A pszichológia és logika
Yüklə 1,52 Mb. Pdf görüntüsü
|
PSZICHOLÓGIA. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA. 2. §. A pszichológia tárgya és föladata. 1. A vasat, vizet, felhőt, hegyet, fát, követ stb. ter- mészeti tárgyaknak vagy testeknek mondjuk; a rezgést, esést, nyomást, vegyi bomlást stb. természeti folyamatoknak nevez- zük. Az örömet, fájdalmat, gondolkodást, kívánságot, el- határozást, akarást azonban nem számíthatjuk sem a ter- mészeti tárgyakhoz, sem a természeti folyamatokhoz: ezek lelki jelenségek. A testi (fizikai) és a lelki (pszichikai) jelenségek főkép három tekintetben különböznek egymástól: 1. A testi je- lenségeket érzékeink (szemünk, fülünk stb.) közvetítésével, mint a külső világ jelenségeit vesszük észre; pl. a sebet. Ellenben a lelki folyamatokat bensőleg, közvetlenül tapasztal- juk; pl. érezzük a sebünk okozta fájdalmat. 2. A testi tü- nemények mindenki számára hozzáférhetők, érzékeivel bárki tapasztalhatja őket a külső világban (pl. egy darab vasat, egy növényt, a testek esését). Ellenben a lelki jelenségeket csak az az egyén veheti észre, akié az a lelki jelenség, más közvetlenül hozzá nem férhet. Gondolatomat és kívánsá- gomat, örömömet vagy bánatomat közvetlenül senki más nem tapasztalhatja, legföljebb következtethet rá külső je- lekből, pl. arcvonásaimból, taglejtéseimből, szavaimból. A lelki jelenségek tehát mindig egyéniek. 3. A testi tüne- mények térben és időben vannak, ellenben a lelki jelenségek csak időben folynak le. A testek térben terjednek ki; de a gondolatot, szomorúságot, az elhatározást sohasem kép- zelhetjük térben kiterjedve. A testi jelenségek részben tár- gyak, részben folyamatok; a lelki jelenségek azonban min- dig mint csupán időben végbemenő folyamatok és tevékeny- 9 ségek vannak adva. Nincsen olyan gondolat, érzelem vagy elhatározás, melyet mint térbeli tárgyat figyelhetnénk meg. 2. A pszichológia (lélektan) a lelki élet jelenségeit elő- ször is lehetőleg híven leírni törekszik. A leírás azonban csak úgy lehetséges, ha a bonyolult lelki tüneményeket ele- meikre bontjuk. A leírás tehát föltételezi a lelki jelenségek elemzését (analízisét). Az ilyen kifejezések ugyanis: észre- vétel, gondolat, irigység, remény, elhatározás stb., volta- képpen nem egyszerű tényeket, hanem nagyon is bo- nyolult, sok elemibb mozzanatra bontható élményeket jeleznek. A pszichológia a lelki élet tényeinek leírása mellett arra törekszik, hogy megállapítsa a lelki jelenségek állandó viszonyát, azaz törvényszerűségét is. Ε törvényszerű, össze- függés kimutatásában áll valamely lelki jelenség magyarázata. A pszichológia tehát az a tudomány, melynek jeladata a lelki élet tényeinek leírása és magyarázata. 3. Már a köztudat is foglalkozik a lelki jelenségek állandó rendjének, «törvényszerű» összefüggésének gondolatával, midőn közmondásokat alkot. Ezek «bölcsesége» éppen abban rejlik, hogy a lelki élet szabályszerű lefolyását velősen kifejezik. Sok köztük természetesen csak merész egyetemesítés. Verba, movent, exempla trahunt. Difficilis in otio quies. Usus magister optimus. — Rossz hír szárnyon jár, a jó alig kullog. — Okos nem ütközik kétszer egy kőbe. — Okos ember más kárán tanul. — Hamar tanács, hamar bánás, stb. A mindennapi életben pszichológiai magyarázatra törekszünk mind- annyiszor, valahányszor kérdezzük, vájjon mi vezetett bizonyos egyént ilyen és ilyen lépésre? hogyan jutott valaki erre és erre a gondolatra? miért változtatta meg előbbi viselkedését? miért lelkesedik vagy szomorkodik? Ugyancsak a lelki élet törvényszerűségébe vetett hitünket igazolja pl. a pályaválasztáskor meginduló elmélkedésünk: vájjon vannak-e alkalmas lelki tulajdonságaink a választandó pályára? eddigi lelki megnyilatko- zásaink kezeskednek-e a szükséges kitartásért? mit várhatunk magunk- tól? stb. Ha a lelki folyamatok iránya az állandóan megszokottól, szabály- szerűtől eltér, a közéletben e jelenségeket «pszichológiailag érdekesnek» mond- juk, pl. sokszor az esküdtszéki ítéleteket, politikai pártalakulásokat, hir- telenül beálló véleményváltozást! Ugyancsak pszichológiai magyarázatát törekszünk megadni a költői termékeknek, művészi ábrázolatoknak, mennyi rejlik bennük a kor és környezet hatásából s mennyi a művész eredeti egyé- niségéből, így beszélünk pl. Petőfi pszichológiájáról (ingerlékeny természete, dinamikus ihlete, természet- és szabadságérzése stb.). [Példákat!] — A tör- vényszerűség fogalmának a pszichológiában s általában a szellemi tudo- mányokban való természetére nézve v. ö. 182. lapot. 4. A pszichológia fontosságát már eléggé bizonyítja, hogy az emberre nézve nem lehet jelentősebb ismeret, mint éppen az emberre vonatkozó. A lelki élet tényeinek ismeretét majdnem valamennyi, mind elméleti, mind gyakorlati pálya föltételezi. így a lelkész feladata hívei vallási és Yüklə 1,52 Mb. Dostları ilə paylaş:
|