Microsoft Word Ktesibiosa doc
Yüklə 2,38 Mb. Pdf görüntüsü
|
| Ktesibios öröksége Ktesibios öröksége 2 A Nagy Sándor 1 Kr. e. 323-ban Alexandriá-ban bekövetkezett halálát követően kitört diadok- husok harcának csitulásával, az utódlási kérdések eldöntésével Egyiptom-ban megszületik a
2 néven is ismerünk, elindít egy olyan folyamatot, melynek eredmé- nyeként Alexandriá-ban kulturális-tudományos központ alakul ki (a Museion). Az egyiptomi és görög eszme és ismeretanyag valamennyi vonatkozásában ötvöződik, s ebből a kölcsön- hatásból jön létre a hellén kultúra, a hellenizmus. Lényegesek ennek az alexandriai központnak, a görög szellemi élet központjának a műsza- ki vonatkozásai is. Spontán módon, csupán feltételezhető indíttatással elkezdődik egy terület, a hidraulika és pneumatika magasabb szinten, elsősorban gyakorlati célú művelése. Olyan nevekhez fűződik ez, mint Ktesibios 3
4
5
6 és Straton 7 .
1 Nagy Sándor; Alexandros (Kr. e. 356 – 323): kiváló ókori hadvezér és államférfi, Makedónia királya Kr. e. 326-tól; II. Fülöp és Olympias fia. Nevelője Aristoteles, aki felkeltette érdeklődését a tudományok iránt és kora széles látókörű, művelt emberévé tette. Fokozottan érdekelte a hadviselés, 18 évesen már kitűnt a görög városállamok elleni khaironeiai csatában. Atyja halála után letörte rokonait, elfojtotta a lázongásokat. Kr. e. 334-ben kb. 35 ezer fős seregével megkezdte ázsiai hadjáratát. Fennhatósága alá vonta a kisázsiai városálla- mokat, Szíriá-t, Palesztiná-t, Egyiptom-ot, Babilon-t. Az elfoglalt területeken kb. 70 új várost alapított (pl.
dalma ellentmondásokkal volt terhes, nélkülözte az egységes gazdasági alapot, halála után részeire bomlott szét. Maláriában (?) halt meg. [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
2
Megerősítette Egyiptom politikai és gazdasági helyzetét, támogatta a tudományt, a művészetet és a vallási kultuszt. Uralkodása idejére tehető a görög-egyiptomi keverékkultúra kibontakozása. [Antik Lexikon. Corvina, Budapest, 1993.]
3 Ktesibios (Kr. e. III. sz., tevékenységi ideje Kr. e. 270 körül, feltételezéssel Kr. e. 296 – Kr. e. 228): alexandriai görög feltaláló és fizikus. Az ókori Alexandria mérnöki iskolájának első nagy alakja. Neki tulajdonítják a le- vegő rugalmasságának felfedezését. Az első gép, amelyet elkészített, édesapja borbélyműhelyében működött (az nem ismeretes, hogy milyen célokat szolgált). Gépeket készített Arsinoe részére (II. Ptolemaios Philadel- phos testvérfelesége). Lehet, hogy Straton-nal dolgozott együtt, aki Kr. e. 288-ig Alexandriá-ban élt. Leghí- resebb találmánya a szívó-nyomó szivattyú, amelyet az ókorban Ketsibios-féle gépnek is neveztek. Alexandriá-ban megépítette az első, víznyomással üzemelő orgonát (hidraulos), amelyben a sípokat működ- tető levegő nyomását ólomsúlyok helyett víz biztosította. Feltalálta továbbá a tűzoltófecskendőt (a római tűzoltók használták) és néhány más, légnyomással működő gépezetet (pl. légnyomással működő katapult). Tökéletesítette a klepsydrát (ez az évszakonként változó órahosszúságot is mutatta), egy rekonstruált példá- nyát a müncheni Deutsches Museum őrzi. Ilyen óra volt az athéni Szelek Tornyá-ban is. Az óra 3 m magas volt, s felső része az állatégővi jeleket tartalmazta. Tanítványa volt Heron, s alkotásai az ő leírásából, vala- mint Vitruvius munkájából ismertek. Írásaiból (A találmányokról; A pneumatikáról) csak töredékek maradtak fenn. Munkássága alexandriai Heron és bizánci Philon nyomán teljesedett ki. A Pallas szerint megfigyelte, hogy a sűrített levegő, ha a légkörbe szabadul ki, hangot ad. Szerkezeteiben fogaskerekeket, ill. fogaskerék-fogasléc kapcsolatokat alkalmazott. Az ő találmánya alapján készített szi- vattyút Castrum Novum romjai között Civita Vecchia-nál találtak. Bizánci Philon szerint ő találta fel a szél- puskát.
[Andai P.: A mérnöki alkotás története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959. 1/360 p.; p. 24.] [Britannica Hungarica. Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1994 – 2002.] [Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.] [A Pallas Nagy Lexikona. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1893 – 1900.] [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
[http://www.swan.ac.uk/classics/staff/ter/grst/People/ktesibios.htm] [http://www.uni-muenster.de/Physik/TD/Uvortec/Informatuion/Automat/Arbeitsbl/abbeospiel.htm]
4 Arkhimedes (Kr. e. 287 – Kr. e. 212): görög matematikus és fizikus. Kiemelkedő eredményeket ért el a geomet- riában. Vizsgálatai során olyan módszereket alkalmazott, amelyek a modern matematikai analízis kezdetei- nek tekinthetők. Közelítő módszereket talált a négyzetgyök kiszámítására és a harmadfokú egyenletek meg- oldására. Tőle származik a felhajtóerőre vonatkozó törvény. Több mint 40 gépet talált fel, őt tartják a csiga- sor megszerkesztőjének is. [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
5
a hasonló nevű alexandriai filozófussal!), Heron idősebb kortársa, egyes feltételezések szerint Ktesibios tanít- Yüklə 2,38 Mb. Dostları ilə paylaş:
|