68
elvétve néhány más későbbi kódex is. Így a bécsi
udvari könyvtár egyik török kódexében fönnmaradt
egy XVI. századi magyar renegátnak, Divényi Mehmed-
nek «Madsar Türki» című, török betűkkel írt szerelmi
éneke, melyben igen ügyesen eltalált dalformában egy
«feketeszemű, szemöldökű, keskeny derekú » leányzót
énekel meg. Ezen kizárólag érzéki motívumokat tar-
talmazó dalban az erotika épp oly heves hangon szólal
meg, mint a már említett Vásárhelyi daloskönyv több
darabjában.
"' De ezek mégis csak kivételek. A XVI. századból
fönnmaradt epithafamiumok vagyis nászénekek épp oly
tisztességes hangúak, mint a mai népies menyegzői
versek. A családi életről akkor még mindenki komoly-
sággal beszélt s az irodalomban ismeretlen az erkölcs-
telenség kultusza.
A reformáció korának epikájában a verses szép-
históriák körében, melyek legnagyobbrészt közvetlen
forrásul középkori latin nyelvű elbeszéléseknek csupán
többé-kevésbbé sikerült átdolgozásai, föl-fölbukkan
egy-egy erotikus részlet (mint pl. az Argirus histó-
riájában, I. rész, 48—66. v.), mivel azonban ezek nem
eredeti művek, nem vetünk ügyet reájuk. Ugyanilyen
megítélés alá esik a szépprózai elbeszélések közül a
középkor egyik rendkívül népszerű, indiai eredetű
meséjének magyar fordítása: a Ponciánus históriája
(1773), mely furcsa ellentétül még a bibliai elbeszélé-
sek és prédikációk hagyományos, kenetes nyelvén
beszél el durva érzéki történeteket. Annyi bizonyos,
hogy ez az erotikus könyv éppen nem volt alkalmas
nászajándékul, mert mint a könyvnyomtató latin
ajánlóleveléből megtudjuk, e kiadás gróf Salm-Neuburg
69
Elek, győri főkapitány, pozsonyi főispán és neje Gúthi
Ország Borbála nászünnepélyének tiszteletére készült.
Az egész XVII. század íróinak sorozatából csupán
Gyöngyösi Istvánt nevezhetjük némi részben erotikus
költőnek. Gyöngyösi elsősorban a szerelem, még pedig
kötés költője: Murányi Vénus, Kemény János
emlékezete, Thököly házassága — mind egy-egy
hymen megéneklése. Már ezen műveiben is akad több
sikamlós részlet, de különös kedvvel festi az érzéki
szerelem jeleneteit Csalárd Cupidó-jában. E művével
hosszabb eredeti címe szerint a tiszta életre akart
ugyan buzdítani s ostromolni akarta a bűnt, de valójá-
ban ennek terjesztőjévé vált ocsmányságaival. A sze-
relmi kicsapongások jeleneteinek, kedvelt költője, Ovi-
dius nyomán olyan buja sorozatát vonultatja föl, hogy
nagyon is érthető, ha az érzékiségtől duzzadó műre
Kohári István, a vallásos érzületű főúr, akinek ajánlotta
művét, nem adott nyomdaköltséget.
A XVIII. század költői közül Amadé László életé-
ben és költészetében egyaránt érzékiességre hajló volt,
Hadi pályára lépve, megjelenik Pozsonyban és bele-
sodródik az udvari élet léha áramlatába s őt is elkapja
az élvezetvágy. Egyébként csiszolt modorú világfi volt,
s a társaságok kedvelt embere. Amadé idejében a
német irodalomban még mindig az erotikus második
sziléziai iskola ízlése volt uralkodó, melynek hullámai
kétségtelenül Bécsbe is eljutottak. Ez az áramlat hatott
némileg Amadéra is. (L. Egyet. Philalog. Közl, 1922.
56. 1.) Egyébként szerelmi költeményei kéziratban
forogtak közkézen. A házasság intézményét gúnyoló
szatírái s több léha dala erkölcsi fölfogását kétségte-
lenül nem a legjobb színben tüntetik föl.
70
Általában a XVIII. század vége felé több költőnk
művében idegen hatások nyomán meg-megszólal
erkölcsi fölfogás tekintetében egy-egy szabadosabb hang,
sőt a század két utolsó évtizede a francia enciklopé-
disták hatása alatt nálunk is mintegy háromszáz műre
terjedő ú. n. fölvilágosodott irodalmat termelt. De nálunk
ez egyelőre múló jelenség volt s kiválóbb íróink mü-
veiben romboló szellem nem mutatkozik. Erotika szem-
pontjából a XVIII. századból csak két adatot jegyez-
hetünk föl. Hogy verses dolgozatokban, különösen
kézirati munkákban a pajkosabb jókedv olykor nálunk
is túlment az illendőség határán, erre nézve Beöthy
Zsolt nyomán (A szépprózai elbeszélés. Bp. 1887. II.
50.) idézhetjük gróf Teleky Józsefet, aki egy 1792-ben
írt költői levelében megfeddi ilyesmiért Aranka Györ-
gyöt, marosvásárhelyi táblabírót, s azt mondja, hogy
nem talál kedvet a szemérmetlenben s elhányja az
olyan könyvet, melyet fia vagy leánya nem olvashat.
Ugyancsak ezidétt Sándor István Sokfélé-jének 1791-iki
folyamában jelent meg egy Istók és Kata című ocsmány
novella, mely félig versben, félig prózában írva oly
erkölcsi cinizmussal meséli el durva történetét, aminőre
az időtájt irodalmunkban nem volt példa.
p A XVIII. század legtehetségesebb s a sokféle idegen
hatás mellett is legeredetibb költőjének, Csokonai Vitéz
Mihálynak költészete világnézletileg hívő keresztényi.
Egyes kisebb költeményeiben Bürger nyomán föltűnik
ugyan helyenként némi durvaság, sőt első színdarabjai-
ban Rousseau tanításainak hatása alatt bizonyos szaba-
dosabb szellem is észlelhető, de azért nem lett a
szkeptikus bölcselet híve. Elbeszélő nagyobb költemé-
nyeiben (Békaegérharc, Mennyei diéta, Dorottya s az
Dostları ilə paylaş: |