„ bizonyos Drasche-Lázár Alfréd, valamint Benárd Ágoston nevezetű urak valami jóvátehetetlent követtek el hazánk ellen.”



Yüklə 445 b.
tarix14.02.2018
ölçüsü445 b.
#26888





„…. bizonyos Drasche-Lázár Alfréd, valamint Benárd Ágoston nevezetű urak valami jóvátehetetlent követtek el hazánk ellen.”

  • „…. bizonyos Drasche-Lázár Alfréd, valamint Benárd Ágoston nevezetű urak valami jóvátehetetlent követtek el hazánk ellen.”

  • „…jellemző, hogy mindig mindenre akad jelentkező. E kettőt még ki sem közösítették, mindketten tagjai maradhattak az úri kaszinóknak…”

  • „…nem a hivatalos kormány, nem a miniszterelnök, csupán egy rendkívüli követ és egy népjóléti miniszter – akiknek az égvilágon semmi közük sincs a külpolitikához, béketárgyaláshoz, határmódosításhoz” írták alá. „Nem voltak kompetensek.”





„Magyarnak rettenetesebb feladat nem jutott még, mint amit Drasche-Lázár Alfréd követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter kaptak osztályrészül. A magyar királyi kormány felhatalmazása alapján nekik kellett aláírniuk a trianoni békeszerződést.”

  • „Magyarnak rettenetesebb feladat nem jutott még, mint amit Drasche-Lázár Alfréd követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter kaptak osztályrészül. A magyar királyi kormány felhatalmazása alapján nekik kellett aláírniuk a trianoni békeszerződést.”

  • „A két aláíró, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd, akiket az aláírásra kineveztek, derék emberek, de mondhatni, áldozatok voltak. Az előbbi munkaügyi és népjóléti miniszter volt… Másikuk a Külügyminisztérium adminisztratív vezetője, mai fogalommal élve államtitkára volt, aki egyébként sikeres regényíróként tevékenykedett. Ezzel ők, bár nevüket amúgy senki sem jegyezte volna meg, beírták magukat a magyar történelembe.”





Dr. Benárd Ágost Drasche-Lázár Alfréd

  • Dr. Benárd Ágost Drasche-Lázár Alfréd

        • (1880-1968) (1875-1949)


Drasche-Lázár neve először az 1920. május 27-i minisztertanácson

  • Drasche-Lázár neve először az 1920. május 27-i minisztertanácson

  • hangzott el a miniszterelnök részéről.

  • Másnap Teleki Pál is őt javasolta.

  • Benárd Ágost neve többször felmerült, de ő az aláírást egészen

  • 1920. május 31-ig elutasította.



1920. május 7. előterjesztő: Teleki Pál. A kérdés az aláírás, vagy annak megtagadása;

  • 1920. május 7. előterjesztő: Teleki Pál. A kérdés az aláírás, vagy annak megtagadása;

  • 1920. május 13. előterjesztő: Teleki Pál.

  • „Apponyi a legnagyobb alázatra is képes!” (Teleki helyteleníti)

  • 1920. május 17. előterjesztő: Teleki Pál.

  • A legfontosabb kérdés eldőlt: a békeszerződést alá kell írni.

  • Mi a vita tárgya? Apponyi aláírná e a békeszerződést?

  • A határozat tartalma.



1920. május 20. Teleki lemondásának ügye

  • 1920. május 20. Teleki lemondásának ügye

  • 1920. május 25. Előterjesztő a miniszterelnök

  • Téma: a május 26-i nemzetgyűlési ülésnap napirendje.

  • Teleki és Apponyi is fel fog szólalni az aláírás mellett.

  • Teleki bejelentése: az aláírás június 4-én lesz.

  • Ki legyen az aláíró?

  • 1920. május 27.

  • Ki legyen az aláíró? Hányan utazzanak Párizsba?

  • Benárd nevét először sokorópátkai Szabó István veti fel.

  • Drasche-Lázár Alfréd nevét először a miniszterelnök veti fel.



Benárd álláspontja – semmi esetre sem írja alá!

  • Benárd álláspontja – semmi esetre sem írja alá!

  • Soós Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszter hajlandó Telekit elkísérni az aláírásra.

  • Határozat (8:4) egy miniszter legyen az aláíró, a külügyminiszter.

  • 1920. május 28. Egyetlen napirend, az aláírás

  • Vissza kell vonni az előző napi határozatot. Okok!

  • Ki legyen az aláíró?

  • A vita a kormány lemondásának veszélyével fenyeget!

  • Benárd javaslata: Soós előző nap vállalta, legyen ő!

  • Teleki újfent Drasche-Lázár Alfrédot javasolja.



Simonyi összegzi a vitát: Soós, Pekár, Drasche-Lázár legyenek az aláírók.

  • Simonyi összegzi a vitát: Soós, Pekár, Drasche-Lázár legyenek az aláírók.

  • Egyeztetés személyesen a kormányzóval és telefonon a honvédelmi miniszterrel.

  • Mindketten elfogadták a javaslatot!

  • Mi történhetett a május 28-i minisztertanácsot követően?

  • Hogyan történt meg a Soós Benárd csere?

  • A lehetséges válaszok és magyarázatok……





A magyar küldöttség megérkezése Párizsba

  • A magyar küldöttség megérkezése Párizsba

  • (1920. jún. 3. 8.50)

  • Dr. Benárd Ágost, Drasche-Lázár Alfréd, Praznovszky Iván rend. követ és megh. miniszter, Wettstein János követségi tanácsos, Bobrik Arno követségi titkár, gróf Csáky István követségi attasé

  • (Szállás: Versailles, Hotel du Réservoir) Folyamatos ellenőrzés!

  • Érkezés a trianoni kastélyba: du. 4 óra 15 perc.

  • Helyszín: 52 méter hosszú és hét méter széles folyosó, az un. Galérie des Cotelle, a Cotelle-terem.

  • Középen nagy patkó alakú asztal, körülötte a résztvevő nemzetek képviselői. Elnök: Millerand.





Millerand rövid bevezetőjével kezdődött.

  • Millerand rövid bevezetőjével kezdődött.

  • Felszólította a magyar küldötteket az aláírásra.

  • Először Benárd Ágost lépett az asztalhoz – a rozsdás, puhafa szárú toll mítosza.

  • Drasche-Lázár Alfréd ülve írta alá.

  • Majd az öt főhatalom delegátusai következtek, azután a többiek a francia ÁBC sorrendjében.

  • Millerand röviden bezárta az ülést.

  • Az egész nem tartott tovább 15 percnél.







A lehetséges „nulladik” megoldás. Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció elnökének javaslata

    • A lehetséges „nulladik” megoldás. Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció elnökének javaslata




a Csehszlovákiához került 3 517 568 fő 30,3 %-a,

  • a Csehszlovákiához került 3 517 568 fő 30,3 %-a,

  • a Romániához került 5 257 467 fő 31,6 %-a,

  • az SHS Királysághoz került 1 509 295 fő 30,3 %-a,

  • az Ausztriához került 291 618 fő 8,9 %-a,

  • az Olaszországhoz került 49 806 fő 13,0 %-a,

  • a Lengyelországhoz került 23 662 fő 1,0 %-a

  • vallotta magát magyar anyanyelvűnek.

  • Vagyis abból a 10 649 416 főből, akik Trianon következtében idegen uralom alá kerültek, 3 216 124 fő vallotta magát 1910-ben magyarnak.







A lehetséges alternatívák:

  • A lehetséges alternatívák:

  • 1. 1717. bánsági telepítés (Lotharingia, Vallónia)

  • 2. Elzász, Dijon, Lyon

  • 3. Jean-Louis Benard francia alhadnagy, mint lehetséges ős. [104. gyalogezred (1. B. de la Charente)]

  • Charente département (Dél- Nyugat-Franciaország)

  • [Internálásának (1793-1797) helyszínei: Nagyvárad, Kiscell, Újépület, Gyulafehérvár]







  • A Drasche família flamand eredetű.

  • 1650 körül érkeznek Csehországba, ahol kendő- és vászonmanufaktúrát működtettek.

  • Kereskedők, üzletemberek, gyárosok.

  • Érdekeltségeik vannak Morvaországban is.

  • Drasche Henrik 1811-ben Brünnben születik. Nagybátyja (Miesbach Alajos) révén kerül Bécsbe, majd Dorogra. Az Esztergom körüli szénbányák megnyitása.

  • 1857-ben ő lesz a hatalmas Miesbach vagyon örököse.

  • A Lázár család erdélyi eredetű família.



Benárd Lajos (1827- 1885k.)

  • Benárd Lajos (1827- 1885k.)

  • báró Testa Auguszta (1822- ?)

  • Benárd Ágost Adolf

  • (1853-?)

  • pákai Kölber Ilona

  • (1850-?)

  • Ágost (1880. január 3. Bp.)

  • Aladár (1881)

  • Géza (1883)









1877. július 22. Schönbrunn

  • 1877. július 22. Schönbrunn

  • „szilvágyi” előnévvel



1898. érettségi a budapesti piarista gimnáziumban

  • 1898. érettségi a budapesti piarista gimnáziumban

  • 1905. orvosi diploma a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem



Középiskolai tanulmányok:

  • Középiskolai tanulmányok:

  • Bécs, Theresianum

  • 1894-től huszártiszti pálya:

  • Tart. hadnagy a II. Vilmos nevét viselő cs. és kir. 7. huszárezredben.



Benárd 1914-ben vonul be és

  • Benárd 1914-ben vonul be és

  • századosként 50 havi

  • frontszolgálatot teljesít,

  • mint ezred törzsorvos.



1914. október 10. – Urzejowice (Galícia) önkéntes felderítés. 17 fős huszár harccsoportjával behatolt az oroszok által megszállt faluba. 300 ellenséges katonát ejtett foglyul.

  • 1914. október 10. – Urzejowice (Galícia) önkéntes felderítés. 17 fős huszár harccsoportjával behatolt az oroszok által megszállt faluba. 300 ellenséges katonát ejtett foglyul.

  • 1914. november 5. – a második galíciai visszavonulás során az aláaknázott przeworski vasúti hídon ( a Mleczka folyó vasúti hídjáról van szó) átlovagolva elkerülte a hadifogságba kerülést.

  • 1914. december 8. – a Krakkó környéki Bodsanov községnél a legnagyobb ellenséges tűzben, saját életének kockáztatásával mentette meg a súlyosan sebesült Tóthvárady- Asbóth Ödönt, a szabadkai 4. ho. huszárezred századosát azzal, hogy elvérzését megakadályozta.

  • 1915. február-március – Benárd a Zebrak nyeregben (Kárpátokbeli lopkówi-hágónál) működő ezred segélyhely parancsnokaként a 20. nagykanizsai és a 32. dési ho. gye-dek számos katonáját mentette meg.



Hivatali karrierjének csúcsa:

  • Hivatali karrierjének csúcsa:

  • A Miniszterelnökség I. Elnöki

  • osztályát vezette.

  • 1915 és 1917 között a miniszterelnöki sajtóosztályt is irányította.

  • A Hadi Felügyelő Bizottságban képviselte a Miniszterelnökséget.

  • Annak Sajtóalbizottságát is ő vezette.





Benárd az 1918-as változásokat kezdettől elutasította.

  • Benárd az 1918-as változásokat kezdettől elutasította.

  • Bekapcsolódás a keresztényszocialista mozgalomba.

  • Erős szociális érzékenység!



A Károlyi-kormány külügyminisztériumában az igazgatási főosztály megszervezésével és irányításával bízta meg

  • A Károlyi-kormány külügyminisztériumában az igazgatási főosztály megszervezésével és irányításával bízta meg

  • a tárca adminisztratív vezetését ellátó Harrer Ferenc.

  • Harrer Ferenc (1874-1969)

  • 1919. március 21. Drasche-Lázár távozott a Külügyminisztériumból és belső emigrációba vonult.

  • A Kommün hónapjait Balatonfüreden vészelte át.



Benárd Ágost

  • Benárd Ágost

  • A Bp.-i Ker.-i Munkásbiztosító Pénztár igazgatója lett.

  • 1919. nov. politikai és adminisztratív államtitkár

  • 1920. január 25-26.

  • nemzetgyűlési képviselő

  • (a KNEP programjával, de a Keresztényszocialista Párt jelöltjeként)

  • 1920. március 15.

  • Népjóléti és munkaügyi miniszter





Benárd Ágost

  • Benárd Ágost

  • Az aktív politizálás folytatása.

  • 1921. április 14-ig miniszter

  • 1926-ig nemzetgyűlési képviselő és 1925-ig a budapesti törvényhatósági bizottság tagja.

  • 1926-tól az orvosi praxis folytatása OTI főorvosként





Valójában soha sem szakadt el

  • Valójában soha sem szakadt el

  • a politikától, s 1926 után is

  • aktív közéleti szereplő maradt.

  • Készült a visszatérésre.

  • Ez 1935-ben sikerült is.

  • NEP programmal lett

  • Veszprém országgyűlési

  • képviselője.

  • (A Benárd-Griger affér)



Benárd Ágost kezdeményezése

  • Benárd Ágost kezdeményezése

  • Dr. Kluge Andrásnál



1939. január 28.

  • 1939. január 28.



Lakását, állandóan figyelték, látogatóit igazoltatták.

  • Lakását, állandóan figyelték, látogatóit igazoltatták.

  • Élete nem volt biztonságban.

  • Célja:

  • Kivonni magát a magyar joghatóság alól.

  • 1944. nov. Bécs

  • Orvosként, őrnagyi rendfokozattal 64 évesen, belép az SS kötelékébe



Dr. Benárd Ágostot az amerikai hatóságok mint háborús bűnöst

  • Dr. Benárd Ágostot az amerikai hatóságok mint háborús bűnöst

  • kiadják Magyarországnak. (1945. szept. 29.)

  • 1945. nov. 9-től volt előzetes letartóztatásban

  • 1945. dec. 10. a Budapesti Népügyészség vádiratot nyújt be ellene

  • 1946. március 7. Első ítélet (Budapesti Népbíróság)

  • 10 év fegyház, vagyonelkobzás, állásvesztés, 10 évre politikai jogainak felfüggesztése

  • 1946. május 4. Második ítélet (NOT)

  • 6 év börtön, a többi büntetés fenntartása

  • 1948. április 24. Harmadik ítélet (Budapesti Népbíróság)

  • (újrafelvétel) 4 év hat hónap börtön, a többi büntetés marad

  • 1948. október 7. Negyedik ítélet (NOT)

  • Az újrafelvételi ítélet megsemmisítése. Az alapperben hozott ítélet fenntartása.



Dr. Benárd Ágost

  • Dr. Benárd Ágost

  • 1949. január 26-án 6 hónapra büntetés félbeszakítást kapott.

  • Annak leteltét követően azonban nem tért vissza a váci büntetőintézetbe.

  • Ezért ellene 1950. május 19-én nyomozó levelet bocsátottak ki.

  • Élete végéig, 1968. június 26-ig élt illegalitásban Balatonkenesén.

  • Csak közeli hozzátartozói, leginkább Miklós fia és családja látogatta. Ezt is a legnagyobb titokban.

  • A család gyermek tagjai mit sem tudtak minderről.



  • (Gábor János álnéven)



Tenyeredre vettél (?)

  • Tenyeredre vettél (?)

  • Tenyeredre vettél én édes Istenem,

  • Ne ejts ki belőle, többet nem vétkezem.

  • Erősítsd meg szívem, világítsd meg elmém,

  • A Te utaidat sose hagyjam el én.

  • Jámbor, alázatos és hű fiad leszek,

  • Hálával telt szívvel imádlak, szeretlek.

  • Balatonkenese, emigráció, é.n.





Yüklə 445 b.

Dostları ilə paylaş:




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2022
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə