúak, laposak, fonákukon két fehér sávval • egylaki, porzós és termős virágzatai zöldessárgák • toboza hengeres, 10–15 cm hosszú, vörösesbarna, még a fán szétesik, magjai ék alakúak, 7–9 mm hosszúak Biológiai jellemzők • hosszú életű (200–300 év), lassan növő faj • május elején virágzik • magja szeptember végén, október elején érik, a toboz október közepén esik szét • nem sarjad Ökológiai jellemzők • közepes hőigényű` • erősen árnytűrő • mezofil • acidoklin – baziklin Elterjedés • Közép- és Dél-Európa Előfordulás • magashegységi faj, nálunk nem őshonos • főleg Nyugat-Dunántúlon ültetik Élőhely • lucosok és bükkösök elegyfája Egyéb • fája sárgásfehér, lágy, könnyű, nem tartós • kedvelt karácsonyfa, tűit nem hullatja • a légszennyeződésre és vadkárosításra rendkívül érzékeny Közönséges jegenyefenyő 2. Aceraceae, Acer
Yüklə 1,53 Mb. Dostları ilə paylaş:
|
