Inkluzív nevelés: Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése
Célunk: A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésük elősegítése befogadó környezet megteremtésével.
Alapelveink: A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez.
Fejlesztés területei:
-
Az értelmi funkciók fejlesztése.
-
Alapmozgások kialakítása, a nagy mozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérzék fejlesztése.
-
Manuális készség, finommotorika fejlesztése.
-
Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése.
-
Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése.
Olyan sajátos nevelési igényű gyermek integrálását tudjuk biztosítani, akinek fejlesztéséhez megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusunk van. Pl.: tanulási zavarok preventív pedagógusa, fejlesztő pedagógus. Ezeknek a pedagógusoknak a szakképesítése lehetővé teszi, hogy felvállaljuk azoknak a gyermekeknek a kiszűrését, fejlesztését, akik a tanuláshoz szükséges részképesség zavarral rendelkeznek (dyslexia, disgraphia, diskalkulia, hiperaktivitás), enyhe értelmi fogyatékosok, magatartászavarosok, megkésett beszédfejlődésűek, kis mértékben látássérültek.
Az épület adottságai (akadálymentesítés hiánya) is befolyásolják a befogadás lehetőségét.
A fejlődés várható jellemzői:
-
A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába.
-
A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják őket.
-
A bemeneti méréshez képest a fejlődés kimutatható.
Feladataink:
A gyermekekben olyan különbözőséget elfogadó viselkedés, magatartás alakítása, ahol érvényesül a tolerancia, türelem, figyelmesség, segítőkészség.
Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, lateritást, téri tájékozódás, beszédészlelés, megértés fejlesztését és a gondolkodási stratégiák támogatását szolgáló eszközök.
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének érdekében az óvodapedagógusok ismereteinek bővítése. (fejlesztőpedagógia, gyógypedagógia)
Tudatosítani a dajkák személyének fontosságát: példamutató bánásmód, magatartás, kommunikáció.
Figyelembe kell venni a gyermek terhelhetőségét, mindig annyi segítséget kapjon, hogy önállóan tudjon cselekedni.
Migráns gyermekek óvodai nevelése
Alapelveink:
A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést.
Érvényesítjük az egyéni bánásmód elvét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
Feladataink:
Az érkező gyermek empátiás fogadása, érzelmi biztonságának megteremtése.
A magyar gyermekek megismertetése az ő kultúrájukkal, szokásaikkal stb.
A migráns gyermek segítése játékon keresztül a magyar nyelv elsajátításában.
A fejlődés várható jellemzői:
-
Szívesen jár óvodába
-
Örömmel játszik társaival
-
Megérti a magyar szavak jelentését, tőmondatokban kifejezi magát.
Tehetséggondozás
A tehetségek gyermekek felismerése, egyéni képességeinek kibontakoztatása.
Feladataink:
Tudatos fejlesztő munkával a gyermekek képességeinek, érdeklődésének ápolása, differenciált foglalkoztatás formájában. Megmérettetésük – versenyre való felkészítésük- megszervezése.
A fejlődés várható jellemzői:
-
Erősödik a gyermekek önbizalma, önállósága, tudatára ébrednek, hogy személyiségüknek milyen értékei vannak, miben tehetségesek.
-
Megtanulják képességeiket kamatoztatni, gazdagabb képzelettel, intellektuális készségekkel, egy-egy területen kimagasló teljesítménnyel rendelkeznek, ezáltal megnő tanulási esélyük.
II.3.8. Az óvodai élet megszervezése
Óvodánkban a nevelő munka középpontjában a gyermek áll.
Óvodánk csoportszerkezete
A szülői igények és a szakmai tapasztalataink alapján a nevelőtestületünk elsősorban a homogén, illetve szükség esetén a heterogén csoportok szervezése mellett döntött. A negyedik óvodai évet azoknak a gyermekeknek szervezzük, akik fejlettségük révén az iskolai életet nem tudják megkezdeni.
Az óvodapedagógus személyisége meghatározó a gyermekek számára, jelenléte fontos feltétele az óvodai nevelésnek, kulcsszereplő. Az óvodai élet időtartamában óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel.
Szokás-szabályrendszer
A jól kidolgozott szokás-szabályrendszer biztonságérzetet ad gyermeknek és felnőtteknek egyaránt. Erősíti a két óvodapedagógus és dajka közötti összhangot, egyező nevelő hatás megteremtését eredményezi.
A szokás –szabályrendszer alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere.
A gyermekek egészséges , tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.
A szokás-szabályrendszer követi a napirendet, igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre.
Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek az egészséges életmód, a társas kapcsolatok, a játék, a tanulás területén szokásként, szabályként jelennek meg az óvodai életben.
Napirend
06.30 – 10.00
|
Közös gyülekezés, szabad játék, játékba integrált fejlesztés, folyamatos tízórai, tevékenységekben megvalósuló tanulás, mindennapos testnevelés.
|
10.00 – 12.00
|
Testápolási teendők elvégzése, öltözködés, udvari játék, szabad játék
|
12.00 – 13.00
|
Ebéd, testápolási teendők, készülődés a pihenéshez.
|
13.00 – 15.30
|
Mindennapi mese, pihenés, testápolási teendők, uzsonna.
|
15.30 – 17.30
|
Szabad játék, mozgásfejlesztés, szabadon választott tevékenységek.
|
Dostları ilə paylaş: |