137
Manapság is még mindig számos magasztalója
akad Verlaine költészetének. Mi is elismerjük, hogy a
költői nyelvet zeneiség tekintetében igen fejlesztette
Verlaine. Van néhány költeménye, mely csupa muzsika,
igaz, hogy nagyon gyakran az érthetőség rovására;
mert szívének legkisebb rezdüléseit szokta hangulat-
foszlányokban kifejezni, olykor csak mintegy suttogó
hangon, nagy formai finomsággal. De végre is a köl-
tészet nem pusztán forma, hanem — mint erről még
szó lesz — tartalom is. Nagy lírikus csak az, aki
művészi formában egyszersmind nemes érzelmeket
zeng. Verlaine költészete perzselő érzékiséget liheg,
másrészt cinizmust, gúnyt és viszont kétségbeesést
mutat.
Dicsőítik vallásos költeményeit, pedig igazi vallásos
költészet csak őszintén és mélyen vallásos ember lelké-
ből fakadhat. Nem szólva arról, hogy Verlaine rcPoémes
saturniens» és «Fétes galantes» című verseskötetei
sikamlós dolgokon kívül tele vannak vallás- és egyház-
ellenes fölfogással, nézzük egyetlen vallásos verskötetét,
a már említett «Sagesse»-t, melynek legtöbb verse
fogságában készült. E versek látszólag áhítatos érzel-
meket fejeznek ki, de őszinteségükben kételkednünk
kell. A börtönben értesül a megszégyenítő hírről,
hogy neje elválik tőle; másfelől a nyugtalan évek és
bolyongások után pihenésre vágyik. Eszébe jutnak
gyermekkori emlékei: a templomba hívó harangszó,
az áhítatos körmenetek, a tömjénfüst illata, a katholikus
liturgia szépsége — ilyen érzelmi és esztétikai motívumok
vezetik a vallásossághoz, nem pedig őszinte meggyőző-
dés. Ezért mikor fogságából kiszabadul, hamarosan
elfeledi a vallást, újra inni kezd s folytatja korábbi
138
kicsapongó életmódját és írogatja erotikus, sőt —
mint említettük — pornografikus műveit.
Verlaine szimbolista költészetének nevesebb újabb
követői, csupán itt-ott nyilvánuló erotikummal: Jean
Moréas, Henri Régnier s a belga Emil Verhaeren.
Mellesleg megemlítjük, hogy Verlaine költészetével
egyidejűleg, de tőle függetlenül s az ő durva erotikája
nélkül Amerikában is föllépett egv szimbolista költő:
Walt Witman (szül. 1819-ben West Hills-ben, meg-
halt 1892-ben a new-jersey-i Campdenben), aki a
föntebb említett Mallarmé verselésmódjához hasonlóan
a szabad ritmus elvét követte s a kötött versformák
helyett csak az úgynevezett gondolati ritmust tar-
totta meg.
IX. Erotika az újabb magyar költészetben.
FRANCIA
anyagelvű naturalizmus és a deka-
dens irányú szimbolizmus erotikája, mint
világirodalmi kis szemlénkből is kitetszik,
Európaszerte elterjedt és eljutott a mi irodalmunkba
is s itt igen termékeny talajra talált, mely már nagyon
is el volt készítve az idegen mérges palánta befoga-
dására.
Az irodalom a kor lelkének, egy nemzet szellemi
életének vetülete. Az irodalmi eszmeáramlatok azon-
ban nem máról holnapra honosodnak meg. Megérle-
lésüket előkészítik és elősegítik az államéleti s társa-
dalmi viszonyok. Ezekre egész röviden, csak mintegy
ujjal itt is rá akarunk mutatni.
A XIX. század első felének, a nagy reform-kor-
szaknak küzdelmei és nemzeti nagy eszményei az
1867-ki kiegyezés után lassankint kialvóban voltak s
utóbb teljesen megszűntek. Időnként csak a független-
ségi törekvések lobbantották lángra a fajmagyar nem-
zeti érzést, mivel azonban a haza létele most már
nem forgott kockán, a nemzeti élet mélyebb problémáit
nem igen bolygatták. A magyarság zöme a meg-
nyugvás érzetében, a politikai közjogi harcok meddő-
ségének közepette az állami élet erkölcsi és nemzeti alap-
140
köveinek megszilárdítása helyett szívesebben fogadta
az anyagi javak gyarapítására irányuló közgazdaságnak
s a nemzeti helyett az egyetemes irányú közművelő-
désnek fejlesztését, amelyet a vezető államférfiak az
ország megerősödésének legfőbb céljául tűztek ki.
Az állami élet uralkodó szelleme azonban a ki-
egyezés után egyre jobban erősbülő szabadelvűség
lett, mely nemcsak szemet hunyt a vallást és erkölcsi-
séget támadó egyesek és társas szövetkezetek fölött,
hanem egyenesen elősegítette az állami lét alapjait
gyengítő irányzatot. Hogy csak egyet említsünk: a
kiegyezés után hazatért emigránsok, akik Mazzini és
Cavour környezetében vallás- és egyházellenes érzüle-
tet szívtak magukba, többnyire a szabadkőművesekhez
tartoztak s anyagi előnyökkel járó hazai új tekintélyes
állásaikban terjesztőivé lettek a romboló szabadkőműves
eszméknek. (Megdöbbentő adatokat közöl Budapest
székesfőváros csaknem összes főtisztviselőinek szabad-
kőműves voltáról dr. Somogyi István: Magyar Kul-
túra, 1922., 11. sz.)
A materialista világnézlet egyre jobban elterjedt
s a vallásos és egyházias irány népszerűtlen lett a
politikában, mely minden konzervatív gondolatot vissza-
vetett a hazafiság nevében. (L. erre nézve Szegfű
Gyula «Három Nemzedék» c. könyvét.) Csakhamar
bekövetkezett a polgári házasság kimondása, mely
megindította a szakadást az egyház és állam között.
A társadalmi életben hasonló tünetekre találunk.
Itt is az anyagias szellem vált uralkodóvá. A század
nagy technikai találmányai eddig nem ismert mérték-
ben tették kényelmessé az életet. A jelszó a társas-
életben a pénz hajhászása, a mentől kényelmesebb
Dostları ilə paylaş: |