Erotika és irodalom
Yüklə 2,82 Mb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- IX. Erotika az újabb magyar költészetben.
137 Manapság is még mindig számos magasztalója akad Verlaine költészetének. Mi is elismerjük, hogy a költői nyelvet zeneiség tekintetében igen fejlesztette Verlaine. Van néhány költeménye, mely csupa muzsika, igaz, hogy nagyon gyakran az érthetőség rovására; mert szívének legkisebb rezdüléseit szokta hangulat- foszlányokban kifejezni, olykor csak mintegy suttogó hangon, nagy formai finomsággal. De végre is a köl- tészet nem pusztán forma, hanem — mint erről még szó lesz — tartalom is. Nagy lírikus csak az, aki művészi formában egyszersmind nemes érzelmeket zeng. Verlaine költészete perzselő érzékiséget liheg, másrészt cinizmust, gúnyt és viszont kétségbeesést mutat. Dicsőítik vallásos költeményeit, pedig igazi vallásos költészet csak őszintén és mélyen vallásos ember lelké- ből fakadhat. Nem szólva arról, hogy Verlaine rcPoémes saturniens» és «Fétes galantes» című verseskötetei sikamlós dolgokon kívül tele vannak vallás- és egyház- ellenes fölfogással, nézzük egyetlen vallásos verskötetét, a már említett «Sagesse»-t, melynek legtöbb verse fogságában készült. E versek látszólag áhítatos érzel- meket fejeznek ki, de őszinteségükben kételkednünk kell. A börtönben értesül a megszégyenítő hírről, hogy neje elválik tőle; másfelől a nyugtalan évek és bolyongások után pihenésre vágyik. Eszébe jutnak gyermekkori emlékei: a templomba hívó harangszó, az áhítatos körmenetek, a tömjénfüst illata, a katholikus liturgia szépsége — ilyen érzelmi és esztétikai motívumok vezetik a vallásossághoz, nem pedig őszinte meggyőző- dés. Ezért mikor fogságából kiszabadul, hamarosan elfeledi a vallást, újra inni kezd s folytatja korábbi 138 kicsapongó életmódját és írogatja erotikus, sőt — mint említettük — pornografikus műveit. Verlaine szimbolista költészetének nevesebb újabb követői, csupán itt-ott nyilvánuló erotikummal: Jean Moréas, Henri Régnier s a belga Emil Verhaeren. Mellesleg megemlítjük, hogy Verlaine költészetével egyidejűleg, de tőle függetlenül s az ő durva erotikája nélkül Amerikában is föllépett egv szimbolista költő: Walt Witman (szül. 1819-ben West Hills-ben, meg- halt 1892-ben a new-jersey-i Campdenben), aki a föntebb említett Mallarmé verselésmódjához hasonlóan a szabad ritmus elvét követte s a kötött versformák helyett csak az úgynevezett gondolati ritmust tar- totta meg. IX. Erotika az újabb magyar költészetben. FRANCIA anyagelvű naturalizmus és a deka- dens irányú szimbolizmus erotikája, mint világirodalmi kis szemlénkből is kitetszik, Európaszerte elterjedt és eljutott a mi irodalmunkba is s itt igen termékeny talajra talált, mely már nagyon is el volt készítve az idegen mérges palánta befoga- dására. Az irodalom a kor lelkének, egy nemzet szellemi életének vetülete. Az irodalmi eszmeáramlatok azon- ban nem máról holnapra honosodnak meg. Megérle- lésüket előkészítik és elősegítik az államéleti s társa- dalmi viszonyok. Ezekre egész röviden, csak mintegy ujjal itt is rá akarunk mutatni. A XIX. század első felének, a nagy reform-kor- szaknak küzdelmei és nemzeti nagy eszményei az 1867-ki kiegyezés után lassankint kialvóban voltak s utóbb teljesen megszűntek. Időnként csak a független- ségi törekvések lobbantották lángra a fajmagyar nem- zeti érzést, mivel azonban a haza létele most már nem forgott kockán, a nemzeti élet mélyebb problémáit nem igen bolygatták. A magyarság zöme a meg- nyugvás érzetében, a politikai közjogi harcok meddő- ségének közepette az állami élet erkölcsi és nemzeti alap- 140 köveinek megszilárdítása helyett szívesebben fogadta az anyagi javak gyarapítására irányuló közgazdaságnak s a nemzeti helyett az egyetemes irányú közművelő- désnek fejlesztését, amelyet a vezető államférfiak az ország megerősödésének legfőbb céljául tűztek ki. Az állami élet uralkodó szelleme azonban a ki- egyezés után egyre jobban erősbülő szabadelvűség lett, mely nemcsak szemet hunyt a vallást és erkölcsi- séget támadó egyesek és társas szövetkezetek fölött, hanem egyenesen elősegítette az állami lét alapjait gyengítő irányzatot. Hogy csak egyet említsünk: a kiegyezés után hazatért emigránsok, akik Mazzini és Cavour környezetében vallás- és egyházellenes érzüle- tet szívtak magukba, többnyire a szabadkőművesekhez tartoztak s anyagi előnyökkel járó hazai új tekintélyes állásaikban terjesztőivé lettek a romboló szabadkőműves eszméknek. (Megdöbbentő adatokat közöl Budapest székesfőváros csaknem összes főtisztviselőinek szabad- kőműves voltáról dr. Somogyi István: Magyar Kul- túra, 1922., 11. sz.) A materialista világnézlet egyre jobban elterjedt s a vallásos és egyházias irány népszerűtlen lett a politikában, mely minden konzervatív gondolatot vissza- vetett a hazafiság nevében. (L. erre nézve Szegfű Gyula «Három Nemzedék» c. könyvét.) Csakhamar bekövetkezett a polgári házasság kimondása, mely megindította a szakadást az egyház és állam között. A társadalmi életben hasonló tünetekre találunk. Itt is az anyagias szellem vált uralkodóvá. A század nagy technikai találmányai eddig nem ismert mérték- ben tették kényelmessé az életet. A jelszó a társas- életben a pénz hajhászása, a mentől kényelmesebb Yüklə 2,82 Mb. Dostları ilə paylaş:
|