A játékban, tevékenységekben megvalósuló tanulás
Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon valósul meg. A kezdeményezett és szervezett tevékenységeket a játékból indítjuk, játékidőben végezzük. A gyermekek érdeklődését figyelembe véve mikrocsoportos formában végezzük az ismeretek bővítését, az egyéni képességfejlesztést.
Feladataink:
-
A tanulást támogató környezet megteremtésével a gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak megalapozása, képességeinek fejlesztése.
-
Jártasságainak, készségeinek és képességeinek kialakítása és fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.
-
A kultúra átadás hatásrendszerében – a nevelési módszerek segítségével – a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak és ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, oly módon, hogy azon keresztül fejlődjenek megismerő, kognitív képességei.
-
Eljuttatni a gyermekeket az érzelmileg motivált cselekvő gondolkodási szintről a fogalmi gondolkodás szintjére.
-
A felfedezés lehetőségének biztosításával kreativitásuk erősítése.
Az óvodánkban lehetséges tanulási formák:
-
Az utánzásos tanulás, a minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása).
-
A spontán játékos tapasztalatszerzés.
-
A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.
-
Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.
-
A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás.
-
Játékos, cselekvéses tanulás.
Óvodánkban a tevékenységaktivitás elvére építve foglalkozunk a gyermekekkel. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy fogja meg, tapogassa meg az eszközöket, manipuláljon a tárgyakkal, kóstolja meg, pl. a gyümölcsöt stb.
A kíváncsi, cselekvő együttműködést az erre való beállítottságot használjuk fel az ismeretnyújtáskor. A fejlődést állandó folyamatnak tekintjük, ezért nem szabunk merev időbeli határokat. Minden gyermek a saját képességeinek fejlettségi szintjén érhet el eredményeket, teljesítheti a kimeneti elvárásokat.
Nevelőmunkánk és az ehhez kapcsolódó képességfejlesztő tendencia azt kívánja, hogy a tevékenységek láncolatában ne csupán a végeredmény legyen a fontos, hanem az, hogy a gyermekek az eredményhez hogyan jutnak el. Az önállóság, az erkölcsi, akarati tulajdonságuk éppen úgy, mint a képességek, akkor kapnak lehetőséget a fejlődéshez, ha a tanulási folyamatban létrejön a bizalomra, megértésre épülő kapcsolat az óvodapedagógus és a gyermek között.
Biztosítjuk azt a légkört, amelyben a gyermek minél természetesebben, szorongások nélkül és érdeklődéssel fejti ki tevékenységét.
A szervezett tevékenységek alapelve (ének-zene, testnevelés) a játékosság, az élményt adó oldott légkörben való cselekvés. 5-6-7 évesek esetében követelménynek tartjuk a csoporthelyzetben kialakult önfegyelmet, szándékos figyelmet, kitartást, feladattudatot, feladattartást.
Kötetlen mikrocsoportos, egyéni fejlődésre, fejlesztésre koncentráló tanulási tevékenységet szervezünk a gyermekek számára azonos anyaggal, egyénre szabott módszerekkel (mozgásos, logikai fejlesztő játékok segítségével).
A tanulási nehézséggel rendelkező gyermekek korai kiszűrésével, egyéni, differenciált fejlesztésével, valamint szükség szerint szakemberhez való irányításával biztosítjuk az esélyek kiegyenlítettségét, a sikeres iskolai élet megkezdéséhez szükséges képességek kialakítását.
A kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek számára biztosítjuk tehetségük kibontakozását, egyéni fejlesztéssel, a differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazásával, értékeik pozitív megerősítésével.
Az irányított megismerési folyamat időkeretei:
3-4 évesek: 10-15 perc
4-5 évesek: 20-25 perc
5-6-7 évesek: 30-35 perc
Az irányított megismerés módszerei:
Tapasztaltatás, érzékeltetés, bemutatás, szemléltetés, magyarázat, beszélgetés, elbeszélés, didaktikus játék, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, ismétlés, mérés.
3-4 éves korban: A sokoldalú érzékeltetés, tapasztaltatás, bemutatás, ismétlés, gyakorlás, értékelés, mérés dominál.
4-5 éves korban: Bővülnek a módszerek a bemutatással, magyarázattal, didaktikus játékkal.
5-6-7 éves korban: Elbeszéléssel, leírással.
Alapelvek a tevékenységek értékeléséhez:
Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása, ehhez szervezzük a tevékenységeket, amelyek értékelésénél alapelv:
-
Differenciált, a gyermek önmagához mért fejlődése.
-
Reális értékelés.
-
Pozitív megerősítés.
A szülői igényeken alapuló tehetséggondozás tanköteles korú gyermekek számára.
Érintettek köre: tanköteles korú gyermekek
Szervezeti keretek: mikrocsoportos forma
Megvalósítás: szülői támogatással
Tevékenységi forma:
-
Játékos mozgás – torna, preventív mozgásfejlesztés – úszásoktatás
-
Néphagyomány – néptánc
-
Zenei képességfejlesztés – zenevarázs
-
Vizuális nevelés – kézműves foglalkozások
-
Nyelvi nevelés
Verselés, mesélés, dramatikus játék
Feladataink:
A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét.
-
A mesélés, verselés tevékenységgel az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszédkészséget alakítjuk.
-
A nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, a nyelv hangzásával, dallamosságával, mondatszerkesztésével segítjük a biztonságos önkifejezés megalapozását, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtását és az irodalmi érdeklődés felkeltését.
-
Az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl, a változatos (verselés, mesélés, bábjáték, dramatizálás, szituációs játék, helyzetjátékok, mimetikus játékok) tevékenységeken keresztül a valós élet szerepköreinek elsajátítását játékos formában végezzük.
A mesélés, verselés tevékenység a gyermeki igénynek megfelelően spontán, vagy szervezett és tervezett módon jelenik meg az óvodai életünkben. Mindkét formában hellyel és idővel ideális körülményeket teremtünk.
Folyamatismertetés
3-4 éves korban:
-
Mondókák, egyszerű mondókamesék.
-
Hőcögtetők, simogatók, tapsoltatók, hintáztatók, vigasztalók.
-
Rövid, rögtönzött történeteket halmozó láncmesék.
-
Dramatizálás, állatok hangjának utánzása.
-
Egyszerű állatokról szóló népmesék és műmesék.
Elemenként kezeljük az ismétléseket, alliterációkat. A meséhez a hétköznapi élettől eltérő, különös beszéddallam tartozik, ami utánozható. A kicsik dramatizáló játéka kimerül egy-egy szerep kiválasztásában, az ehhez szükséges kellékek felvételében, egy-egy jellemző mozzanat eljátszásában.
4-5 éves korban:
-
Egyszerűbb, de több versszakos mondókák
-
Állatokról szóló népmesék, egyszerűbb szerkezetű műmesék.
-
Rövidebb ismétlésekkel, refrénekkel tagolt, vidám, pattogó ritmusváltó, ringató, lépegető, táncos ritmusú versek.
-
A versek témái között az évszakváltás, a gyermekek, felnőttek világa jelenik meg.
A mesék életre keltésében megfelelő a dramatizáló játék, ami nem a cselekmény végigjátszását jelenti, hanem az egyes szereplő kiválasztását, a felöltözést és a szerepnek megfelelő viselkedést.
5-6-7 éves korban:
-
a mondókák köréből, a változatos kiszámolók, menetelők, vonulósdik, szoknyafogó;
-
mozgásos játékot kísérő kiszámolók, ugrók;
-
találós kérdések, mulattató mondókák, beugratók, felelgetők, csúfolók, szólások, mondások;
-
bonyodalmas, tréfás állat- és tündérmesék a népmesék és műmesék köréből;
-
műmesék, folytatásos elbeszélések, történetek;
-
több versszakos, természetről, állatokról, családról, gyermekekről szóló érzelmi töltésű, vagy humoros rímelő versek;
-
dramatizálásnál a kelléktár a gyermekek ötleteinek felhasználásával készül és bővül: a résztvevők a szerepeket egymás között felosztják, saját, vagy társuk viselkedését kommentálják.
A mesélés, verselés tevékenység során kiemelt szerepet kap a kommunikációs készség fejlesztése. Elsősorban a magyar népi illetve műalkotásokból választunk, ezentúl mai kortárs irodalmi művekből és a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeiből.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
-
Kialakulnak az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszédkészségnek az alapjai.
-
Várják, kérik a mesemondást. Maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek megteremtésében.
-
Beépülnek a magyar népmesei szófordulatok a passzív/ aktív szókincsükbe.
-
Használják a metakommunikatív jelzéseket, a környezetükben élőkkel jól kommunikálnak.
-
Fejlődik gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük, beszédkészségük, beszédkedvük, erősödik erkölcsi tudatuk.
-
Kialakul beszédfegyelmük.
-
A dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközöket önállóan használják, a szerepeket önállóan osztják fel maguk között, a történeteket játékukba is beleszövik.
-
A bábok, eszközök, díszletek elkészítésében aktívan vesznek részt.
-
A dramatikus, szituációs játékokban önálló, kreatív ötleteiket alkalmazzák.
-
Önállóan mondanak hosszabb, több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyozása.
-
Képesek önálló mesemondásra, azt többnyire szöveghűen adják elő.
-
Képesek megkezdett történet, mese folytatására: saját fantáziájukkal kiegészítve azt.
-
Képesek saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással, ábrázolással történő kifejezésére.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Feladataink:
A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.
Fő területei:
-
hallásfejlesztés
-
ritmusérzék fejlesztés
-
mozgásfejlesztés
A hallásfejlesztés elsődleges területének az éneklési készség, tiszta, szép éneklés fejlesztését tartjuk. Részfeladataink:
-
A magas és mély hang különbségének érzékeltetése.
-
Halk és hangos közötti különbség érzékeltetése.
-
Hangszínek felismertetése.
-
Belsőhallás fejlesztése.
A gyermekek ritmusérzékét fejlesztjük az egyes részterületek gyakorlásával.
-
Egyenletes lüktetéssel.
-
Mondókák és dalok ritmusának gyakorlásával.
-
Az egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolásával.
-
Tempóérzékeltetéssel.
-
Gyermekhangszerekkel.
Mozgásfejlesztés: a zenéhez kapcsolódó mozgást a közös játék érzelmi töltésére építjük.
Használjuk a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagát. Az egyenletes szép járással, utánzó mozdulatokkal, a dalosjátékok mozgássoraival megalapozzuk a későbbi tánclépéseket. Megismertetjük a gyermekekkel a magyar népdalkincs népi játékkincs egy-egy szép változatát, kortárs művészeti alkotásokból is merítünk (pl. Gryllus Vilmos zenéi).
Megszerettetjük a népzenét. A népszokásokból annyit merítünk, amennyi a „kisvilágukba” belefér és nem kelt zavart bennük (Lucázás, Betlehemezés, Pünkösdölés stb.).
A zenei anyag összeállításának szempontjait elsősorban az életkori sajátosságokat figyelembe véve határozzuk meg.
A korosztálynak összeállított zenei anyaggal szembeni követelmény az érzelmi közelség, hangterjedelem, hangközlépések, a ritmus kombinációk és a mozgásanyag megfelelőssége.
Zenei anyag korcsoportonként
3-4 éves korban
|
4-5 éves korban
|
5-6-7 éves korban
|
Dalok megoszlása:
s-m 3-4
l-s-m 3-4
m-r-d 2-3
s-m-r-d 2
d-l,-s, 1
6-8 ölbeli játék, mondókák
|
Dalok megoszlása:
s-m 2-3
l-s-m 2-3
m-r-d 2-3
s-m-r-d 2-3
d-l, -s, 1-2
m-r-d-l, 1
|
Dalok megoszlása:
s-m 2
l-s-m (fá) 2
s-m-d (lá) 1-2
m-r-d 1-2
s-m-r-d-(fá) 2-4
l-s-f-m-r-d 6-8
m-s-d-l, (fi) 2
m-r-d-l, -s, 2-3
r-d-l, -s, 2
|
Mozgás:
Álló helyzet, kéz-láb
mozgás, körforma, áll, indul, játékos és utánzó mozdulatok
|
Mozgás:
Kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps, utánzómozgás, improvizált egyenletes mozdulatok
|
Mozgás:
Bonyolultabb játék, párcsere, hidas, kapus, sorgyarapító, ugró, egyszerű tánclépések, improvizált mozdulatok ritmus kifejezéséhez
|
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
-
Képessé vállnak a zenei élmények befogadására.
-
Kialakul a belső motiváció az éneklésre, zenélésre.
-
Zenei ízlésük a művek egyre szélesebb körű megismerésével az igényesség felé halad.
-
Képességeikhez mérten tisztán, megfelelő hangmagasságban, tempótartással énekelnek.
-
Képesek zenei fogalmak, fogalom-párok megkülönböztetésére, felismerésére, megnevezésére.
-
Felismernek hangszereket, ritmushangszerek, azokat formájuk/ hangjuk alapján tudják azonosítani: furulya, metallofon, triangulum, cintányér, dob, zongora, csengő.
-
Ritmusérzékük kialakul, az egyenletes lüktetés automatizálttá válik, amelyet tapssal, járással és ezek kombinációjával is ki tudnak fejezni.
-
Ismernek egyszerű ritmus és dallammotívumokat, képesek azokat visszaadni.
-
Ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni.
-
Képesek zenei improvizációra (ritmus - dallam - szöveg).
-
Zenére történő mozgásuk összerendezett, esztétikus.
-
Szülőföldhöz való kötődésük , hazaszeretetük kialakul.
Dostları ilə paylaş: |
